Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-06 / 14. szám, Vasárnapi Új Szó

z elmúlt év végén több éves szünet után ^ ismét vándorbotot vet­tünk a kezünkbe, és I hónapok óta járjuk a i vidék városait, közsé­geit, beszélgetünk funkcioná­riusokkal, edzőkkel, testneve­lőkkel, versenyzőkkel. Riport­jainkkal igyekszünk hozzájá­rulni egyes sportágak népsze­rűsítéséhez, igyekszünk segíte­ni ott, ahol a legnagyobb szük­ség van rá, de egyúttal bíráljuk azokat, akik önként vagy eset­leg pénzért vállalt munkájukat nem végzik megfelelően. ÚJJÁSZERVEZTÉK AZ STK-T "m mindönki észlelherti, hogy 1968. januárja óta mind politi­kai, mind pedig gazdasági té­ren az egész országban hatal­mas változások következtek be. Egészen természetes, hogy test­nevelési mozgalmunk sem ké­pez kivételt. A változások egészséges hatással lehetnek egy-egy város, község sportjá­nak továbbfejlesztésére. Erről Dél-Szlovákia magyarlakta vi­déke sportfelelőseinek sem sza­bad megfeledkezniük. Ilyen útra — remélhetőleg a megújhodáshoz vezet — léptek Somorján is, ahol a közelmúlt­ban újjászületett a Somorjal Torna Kör, melynek gazdag ha­gyományai a város mintegy 7000 lakosát feltétlenül kötelezik. — Az STK 1914-ben alakult meg, — emlékezik Gober Ká­roly, a felújított Somorjai Tor­na Kör jelenlegi elnöke — és éveken át a somorjai értelmi­ségiek klubja volt. 1929-ben vál­ságos helyzetbe került, és még ebben az esztendőben egyesült a Somorjai Iparosok Tanonc VÍVÓKÉ A PALMA A CSEHSZLOVÁKIÁI SPORT SERLEGÉÉRT Mester és tanítványa. Forgács Oszkár és Safarik. — Érdekes, hogy a legtehet­ségesebb fiatal atléták a szarvai kilencéves iskolából jönnek hozzánk. Ott Magyarics Imre testnevelő már évek óta jó atlétapalántákat nevel. A Csehszlovákiai Sport serlegéért a pozsonyi, galántai, szenei, agyallai, párkányi, komáromi, újvári, és somorjai iskolák diákjai versenyeznek. Talán cél­szerű lenne, ezt a versenyso­rozatot kiterjeszteni Dél-Szlová­kia egész magyarlakta területé­re. Természetesen ez esetben kerületi selejtezőket kellene rendezni. Számunkra szinte megoldhatatlan problémát je­lent, hogy a diákok zöme bejá­ró és csaknem naponta — a sporton kívül egyéb érdekkö­rök is működnek — este utaz­hatnak haza. Nekünk az az érzésünk, hogy Somorján lassan magukhoz tér­nek fásultságukból, és végre nemcsak néhányan igyekeznek tenni valamit a helyi testneve­lési mozgalom érdekében. Az újjászületett Somorjai Torna Kör valóban a somorjaiaké, a város szülöttei vállaltak funk­ciókat, nem idegenek irányít­ják. Űk jól emlékeznek a múlt sikereire és balsikereire. Ha az előző sportegyesületeket nem is tekintették teljesen a magukénak, az STK a város ne­. vét viseli, és hagyományokban gazdag múltra tekint vissza, így remélhetőleg a jövőben So­morja sportszerető közönsége nemcsak a TV képernyője előtt élvezi majd a sporteseménye­ket, hanem az aszfaltozott sé­tányon ki-kilátogatnak majd a Pomlé tőszomszédságában fek­vő pályára is. A vezetők, edzők, jól tudják, hogy a szurkoló gó­lokat akar látni, győzelemnek akar örülni. Mindez hamarabb bekövetkezhet, ha a játékosok érzik a közönség támogatását. KOLLÁR JÓZSEF csak akkor tudjuk kellőképpen értékelni, ha figyelembe vesz­szük, hogy a világbajnokságon a többi között 6—6 magyar, olasz, francia, és lengyel vívó is rajtolt. Négy évvel később mint „rossz kádert" mellőzték, és ő csalódottan hagyta abba a versenyzést. A víváshoz azon­ban mindmáig hű maradt. Ismert okok miatt 1945-ben Pozsonyból Somorjára költö­zött, ma is ott él, és 1964-ben megalapította a vívószakosz­tályt. Éveken át nehéz körül­mények között végezte elis­merésre méltó munkáját. Erről azonban beszéljen ő maga. — Az alapfokú Iskola 12—13 éves diákjai közül kiválasztot­tam néhányat, és örülök, hogy sikerült belőlük vívókat nevel­nem. Nem szeretek neveket ki­emelni, a 'fiataloknak erre nincs szükségük. Előttük csak egy cél lebeghet: megtenni mindent a jó eredmény elérése