Új Szó, 1969. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1969-05-20 / 116. szám, kedd

Következeies f fegyelmezett munkát (Folytatás az 1. oldalról) jeznünk sok mindent, amit az említett kérdésekkel kapcsolat­ban különböző vonatkozásokban megkezdtünk, hogy Így alapo­sabban, pontosabban vehessük fontolóra a szükséges intézke­déseket, a velük járó kockáza­tokat, igényelt hatékonyságu­kat, időbeli összefüggésüket, egymáshoz való viszonyulásu­kat stb. \ Együttműködésünk a szocialista országokkal Most és a jövőben is elsőren­dű feladatunknak tekintjük, hogy tovább szorgalmazzuk a szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink rendezését. Az a szándékunk, hogy kezdeménye­ző Javaslatokkal siettessük e kapcsolatok aktivizálódását, és egyre újabb lehetőségeket ke­ressünk az eddiginél hatásosabb külpolitikai, gazdasági s egyéb együttműködésre. Ezzel kap­csolatban nagyon fontos szere­pet tulajdonítunk pártunk és kormányunk képviselői látoga­tásainak, amelyek során alka­lom adódik a nyílt eszmecseré­re, úgyhogy ezek a látogatások mindenkor hozzájárulnak nem­csak a kölcsönös bizalom meg­szilárdulásához, hanem a köl­csönös kapcsolatokat érintő kü­lönféle problémák megoldásá­hoz is. Nagyon ígéretesen fejlő­dik egyes társadalmi szerveze­tek együttműködése is. Minden bizonnyal egyik külö­nösen sarkalatos problémánk a minél szorosabb gazdasági együttműködés megalapozása, mert a közös munka az együvé­tartozás leghatásosabb bizonyí­téka, és a jó minőségű termé­kek kölcsönös rendelkezésre bocsátása odahat, hogy megszi­lárdul a bizalom mind a másik partner, mind pedig annak munkája iránt is. Az állami szervek és a tömegtájékoztatás Állami szerveinknek többek kö­zött a tömegtájékoztatási esz­közökkel összefüggő kérdések­kel is foglalkozniuk kell. Ez tel­jesen indokolt, hiszen nagyon gyakran hangsúlyozzuk a párt és a társadalom nézetegységé­nek szükségességét. Csak a né­zetegység alapozhatja meg az olyan programot, amely lehető­vé teszi az akcióegységet, és ez viszont a síkeres programtelje­sítés feltétele. A nézetegység kialakulásának folyamatára rendkívül erős befolyást gya­korolnak a tömegtájékoztatási eszközök, vagyis a sajtó, a rá­dió és a televízió. Ezért vált szükségessé az előzetes cenzúra ideiglenes bevezetése is. Arra van hivatva, hogy meggátolja a sajtóban, a rádióban és a te­levízióban a szélsőséges, vala­mint a politikai szempontból káros nézetek terjesztését, mi­vel ezek a nézetek meggátol­ják helyzetünk rendeződésének folyamatát és végső következ­ményükben egész társadalmunk­nak ártanak. Ám ennél is sok­kal fontosabb, hogy a sajtó, a rádió és a televízió az állam szerveiként maradéktalanul és teljesen egyértelműen juttassák kifejezésre a párt s a szocialis­ta állam politikájának értelmét, célkitűzéseit, továbbá hogy tá­mogassák, segítsék e politikai célok elérését. Az ily értelem­ben foganatosított intézkedé­sek azonban nem korlátozódhat­nak csupán a központra, hanem azonos mértékben vonatkoznak a kerületekre, a járásokra, a minisztériumokra is, mert szá­mukra sem lehet közömbös, hogy például a helyi, illetve a szaksajtó mily módon támogat­ja őket feladataik teljesítésé­ben, és tiszteletben tartják-e az érvényes előírásokat a lap, va­lamint a könyvkiadás terén stb. Egyaránt fontos feladatunk­nak tekintjük a szövetségi álla­mi szervek és a nemzeti köztár­saságok szervei létrehozása fo­lyamatának minél előbbi befeje­zését. Ez ugyanis kétségkívül a szocialista állam