Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-12 / 86 . szám, szombat

|#assa az utóbbi esztendőkben olyan változáson, fejlődésen ment keresztül, hogy csak a főutca és környéke őrzi még a régi város jellegét. De itt is működésba lépett már a daru, a báger, a régi Schalkház helyén új, hatalmas, korszerű, 12—14 emeletes szálló épül. Az emeletek pontos számát azért nem tudom, mert ahányszor számolni kezdtem azokat, mindig elszédültem egy kissé... Az épülő szálló körül néhány gépet, köztük egy óriás darut és egy hatalmas betonkeverőt lehet látni, de munkást alig. Itt-ott a kilencedik emelet egyik ablakában ugyan felbukkan egy micisapka meg a munkaruha kék foltja, amely jelzi, hogy az építőmunkások mégiscsak jelen vannak, és valahol bent az épületben dolgoznak, de hirtelenében úgy tűnik, hogy az épület el van hagyatva és csak úgy, véletlenül illeszkedik az emeletekbe ajtó, ablak. Hasonló csendben, szinte észrevétlenül emelkednek az új állomás oszlopai és falai. A föld mélyéből ágaskodnak fölfelé, mert aluljárók szelik majd át a korszerű állomás épületét. Az emelkedő falak körül egyelőre a feltúrt föld, kavicskupacok, buckák, földhányások és a park állomás előtti részén az eltűnt fák jelzik az új állomásépület terjeszkedését, növekedését. A város gyors iramú fejlődése, növekedése mellett azonban az említett két épület körüli munka szinte összezsugorodik. Itt Kassán nemcsak régi házak, hanem utcák, régi városrészek tűntek el, és helyükön új város részek, lakótelepek épültek fel. Hogy némi betekintést nyerjek az elmúlt években végbement változásokba, felkeresem a Kassai Magasépítő Vállalatot, ahol mérnökök, technikusok és munkások százai gondoskodtak arról, hogy a feltúrt földből a 10 emeletes házak sokasága törjön a nap, az ég felé. A

Kassai Magasépítő Nemzeti Vállalat igazgatója, Šulek elvtárs készségesen segítségemre sietett, kérésemnek eleget tett, egy építészmérnököt adott mellém kísérőnek, aki kocsin végigutazta velem a város mindazon területeit, amelyeket a vállalat lakóházakkal, középületekkel és ma már azt is mondhatom, hogy családok tízezreivel népesített be. Az utazás Kassa új lakónegyedeiben közel három óra hosszat tartott. E három óra alatt nemcsak azokat a változásokat észleltem, amelyek a városban végbementek, hanem azokat is amelyeken azok mentek át, akik a város fejlődésében aktívan közreműködtek. Példa rá S m e k a 1 Albert, 47 esztendős építészmérnök, aki kísérőként került mellém. A vállalathoz 1954 januárjában közgazdászként került. Ebben a minőségben dolgozott itt évekig. A műszaki problémák azonban, amelyekkel naponta találkozott, arra ösztönözték, hogy elvégezze a műszaki főiskolát. Ebben a törekvésében a vállalat is segítette, ily módon szerezte meg munkája közepette az építészmérnöki diplomát, és 1963 óta építészmérnökként dolgozik a cégnél. A változások, amelyek a városban végbementek, így hatottak kl az ő életére is, és valószínűnek tartom, hasonló változásokat lehetne kimutatni több technikuson, akik időközben mérnökök lettek. Smekal mérnök hangsúlyozza, hogy cége az ország első vállalatai közé tartozik, amely panelekkel kezdett dolgozni. A gazdag építkezési program, amelyet az épülő vasműre való tekintettel minél előbb meg kellett valósítani, arra késztette a vállalatot, hogy panel-, Illetve házgyárat építsen. Ennek a gyárnak a kapacitása 1200— 1500 lakás évente. A vállalat azonban másfajta panelházakat is épít, de ezekhez az épületelemeket más gyáraktól rendelt meg. Az utóbbi hét-nyolc esztendőben a cég évente körülbelül 2500 lakást épített, ami ötven százalékát tette ki az építkezési programjának, mert háztömbjeivel már valóban egy kialakulóban levő új korszerű nagyváros képét adja. E városrésznek két összkomfortos internátusa van, ahol két-kétezer munkás lakik. Az egyik a vállalaté, a másik a Kelet-szlovákiai Vasműé. A középületeket itt is a vállalat emelte. I# assa—Ojváros építése há** rom—négy év múlva befejeződik, és akkor majd hozzáfognak két másik lakótelep építéséhez. A terv szerint ezeket már húszemeletes épülettömbökkel népesítik be. A