Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-01 / 22. szám, Vasárnapi Új Szó

Táncdalénekesek fesztiválja Füleken Mar iijuoisiio^uť Került sor ä csenszlovákiai magyar táncdai­énontísek fesztiváljára Füleken. Az Uj Ifjúság kezdeményezésé­ből megtartott seregszemle úgy látszik fokozatosan méltó part­nerévé fejlődik azoknak az or­szágos méretű kulturális ren­dezvényeknek (pl. Gombaszög, Jókai Napok), amelyeknek im­már tradíciójuk van. Legalábbis erre enged sejtetni a fesztivál fülek! hangulata, légköre. Egy­részt az ifjúság nagy érdeklő­dése lehetővé teszi, sőt igényli, az ilyen rendezvény rendszeres megszervezését, másrészt a fü­lek iek hozzáállása a rendez­vényhez indokolttá teszi, hogy a táncdalfesztivált a jövőben Füleken rendszeresítsék. A földrajzi fekvése Gombaszög, Zselíz és Komárom között is ezt igazolja. A füleki lakosság ven­dégszeretete, az üzemi klub technikai berendezése, a helyi társadalmi szervek és üzemek pozitív hozzáállása, csak alá­húzzák a fülekiek kérését: le­gyen Fülek a magyar táncdal­énekesek városai la a fesztivál összbenyomását a tavalyival összevetjük, hatá­rozott fejlődést tapasztalunk. Haladást jelent például, az éne­kesek zöme nem arra töreke­dett, hogy a legújabb „menő" táncdalt énekelje, hanem egyé­nisegüKnöz megfelelő reperto­árt igyekeztek választani és sa­ját elképzelésük szerint meg­oldani előadásmódjukat. Hogy ez a tapasztalatlanság ellenére ls meglepően jól sikerült, arra enged következtetni, hogy ez idén is néhány kiváló termé­szetes adottsággal, tehetséggel rendelkező énekest fedeztünk fel. További fejlődésük most már egyéni akaratuktól és a környezet adta lehetőségektől függ. Tehetségüket talán semmi nem bizonyítja jobban mint az a tény, hogy a gálaesten olyan hivatásos énekesekkel léptek fel egy műsorban mint B e n ­cze Márta és Bakacsl Béla Budapestről, és a profik és az amatőrök produkciója kö­zött nem „tátongott" valami­különösképpen nagy űr. A nagydíjat nyert Bari A n ­n a, aki mellesleg a füleki Ko­vosmalt munkása, pillanatnyi, enyhe hangindiszpozíciója el­lenére is olyan teljesítményt nyújtott, amely szép remények­kel kecsegtet. A második P e ­harc Erzsébet Léváról és a harmadik Rusznyák Ibo­1 y a Losoncról is fejlődőképe­sek és megfelelő szakmai kép­zéssel jó énekesekké válhatnak. A negyedik helyezettnél viszont nem lehetünk elégedettek, az egyébként objektívan ítélkező zsűri döntésével. Bocsársz­k y P á 1, az amúgy is szentimen­talitásba hajló Én aki nálad jártam című éneket túlfűtött álpátosszal adta elő. A zsűri felkérésére előadott második éneknél viszont erősen diszto­nált. Érzésünk szerint a Magyar Ifjúság Központi Tanácsának különdíjával jutalmazott Tóth Erzsébet, vagy a rozsnyói Vajda Valéria, aki a kö­zönség díját nyerte, jogosultab­bak voltak a negyedik helyre. Az ízléses színpadi díszlet, a majdhogynem tökéletes szer­vezés a füleki rendezőket di­cséri. A nagyon kedves és szí­vélyes közönség igazi fesztiváli légkört teremtett, összegezve: egy jól sikerült rendezvénynek voltunk tanúi. —hth— A programon sok múlik A közelmúltban ifjúsági szervezetünk külön­böző szövetségekre tagazódott. Sikeres műkö­désre a jövőben azonban csak ott számítanak, ahol a program összeállításánál a helyi, konk­rét lehetőségekből, sajátosságokból, feltételek­ből indulnak ki. így történt például a Falusi, Városi és a Mezőgazdaságban Dolgozó Ifjúság dunaszerdahelyi járási szövetsége programjá­nak összeállításánál. Az eredmény az érdeklő­dés, illetve a szövetség taglétszámának állandó növekedésében máris meglátszik... De talán ismerkedjünk meg — legalább körvonalaikban — a programmal! „'órásunkban a legnagyobb figyelmet a falu­si liatalok felkarolására fordítjuk és arra tö­rekszünk, hogy olyan programot biztosítsunk, amely megfelel a fiatalok érdeklődésének, szük­séi/leteinek és céljainak." — olvashatjuk a programnyilatkozat