Új Szó, 1969. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1969-05-05 / 104. szám, hétfő

Gépkocsivezető, kontra gyalogos A KÖZÚTI FORGALOM szinte naponta növekszik. Szaporod­nak az autótulajdonosok, s így természetesen az új sofőrök is. Ezzel együtt azonban a közúti balesetek száma is növekszik — a vadonatúj autó fölött érzett örömöt gyakran zavarja meg a bánat és a fájdalom. Az új sofőrök, Illetve a gép­kocsik számának szaporodása úgy tűnik, mintha a gyalogoso­kat egyáltalán nem érintené. Pedig sok közúti balesetnek okozói éppen a gyalogosok, a kerékpárosok, a fuvarosok vagy a gyerekek. Nem vitás tehát, hogy a gyalogosokat ls felelősség terheli a balesetek gyakoriságáért. A gyalogos közlekedés a túl­zsúfolt utcákon és a forgalmas utcakereszteződéseken bizony nem nevezhető békés, nyugodt sétálásnak. Sok olyan perc adó­dik, amikor egy elhibázott lé­pés szerencsétlenséget okoz­hat. Van, amikor az autóveze­tő a hibás, van, amikor a já­rókelő vagy a kerékpáros, de megtörténik, hogy mindketten. A gyalogosok figyelmetlensé­géről és óvatlanságáról tanús­kodnak az alábbi adatok: Csupán a múlt év folyamán 2410 balesetet okoztak. Figyel­metlenségükért, felületességü­kért a vezetők hibáiért drága árat fizettek. Tavaly Szlová­kiában 245 gyalogos vesztette életét közüti baleset következ­tében, 819-en súlyosan és 1346-an könnyebben sérültek meg. A baleseteknek 880 gyer­mek esett áldozatul, köztük 82 halt meg, 292 súlyosan és 506 könnyebben sérült meg. E megrázó számok mögött néha egy egész életre kiható nagyobb vagy kisebb tragédia húzódik meg. A SOFÖRÖK erősen hajlamo­sak arra, hogy mindenekelőtt a gyalogosokat vádolják, ezek vi­szont minden rosszat a moto­rosokra hárítanak. Kölcsönösen szemrehányják egymásnak az önző figyelmetlenséget, és nem­egyszer „csak azért is" galibát okoznak egymásnak. A gyalo­gos az útkereszteződésen szán­dékosan lassítja lépteit, az au­tóvezető pedig a legszíveseb­ben keresztültörne az áthala­dó gyalogosok áradatán. Nos, a „nyolcvanas" a gya­logosokra is vonatkozik. És hogy a gyalogosok sem szen­tek, azt a következő számok is bizonyítják: 369 esetben azért okoztak balesetet, mert óvatlanul léptek az úttestre, 817-szer pedig, rossz helyen mentek át stb. Ötvennégy esetben az utcán, Illetve az úton játszadozó gyer­mekek estek áldozatul. A fi­gyelmetlenség általában az 5— 10 éves korig jellemző a gyer­mekekre. A gyermekéletek el­vesztése a legfájdalmasabb sta­tisztika, amely a szülők és a vezetők lelkiismeretéhez szól. A gyermekek még nem rendel­keznek olyan ítélőképességgel, mint a felnőttek, tehát 'sokkal nagyobb belátással kell len­nünk irántuk. A KÖZLEKEDÉS a modern élet egyik legfontosabb ténye­zője, és mégis az apostolok lo­ván közlekedő gyalogosnak sok­szor fogalma sincs a forgalmi rendszabályokról. Ezért a vá­rosokban a közúti baleseteknek legtöbbször a gyalogos látja kárát. Ügy látszik, nem hajlan­dó észrevenni a sokasodó jár­műveket, a gépkocsikat, a ke­rékpárokat stb. Természetesen a sebesülések közül a súlyo­sabbak is inkább a gyalogoso­kat érintik, mint a vezetőket. A gyalogos általában óvatla­nul szeli keresztül nz úttestet, figyelmetlenül lép le a járdá­ról, nem törődik az áttekintés­sel. tehát a pillanatnyi helyze­tet sem tudja kellőképpen fel­mérni — de főleg tudatlansá­gát hibáztathatjuk. A forgalmi rendszabályokat nálunk ugyanis csak a gépkocsivezetőknek kell tudniuk. A többiek ugyan Is­merhetik őket, de ezt senki sem követeli meg tőlük. Már­pedig ez a tény számottevően hozzájárul a közúti balesetek szaporodásához. A GYALOGOSOK közül sokan vagy egyáltalán nem ismerik, vagy ha ismerik, lebecsülik 80. számú rendelet 42. paragrafu­sát. Tehát nem árt, ha ebből néhány dolgot idézünk. 