Kassai Magasépítő Vállalat nemcsak itt Kassán, hanem Pozsonyban és Prágában, továbbá Közép- és Észak-Cseliországban is épít panelházakat. Ezenkívül Tőketerebesen, Királyhelmecen, Nagykaposon, Szepsiben is épít, de itt régi típusú házakat az ismert hagyományos építőanyagból. Kassa a nagyarányú növekedés során egyetemi várossá váAz eltűnt házak, utcák helyén... ezenkívül középületeket, iskolákat, kórházakat, klinikákat és áruházakat is tető alá kellett hoznia. — De mindez — hangsúlyozta Smekal mérnök — kevésnek bizonyult. Az utóbbi tlz év alatt a tervet ugyan teljesítettük, de az igényeket nem tudtuk kielégíteni, mert Kassa lakossága a felszabadulás óta megkétszereződött, annak ellenére — teszi hozzá —, hogy az építkezési terv állandóan nő. A mai tervteljesítés majdnem a kétszerese a tíz év előttinek. Pontosabban kifejezve ezelőtt az évi tervteljesítés értéke 300 millió korona körül forgott, ma 550 millióra emelkedett. Igaz, az építkezési anyagok, és a szükséges alapelemek jóval drágábbak lettek, mint akkor voltak. Az első években egyébként a város belterületén építettek. Így építették ki a kórház környékét és így jött létre a Malomárok, majd a Béke-lakótelep. Az utóbbi két lakótelep már-már szinte egybenőtt, és a négy—hatemeletes házak mellett már 10—13 emeletes házak ágaskodnak a tavaszi ég felé. E telepeken természetesen új iskolák, bölcsődék, áruházak nyíltak, amelyeket nagyjában a Magasépítő Vállalat épített. Amikor újra nekifogtak a Kelet-szlovákiai Vasmű építésének, az építkezés súlypontja áthelyeződött az egykori gyakorlótérre, amely a Kálvária szomszédságában terül el. Azóta ezen a környéken körülbelül 8000 lakás épült és az egész területet Kassa—Újvárosnak nevezték el. És nem véletlen, hogy ezt a nevet kapta, mert a dombon elterülő lakótelep csillagos és kiugró tízemeletes 1969. | 12. ÜJ LAKÓNEGYED KASSAN lik. Az utóbbi esztendőkben közel 10 ezer diák számára építettek internátust. Lakossága is, amint már említettük, megkétszereződött. A felszabadulás előtt 75 000 lakója volt, ma a lakosság száma meghaladja a 150 000-et. Pillanatnyilag a vállalatot a főiskolai városrész, az új Műszaki Főiskola és a korszerű nagyállomás felépítése, tető alá hozása foglalkoztatja. Űriási munka közepette a Magasépítő Vállalat új módszerekkel kísérletezik: az építke zéseken a fémplasztikát helyezi előtérbe. E módszer jelentősége abban áll, hogy a tartóelemeket vasbeton helyett fémből, hidegen hajlított pléhleme zekből készítik, és az épület burkolatát, külső falait függőnyszerűen képezik ki. Az üveg, az alumínium és ,a műanyagok kapnak itt komoly szerepet. Smekal mérnök a vállalatnál a műszaki ellenőrzési szakosztály élén áll. Ennek az osztálynak az a feladata, hogy az építkezéshez szükséges anyagokat minőségilep ellenőrizze Ezenkívül az építkezés kivitelezését, a kész épületet is felülvizsgálja, és a felmerülő hibákat kiküszöböli. Ebben az osztályban 45-en dolgoznak, ezek között tizenkettő mérnök. Arra a kérdésemre, hogy van-e panasz az épületek átvételekor, Smekal mérnök habozás nélkül azt válaszolja: — Rengeteg. — Hozzáteszi azonban —, sok olyan panasz is van, amely az építőanyag gyenge minőségéből ered, és amiről a vállalat nem tehet. A vállalat természetesen mindent megtesz, hogy a hibákat helyrehozza. Jövőre ünnepli a vállalat fennállásának 20. évfordulóját. Szép ünnep lesz, mert van mit ünnepelnie. E két évtized alatt óriási munkát végzett, új, korszerű városrészeket épített fel, és ez még akkor is óriási eredményt jelent, ha az újonnan épült háztömbök, utcák körül nincsenek még azok a virágos, üdezőld kertek, amelyeknek már ott kellene lenniük. Remélem, jövőre több zöld, tarka virág és fa üdíti majd Kassa—Ojváros utcáit és tereit. Ha a lakótömbök körüli területek szépítéséhez a lakók is hozzájárulnak, ragyogó színekben pompázik majd ott a napfény. SZAB6 BÉLA HÍREK A NAGYKORTOSI JÁRÁSBÓL A CSEMADOK nagykürtösl járási Bizottsága 1969. április 13-án 14.00 órai kezdettel Ipolykeszln rendezi meg a Magyar Táncdalénekesek II. Országos Fesztiváljának járási döntőjét. A negyven jelentkezőből