Új Szó, 1969. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1969-05-11 / 19. szám, Vasárnapi Új Szó

MINDENRŐL c HÁZUNK TÁJA Gondosan neveljük a kislibákai örvendetes, hogy egyre több háziasszony vesződik libák nevelésével. Akadnak, akik saját kotlóssal keltetik az apró jószágot, de többen piacon vásárolják a kislibát. Háziasszonyaink közül többen értenek a neveléshez, ára mégsem árt, ha néhány mondatban körvonalazzuk a helyes libatartás feltételeit. Ugyanis amíg a csibék számára — akár kotlóssal együtt — kisebb-nagyobb ládikában néhány napig akad hely a konyhában vagy más fűtött helyiségben, addig a lúd nagy helyet foglal és tisztaság szempontjából sem ajánlatos, hogy lakott helyen legyen. A liba akárcsak a csibe, megkívánja, a meleget. Az első napokban 30—32 fok melegre van szükségük, míg a 6—7 napos korban 26-ra, a további napokban pedig fokozatosan csökkenthetjük a helyiség hőmérsékletét. Kevesebb liba esetében nem számolhatunk fűtött helyiséggel, ezért más megoldást kell keresnünk. Ajánlatos, hogy készítsünk számukra egy nagyobb ládát, s ezt olyan helyiségbe helyezzük el, ahol legalább napközben valamilyen formában fűteni lehet. Ezenkívül az egyenletes hőmérsékletet erősebb villanyégők segítségével biztosíthatjuk. Több liba esetében jó használatot tesz az infra lámpa alkalmazása. Gondoskodjunk róla, hogy az állatok alatt száraz alom legyen. Földes, betonos vagy téglás alapzatú helyiségben 10—20 cm-es magasságban almozzunk. A libák elhelyezésén kívül nagyon fontos, a szakértelemmel végzett takarmányozás. Tudniillik az alkalmatlan hely, majd a rossz takarmányozás a legfőbb oka az állatok elhullatásának. Ha módúkban áll, az első napokban csibetáppal etessünk, ha ez nincs, száraz kukoricadarával. A további napokban magunk is összeállíthatunk számunkra olyan takarmánykeveréket, amelyben az állat megtalálja a fejlődéshez szükséges fehérjéket és vitaminokat. Lényegében az a fontos, hogy változatos takarmányhoz jussanak. A libák nagyon szeretik a friss, zsenge füvet, az apróra metélt gyenge lucernát, salátát, csalánt stb. Helyes, ha a dara közé apróra reszelt sárgarépát vagy egyébb zöldtakarmányt adunk, ha a kukoricadarát kiegészítjük árpa, búza, köles, borsó, napraforgó darával, esetleg korpúval, lucernaliszttel s egyébb fehérjedús darafélékkel. A gyors növekedést elősegíti, ha a daraféléket tejjel, aludttejjel hígítjuk. Az első héten apróra vagdalt főtt tojást is adhatunk. Az etetőedényeket azonban minden alkalommal mossuk ki, nehogy az állatok fertőzést kapjanak. la) Kertünkben is fészkelhetnek a madarak Kovács József, dunaszerdahelyi lakos, nagy megelégedéssel fogadta a „Gondoljunk a hasznos madarainkra" c. cikkünket. Mivel magam is kerttulajdonos vagyak — írta — szeretnék kertemben meghonosítani néhány hasznos madarat. Tanácsot kérnék, milyen fészekodúkat készítsek a számukra. A madarak túlnyomó többsége a sűrű erdők mélyét, bokrok, cserjék árnyékát, az öreg fák odúját kedveli és többnyire ilyen helyen fészkel. Annyi bizonyos, hogy a szakszerűen kezelt és ésszerűen kihasznált házikertekben a madarak fészkelésére egyre kevesebb a természetes lehetőség. Az öreg fák, a kertsarki bokrok helyére fiatal fák, szőlőültetvények és konyhakerti vetemények kerülnek. Mégis kis igyekezettel, jóakarattal mesterséges fészkelőhelyek, odúk létesítésével, esetleg könnyebben odacsalogathatok, meghonosíthatók az énekes madarak. Arra kell azonban ügyelnünk a mesterséges fészkelőhelyek, odúk létesítésénél és elhelyezésénél, — ha arra lehetőség van —, hogy azok legalább részben pótolják a természetes fészkelőhelyeket. Ezért lehetőleg a mesterséges odúkon kívül búvóhelyeket is létesítsünk, minél több gyümölcs és díszfát, valamint bokrot ültessünk ki. A hasznos madarak nagy családot képeznek! A leghasznosabb és legismertebb madárfajták egyike a cinke. Talán a leghasznosabb és legíalánkabb madár. Ezért meghonosítása nagyon indokolt. Általában öreg fák odúiban vagy elhagyott madárfészkekben száll meg. A műfészket meglehetősen hamar felkeresi. A deszkából készült legmegfelelőbb fészekodú mintegy 10 cm széles és 20 cm magas. Nyílása 3,5 cm átmérőjű