Új Szó, 1969. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1969-05-25 / 21. szám, Vasárnapi Új Szó

Dr. M. Manilák, docens: „Az ország egyetlen gyógyszerészeti fakultása vagyunk, így kissé más szögből értékelhetjük ezt a kérdést, mint a többi egyetem vagy főiskola. Haligatóink között már fakultásunk megalakulása óta nagy számban találunk cseh nemzetiségűeket is, akikkel közösen tanulnak a szlovák és a szlovákiai magyar iskolában érettségizett hallgatók. Az elmúlt esztendőkben a legtöbb fogyatékosságot a kelet-szlovákiai maturánsoknál tapasztaltuk. Vonatkozik ez a kitétel a szlovák és magyar tannyelvű középiskolákra egyaránt. Ez az állapot azonban az utóbbi két-három esztendőben rohamosan javul. Gimnáziumaink pedagógusai észrevehetően arra törekszenek, hogy diákjaikat egyetemi továbbtanulásra készítsék elő. A magyar tannyelvű jelentkezőkről szólva hadd mondjam el: alig fordult elő az utóbbi években. hogy valaki — mondjuk ne tudott volna szlovákul felvételizni. Örömmel nyugtáztuk, hogy a magyar középiskolák pedagógusai az eddiginél nagyobb súlyt fektettek a szlovák nyelv és a szakkifejezések kellő mértékű elsajátítására. Az idei júnusi felvételikről szólva röviden csak annyit, hogy joggal reméljük: egyetlen jelentkezőnek sem okoz majd ezúttal sem különösebb problémát a szlovák nyelv s főképpen biológiából, fizikából és kémiából nem lesznek hézagosak az ismeretek." , ra is. A gyakorlat bizonyítja, hogy a nálunk végzett magyar hallgatók jól érvényesülnek munkába lépésük után. Az első nyelvi nehézségek áthidalására az első évfolyamban pótoktatást iktatunk be azoknak, akik esetleg úgy érzik, szükségük van erre a tudásfoltok vagy a szakkifejezések bepótlására, illetve elsajátítására. Tudomásom szerint az Idén is kevés magyar érettségiző jelentkezett a közgazdasági egyetemre. Természetesen, a felvételi vizsga mindenki számára egyenlő lesz, de szeretném, ha a jövőben a magyar jelentkezők száma évről évre gyarapodna." Munkatársunkat az elmúlt napokban fogadta dr. M. MANDAK docens, az orvostudományok kandidátusa, a pozsonyi Komenský Egyetem gyógyszerészeti karának dékánja Ján TOMČtK profeszsznr, a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola rektora és J. BÄHIDSKÝ, a pozsonyi Közgazdasági Egyetem tanulmányi osztályának vezetője. Főiskolára készülő olvasóink nevében az alábbi kérdésre adtak választ: MIT VÁRNAK AZ IDÉN FŐISKOLAI VAGY EGYETEMI TOVAABTANULASRA JELENTKEZETT FIATALOKTÓL? Ennyi tehát a szakemberek, a pedagógusok véleménye. Befejezésül csak ennyit: a magyar gimnázium nem jelent tehát hátrányt, de előnyt sem a főiskolára jutás sokat vitatott kérdésében. A „lenni vagy nem lenni" hamleti kérdés magukon a jelentkezőkön, illetve ismereteik, tudásuk szintjén áll vagy bukikt... (M) J. Tomiik professzor: „Az elmúlt ősszel adtam interjút az Oj Szó-nak, ahol leszögeztem: szükség van a mezőgazdaságban magyar mérnökökre, hiszen mezőgazdasági területének nagy része magyarlakta. Kívánságom azonban a tanulmányaikat jövőre nálunk folytatni akaró fiatalokkal szemben, hogy ne legyenek különösebb nyelvi nehézségeik, s a mezőgazdasági főiskolát ne utolsó mentsvárként tartogassák tarsolyukban. Az Ilyen hozzáállás, még sikeres fölvételi vizsga esetében is, iskolánk színvonalát rontja, mert rögtön az első évfolyamban a megengedettnél nagyobb lemorzsolódást eredményez. A közelmúltban szó esett arról, hogy vajon nem lenne-e célszerűbb: a kitüntetéssel