megszilárdítá­sának egyik feltétele. Arról van szó, hogy az állam mindenkor idejében és helyesen, a két köz­társaság, valamint az egész Csehszlovák Szocialista Köztár­saság érdekeivel összhangban oldhassa meg minden problé­máját. Természetesen törődni fogunk azzal is, hogy a két nem­zeti köztársaság kiépítésének és megszilárdításának folyama­tában teljes mértékben érvénye­süljön a csehszlovák föderáció egyesítő szerepe és küldetése. Szükségszerű együttműködés Ezzel kapcsolatban a két nemzeti kormány véleményével összhangban hangsúlyozni aka­rom, hogy nem hagyhatók jóvá azok a tendenciák, miszerint a kialakult jövedelmekkel teljes mértékben a köztársaságok ren­delkezzenek, a föderációnak pedig csak korlátozott mennyi­ségű eszközöket folyósítsanak a közös kiadások, valamint a kizárólagos szövetségi hatás­kör gyakorlásával összefüggő kiadások fedezésére. Tudnunk kell, hogy a föderáció nem hi­vatott arra, hogy csak egyes meghatározott kérdéseket old­jon meg, de felelős az alapvető gazdaságpolitikai kérdések egé­szének a megoldásáért. Ezért súlyos politikai hiba lenne, ha a hatáskör erőszakos érvényesí­tése háttérbe szorítana a szük­ségszerű együttműködést. A nemzett köztársaságok és szervek kapcsolatokat létesíte­nek abból a célból, hogy koor­dinálják tevékenységüket a nemzeti hatáskörön belül. A törvények gyakorlatba való átültetése Ha hangsúlyozzuk, hogy az állami szervek és az egész ál­lamapparátus alapvető funkció­ja és értelme azoknak a fel­adatoknak a teljesítése, amelye­ket számunkra a szocialista ál­lam törvényei határoznak meg, akkor ezzel egyidejűleg hang­súlyozzuk a szocialista törvé­nyesség alapelvét is, mint szo­cialista társadalmunk életének egyik vezető alapelvét. Ennek az alapelvnek a lényege nem­csak az, hogy a törvényeket minden szakaszon, minden pol­gárral, szervezettel és állami szervvel betartassuk, hanem az Is — és ez a jelen időszakban különösen fontos —, hogy aktí­van teljesítsük a törvényben előírt összes kötelességeket. Az állami szervek törvénye­sen meghatározott Jogköre nemcsak jogosítvány. Az álla­mi szervek hatásköre minde­nekelőtt pozitív tevékenységre kötelez, arra hogy Idejekorán és helyesen döntsünk, operatív módon biztosísuk a feladatokat, vagyis, hogy az adott kerete­ken belül intézzük a hatáskö­rünkbe tartozó ügyeket. Az államapparátus bármilyen ingadozása azonnal negatív mó­don befolyásolja a társadalom életét. A közrend megszilárdításáért Ha mielőbb konszolidálni akarjuk társadalmunkat, a köz­rend szakaszán elkerülhetetle­nek az alapvető változások. El­képzelhetetlen a jövőben, hogy egy országban, amely rende­zett ország hírére törekszik, ne tudnánk határozottan fellépni a közrend megzavarása ellen. A bűncselekmények száma 1968-ban közel 180 000 volt az 1967. évi nem egészen 176 000­rel szemben. Aggasztó jelen­ség, hogy a növekedés elsősor­ban a minősített bűncselekmé­nyekben — gyilkosságok, lopá­sok, erőszakos és vagyon elleni bűncselekmények, betörések és gépjárműlopások esetében mu­tatkozik. A bűntevékenységek múlt évi növekedése folytató­dott ez év első negyedében ls. Sőt, még súlyosbította a hely­zetet, hogy előfordultak töme­ges közbotrányok, vandalizmus, olyan esetek, amelyek nem­csak külpolitikai érdekeinket sértették súlyosan, hanem ár­tottak nemzeteink jó hírének is. Ez a helyzet kényszerít ar­ra, hogy elgondolkodjunk a szükséges intézkedéseken. A nemzeti bizottságoknak jobban ki kellene használniuk azt a jogot, hogy saját hatás­körükben