a próbák után 21 énekes kapott meghívót a vetélkedőre, melyből a két legjobb kerül az országos döntőbe. A fesztivál énekeseivel aznap Ipolynyéken 19.00 órai kezdettel gálaestet tartanak. Az alig 400 lelket számláló Szelény községben 1969. március 30-án 24 taggal megalakult a CSEMADOK. Ezzel a nagykürtös! járásban a helyi szervezetek száma 30-ra emelkedett. A nagykürtösi járásban a CSEMADOK 1969. március 23tól 28-ig Gyurcsó István és Zs. Nagy Lajos költőkkel a járás magyar lakosságú községeiben 8 író-olvasó találkozót, szerzői estet rendezett. A CSEMADOK szécsénkei helyi szervezete a téli és tavaszi hónapokban több alkalommal bemutatta Lovicsek Béla: Csillagszemű asszony című drámáját. IRP) Ä harcos művészet kimagasló alakja 75 éve született Derkovits Gyula Derkooics Gyula a két világháború közötti festészet egyik legnagyobb alakja. Apja asztalosmester volt. A fiatal Derkovits fiúnak művészi hajlamai ellenére szintén ezt a szakmát kellett tanulnia. Hogy a rákényszerített körülmények elől meneküljön az I. világháborúban önként jelentkezett katonának. Súlyosan megsebesült, bal keze megbénult. Egész életére kiható tüdőbajt szerzett. Később a fővárosba költözött és asztalosmunkából tartotta el magát. Közben különféle esti szakiskolákban tanult rajzolni és festeni, de komolyabb ismereteket csak 1918ban, Kernstok Károly esti iskolájában szerzett. A Tanácsköztársaság idején mentesült az anyagi gondoktól. Az első magyar munkásállam jóvoltából, amely megbecsülte és felkarolta munkásságát, a nyergesújfalusi művésztelepen önállóan dolgozott. A forradalom bukása után azonban ismét erejét meghaladó fizikai munkára kényszerült. A fehérterrort követő, nyomasztó politikai helyzet, és a megélhetés nehézségei arra késztették, hogy Bécsben telepedjék le, ahol 1926-ig tartózkodott. Derkovits Gyula, aki nemcsak érzelmileg, hanem származásilag is a proletárság világához tartozott, már 1918-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Bécsben állandó kapcsolatot tartott fenn az emigránsokkal. A párt megbízásából készítette el 1929-ben a korabeli magyar grafikai művészet legjelentősebb alkotását, Dózsa életét és az 1514-es parasztfelkelést ábrázoló 12 lapMűvészi világa azonos volt a munkások világával. Élete utolsó korszakában festészete kiteljesedett: olyan univerzumot alakított, amelyben már hatásokkal nem magvarí^ható. ösz(DERKOVITS: HÁROM NEMZEDÍiK) ból álló fametszetsorozatát. Többek között az 1930. évi vérbe fojtott nagy kommunistaszocialista tüntetésnek s a Sallai és Fürst 1932. évi kivégzésének is maradandó emléket állított. (DERKOVITS: JELENET A DOZSA-SOROZATBOL) szehasonlításokkal kifejezhetetlen, önálló értékrend érvényes. Életében, legszemélyesebb lelki és szellemi élményeiben élesen megnyilvánultak a kor feszült szociális problémái. Maga is a kizsákmányoltak, a munkanélküliek, az üldözöttek életét élte. Művészete az élet-halál-harc megnyilvánulása. Életés művészetszemléletét a munkásosztályhoz való tartozása és az Illegális kommunista mozgalomban való részvétele határozta meg. A proletáréletből vett témáit: munkásokat, munkásasszonyokat, az anyaságot rózsszínre és ezüstösre hangolt gyengéd színharmóniákban, a mondanivalóból fakadó lényegábrázolásnak megfelelő tömör, sajátos szerkesztési módszerrel költötte át /Szövőmunkások, Anya, Fázó asszonyi. .Témáiban és azok művészi megfogalmazásában harcos osztályöntudat fejeződik ki /Három nemzedék. Végzés, Kivégzés, Ter rorj. A monumentális, dekoratív festészet problémái is foglalkoztatták. /Hídépítők, Dunai liomokszállí tókj. A nyomor és a betegség életpályáját tragikusan rövidre szabta. Derkovits nemcsak festő, hanem kiváló rajzoló, grafikus, sőt szobrász is volt. Megalkuvás nélküli életművének teljes elismerése csak a korai halála után következett be. Műveiből 1934-ben sikeres emlékkiállítást rendeztek, a hivatalos szervek — érthetően — azonban továbbra ls mellőzték. Méltó elismerést a felszabadulás után kapott: 1948ban a Kossuth-díj I. fokozatával tüntették ki. Munkássága a harcos szocialista művészet kimagasló, értékes fejezete. t-a)