érdekében. Ha továbbra is ilyen szorgalmasan látogatják az edzéseket, hallhatunk ró­luk a jövőben is. Mivel Forgács Oszkár na­gyon szerény, kénytelenek va­gyunk mi megemlíteni, hogy védencei közül eddig hárman értek el valóban jó eredményt, s hívták fel magukra a szak­emberek figyelmét. Fia, For­gács Krisztián tavaly megnyer­te a Pozsony Nagydíjáért ren­dezett ifjúsági kardversenyt, és többek között legyőzte az or­szágos ifjúsági bajnokot is. Safarit László a privigyei tor­nán a második, a pozsonyi ka­rácsonyi versenyen pedig az - első helyen végzett. Ugyanitt a lányok csoportjában Polőnyi Irén győzött. — Komoly problémáink sze­rencsére nincsenek. Most már anyagiakban sem állunk a leg­rosszabbul. Mindenesetre remé­lem, hogy a jövőben még hat­hatósabb támogatásban része­sülünk, hiszen vívóink csak ak­kor érhetnek el kimagasló ered­ményt, ha minél több verse­nyen részt vesznek. Bizony, most már én is szeretném lát­ni többéves munkám gytimöl­A somorjai vívók aratták a legtöbb sikert a város sportolói közöl az utóbbi években. csét. Az időn június 28—29 én első ízben rendezünk a tavaly vízbe fúlt Németh Árpád em­lékére országos jellegű tornát, melyet a jövőben szeretnénk rendszeresíteni. Ezúttal az iskolai testnevelés marad a végére, pedig Somor­ján is, mint másutt, az egyes sportok az iskoláktól várják az új tehetségeket, gondoskodást az utánpótlásról. Somorján több mint 450 gimnazistát tartanak nyilván. Közülük kellene kike­rülni a jövő sportolóinak. Va­jon mi a véleménye erről Szé­kely Istvánnak, a magyar gim­názium testnevelőjének? — Az iskolák olyan sport­ágakra összpontosítanak, me­lyeknek űzésére megvannak az előfeltételek. Gimnáziu­munkban például a kézilabdá­zás iránt aránylag nagy az ér­deklődés, viszont az ifjúsági sportjátékok idei műsorán nem szerepel a kézilabda és a röp­labda. Újjászületett a Somorjai Torna Kör £ Határkő a város testnevelési mozgalmá­ban 0 Tanulhatnak a vívók # Új vezetőség — új szellem nőkkel erről nem beszélget­tünk, hadd fejezzük ki ezúton reményünket, hogy a stadion futó-, ugró-, kézilabda-, röplab­dapályáit a jövőbein a diá­kok — elsősorban a gimnázium tanulói — esetleg más sportok űzői is használhatják. — A stadion fő épülete — folytatta az elnök — valószí nűleg júniusra elkészül. Itt az ideje, hiszen körülbelül 10 év­vel ezelőtt kezdtük építeni, de anyagiak hiányában gyakran állt a munka. A legfájóbb azon­ban, hogy nincs csapatunk. A felnőttek tavaly kiestek az .1 A osztályból, és most az I B­ben kell majd helytállniuk. Szalay József és Vízi László kö­zös erővel igyekeznek össze­hozni egy új gárdát, mely sze­replésével feledtetni tudná az elmúlt év keserűségeit. Hála is­tennek, a volt csapat játékosai közül már többen megtalálták az utat az új együtteshez. — Horváth Istvánnak, az ifik edzőjének valamivel könnyebb a dolga. Ök a kerületi I A cso­portban játszanak. Több mint húsz fiatal látogatja rendszere­sen az edzéseket, ami bíztató a jövőre nézve, hiszen közülük kell majd kiválasztani azokat, akikkel feltöltjük a „nagyok" csapatát. Hogy biztosítsuk az utánpótlást, szeretnénk a test­nevelők segítségével olyan tor­nát rendezni, melyen több is­kolacsapat venne részt. A mér­kőzések során aztán kiválaszt­hatnánk a tehetségeseket, aki­ket beépítenénk az ifjúsági együttesbe. — Véleményem szerint hibát követtek el a múltban, amikor nem itthon igyekeztek az után­pótlást nevelni, hanem Pozsony­ból és más városbóf szereztek Játékosokat. Ezen feltétlenül változtatunk, mert el akarjuk Idén Körtvélyesen hírverő ver­senyt rendezni, amelyre a po­zsonyi kajakosokat, a „nagyme­nőket" is meghívnánk. Bizonyára kevesen akadnak a sportkedvelők széles táborá­ban olyanok, akik az elmúlt évtizedek során ne találkoz­tak volna Forgács Oszkár ne­vével. Jelenleg a somorjai ví­vók edzője, és évek óta vég­Egyletével (SITEJ. A labdarú­gócsapat a II. osztályban sze­repelt, és jártak Somorján nemcsak pozsonyi, hanem