feladatokkal bízhat­ják meg a rendőrséget, s ezzel jobban megszilárdíthatják a nyugalmat és a közrendet. A kormány a rendőrség min­den alakulatától olyan tevé­kenységet követel, amely hoz­zájárul államunkban a viszo­nyok konszolidációjához, és kö­vetkezetesen üldözi a csehszlo­vák törvényekbe ütköző tevé­kenységet. Fejleszteni kell a közigazgatási szervek tevékenységét A közigazgatás tevékenységét a nemzeti bizottságok szaka­szán sem biztosítják mindenkor eléggé következetesen. Ez egy­részt a polgárok jogainak meg­sértését, másrészt az állam ér­dekeinek a megsértését ered­ményezi. Ebből az alkalomból fontosnak tartom felhívni a figyelmet az adófegyelem szakaszán tapasz­talható helyzetre. Meg kell teremteni a feltéte­leket ahhoz, hogy a közigazga­tási szervek, mindenekelőtt a pénzügyi szervek a jövőben közvetlenül ellenőrizzék az adófizetési és a nyereségelvo­nási kötelességek teljesítését, az elmaradt adók behajtását, valamint a törvényes kötelessé­gek elhanyagolóinak az üldözé­sét. Elegendő büntetőszankció áll rendelkezésünkre, és elég kompetens szervünk ls műkö­dik. Ami azonban hiányzik, az éppen az állami érdekek meg­alkuvást nem ismerő védelme. A nemzeti bizottságok szer­veinek biztosítaniuk kell, hogy eaját apparátusuk kezdeménye­zőbben, szakszerűbben és fele­lősségteljesebben lépjen fel. A közigazgatásnak azon a szaka­szán, amely a nemzeti bizottsá­gok hatáskörébe tartozik, kö­vetkezetesen meg kell követel­ni és biztosítani a rendet. Nem engedjük meg, hogy minden előzetes bejelentés nél­kül nyilvános gyűléseket és fel­vonulásokat hívjanak össze, sőt, hogy ilyen akciókat érvényes törvények ellenére hajtsanak végre. A nemzeti bizottságok által irányított területen különö­sen a következő kérdésekről van szó: 1. Szem előtt kell tartani, hogy a nemzeti bizottságok po­litikai Jellegű szervek. Ezért ál­landóan és céltudatosan kell foglalkozniuk a politikai kérdé­sekkel, és hatékonyan kell megoldani a politikai tartalmú problémákat. 2. Állandóan fejleszteni kell az anyagi biztosítást, és a tár­sadalmi szükségletekkel teljes összhangban a dolgozók tartós együttműködését a társadalmi és az érdekszervezetekkel. 3. Biztosítani kell a feladatok kezdeményező, szakszerű és fe­lelősségteljes teljesítését. 4. A nemzeti bizottságok te­vékenységében biztosítani kell, hogy azokon a területeken, ahol az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet katonák tar­tózkodnak, rugalmas és opera­tív kapcsolatot teremtsenek a helyi parancsnoksággal, s kö­zösen számolják fel mindazokat a vitás kérdéseket, amelyek összetűzéseket idézhetnek elő. Az öntudatos fegyelem szükségessége Végül szeretnék foglalkozni a munkafegyelem néhány kérdé­sével. Az államapparátus ren­des menetének első feltétele a munkafegyelem megszilárdítása az apparátus minden fokozatán. Nem nyugodhatunk bele ab­ba, ha a feladatokat nem telje­sítik következetesen és idejé­ben. Ez megnehezíti a súlyos társadalmi problémák megoldá­sát, és meggátolja az elfogadott intézkedések megvalósítását. A kormány, a minisztériumok, a nemzeti bizottságok tekintélyét, a polgároknak az állami szer­vek iránt érzett bizalmát leg­inkább az ássa alá, hogy hanya­gul teljesítik a polgárok ügyei­nek intézését, vagy hanyagul ellenőrzik a vállalatok tevé­kenységét. Nagyon kiterjedt államappa­rátussal rendelkezünk, s elég ereje van ahhoz, — ha haté* konyán alkalmazza saját kom­petenciáját —, hogy számos olyan fogyatékosságot felszá­moljon, amely megrontja