1. cikkely: A gyalogos köte­les a gyalogjáró jobb oldalán közlekedni. Ha nincsen járda, akkor az úttest baloldalán kö­teles haladni. Az úttest balol­dalán egymás mellett csak két két gyalogos haladhat, de csak akkor, ha így nem veszélyezte­tik vagy nem akadályozzák a közúti forgalmat. 4. cikkely: Az a gyalogos, aki ittas állapotban veszélyeztethet­né a közlekedést, vagy a saját biztonságát, nem vehet részt a közúti közlekedésben. 5. cikkely: A gyalogos az út­testen csak merőleges irányban haladhat át, lehetőleg a leggyor­sabban. A gyalogos előzőleg kö­teles meggyőződni arról, hogy biztonságban átjuthat-e a má­sik oldalra, különös tekintettel a közelgő gépkocsi távolságára, illetve gyorsaságára, vagy az akadályra, amely gátolja az úttest áttekintését. Az úttesten való áthaladás, de a gyalogjárón való közele­dés is fokozott figyelmet és óvatosságot követel. A túlzott sietés, lökdösődés, tolakodás a járdán gyakran okoz szeren­csétlenséget. Nagy veszélyt rejt magában, ha úgy haladunk át az úttesten, hogy se jobbra, se balra nem nézünk, vagy köz­vetlenül a járda mellett álló jármű mögött lépünk az úttest­re. Napjainkban a járművektől hemzsegő utcákon a gyalogos­nak ügyesebben, jobb tájékozó­dó képességgel, gyorsabb reak­cióval — egyszerűen összponto­sítottabb figyelemmel kell köz­lekednie, mint évekkel ezelőtt. A figyelmetlenséget sokszor váltják ki különféle gondok a munkahelyen, a családban, sze mélyes ügyekben s hasonlók Továbbá erősen hatnak az ér­zelmi megnyilvánulások, mint az öröm, a szórakozottság, a bosszúság, de testi vagy lelki fáradtság is. A fiatalok általá­ban lebecsülik a rendszabályo­kat, sőt, mit több, akadnak olyanok is, akik hősködésből tudatosan vétenek a közleke­dési rendszabályok ellen, ami­re nemegyszer nagyon is ráfi­zetnek. A gyalogosok és a kocsive­zetók viszonyának a kölcsönös belátás elvén kell alapulnia. A közúti közlekedésre vonatkozó rendszabályok szerint a gyalo­gosnak az áthaladásnál tekin­tettel kell lennie a járművek­re, viszont a vezetők különö­sen a befordulásnál vagy az útkereszteződésnél kötelesek tekintettel lenni a gyalogosok­ra. Ez az elv csak nagyon ke­véssé érvényesül. A gyalogo­sok ugyanis félvállról veszik a rendszabályokat, a vezetők vi­szont gyakran szándékos rosz­szakarattal viseltetnek a járó­kelők irányában. Pedig a köl­csönös megértésre, az előzé­kenységre és a jóakaratra ho­vatovább nagyobb szükség van. A közlekedés fontos tényező­je a nevelés, illetve a nevelés minden eszközének a felhasz­nálása. Már az iskolában kell kezdeni, ahol a közlekedési rendszabályokat kötelező tan­tárgyként kellene kezelni. A biztonságos közlekedés alapel­veinek már akkor a vérében kellene lennie az embernek, amikor először lép ki az út­testre a rollerével, vagy ami­kor először ül kerékpárra. Ezért örömmel fogadjuk egyes bratislavai és trencséni iskolák közlekedési akcióit. A rendre és a fegyelemre való nevelés az iskolában a balese­tek elleni harc egyik legha­tékonyabb formája. MINDANNYIUNK VÁGYA, hogy a közutakon és az utcá­kon biztonságosan közlekedhes­sünk. Hogy a munkából épség­ben hazaérjünk. Hogy család­tagjainkkal együtt élvezhessük a szabad idő nyújtotta örö­möket. MARTIN HRÜZ kapitány Megszűnik a munkaerővándorlás ? A vágóállatok szállítása — ablakon kidobott pénz £ Kon­zervgyár és húsfeldolgozó üzem létesül 0 Bővül az Elekt­rosvit és a Pletatex 9 A holešovicei Tesla követésre méltó tette Az iparosítás tekintetében az érsekújvári járás hazánk legfej­letlenebb járásai közé tartozik. A kimondottan mezőgazdasági jellegű vidéken évszázadokig nem törődtek az iparfejlesztés­sel, de nem törődtek vele kellő mértékben a felszabadulás után, a szocialista országépítés idő­szakában sem. Annak idején nem jelentett ez különösebb problémát. A me­zőgazdaság szocializálása után