Új Szó, 1969. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1969-05-04 / 18.szám, Vasárnapi Új Szó

„A Négyes labor örültje" című francia filmben . . . (ifjú Schiller Alfréd felvételei) • DUBROVSZK1

f — WARREN BEATTY. A jilmvilág leg újabb szenzációja, az az olaszszovjet koprodukciós terv, amely Puskin világhírű fés sokszor megfilmesített / művét, a „Dubrovszkij"-t vinné ismét filmszalagra. A közelmúltban aláírt végleges forgatási szerződés szerint a film rendezője Grigorij Csuhraj, a „Negyvenegyedik" és sok más világsikerű film alkotója; a főszerepeket pedig az Oscar-díjas julie Christie jüarling) és az ugyancsak Oscar-díjas Warren Beatty IBonnié és Clyde), Shirley MacLaine testvére alakítják. Partnereik angol és szovjet művészek. A felvételeket május végén, június elején szándékozzák megkezdeni • Magyar sci-fi. Sci-fi, a tudományosfantasztikus filmek, a science-fictionok rövidítése. Fejér Tamás rendező most ilyen film felvételeit kezdte meg, magyar forgatókönyv alapján, Budapesten „Az idő ablakai" címmel. A főszerepeket lengyel, német és bolgár színészek alakítják. Magyar szereplő 86ak egy van: Gábor Miklós. A film női szerepeit többek között Beata Tyszkiewicz és Krystyna Mikolajewska lengyel színésznők alakítják. • ŰjABB „APA" VAN SZÜLETŐBEN. Emlékezetes sikert aratott annak idején a fiatal magyar filmrendező, Szabó István, „Apa" című filmje. A jelentések szerint, most egy újabb „Apa" van születőben, ezúttal azonban nem Budapesten, hanem Stockholmban, ahol Alf Sjöberg, az ismert filmrendező és színész, August Strindberg ugyancsak széles körben Ismert „Apá"-jának filmváltozatára készül, jellemző, hogy az első ízben megfilmesítésre kerülő svéd mű, svéd produkcióban készülő filmváltozatában — a technikai személyzeten kívül — egyetlen svéd sem kap szerepet. Valamennyi művészt kill* földről szerződtetik ... Az egyik kedvenc lovával .. . • A „Helytartó" filmen? Claude Chabrol, a híres nouveilé vagur", a francia új hullám egyik vezető rendezője bejelentette, hogy a közeljövőben filmre viszi Rolf Hochhuth annak idején nagy vitát kavart darabját, a „Helytartót". Hat ország filmesei működnének közre a produkcióban, de az eredeti tervekkel ellentétben olasz cégek nem kapcsolódnak bele, mert a Vatikán illetékesei, kiátkozással fenyegették meg őket. Emiatt a francia cégek is különböző nehézségeket támasztanak, attól félnek ugyanis, hogy az elsősorban európai közönségnek érdekes filmmel szemben, a negatív vatikáni állásfoglalás üzleti sikertelenséget eredményez ... Chabrol sajtóértekezletén kijelentette, a fenyegetések ellenére ragaszkodik tervéhez és igyekszik azt minél filóbb realizálni Celhangzik a tus, és a vörös falú, sejtelme' sen megvilágított mulatóban színre lép két híres zenebohóc. A zenekari árokból ugranak a színpadra, oly egyszerre, mint az amerikai girlök, s a táncparkett közepén fekvő kockás bőröndökhöz lépnek. Hajszálra egyszerre húzzák elő az összehajtható tükörkeretet, összeerősltik, és egymással szemben állva, eljátsszák a tükörjátékot: egymásnak felelgető mozdulatokat tesznek egymással szemben, mintha az üveg lenne a keretben. A közönség lélegzet visszafojtva figyel. A bohócok összevesznek, megtréfálják, majd bosszantják egymást. Aztán a baloldalon álló, immár végleg megdühödve társára, álla alá kapja hegedűjét, s kedves mosollyal indul a tükör felé. Miközben hegedül, rázza a fejét s furcsa jelt ad az arcára ragasztott rezes orral. Majd a lágyan ívelő melódia kellős közepén, hirtelen társa felé sújt a hegedűvel, összetörik a tükör, szertehullanak az üvegcserepek, s a társ önmagát már rég egy igazi tükörre „cserélte" . . A mulatóban felhangzik a nevetés, majd kitör a taps. Vége a nagy mutatványnak és ennek a filmfelvételnek. A kamerák most egy emeleti páholy felé fordulnak, ahol mintegy százhetven centi magas, bájos, fiatal hölgy ül idősebb kísérőjével és két fiatalemberrel. Egy hölgy, aki felfigyel a bohócszám lényegére: furcsa jelre a rezes orral ... Hogy mit jelent ez a jel, azt' nincs jogom önöknek elárulni, hiszen minden bizonnyal látni fogják majd a televízió képernyőjén a most készülő „Nyomozók társasága" című francia—kanadainyugatnémet—jugoszláv—magyar koprodukcióban készülő tizenháromrészes bűnügyi sorozatot. A „Nyomozók társasága" alapötlete a párizsi Gaumont-cégtől származik, s az ő ötletük volt, hogy a forgatókönyveket, a „Szegény Dániel" és annyi más nagy sikerű bűnügyi darab szerzőjével, Róbert Thomas-val