éle­tünket. A feladatok semmibevétele, a passzivitás, amely miatt az ál­lami szervek feladatalt nem tel­jesítik, már természetüknél fog­va törvénysértőek. Ezekkel nem boldogulunk mindaddig, amíg minden egyes esetben nem ál­lapítjuk meg, hogy ki nem tel­jesítette feladatait, s amfg eze­ket a személyeket nem vonjuk felelősségre. A köztársasági elnök Dél-Morvaországban (CSTK) — Ludvík Svoboda köztársasági elnök dr. Kolo­man Bod'a miniszter és Anto­nín Klečka akadémikus kísére­tében tegnap a dél-morvaorszá­gi kerületbe érkezett. Az államfő először az Agro­technikai Kísérleti Intézetbe lá­togatott. Ezután meglátogatta a Pohofellcel Állattenyésztési Kí­sérleti Intézetet. A köztársasági elnök ezután Brnóban megszemlélte a köz­szükségleti cikkek árumintavá­sárának néhány részlegét. A ki­állítás közönsége meleg szívé­lyességgel üdvözölte az állam­főt. Ülésezett az SZLKP KB elnöksége (CSTK) — Az SZLKP KB el­nöksége Štefan Sádovskýnak az SZLKP KB első titkárának veze­tésével hétfőn ülést tartott. Az elnökség véleményt mondott a népgazdaság megszilárdításá­nak és a lakosság élelmiszerek­kel és iparcikkekkel való ellá­tásának javítását célzó rövid le­járatú intézkedések előkészíté­séről. Hangsúlyozta, hogy a kommunista miniszterek felelő­sek az olyan rövid lejáratú in­tézkedések haladéktalan kidol­gozásáért és gyors megvalósí­tásáért, amelyek javítják a közélelmezést, hatékonyan sza­bályozzák a lakosság Jövedel­mét, a vállalati Jövedelmeket és az árakat, a beruházási tevé­kenységet, a lakásépítkezést, elősegíti a vállalati tévé­kenység fejlődését, elmélyítik a társadalmi ellenőrzést és nö­velik az irányítás hatékonysá­gát. Az elnökség továbbá foglal­kozott a szlovákiai sajtóban, rá­KÖZÉLET — JAN MARKO csehszlovák kül­ügyminiszter május 19-én egész­napos eszmecsrét folytatott Ivan Basevvel, a Bolgár Népköztársa­ság külügyminiszterével. — A SZLOVÁK SZOCIALISTA AKADÉMIA Központi Bizottságá­nak háromtagú hivatalos küldött­sége dr. Martin Terdának, az Aka­démia alelnökének a vezetésével tegnap Budapestre utazott. — AGDA RÖSSSEL aaszzony, a Svéd Királyság prágai nagykövete tegnap Skelleftea svéd baráti vá­ros küldöttségének az élén Pardu­bicébe látogatott, ahol a vendége­ket František Sluka, a városi nemzeti bizottság elnöke fogadta. — SZÖVETSÉGI GYŰLÉS két ka marájának a küldöttsége, |osef Smrkovskýnak, a Szövetségi Gyű­lés első alelnökének, a Népi Ka mara elnökének vezetésével, teg­nap hivatalos látogatásra Török­országba ntazott. — TEGNAP NYÍLT MEG Zsolnán ,,A Magyar Népköztársaság 50 éve" nevfi vándorkiállítás. Ez alkalom­ból Varga Ferenc, a Magyar Nép­köztársaság bratislavai konzulja meglátogatta Zsolnát, ahol talál­kozott a város és a járás politikai, gazdasági és kulturális vezetőivel. — A CSKP KB MEGHÍVÁSÁRA rövid látogatásra érkezett az Osztrák Kommnnista Párt két ve­zetőségi tagja: Erwin Scharf, a nollükai bizottság tagja, a KB tit­kára és Josef Lauscher, a politi­kai bizottság tagja. — JEAN-PAUL DESCHATELETS­NEK, a kanadai szenátus elnöké­nek vezetésével Csehszlovákiában tartózkodó kanadai parlamenti küldöttségét tegnap délelőtt dr. Čestmír Císaŕ, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke fogadta. A kana­dai szenátorokat, akiknek tiszte­letére dr. Dalibor Hanes, a Nem­zetek Kamarájának elnöke ebédet adott, Alexander Dubček, a Szö­vetségi Gyűlés elnöke is fogadta. dióban és televízióban fogana­tosított intézkedésekkel. Meg­hagyta az ezekben az intézmé­nyekben dolgozó