azonban számottevő munkaerő­felesleg szabadult fel. A lakos­ság egyéb választás híján má­sutt, nemegyszer otthonától több száz kilofnéternyire keresi kenyerét, ami semmiképp sem nevezhető áldásos állapotnak. Társadalmunk nagy mulasztást követett el az itt élő lakosság­gal szemben. Az értelmetlen beruházási politika következményeként a kitermelt mezőgazdasági termé­kek egy része piac híján tönk­rement vagy csak körülményes úton és nagy áldozatok árán jutott el a fogyasztókhoz. Kép­telenség az is, hogy amíg Szlo­vákia északi részén és a na­gyobb városokban kevés a zöld­ség és kicsi a választék, az ér­sekújvári járásban időnként a jószággal kénytelenek feletetni az értékes vitaminokat. Hasonló a helyzet a húster­melés, illetve az értékesítés te­rén. A Nyugat-szlovákiai Hús­feldolgozó Üzem kimutatása szerint a járásban a vágóálla­toknak csak mintegy 30 száza­lékát dolgozzák fel. A többit Szlovákia más helyeire, sőt nemegyszer a cseh országré­szekbe küldik feldolgozás vé­gett. A szállítás közben eredő súlyveszteségek évente 350 000 koronával károsítják meg az ál­lamháztartást. A vasúti szállí­tás „csupán" 700 000 koronába kerül és közel 3000 vagont von ki a forgalomból. A gépjármű­veken történő szállítás pedig további 180 000 koronába kerül. E költségekhez számíthatjuk az abból származó kiadásokat, hogy a feldolgozott hús egy ré­szét visszaküldik az érsekújvári járás üzlethálózata számára. Nem kizárt az sem, hogy a fel­dolgozásból a járás számos la­kosa is kiveszi a részét, persze otthonától távol. Valószínűleg ki-ki szívesebben dolgozna la­kóhelye közelében. A járás fejlődése szempont­jából sem közömbös, hogy pol­gára hol termel javakat. Leg­főbb ideje, hogy a múlt hibái­ból levonjuk a tanulságot. Ta­lán az utóbbi időben felcsil­lant némi reménysugár. A szlo­vák nemzeti szervek még a fö­deratív elrendezés létrejötte előtt foglalkoztak e kérdéssel. A későbbiek folyamán a szlovák kormány is foglalkozott az ér­sekújvári járás iparosításának kérdésével. Létrejött egy nagy­szabású iparosítási terv, mely­nek megvalósítása orvosolja az utóbbi évtizedekben elkövetett hibákat. Még az idén lerakják a járás­ban egy konzervgyár alapjait, mely évente 30 000 tonna zöld­séget dolgoz fel, és 720 embert, többnyire nőt foglalkoztat majd. Ugyancsak megkezdik egy ha­talmas húsfeldolgozó üzem épí­tését, mely a maga nemében hazánk legkorszerűbb létesít­ménye lesz. Évente 30 000 ton­na húst dolgoz fel és 800 em­bernek nyújt munkaalkalmat. Az említett üzemek létesítésé­nél figyelembe vették a járás nyersanyag-termelési lehetősé­geit, ami magában véve is di­csérendő. A beruházásoknál ed­dig nem nagyon vették figye­lembe ezt a tényezőt. A legközelebbi években sor kerül azonban a járásban talál­ható közszükségleti iparvállala­tok termelésének a kibővítésé­re is. Rövidesen elkészítik a gazdag hagyománnyal rendel­kező Elektrosvit új üzemcsarno­kait. A termelés további bőví­tése lehetővé teszi, hogy 1972­ig 3500 főre, 1975-ig pedig 4200 főre emeljék a gyár alkalmazot­tainak a számát. Néhány héttel ezelőtt helyez­ték üzembe a Pletatex új gyár­telepét, mivel a régi fölött ala­posan eljárt az idő. Az új rész­legen eddig 300 nő kapott mun­kát, egyelőre azonban a régi műhelyekben sem állítják le a termelést, mivel a nők foglal­koztatottsága a járási székhe­lyen még mindig égető problé­ma. Az idén megkezdik az új kórház építését, melyben kise­gítő személyzetként szintén több száz nő talál majd mun­kát. Az utóbbi időben cseh ipar­vállalatok is felfedezték, hogy Dél-Szlovákia a beruházás szem­pontjából rendkívül előnyös és hálás terület. Erre vall az a tény, hogy a holešovicei Tesla rövidesen fiókvállalatot létesít Érsekújváron. A gépkocsi vilá­gító alkatrészelt előállító gyár­ban 800—1000 ember