Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1969-04-06 / 14. szám, Vasárnapi Új Szó
z elmúlt év végén több éves szünet után ^ ismét vándorbotot vettünk a kezünkbe, és I hónapok óta járjuk a i vidék városait, községeit, beszélgetünk funkcionáriusokkal, edzőkkel, testnevelőkkel, versenyzőkkel. Riportjainkkal igyekszünk hozzájárulni egyes sportágak népszerűsítéséhez, igyekszünk segíteni ott, ahol a legnagyobb szükség van rá, de egyúttal bíráljuk azokat, akik önként vagy esetleg pénzért vállalt munkájukat nem végzik megfelelően. ÚJJÁSZERVEZTÉK AZ STK-T "m mindönki észlelherti, hogy 1968. januárja óta mind politikai, mind pedig gazdasági téren az egész országban hatalmas változások következtek be. Egészen természetes, hogy testnevelési mozgalmunk sem képez kivételt. A változások egészséges hatással lehetnek egy-egy város, község sportjának továbbfejlesztésére. Erről Dél-Szlovákia magyarlakta vidéke sportfelelőseinek sem szabad megfeledkezniük. Ilyen útra — remélhetőleg a megújhodáshoz vezet — léptek Somorján is, ahol a közelmúltban újjászületett a Somorjal Torna Kör, melynek gazdag hagyományai a város mintegy 7000 lakosát feltétlenül kötelezik. — Az STK 1914-ben alakult meg, — emlékezik Gober Károly, a felújított Somorjai Torna Kör jelenlegi elnöke — és éveken át a somorjai értelmiségiek klubja volt. 1929-ben válságos helyzetbe került, és még ebben az esztendőben egyesült a Somorjai Iparosok Tanonc VÍVÓKÉ A PALMA A CSEHSZLOVÁKIÁI SPORT SERLEGÉÉRT Mester és tanítványa. Forgács Oszkár és Safarik. — Érdekes, hogy a legtehetségesebb fiatal atléták a szarvai kilencéves iskolából jönnek hozzánk. Ott Magyarics Imre testnevelő már évek óta jó atlétapalántákat nevel. A Csehszlovákiai Sport serlegéért a pozsonyi, galántai, szenei, agyallai, párkányi, komáromi, újvári, és somorjai iskolák diákjai versenyeznek. Talán célszerű lenne, ezt a versenysorozatot kiterjeszteni Dél-Szlovákia egész magyarlakta területére. Természetesen ez esetben kerületi selejtezőket kellene rendezni. Számunkra szinte megoldhatatlan problémát jelent, hogy a diákok zöme bejáró és csaknem naponta — a sporton kívül egyéb érdekkörök is működnek — este utazhatnak haza. Nekünk az az érzésünk, hogy Somorján lassan magukhoz térnek fásultságukból, és végre nemcsak néhányan igyekeznek tenni valamit a helyi testnevelési mozgalom érdekében. Az újjászületett Somorjai Torna Kör valóban a somorjaiaké, a város szülöttei vállaltak funkciókat, nem idegenek irányítják. Űk jól emlékeznek a múlt sikereire és balsikereire. Ha az előző sportegyesületeket nem is tekintették teljesen a magukénak, az STK a város ne. vét viseli, és hagyományokban gazdag múltra tekint vissza, így remélhetőleg a jövőben Somorja sportszerető közönsége nemcsak a TV képernyője előtt élvezi majd a sporteseményeket, hanem az aszfaltozott sétányon ki-kilátogatnak majd a Pomlé tőszomszédságában fekvő pályára is. A vezetők, edzők, jól tudják, hogy a szurkoló gólokat akar látni, győzelemnek akar örülni. Mindez hamarabb bekövetkezhet, ha a játékosok érzik a közönség támogatását. KOLLÁR JÓZSEF csak akkor tudjuk kellőképpen értékelni, ha figyelembe veszszük, hogy a világbajnokságon a többi között 6—6 magyar, olasz, francia, és lengyel vívó is rajtolt. Négy évvel később mint „rossz kádert" mellőzték, és ő csalódottan hagyta abba a versenyzést. A víváshoz azonban mindmáig hű maradt. Ismert okok miatt 1945-ben Pozsonyból Somorjára költözött, ma is ott él, és 1964-ben megalapította a vívószakosztályt. Éveken át nehéz körülmények között végezte elismerésre méltó munkáját. Erről azonban beszéljen ő maga. — Az alapfokú Iskola 12—13 éves diákjai közül kiválasztottam néhányat, és örülök, hogy sikerült belőlük vívókat nevelnem. Nem szeretek neveket kiemelni, a 'fiataloknak erre nincs szükségük. Előttük csak egy cél lebeghet: megtenni mindent a jó eredmény