bevezetőjében. Am, mindez csak deklarálás lenne, ha a programnyilatkozat a továbbiakban nem elemezné konkrétan, mi az, ami valóban megfelel a fiatalok érdeklődé­sének. A konkrét elképzelések közt pedig Ilyeneket találunk: alapszervezetek közti ver­senyek meghirdetése, vers- és prózamondás­ban, színjátszásban, népi táncban, népdal elő­adásában stb. Figyelemre méltó az ügyességi versenyek megszervezésének gondolata is (pl. szántóverseny megrendezése). Komoly gondot fordít a szövetség programja az ifjúsági klubokra, ahol a Járási Mezőgaz­dasági Társulat és a JNB anyagi támogatására számítanak. Ebben az évben például versenyt hirdetnek „A legjobb ifjúsági klub" cím elnye­réséért. Ez évben kerül sor a járás ifjúságának első dunai találkozójára is. A programnyilatkozat a sportrendezvényeket sem kerüli. A Járási Testnevelési Szövetséggel karöltve különböző akciókat szervez az alap­szervezetek közt, például labdarúgó-, röplab­da-, asztalitenisz és sakk-tornát. „Agroklub" név alatt megalakul a járásban, a mezőgazdaságban dolgozó fiatal szakembe­rek klubja, amely főleg a fiatal értelmiségiek — mérnökök és szakközépiskolát végzett me­zőgazdászok — sajátos kérdéseit fogja képvi­selni. Gondoltak továbbá a mezőgazdaságban dolgozó lányok és asszonyok érdeklődésének kielégítésére. Számukra a járási népművelési otthon mellett különféle tanfolyamokat szer­veznek. Mindent egybevetve valóban sokoldalú a szö­vetség programja. Más járási szövetségek is meríthetnek ötleteiből. A tapasztalatcsere az egyes szövetségek közt az elkövetkező időszak­ban különösen fontos lesz, hiszen ifjúsági moz­galmunk új útra lépett. Reméljük: ez az út sikeresebb lesz a réginél. —fii— Vór-tolok ott lem o Du-no-por . ton, ozt mondtod.hogy hotro otl [e-gyefc, A* *VmI & c ml Ff B"' k j-j­j j l J J 4J-J J-V-sL J­J j I .. •sic lett es kigyúl-tok 0 iam-pak, nem jot-tél, bór úgy $»-ret-te - lek. Cio-ló-doUcn lassan ho-zo meti-itffl, vórt re-óm o csendes kis szo-bóm bó-no-lomol ólmo-.ím-bo rej-lem, megszokom, hogy nem vár senki rom. Meg B Vr & hol-na-pig vórj, homár így kel- lett len - ni F mi' « tgy perc-re meg-állj Mt-relmúnk hoj-no - tán jlímíl játuott ye -tűnk, rlngol-to « - zer vágyunk, mi-kor egymát - ra 6 W 6 A^i j i var-tünk Sok df - Ul - tán... I o-mit mojd meg-be - 12 1 - tűnk B* i G* Még hol-nop-ig várj r mi? egy bú-c»ó- (e - vťl C mi me-lyet majd ösisu - ti- púnk, nem lesz val - lo-máj. so - ha több kínny, »e for-ró csók, mert A^rr.l® el-mult egy ej, CSAK ÁLOM VOLT A hatvanadik születésnapját a napokban ünneplő operett-, mn­zical és dalszöveg író KAUŠITZ OTTÓ egyik legsikeresebb dala a Karol ELBERT zenéjére írt CSAK ALOM VOLT című szám. Lapunk régi munkatársának — az őszinte Jókívánságok mellett — ezt • dalát közüljük ezúttal pop-albumunkban. Egy kis tapsifüles éffel kifu­tott az erdei tisztásra, felnézett a fényes holdra, s harsányan rágyújtott: — Csiki-briki, csiki-brtki! Meghallotta a sündisznó, s így szólt hozzá: — Nagyon vitézül énekel­getsz, de nem volna jobb, ha hazamennél?! Még megijed va­laki, ha meghallja. — Csiki-briki, csiki-briki! — valaszolta a nyuszi, és mint az eldobott labda fürgén tovaug­rált. Ekkor hirtelen megpillantotta a saját árnyékát. Csakhogy an­nak az árnyképnek a füle sok­kal hosszabb volt, olyan, mint egy 'iagy szarv. — V/, milyen vagyok, — ki­áltott jel a tapsifüles, — gyere öklelőzzttnk. ,,'logyan öklelözzem, hisz nincs szarvam?" — gondolta JGRI] DRUZSKOV: Mese a kérkedő nyusziról magában a sünöcske, s elbújt a fűben. — Aha, megijedt tőlem, — mondta a nyuszi. — Most aztán kivel öklelözzem. jaj, miért is van olyan elrettentő külsőm. Elnézegette árnyékát, fülét mozgatta, aztán megint rákez­dett: — Csiki-brigi, csiki-briki! Félrecsapta a fülét, felemelte az orrát. Az égen félszarvra emlékeztető sarlós hold úszott, s időnkint a fellegekbe burko­lózott. — Hé, te hold, gyere öklelőz­nit — kiáltott