érettségizőket vizsga nélkül fölvennünk? Erre egyelőre véleményem szerint még nincs mód, mert gimnáziumaink és szakközépiskoláink színvonala nagyon ingadozó. A hozzánk jelentkezettektől azt várjuk tehát, hogy megalapozott tudással felvértezve és szilárd elhatározásból jelentkezzenek a mezőgazdasági főiskolára." J. Báhidský: „Hallgatóink között aránylag kevés a magyar anyanyelvű és nemzetiségű diák. Nagy kár ez, hiszen Délés Kelet-Szlovákia folyamatos iparosításával egyenes arányban szükség lenne a főiskolát végzett magyar közgazdászok+J i SE KETTESBEN H jA^Q F 'ÄPk

! Az ülés-zenekar Ifjú rajongóik úgy emlegetik őket: „Magyar Beatlesek". Ilyenkor tiltakoznak és egy Glgli-anekdótát Idéznek: „Giglinek egyszer egy kritikus azt mondta: — Uram, ön egy másik Caruso. Mire az énekes bosszúsan azt felelte: — Ez tévedés. Én az első Gigll vagyok." Az Illés-zenekar tagjai nagyon szeretik és tisztelik a Beatleseket. Részben követik ts őket. De részben mást akarnak. Ez természetes is, hiszen az együttes fennállása, jellege más, mint a liverpooli fiúké. öten vannak. B rády János — rltmusgitár, Szörényi Szabolcs — basszusgitár, Szörényi Levente — szólógitár, Illés Lajos — zongora, Pásztori Zoltán — dob. 1960-ban alakultak, azóta többször változtattak zenei elképzeléseiken és ezzel együtt stílusukon. Kezdeti slágereik, a „Rohan ax idő", „Légy kicsit jó hozzám", „Különös lány", „Öh mondd", — ha újszerűen hangzottak ls, tulajdonképpen a magyar tánczene hagyományaiból Indultak kl, s bár nyugatias felfogásban hangszerelték őket, különösebb zenei újdonságot nem tartalmaztak. Szörényi Levente az együttes zenei motorja azt állítja, hogy „Ax utcán" című slágerük az első kísérletük, bizonyos népzenei elemek alkalmazására zenéjükben, s ugyancsak az ő véleménye szerint az együttes ennek a számnak a bemutatása után gyakran merít a magyar folklór és még később nemcsak a magyar, hanem az egész balkáni folklór harmónia- és dallamklncseiből. Ma már a legjobb úton haladnak egy teljesen újszerű, egyéni stílus kialakítása felé, amely ugyan még mindig bizonyos elveiben követi a nyugat beat-zene eredményeit, de bizonyos területeken már el ls tér azoktól, és önálló útkeresésnek minősíthető. (fenyves) GYERMEKVILÁG A mixtékek valaha egy széles, kies völgyben éltek, melynek közepén szürke sziklahely emelkedett. Tututepeknek hívták birodalmukat, fővárosát pedig Tilantongónak. Első királyuk erős és bátor katona volt. Egyszer felmászott a hegy tetejére és elkiáltotta magát: — Hét Aki magáénak tartja e földet, álljon kt velem párviadalra! Kiáltását a széles völgy folyóinak partjain ts meghallották. Tututepek összes indiánja is meghallotta, de senki sem mert kiállni, megküzdeni vele. Éppen akkor bújt elő a nap a hegyek mögül. Tüzes sugaraival megperzselte és egy pillanatra megvakította a bátor katonát. Akkor ez az indián eldöntötte, hogy az ő ellensége tulajdonképpen a Nap. Nosza, megfeszítette íja húrját és nyilat lőtt a Napba. A nyílvessző élesen süvítve hasította a levegőt. A Napot legyőző katona IMEXIKÖI MESE) Szarka Judit V. osxt. tan. metszete. V. ROSZIN: A teve és a tenger Evekig élt a teve a sivatagban, melynek se vége, se hossza nem volt. Nagy volt a hőség, merő homoktenger a táj, hosszú út vezetett ax egyik oázistól a másikig, s a teve nem jutott mindennap vízhex. Egysxer axtán, sok bolyongás után elért a tengerhez. De megörült, amikor meglátta. — Most aztán végre kedvemre teleihatom