kör alakú, s kb. 4 cm-nyire van a tető alatt. Megfelel a természetes odú utánzása is. A barázdabillegetők légykapók, rozsdafarkúak részére, hosszúkás fészekodúkat készítünk a következő méretekkel: hosszúság 50 cm, szélessége 15 cm. A nyílás téglalap alakú lehet, és azt a fészkelő oldalán kel elhelyezni. Egyéb madarak részére is hasonlóképpen készíthetünk fészekodúkat. KÁSA MIHÁLY Növényi sajt A szójabab sok országban, elsősorban Ázsiában a növényi fehérjék fontos forrása. Sajnos, nehezen emészthető és a hagyományos elkészítési eljárások nem segíthetik elő emészthetőségét. Kanadában ezért azzal kísérleteznek, hogy könnyen emészthető, nagy tápértékü sajtot készítsenek szójababból. A kísérletek során már kidolgozták a technológiát, amelylyel először szójatejet készítenek, majd ebből több lépésben szilárd halmazállapotú sajtot alakítanak ki. Egy másik eljárással a szójatejet tehéntejjel keverik és így készítenek belőle ízletesebb, növényi-állati eredetű sajtot, amely a szokásos viaszbevonattal több hónapon át is eltartható és az elmaradt országokban felhasználható a fehérjehiány leküzdésére. Most azzal kísérleteznek, hogy a nö vényt sajtgyártásba a hagyományos penészkultúrákat is be kapcsolják, így olyan csemege előállítására számítanak, amelynek ízletessége a hagyományos sajtokéval is vetekszik. j TAVASZI KIRÁNDULÁSHOZ a karcsú termetű lányoknak és fiatal asszonyuknak a lefelé kissé bővülő szárú, divatos nadrágot ajánljuk. A teltkarcsúak azonban viseljenek inkább szoknyanadrágot. Ez a viselet bármilyen korú és testalkatú nőnek megfelel sportokhoz, kiránduláshoz. A közölt szabásminta alapján magunk is varrhatunk vékony szövetbúi, ballonból vagy gyűrtelenített eljárással készült lenvászonból célszerű szoknyanadrágot. A zseb tetszés szerint lehet bevágott vagy rávarrott. 1 i 1 0 HÁZTARTÁS Könnyű ételek az idősebb korosztály számára Túrós burgonya joghurttal A burgonyát héjában megfőzzük, kockákra vágjuk és egy kevés vajon kissé átforgatjuk, majd megsózzuk és friss tehéntúrót szórunk rá. Ízlés szerint egy kevés finomra vagdalt kaporral vagy metélőhagymával meghintjük és egy pohár joghurttal tálaljuk. Vegyes zöldséggel párolt házinyúl A fiatal nyúlhúst megmossuk, feldaraboljuk és egy tűzálló tálba tesszük. Öntünk alá egy kevés finom étolajat, és a húst beborítjuk megtisztított, kockákra vagdalt vegyes zöldséggel. Az egészet szükség szerint megsózzuk, néhány kanál vizet öntünk alá, majd jól lefedve puhára pároljuk. Mixelt burgonyakásával tálaljuk. Darált hús aszpikban Sovány sertés- vagy marhahúst sok zöldséggel puhára főzünk. Azután a levet leszűrjük róia, a zöldséget és a húst inegdaráljuk, egy kevés porrá zúzott majoránnával ízesítjük, és ha szükséges, egy kissé megsózzuk. A húsiéből zselatin hozzáadásával aszpikot főzünk, és a mély tálba rakott darált húsra ráöntjük. Ha megkocsonyásodott, tálaljuk. Gyümölcsös rizs A rizst leforrázzuk, majd hideg vízben többször leöblítjük. Azután tejben, egy csipetnyi sóval, cukorral és vaníliával puhára főzzük. Közben vegyes gyümölcsöt párolunk vagy kompótot használunk erre a célra. A rizst a párolt gyümölccsel vagy kompóttal együtt rétegekben lerakjuk egy mélyebb tálba, és tálalás előtt a tetejét egy kevés olvasztott vajjal meglocsoljuk. Sajtos burgonyafelfújt A megfőtt burgonyát meghámozzuk, áttörjük, szükség szerint megsózzuk, majd a burgonya mennyiségétől függően 10—15 dkg reszelt sajtot, 1—2 tojást, 1—2 kanál daralisztet és 1—2 kanál tejfölt keverünk hozzá. Az egészet kikent pudingformába tesszük és vízgőzben megfőzzük, majd vajon pirított zsemlemorzsával tálaljuk. A hosszú élet titka a helyes táplálkozás és a megrelelű életrend. Az életet kedvelő és bölcsen gondolkodó öregedő emberek ezt jól tudják, s azért nem sértődnek meg, ha orvosuk szigorított étrendet állapit meg számukra. Azonban nem minden idős ember tetszésével találkozunk, amikor megkülönböztetést teszünk étkezésük és a családjuk fiatalabb tagjainak étkezése között. Bizony sokan nem szívesen vesszük tudomásul azt a természetes folyamatot, hogy szervezetünk öregszik, veszít rugalmasságúból, alkalmazkodó képességéből, küzdőképességéből. Ennek