a nyuszi. Mit lát, a hold elbújt egy fellegtakaróban. A nyuszi azt sem tudta, mit csináljon jóked­vében — nevetett, énekelt, ugrándozott. — Nem akar velem öklelőzni, mert fél! A nyuszi árnyéka hirtelen el­tűnt. A tapsi izgatottan rázta a fejét, de azon nem is szarv, hanem fül volt. — jaj, — mondta a tapsi, — inkább hazairamodom. Ideje aludni. (L. L. fordítása) TÖRD A FEJED * TÖRD A FEJED * TÖRD A FEJED így történt, nem így, nem tudom, de elmondom úgy, ahogyan hallottam. A faluban élt egy haszon­talan, semmirekellő fickó, aki az istennek sem akart dolgozni, állandóan csak a hasát süttette volna a nappal, de enni aztán igenl Evett volna hét ember helyett ls. Azonkívül még válogatós is volt. Ha kapott egy tele tá­nyér levest jó darab kenyér­rel, így fintorgott: — Nem szeretem a kenye­ret. Száraz. Adjatok kalácsot. Ha száraz a kenyér, aprítsd a levesbe — tanácsol­ták neki. — Még aprítsam is! Mindenáron kalácsot akart! A falusiak egyszer aztán végleg megelégelték ennek az ingyenélőnek a haszonta­Mire a fickó: lankodását. tgy szóltak hoz­zá: A póruSjárt naplopó (Orosz mese) — Ide figyelj, ha nem mégy dolgozni, belefojtunk a folyóba. — Vigyetek, ha nem vagy­tok lusták. Magam nem me­gyek. Feldühödtek az emberek. Na, megállj, most móresre tanítunk! Eílkapták kezénél és lábánál, a folyóhoz von­szolták és bedobták oda, ahol a víz a legjobban örvénylett. Fejjel pottyant a fickó a víz­be. Elkezdett csapkodni maga körül, hogy fenntartsa magát. De hiába verdeste a vizet, az örvényből nem tudott kikec­meregni. Megijedt nagyon: — Segítség! Süllyedek. Mentsetek meg! Ekkor a partról odakiáltot­ták neki: — Hajlandó vagy szénát kaszálni? — Jaj, igen, igen, csak húz­zatok ki! No, gondolták a falusiak, ezt mégértette, hátha haszná­ra válik. Kihúzták a vízből. És mit gondoltok, gyere­kek? Ettől a perctől kezdve, mintha kicserélték volna ba­rátunkat. Dolgozott úgy, mint más munkaszerető ember. Használt-neki a lecke. VÍZSZINTES: 1. Időszerű kíván­ságunk első része, (a nyíl irányá­ban folytatva) 13. Dél-Afrikában, honos fa nagyságú vastag levelű llliomfajta. 14. Német személyes némás. 15 Olasz. 16. Kínai hossz­mérték. 17. Kötőszó. 18. Értesítés. 20 Létezik. 21. Kicsinyítő képző. 22. Kívánságunk harmadig része. 26. Nemes vas. 28. Morzehang. 29. Juttat. 30. Teaniivény alkaloidja. 32. Lim ... 33 A kívánság befeje­ző része. 37. Nem ide. 38. Két­ezer római számmal. 39. Ezt méri a kronométer. 40. Szelíd erdei ál­lat. 41. Fordított ritka férfinév. 43 Sértetlen. |ék hiba.) FÜGGŐLEGES: 2. Nátrium vegy­jele. 3. Mély betűi. 4. Tisztít-e? 5. Kiejtett mássalhangzó. 6 A siva­tag fuvarosa. 7. Lárma, kiabálás HUMOR Pontus életkor E.ny na ;yobb társaság a mú­zeumban mevrsodál egy múmiát A társasán egyik tagja odafordul az őrhöz: Hány éves lehet ez a múmia? — 2007 éves — feleli habozíis nélkül őr. — Honnét tudja ilyen pontosan? — Onnét — feltili az őr —, hogy amikor idejöttem, ez a múmia 2000 éves volt. en pedig éppen hét éve vagyok Itt ... szlovákul. 8. Fordított zamat. 9. Bírál. 10. Díszruhát. 11. Fordított kettős betű. 12. Az idézet második résxe. (a nyíl irányában folytat­va.) 18. A Magyar Állami Vasu­tak. 19. Savó keverve. 22. Tópar­ton élő madár. 23. Összevissza Srültl 24. Végtelenül idiótái 25. Geológia része. 31. Eszme. 33. Olag, Dezső, Kati. 34. AÖZ 35. Majdnem szögi 36. Tápláló Ital. 42. Félig lOkel Beküldte: Adám Atilla Rimaszombat KÉT HETE MEGJELENT FEJTÖ­RŐNK MEGFEJTÉSE: Száz hazugság se ér egy igazat. Akkor se hisznek a hazugnak, amikor igazat mond. KIK NYERTEK? Két hete megjelent fejtörőnk helyes megfejtői közül könyvju­talomban részesülnek: Dankú )ánns Bodrogszerdahely, Fehérvári Márta Fülek, Mák Il­dikó Dernő, Milulec Anna Sók­szelőce, Lajgút László Rimaszom­bat. Leveleiteket, megfejtéseiteket az alábbi címre küldjétek: Üj Szó GYERMEKVILÁG, Bratislava Gor­kého 10.

Next

/
Thumbnails
Contents