magami A teve belevetette magát a vízbe, hörpintett egyszer, kétszer, aztán undorodva félrehúzta a száját: — Fuj, de sós! Most már értem, miért van itt ennyi víz: senkinek •em kelll Valamennyi indián törzs meghallotta, a madarak felrebbentek a jákról, a fürj elrejtőzött a fűben, a nyúl belevetette magát a bozótba, a prérikutya vonítani kezdett félelmében, a vaddisznó pedig beásta magát a lehullott tölgyfalevelek közé. Sokáig állt és várt a bátor katona, hogy megküzdjön a Nappal. A Nap azonban ügyet sem vetett rá. A katona egész nap várt, aztán este, amikor a nap a hegyek mögött leáldozott, kijelentette, hogy ő legyőzte a Napot, s így a mixték földek uralkodója lett. ö volt Tututepek első királya, akit azóta a mixtékek A NAP LEGYŐZŐIÉNEK neveznek. (L. L. fordítása.) Vidám pillanatképek BIZTOS IMERTETŐJEL A kis Mancika elvesztette a papáját a városban. Sírva szólít meg minden szembejövőt: — Kérem szépen, nem láttak véletlenül egy bácsit egy kislány nélkül erre járni? TEJCSÁRDÁBAN Peti bemegy a tejcsárdába, és Játja, hogy Tibi valami fehéret Iszik. Megkérdi: — Te, mi az? — Ez joghurt. — Mi az a joghurt? — A joghurt nagyszerű tejtermék. Aki issza, az száz évig ls elél. Peti nézi-nézl a joghurtot, aztán megszólal: — Én nem hiszem, hogy aki ezt issza, az száz évig ls elél. — És miért nem hiszed? — Mert pont az imént esett Bele egy légy, és máris megdöglött. TÖRD A FEJED * TÖRD A FEJED * TÖRD A FEJED VÍZSZINTES: 1. Első közmondásunk |a nyíl irányában folytatva). 16. Spanyol főúr. 17. Téli sport. 18. Egymást követő betűk. 19. Két szó: csallóközi falu betűi keverve és szintén. 21. Balog közepe. 23. Ismert magyar labdarúgó-egyesület. 26. Romániai folyó. 27. Gála mássalhangzói. 29. Aki 30. Mohón eszik. 33. Latin és. 34. Japán pénzegység. 36. Kisebb közlemények (a tudományban). 37. Sofőr eleje. 38. Ó-val a végén afrikai főváros. 40. Rizsben vanl 41. Azonos mássalhangzók. 42. Finom borfajta. 43. össze-vissza szerel! 45. Lónőgatás. 47. Elrí. 48. Feladat (munkában) szlovákul. 50. Folyadék. 51. Kén és hidrogén vegyjele. 53. Grammmolekulasúly. 54. Nagy János. FÜGGŐLEGES: 2. Fordított kettős betű. 3. Menyasszony. 4. Kalória részel 5. ö szlovákul (seml. nem). 6. Arad egynemű betűi. 7. Kettős betű. 8. Ferde idegen szóval. 9. H-val a végén balszerencse. 10. ... Eres, esz ... 11. Kicsinyítő képző. 12. Csöpög közepe. 13. Vasalás magánhangzók nélkül. 14. Mutatószó. IS. Morzehang. 20. Második közmondásunk ja nyíl Irányában folytatva). 22. Álarc. 24. A második közmondás befejező része. 25. Szudántól délre lakó néger törzs. 28. Shakespeare-bős. 29. Levegő Idegen szóval. 30. Mesterember. 31. Az erdőben ültetik. 32. Év Prágában. 33. Fluoreszceinszarmazék (Eozln). 35. Afrikai folyó. 37. Esek! 39. Hiányos retket! 42. Fasor franciául. 44. Állatkert, 45. Vízimadár. 48. ISU. 47. Szélhárfa. 49. Kétel! 50. Igekötő. 52. Azonos mássalhangzók. 53. Fogyatékos mén! Beküldte: Pollák László, Felsőpatony KÉT HETE MEGJELENT FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE Csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzeteket hordoz szívében. KIK NYERTEK? Két hete megjelent keresztrejtvényünk helyes megfejtői közül sorshúzással könyvjutalomban részesülnek: Magyarics Ferenc Galánta, Mikulec László Sókszelőce, Bodnár Eva Rozsnyó, Firtko Terézia Jányok és Jóba Pál Bátorkeszl. Leveleiteket, megfejtéseiteket az alábbi címre küldjétek: Üj Sxő, GYERMEKVILÁG, Bratislava, Gorkého 10.