kommunisták­nak, akik újságokat és folyó­iratokat adnak ki, és akik Szlo­vákiában a rádiót, a televíziót és a sajtóirodát irányítják, ele­mezzék a tömegtájékoztatási eszközök politikai-eszmei tevé­kenységét a novemberi határo­zat elfogadása óta eltelt idő­szakban, és javasoljanak olyan intézkedéseket, amelyek kedve­zőbb helyzetet teremtenek a szerkesztőségekben, fokozzák a tömegtájékoztatási eszközök politikai-eszmei hatékonyságát, valamint az állam és a párt ve­zetősége politikájának aktív tá­mogatását. Csehszlovák—szovjet hadgyakorlat (CSTK) — A Nemzetvédel­mi Minisztérium sajtótitkára tegnap a következő hírt közöl­te: A Varsói Szerződés tagálla­mai hadseregeinek közös kikép­zési terve szerint 1969. május 19—26-án a Cseh Szocialista Köztársaság területén parancs­noki-vezérkari gyakorlatot tar­tanak a csehszlovák néphadse­reg és a szovjet hadsereg ve­zérkarának és katonaságának részvételével. A hadgyakorlatot Alexander Mucha altábornagy, a CSSZSZK nemzetvédelmi miniszterhelyet­tese vezeti. O Az osztravai Jeremenko bá nyából, amelyet április 18-án bá­nyatüz miatt be kellett zárni, má­jus 18-án a délutáni és az éjsza kai műszak folyamán kiszabadí­tották és felszínre hozták a tűz miatt elpusztult három bányász holttestét. A negyedik áldozatot még keresik. KeKkonen—Koszigin találkozó Helsinki — Urho Kekkonen finn köztársasági elnök hétfőn baráti látogatásra a Szovjet­unióba érkezett. A finn elnök Leningrádban nem hivatalos be­szélgetéseket folytat A. Koszi­gin szovjet miniszterelnökkel. A megbeszélések tárgykörét il­letően eddig nem adtak ki hi­vatalos jelentést. Előzetes fel­tételezések szerint a két állam­férfi az európai biztonsági ér­tekezlettel kapcsolatos finn ja­vaslatot vitatja meg, amely annyiban különbözik a Varsói Szerződés tagállamainak buda­pesti felhívásától, hogy ae Egyesült Államok és Kanada részvételével ls számol. Telt ház a Budapesti Nemzetközi Vásáron A pénteken ünnepélyes kere­tek között megnyílt Budapesti Nemzetközi Vásárt vasárnap dr. Vitéz András, a Hungexpo ve­zérigazgatója szerint több mint negyed millió ember látogatta meg. A vasárnapi nap folyamán sem szüneteltek a sajtótájékoz­tatók, amelyek sorát az Építő­gépgyártó Vállalat nyitotta meg. Hétfőn volt a BNV első igazi „munkanapja": megkezdődött a szakmai napok sorozata. A hét­főtől péntekig tartó ún. szak­mai napokon előadásokra, film­bemutatókra, gyártmányismerte­tőre és konzultációkra kerül sor. Tegnap mintegy húsz hazai és külföldi vállalat, szövetke­zet, Intézmény tartott sajtótá­jékoztatót. Nyugat-Németországban élénk visszhangot kelteitek Gomutka javaslatai Bonn — Csaknem minden nyugatnémet lap első oldalon, vezető helyen közli Gomulka javaslatát, hogy Lengyelország és az NSZK kössön egyezményt az Odera—Neisse határ elisme­réséről, az NDK-val kötött len­gyel szerződés mintájára. A Frankfurter Rundschau azt írja, hogy Gomulka felhívása való­színűleg nem hoz eredményt, mert az NSZK a választási küz­delem folytán „nincsen olyan helyzetben, hogy logikusan gondolkozzon". Megjegyzi azon­ban, hogy Gomulka javaslatait nem szabad lekicsinyelni. Willy Brandt külügyminiszter hétfői sajtóértekezletén figyelemre ffT méltónak tartotta Gomulka hét­végi nyilatkozatát, a többi kö­zött azért is, mert — mint ál- 196í lította — Gomulka „lemondott a polémiáról." „Nehézségek V. 2 vannak — mondotta a nyugat­német külügyminiszter —, de M nem szabad a tárgyalásokat e/ő- £ zetes Jeltétekhez kötni."

Next

/
Thumbnails
Contents