elérése érdekében. Ha továbbra is ilyen szorgalmasan látogatják az edzéseket, hallhatunk róluk a jövőben is. Mivel Forgács Oszkár nagyon szerény, kénytelenek vagyunk mi megemlíteni, hogy védencei közül eddig hárman értek el valóban jó eredményt, s hívták fel magukra a szakemberek figyelmét. Fia, Forgács Krisztián tavaly megnyerte a Pozsony Nagydíjáért rendezett ifjúsági kardversenyt, és többek között legyőzte az országos ifjúsági bajnokot is. Safarit László a privigyei tornán a második, a pozsonyi karácsonyi versenyen pedig az - első helyen végzett. Ugyanitt a lányok csoportjában Polőnyi Irén győzött. — Komoly problémáink szerencsére nincsenek. Most már anyagiakban sem állunk a legrosszabbul. Mindenesetre remélem, hogy a jövőben még hathatósabb támogatásban részesülünk, hiszen vívóink csak akkor érhetnek el kimagasló eredményt, ha minél több versenyen részt vesznek. Bizony, most már én is szeretném látni többéves munkám gytimölA somorjai vívók aratták a legtöbb sikert a város sportolói közöl az utóbbi években. csét. Az időn június 28—29 én első ízben rendezünk a tavaly vízbe fúlt Németh Árpád emlékére országos jellegű tornát, melyet a jövőben szeretnénk rendszeresíteni. Ezúttal az iskolai testnevelés marad a végére, pedig Somorján is, mint másutt, az egyes sportok az iskoláktól várják az új tehetségeket, gondoskodást az utánpótlásról. Somorján több mint 450 gimnazistát tartanak nyilván. Közülük kellene kikerülni a jövő sportolóinak. Vajon mi a véleménye erről Székely Istvánnak, a magyar gimnázium testnevelőjének? — Az iskolák olyan sportágakra összpontosítanak, melyeknek űzésére megvannak az előfeltételek. Gimnáziumunkban például a kézilabdázás iránt aránylag nagy az érdeklődés, viszont az ifjúsági sportjátékok idei műsorán nem szerepel a kézilabda és a röplabda. Újjászületett a Somorjai Torna Kör £ Határkő a város testnevelési mozgalmában 0 Tanulhatnak a vívók # Új vezetőség — új szellem nőkkel erről nem beszélgettünk, hadd fejezzük ki ezúton reményünket, hogy a stadion futó-, ugró-, kézilabda-, röplabdapályáit a jövőbein a diákok — elsősorban a gimnázium tanulói — esetleg más sportok űzői is használhatják. — A stadion fő épülete — folytatta az elnök — valószí nűleg júniusra elkészül. Itt az ideje, hiszen körülbelül 10 évvel ezelőtt kezdtük építeni, de anyagiak hiányában gyakran állt a munka. A legfájóbb azonban, hogy nincs csapatunk. A felnőttek tavaly kiestek az .1 A osztályból, és most az I Bben kell majd helytállniuk. Szalay József és Vízi László közös erővel igyekeznek összehozni egy új gárdát, mely szereplésével feledtetni tudná az elmúlt év keserűségeit. Hála istennek, a volt csapat játékosai közül már többen megtalálták az utat az új együtteshez. — Horváth Istvánnak, az ifik edzőjének valamivel könnyebb a dolga. Ök a kerületi I A csoportban játszanak. Több mint húsz fiatal látogatja rendszeresen az edzéseket, ami bíztató a jövőre nézve, hiszen közülük kell majd kiválasztani azokat, akikkel feltöltjük a „nagyok" csapatát. Hogy biztosítsuk az utánpótlást, szeretnénk a testnevelők segítségével olyan tornát rendezni, melyen több iskolacsapat venne részt. A mérkőzések során aztán kiválaszthatnánk a tehetségeseket, akiket beépítenénk az ifjúsági együttesbe. — Véleményem szerint hibát követtek el a múltban, amikor nem itthon igyekeztek az utánpótlást nevelni, hanem Pozsonyból és más városbóf szereztek Játékosokat. Ezen feltétlenül változtatunk, mert el akarjuk Idén Körtvélyesen hírverő versenyt rendezni, amelyre a pozsonyi kajakosokat, a „nagymenőket" is meghívnánk. Bizonyára kevesen akadnak a sportkedvelők széles táborában olyanok, akik az elmúlt évtizedek során ne találkoztak volna Forgács Oszkár nevével. Jelenleg a somorjai vívók edzője, és évek óta végEgyletével (SITEJ. A labdarúgócsapat a II. osztályban szerepelt, és jártak Somorján nemcsak