írassák meg. A rutinos színészíró, két társasági hölgy és két kíváncsi fiatalember felhasznánlásával hozta létre a „Nyomozók társaságá"-t és bárhol ls, a világ bármely részén bonyolódjon a cselekmény, e négy alak mindig újra meg újra összefűzi az egymástól bizony erősen eltávolodó szálakat. A Gaumont-cég, a koprodukció szervezője, viszont nagyszerű szereposztással lepte meg partnereit: az egyik hölgy Marié Pacomé, a Comedie Francaise világhírű csillaga, nagyszerű drámai színésznő. A másik Maria Latour, a francia film legújabb üdvöskéje, igazi világsztár-jelölt. A fiúkat a német Bruno Diebrich és a kanadai Richard Garbois alakítja. A két fiatal javarészt a televízióban dolgozó, de máris nagyrutinú színész. Forognak a gépek. — Jó, nekem megfelel! — kiált a rendező. — Nekem is jó! — mondja az operatőr. — Maria végzett! Délután kettőre kérem újra a gép elé. Egy intés a rendezőnek — ennyi a gyors búcsú — és máris robogunk Maria Latourral a távoli lóversenytér felé. FURCSA JEL EGY REZES ORRAL. A bájos színésznövel — szerencsére — a hoszsú úton születik az interjú. — Filmszínésznői pályám lovaglótudásommal kezdődött, az viszont életem történetével kezdődik. Huszonöt esztendővel ezelőtt Párizsban születtem, de kétéves sem voltam, amikor szüleim Kamerunba költöztek, ahol édesapám főállatorvos lett. így egyszeriben közel kerültem a híres kameruni ménesekhez. 0 A Kamerunban lovagló kislányból hogy lett párizsi starlett? — Középiskolai tanulmányaimat Párizsban végeztem egy híres leánylíceumban, majd szüleim óhajára beiratkoztam a Sorbonne jogi karára. Ekkoriban már a művészpályák, felé vonzódtam. Tulajdonképpen énekesnőnek készültem. Elvégeztem a párizsi konzervatóriumot, zeneszerző-diplomát szereztem, majd énekesnőként debütáltam az egyetemi diákklubban. De reggelenként szorgalmasan jártam lovagolni. Versailles mellett, a híres lóversenypályán nap mint nap öt saját lovam várt — sohasem hiába. És tulajdonképpen itt kezdődött a karrierem is. Egy reggel, lóhátról, rám kiáltott egy rendkívül határozott fiatalember és megkérdezte, ha szépen megkérne, s még fizetne ls érte valamit, hajlandó lennék-e néhány ugratásra a filmesek kamerája előtt. Igent mondtam, bár nem értettem miért esett rám a választás. • Es ma már tudja miért? — Már egy héttel később tudtam, amikor a felvételekre sor került. Abban a filmben, amelynek ma már a címét sem tudom, Senta Berger játszotta a főszerepet, s engem az ő dublőzeként kívántak felhasználni, mondván, hogy kettőnk hasonlósága több mint meglepő ... 0 Es tényleg hasonlítanak? — Termetre igen, a többi meg az öltözködés és a paróka dolga. Hát, így kezdődött a filmes pályafutásom. • Es hogyan folytatódott? — Dublőz voltam még néhány filmben, amelyeket azonban sohasem láttam. Majd 1967-ben megkaptam az első főszerepemet Mark Stevenstől, egy fiatal angol rendezőtől, aki Capri-szigetén olasz— spanyol koprodukcióban forgatta „A város lányai" című játékfilmjét. Ezt követte a többi szerep, többek között a Prágában, angol produkcióban készült „A pokol üres", egy izgalmas kalandfilm, majd az az aranyos francia filmszatíra, amelyet „A négyes labor őrültje" címmel mutattak be a mozikban. Legnagyobb sikeremet eddig Luis Bunuel 1967-ben Velencében nagydíjat nyert filmjében, „A nap szépé"-ben arattam, ennek forgatásában igazi örömet leltem. % S a többi film? — Még vagy tízben szerepeltem, de azok nem fontosak; alig emlékszem rájuk. • Az énekléssel szakított? — Szó se róla, sőt, éppen az elmúlt napokban jelent meg a párizsi Pathé-Marconi cégnél első nagylemezem: népdalokra épülő tizenkét szatirikus, gúnyolódó számot adok elő; valamennyinek magam komponáltam a zenéjét és írtam a szövegét. ® Es milyen néven énekel? — Polgári nevemen, mint Maitena Teisseiré, mert nem szeretném összekeverni énekes és filmes pályámat. A Maria Latour nevet csak a közönség miatt választottam; egyszerűbb megjegyezni, min a Maitena Teisseirét. • Színiakadémiára nem is járt? — A párizsi konzervatórium színiosztályát látogattam, majd beiratkoztam Yves Fures, a Comedie Francaise híres drámai hősének kurzusára ... Megérkezünk a lóversenypályára. Marié Latourt majdnem mindenki ismeri itt. Húsz perccel később már nyeregben ül, galoppozik, ugrat, vágtázik. A pályafelügyelő idomár, maga is nemzetközi hírű mesterlovas, elismerő tekintettel kíséw: — Huszárosán lovagol, meg kell adni. Nem ls hiszem, hogy nincs valami magyar beütés a családjában .. . FENYVES GXÖRKY