talál meg­élhetést. A Csehszlovák Gépkocsijavító Vállalat is foglalkozik azzal a gondolattal, hogy bővíti szolgá­latait. A fejlett országok min­tájára korszerű autószervizt épít a városban. Rohamosan gyarapodik a Jednota és a ven­déglátóipari vállalat üzlet-, ven­déglő- és étteremhálőzata. Az új áruházak, üzletek és vendég­látóipari üzemek ismét nagy számban nőket foglalkoztatnak. Ha az említett tervek valóra válnak — s reméljük, hogy így lesz —, az érsekújvári járásban a következő 4—5 év alatt meg­oldódik a foglalkoztatottság problémája. A munkaerőgazdál­kodással pedig szorosan össze­függ az életszínvonal kérdése. P. L. II Progresszív külkereskedelmet folytatunk..." Ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Kimmel Ernő, a MRT­RIMPFX magyar külkereskedel­mi vállalat vezérigazgatója a tegnap megtartott sajtókonfe rencíán. A vállalat ugyanis má­jus 8-áig valóban reprezentatív kiállítást rendez a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjának sportcsarnokában. Nem a nagy­közönség számára szolgál, vi­szont annál inkább felkeltheti a szakemberek figyelmét. • Mit állítanak ki tulaj donképpen? — kérdeztem a vezérigazgatótól. — Számítástechnikai, auto­matizálási és távközlőtechnikai készülékeket, továbbá anyag­vizsgálati és textilipari beren­dezéseket, s nem utolsósorban vegyipari és elektrotechnikai újdonságokat is. ® Milyen célt követnek kiállításúkkal? — Tudatában vagyunk annak, hogy a szlovák ipar a jövőben az országos átlagnál jóval na­gyobb mértékben fog fejlődni, ezért iparuk azon szakaszai számára igyekszünk ajánlatot tenni, amelyek fejlődőfélben vannak. Mart hát a fejlődéshez műszerezés is szükséges ... Nem titkoljuk, hogy egyre újabb exportpiacot keresünk. Hiszen nemcsak eladni, hanem vásá­rolni is akarunk, ez pedig — különösen a szocialista orszá­gok között — elsősorban a köl­csönösség elve alapján történ­het ... Ezt célozta — egyebek között — számos nyugati sza­badalom megvásárlása ls, ame­lyek alapján például kifejleszt­hettük a magyar erőmérő cel­lát, vagy a turbinás áramlásmé­rőt. • Milyen eredeti, magyar találmány alapján készült gyártmányt mutatnak be? — Ilyen például egy központi és négy kezelő számítógépből álló berendezés, amely a HU­NOR 157 nevet viseli. Előnyel: négy helyről végezhetők vele a számtani alapműveletek, a hatványozást és a gyökvonást is beleértve. Ferrit-memóriával rendelkezik, igen korszerű, kis méretű, hangtalan, tetszetős és megbízható. Hasonlót csupán az Egyesült Államokban gyárta­nak. Nagy előnye, hogy csupán egy-másfél év után szorul fe­lülvizsgálásra. Igen előnyös például bérelszámolásnál, szám­lázásnál stb. • Mit tehetne még hozzá az elmondottakhoz? — Azt, hogy Csehszlovákiá­ban biztosítottuk az általunk szállított készülékek, berende­zések és műszerek szervizszol­gálatát. Egynéhány héten belül, esetleg korábban is gondosko­dunk kijavításukról... Koope­rációs tárgyalásokat folytatunk a csehszlovák vállalatokkal, kü­lönösen az elektronikus és a laboratóriumi műszerek gyártá­sára vonatkozóan ... Már kifej­lesztettük és gyártjuk is a szí­nes tv-készülékek termelése szá­mára szükséges mérési műsze­reket, amelyek nyilván Cseh­szlovákiában is keresettek lesz­nek. És még valamit: a cseh­szlovák—magyar külkereskedel­mi forgalom a mi vonalunkon évről évre növekszik, eléri a 3—3,5 millió rubel értéket, an­nak ellenére, hogy az általunk szállított műszerek meglehető­sen olcsók . .. • Befejezőül? Talán még azt, hogy a szov­jet—csehszlovák gázvezeték szá­mára 11 állomás berendezését szállítottuk s a Processograph jelzésű termelésellenőrző be­rendezésünket a napokban sze­reljük fel a jabloneci Skoda Müvekben. (djl D] SZÓ 19KM Ilyen a Pressograph nevű magyar termelésellen­őrző berendezés.

Next

/
Thumbnails
Contents