a természetes öregedési folyamatnak akkor biztosítunk lassú, minél kevesebb kellemetlen zökkenővel járó menfitet, ha okosan, mérsékletesen élünk és helyesen táplálkozunk. Helytelen az idősebbeknek az a felíogása, hogy hiszen már más úgy sincs nekem ebből az életből, mint a jó evés és jó ivás. Ugyanis ez alatt a bőséges táplálkozást és Ivást értik, ami bizony sok esetben káráiti van az öregedő szervezetnek. Ebben a korban a kevesebbet mozgó ember hajlamos az elhízásra. A fölösleges súlytöbblet többletmunkát ró a szívre, az elhízás elősegíti az érelmeszesedést, a korai öregségi tüneteket, a lassú mozgást, a gyomor és bélpanaszokat stb. Hogy mindezt elkerülhessük, vizsgáljuk ine^ életmódunkat és étrendünket. Lehetőleg ne iktassuk étrendünkbe azokat az élelmiszereket, amelyekről akár az orvostudomány, akár személyes tapasztalataink bi zonyították, hogy ártalmasak számunkra. Ez távolról sem jelent valamiféle koplalást. Az öreg embernek sem kell éheznie, annál is inkább, mert ha élelmezésére ügyel, tovább megőrzi munkaképességét, és akár munkahelyen, akár odahaza tevékenykedhet, ezért a szükséges kalóriamennyiséget meg kell kapnia. A kalória juttatást azonban okosan kell elosztani. Ez azt jelenti, hogy reggel és délben kell jól táplálkoznia, este viszont már csak keveset szabad ennie. — Az ételeket olyan eljárással és olyan nyersanyagból kell készítenünk, amelyeket az öreg embsr lassúbb, kevésbé rugalmas emésztőszervei hamar le tudnak bontani, s nem terhelik a gyomrot. Az emészthetőséget, a gyomor gyors kiürülését, a laza, szivacsos szerkezetű, jól megfőtt, átsült, feldarabolt vagy megdarált ételek biztosítják. Ezért egyék az idősebb ember könnyű felfújtakat, jól fel vert, kikevert ételeket, tésztákat, főtt vagy párolt, daráit húsokat, főzelékeket, érett, hámozott gyümölcsöt. Tilos viszont a friss kenyér, a friss, meleg kelt tészta. Ezeket másnapos vugy pirított állapotban fogyassza. Mivel ebben a korban a fogakkal is rendszerint baj van, és a keményebb, szárazabb kenyeret nem tudjuk jól megrázni, ajánlatos a kenyeret, kalácsot igelitzacskóban tartani, így nem szárad ki. SZÉPSÉGÁPOLÁS Tavasszal és nyárun, amikor nem fedi sál és magas gallér a nyakunkat, bizony sokszor észrevesszük, liugy nyakunk bőre nem eléggé üde, hanem petyhüdt és ráncos. A mélyen kivágott nyári ruha, később a fürdőruha irgalmatlanul látni engedi ezt a szépséghibát. Azért már tavasszal el kell kezdenünk a helyes bőrápolást. Ilyen esetben nem elég csupán a zsíros tápláló krémek használata. Vásároljunk hidrantáló krémet is, és naponta masszírozzuk meg a nyakunkat, hogy a bór helyes vérellátását biztosítsuk. — A száraz bőrűek napozáskor ne felejtsék el nyakukat bekrémezni! A főzelékeket, hacsak nem teljesen lágy rostozatúak, áttörve kell fogyasztani, mert a szívós növényi rostok puffasztó, görcskiváltó hatásúak. Nem kell áttörni a tököt, a sárgarépat, karfiolt, burgonyát. A húsok fogyasztását ajánlatos mérsékelni. Ami a húsok fajtáját illeti, inkább sovány halat, borjúhúst, csirkét, sovány sertéshúst, házinyulat fogyasszon az öreg ember, marhahúst csak ritkán. A sötét libahús ls nehezen emészthető. A füstölt és erősen sozott húsokból, fűszeres hentesáruból csak keveset és ritkán fogyasszon. Az állati eredetű zsírok elősegítik az érfaiok elmeszedését, ezért helyette növényi étolajat használjunk. Ez könnyebben is emészthető. A tejtermékek: tej, túró, sajt, joghurt, savanyú tej jó -hatású, szervezetkímélő ételek, tehát naponta fogyaszthatók. Gyümölcsre, zöldségr e szintén naponta szüksége van az idősebb embernek. Ezek ls őrzői a szervezet rugalmasságának, ellenállóképességének. A salakkiürités szabályozása rendkívül fontos ebben a korban. Ez elérhető a helyes étrenddel, kompótok, gyümölcslevek fogyasztásával. Azonban ne vigyük túlzásba a cukor használatát, mert erősen hizlaló hatású és nagy mennyiségben székrekedést okoz. Aki sokáig meg akarja őrizni egészségét, az ötven éven felül iktasson be étrendjébe hetente egyegy gyümölcsnapot, tejnapot, óvakodjék a nagy mennyiségű szeszes ital fogyasztásától és kerülje a fölösleges súlygyarapodást. MINDENKINEK