bécsi csapatok is. 1945 után gyakran változott az egyesület neve. A funkcionáriusok és edzők egy­mást váltották. Mindez érthe­tően nem vált a csapat teljesít­ményének javára. Az idén ja­nuárban került sor a TJ Druž­stevník évzáró közgyűlésére, melyen azonban alig egy-két tag jelent meg. — Ekkor a HNB funkcioná­riusainak remek ötlete támadt. Mintegy 80 somorjai lakost hív­tak össze egy rögtönzött gyű­lésre, melyen Holocsi Rudolf, a HNB titkára röviden vázolta a város testnevelési mozgalmá­nak nem éppen rózsás helyze­tét, és felkérte a jelenlévőket, jelentkezzenek azok, akik haj­landók Somorján újjászervezni a sportmozgalmat, de elsősor­ban a labdarúgást. Tizenketten vállalták a nehéznek ígérkező munkát. Azóta is rendszeresen találkoznak s igyekeznek min­dent megtenni, hogy mentsék, ami menthető. Nem irigyeljük őket, nem lesz könnyű dolguk. Jártunk a régi labdarúgópályán és az épülő új stadionban. Remek sportlétesítményt kapnak a so­morjai labdarúgók. Korszerű öltözők, zuhanyozók, 10x10 m-es klubhelyiség, kétrészes tekepálya, fedett lelátó néhány száz néző számára, egyszóval kis túlzással így is mondhat­nánk: kacsalábon forgó szép sportlétesítmény épül Somor­ján. De álljunk meg itt egy pil­lanatra. Bár Góber Károly el­érni, hogy az utánpótlás a so­morjai futballpályán nevelked­jék. Ezzel egyúttal biztosíthat­juk a klubhűséget is. Minden­esetre ezúton is kérjük az „öreg" és fiatal somorjai szur­kolókat, támogassák minden téren az „újonnan" alakult sportegyesületet, hiszen az övék. Az STK-val egyidejűleg meg­alakult egy másik sportegyesü­let is: a Slávia Somorja. Itt találtak otthonra a kosarasok, teniszezők, vívók, asztaliteni­szezők és kajakozok. Felkeres­tük Ľudovít Cermákot, a Slávia elnökét, aki így ecsetelte az új sportegylet tevékenységét: — Elsősorban a kajakszak­osztályt hozzuk egyenesbe. A tagok létszáma 25, és többség­ben diákokból rekrutálódnak. Az érdeklődés a kajakozás iránt rendkívül nagy, de mi­vel a körtvélyesi csónakház már megtelt, nem vehetünk fel új érdeklődőket. A csónakhá­zat tavaly áprilisban kezdtük építeni, és valószínűleg május ban olyan állapotban lesz, hogy megkezdhetjük ténykedésün­ket. Mi egyelőre víziturisztiká val foglalkozunk, de remélem, később sor kerülhet versenyzők nevelésére is. — Rajtunk sokat segítene, ha a CSSZTSZ SZKB hozzájárulna a somorjai stadion építéséhez, és így a HNB anyagi támoga­tásban részesítene bennünket. Akárhogy is lesz, a kezdet bíz tató. A sok érdeklődő közül ki választjuk azokat, akiknek mái van hajójuk, és akikre a jövő ben, mint aktív versenyzőkre számíthatunk. Szeretnénk ez zett odaadó munkájának most kezd beérni a gyümölcse. Forgács Oszkár tizenhat éves korától a Zítonla, majd a PTE és később az ŠK Bratislava szí­neiben szerepelt. E rendkívül tehetséges sportember 1938-ban — tehát alig egyéves edzés után — már Csehszlovákia szí­neit képviselte a Pöstyénben megrendezett vívó-világbajnok­ságon. 1938-tól 1958-ig állandó tagja volt az országos váloga­tottnak, kardban és tőrben egyaránt. Érdekes: bár a tőr volt kedvenc fegyvere, mégis a kardvívásban ért el jobb ered­ményeket. 1954-ben a luxem­burgi VB-n a legjobb tizenhat közé került, és eredményét W0 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Lőrinci Gyula. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkil utca 10. Telefon: 537-16, 512-23, 335-63. Főszerkesztő' 532-20. Titkárság: 550-18 sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39, táviró: 09308. lournal Kiadó­hivatal, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a F i a -ír. Nyomdavállalat: Bratislava, Štúrova 4. Hirdetoiroda: Bratislava, iesenského 12. Teleion: 551-83. Előfizetési díj havonta 14,70 korona, a Vasárnapi Oj Szó negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hirlapszolgólat. Előfizetéseket elfogad minden posta* hivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII.

Next

/
Thumbnails
Contents