pozsonyi, hanem bécsi csapatok is. 1945 után gyakran változott az egyesület neve. A funkcionáriusok és edzők egymást váltották. Mindez érthetően nem vált a csapat teljesítményének javára. Az idén januárban került sor a TJ Družstevník évzáró közgyűlésére, melyen azonban alig egy-két tag jelent meg. — Ekkor a HNB funkcionáriusainak remek ötlete támadt. Mintegy 80 somorjai lakost hívtak össze egy rögtönzött gyűlésre, melyen Holocsi Rudolf, a HNB titkára röviden vázolta a város testnevelési mozgalmának nem éppen rózsás helyzetét, és felkérte a jelenlévőket, jelentkezzenek azok, akik hajlandók Somorján újjászervezni a sportmozgalmat, de elsősorban a labdarúgást. Tizenketten vállalták a nehéznek ígérkező munkát. Azóta is rendszeresen találkoznak s igyekeznek mindent megtenni, hogy mentsék, ami menthető. Nem irigyeljük őket, nem lesz könnyű dolguk. Jártunk a régi labdarúgópályán és az épülő új stadionban. Remek sportlétesítményt kapnak a somorjai labdarúgók. Korszerű öltözők, zuhanyozók, 10x10 m-es klubhelyiség, kétrészes tekepálya, fedett lelátó néhány száz néző számára, egyszóval kis túlzással így is mondhatnánk: kacsalábon forgó szép sportlétesítmény épül Somorján. De álljunk meg itt egy pillanatra. Bár Góber Károly elérni, hogy az utánpótlás a somorjai futballpályán nevelkedjék. Ezzel egyúttal biztosíthatjuk a klubhűséget is. Mindenesetre ezúton is kérjük az „öreg" és fiatal somorjai szurkolókat, támogassák minden téren az „újonnan" alakult sportegyesületet, hiszen az övék. Az STK-val egyidejűleg megalakult egy másik sportegyesület is: a Slávia Somorja. Itt találtak otthonra a kosarasok, teniszezők, vívók, asztaliteniszezők és kajakozok. Felkerestük Ľudovít Cermákot, a Slávia elnökét, aki így ecsetelte az új sportegylet tevékenységét: — Elsősorban a kajakszakosztályt hozzuk egyenesbe. A tagok létszáma 25, és többségben diákokból rekrutálódnak. Az érdeklődés a kajakozás iránt rendkívül nagy, de mivel a körtvélyesi csónakház már megtelt, nem vehetünk fel új érdeklődőket. A csónakházat tavaly áprilisban kezdtük építeni, és valószínűleg május ban olyan állapotban lesz, hogy megkezdhetjük ténykedésünket. Mi egyelőre víziturisztiká val foglalkozunk, de remélem, később sor kerülhet versenyzők nevelésére is. — Rajtunk sokat segítene, ha a CSSZTSZ SZKB hozzájárulna a somorjai stadion építéséhez, és így a HNB anyagi támogatásban részesítene bennünket. Akárhogy is lesz, a kezdet bíz tató. A sok érdeklődő közül ki választjuk azokat, akiknek mái van hajójuk, és akikre a jövő ben, mint aktív versenyzőkre számíthatunk. Szeretnénk ez zett odaadó munkájának most kezd beérni a gyümölcse. Forgács Oszkár tizenhat éves korától a Zítonla, majd a PTE és később az ŠK Bratislava színeiben szerepelt. E rendkívül tehetséges sportember 1938-ban — tehát alig egyéves edzés után — már Csehszlovákia színeit képviselte a Pöstyénben megrendezett vívó-világbajnokságon. 1938-tól 1958-ig állandó tagja volt az országos válogatottnak, kardban és tőrben egyaránt. Érdekes: bár a tőr volt kedvenc fegyvere, mégis a kardvívásban ért el jobb eredményeket. 1954-ben a luxemburgi VB-n a legjobb tizenhat közé került, és eredményét W0 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Lőrinci Gyula. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkil utca 10. Telefon: 537-16, 512-23, 335-63. Főszerkesztő' 532-20. Titkárság: 550-18 sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39, táviró: 09308. lournal Kiadóhivatal, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a F i a -ír. Nyomdavállalat: Bratislava, Štúrova 4. Hirdetoiroda: Bratislava, iesenského 12. Teleion: 551-83. Előfizetési díj havonta 14,70 korona, a Vasárnapi Oj Szó negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hirlapszolgólat. Előfizetéseket elfogad minden posta* hivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII.