Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-29 / 100. szám, kedd

A család és az iskola kapcsolata Megalakult a szlovákiai magyar tannyelvű gimnáziumok szülői munkaközösségeinek országos irányító bizottsága A kassai és a pozsonyi magyar tannyelvű gimnáziumok szülői választmányainak kezdeményezésére, az elmúlt napokban Pozsonyban értekezletre gyűltek Össze a csehszlovákiai magyar tannyelvű közép- és szakközépiskolák szülői munkaközösségeinek s igazgatóságainak képviselői. Az országos tanácskozáson ott volt Tolvaj Bertalan, az SZSZK kormánya Nemzetiségi Titkárságának vezetője; később pedig megjelent dr. Szabó Rezső, az SZNT alelnöke, aki hozzászólásával nagyban hozzájárult a vitában felmerült különböző kérdések tisztázásához. A szülői munkaközösségek p'zsonyi összejövetele megteremtette a központi iskolaügyi hivatalok és a szülők kölcsönös bizalmát. Megdőlt az a mesterségesen emelt gát, mely szinte a magyar iskolák létezése óta a minimumra csökkentette az egyes iskolák szülői tanácsainak és az iskolaügy! szervek (de sok esetben még az egyes iskolák igazgatóságainak is) együttműködését. Kétségtelen: a korszerű nevelés egyik alapvető feltétele a szülők állandó aktív segítsége, a család és az iskola pozitív viszonya. Az értekezleten ezért számos olyan problémáról esett szó, mely — a szülők és a tanárok szemszögéből egyaránt - hazai magyar iskolaügyünk jövőjét tekintve nemcsak fontos, de döntő is lehet... A szülőkön áll vagy bukik például a magyar alap- és középiskolák jövőbeni létezésének kérdése, az: lesz-e utánpótlás, elég magyar diák...? A család és az iskola szoros együttműködésének gondolatát támogatta vitaindító beszámolójában dr. B e r t h a Géza, aki egyúttal a szülői munkaközösségek elsőrendű kötelességeit is vázolta. A többi között leszögezte: „Kötelességünk segíteni az iskolák nevelő és művelődési munkájában, segíteni a pályaválasztásban, az idegen nyelvek oktatásában, érdekkörök vagy egyéb iskolán kívüli tevékenység szervezésével hozzájárulni a diákság egyre szélesebb körű Ismeretszerzéséhez. A jövőben csak Így lesz csökkenthető a tanulmányi lemorzsolódás." Az országos értekezlet vitájában felszólalók kivétel nélkül támogatták egy, a szülői munkaközösségek tevékenységét koordináló központi szerv megalakításának gondolatát. Az indoklások lényege: napjainkban a szülői munkaközösségeknek az eddiginél lényegesen aktívabban kell bekapcsolódniuk az iskoláinkban előforduló problémák megoldásába, ami pedig csak egy központi választmány irányításával képzelhető el. Hazai magyar iskolaügyünk napjainkban — a szülök, pedagógusok és tanárok révén — kereken 200 ezer embert érint. Nem lehet véletlen hát, hogy a kassai és a pozsonyi gimnázium kezdeményezése az érdekeltek között termékeny talajra talált. A teljes siker érdekében azonban feltétlenül célszerű lenne, ha a pozsonyi értekezleten megválasztott héttagú irányító bizottság mielőbb kapcsolatot teremtene a magyar tannyelvű kilencéves alapiskolák szülői munkaközösségeivel. Ugyancsak aktuális, a család és az iskola kölcsönös viszonyát és problémáit felvető hazai magyar nyelvű folyóirat megalapításának kérdése. Magyar iskoláinknak a jövőben a mainál is nagyobb rangot és tekintélyt kell biztosítani. Ez pedig csupán a szülők és a pedagógusok szoros együttműködése útján lehetséges. Ügy tűnik: az első pozitív lépés ennek érdekében a szlovákiai magyar közép- és szakiskolák pozsonyi értekezletén már megtörténtl (mik-) Hidaskürti keresztmetszet Lassan épül az iskola 0 A művelődési ház nem raktárnak épült # A szövetkezetnek nincs szüksége új tagokra 0 Jó, hogy maguk gazdálkodnak 0 Körzeti hivatal létesül a faluban Nehéz olyan dolgot kielemezni, amely nemigen különbözik a többitől, az általánostól. Falvainkat járva szintén sok általános vonást fedezhetünk fel — gooba módra szaporodó házakat, épülő utakat, gyalogjárókat, új típusú középületeket, iskolákat, üzleteket. A galántai Járásban fekvő, mintegy 1800 lakosú Hidaskürtön is megtaláltuk úgyszólván minden Jegyét a mai falunak. Még problémái is nagyjából ugyanazok, mint a hozzá hasonló községeké. A falu közepén levő kis kocsmában békésen söröznek az emberek és kártyáznak. Nézőik is akadnak — mint máshol. Van a falunak egy szép vendéglője is, de ottjártunkkor éppen „leltár miatt zárva" volt. Az iskolaépület itt sem felel meg a követelményeknek. Ennek ellenére az épülő 18 tantermes iskola átadása késik. Pedig már tavaly ott kellett volna kezdeni a tanévet a gyerekeknek. De hát a Nagyszombati Építővállalat nem arról ismert, hogy a terv szerint átadja az épületeket, tgy a község lakossága bizony szorongva várja 1969 júniusát, az átadás módosított határidejét. Erre nemcsak a többváltásos tanítás megszüntetése céljából lenne szükség, hanem azért is, mert az idejében megérkezett iskolai berendezést egyelőre a helyi művelődési házban tartják, s így Jelenleg a kultúrának sincs otthona. A fiatalok már méltatlankodnak is — különösen ezért, mert nincs hol bálokat rendezniük. Baj van a faluban az ivóvízellátással is. A kutak vize egészségtelen. Mindez hozzájárul a nagyarányú sörfogyasztáshoz. A járás vízellátását egy Jj&al forrásból akarják biztosítom, de a helyi szükséglet kiegészítéséről még nem született végleges döntés. Munkalehetőséget elsősorban a kb. 150 tagot számláló földművesszövetkezet jelent a helyi lakosság számára. A szövetkezet 720 hektáros földterületén főleg gabonát és cukorrépát termesztenek. Ezenkívül állami gazdaság is van Hldaskürtön, mely mintegy 80—90 munkásnak ad kenyeret. Az érdeklődés az EFSZ iránt nagyobb, de ez újabb tagokat már nem vesz fel. Így a lakosok fele továbbra is mindennap utazik — jobbára Galántára ős Pozsonyba — a megélhetés után. Egyébként a lakosság 82 százaléka magyar, 18 százalékban pedig szlovák nemzetiségű. Említést érdemel még a helyi gazdálkodás, melyben 18 személy dolgozik. Ez a jövőben tovább bővülhet, s nyilván fog is, hiszen jövedelme nagyban hozzájárul a község bevételé hez. A nemzeti bizottságok pe dig ma már önállóan gazdái kodnak. Ennek a hidaskürtiek csak örülnek, mivel amint azt Bogár János, a HNB elnöke és Szolga István, a falu titkára elmondotta, a JNB elsősorban Galántát, Vágsellyét és Szeredet támogatta. Szerintük a községek fejlesztésére nem fordítottak kellő gondot. A lakáskérdés nem okoz kü lönösebb problémát a falu ve zetőségének. A lakások magánépítkezés eredményei. Évente mintegy 10—12 építkezési en gedélyt adnak ki a faluban. A kétfokozatú közigazgatás bevezetése, Illetve a körzeti hi vatalok bevezetése Hidaskürtöt ls érinti. A faluban körzeti hivatal létesül. Vízkelet, Fekete nyék, Tallós és Vezekény községek fognak a körzetbe tar toznl. A hivatalnak előreláthatólag 7—Ö alkalmazottja lesz. FULOP IMRE mmm Láthatáron a PVC-tégla ősidők óta a legegyszerűbb és talán a legjobb építőanyag volt a tégla. Számos más anyagot is használtak, de a tégla egészen a közelmúltig — sőt sok tekintetben máig is — megtartotta uralkodó helyzetét. A több és jobb lakás építésére irányuló, világviszonylatban érvényesülő Altalános törekvés azonban magával hozta a felismerést, hogy a hagyományos építési módszerrel nem lehet kielégíteni a követelményeket. Ha a minőségi és mennyiségi igényeket ki akarják elégíteni, AJ módszereket és anyagokat kell bevezetni. Az építőanyagok sokfélesége Az építőipar talán többféle anyagot használ, mint bármelyik más iparág, és az újabb építőanyagok sorába felzárkózott a műanyagok gazdag választéka is. A kőolajalapú műanyagoknak óriási előnyeik vannak a hagyományos anyagokkal szemben. Mivel gyártásuk világszerte egyre növekvő Irányzatot mutat, a műanyagtermékek egyre olcsóbbak. A műanyagoknak az építész számára lényeges előnyeik a kis súly, az időjárásáilóság, a Jó szigetelöképesség és '— szakszerű kezelés mellett — a tetszetős külalak. Bár a műanyagokat önmagukban általában nem használják teherviselő szerkezetekként, szilárdságuk elegendő ahhoz, hogy helyesen alkalmazva kisebb erőhatásokat is elbírjanak. Ezenkívül a műanyag elemeket általában egyszerű helyszíni szereléssel lehet beépíteni, nincs szükség a „nedves" építési technológiákra. Az alkalmazott műanyagtípustól függően minden műanyagelem bírja e tulajdonságokat vagy ezek valamelyikét. A műanyagoknak mintegy 50 főbb csoportját (s ezeken belül igen gazdag a típusváltozatok száma) ismerjük, de ezek közül ma még csak négynek van nagyobb jelentősége az építőipar szempontjából. Ezek: a polivinilklorid (PVC), az üvegszállal erősített poliészter, a polietilén és különféle műanyaghabok. A PVC vezető szerepben Jelenleg a műanyagok közül a polivinilkloride (PVC) az elsőség az építőiparban. Általában alfogadott építőanyag, melynek gyártása a világon mindenütt gyorsan növekszik. Az építőipar szempontjából különösen vonzó tulajdonságai, hogy időjárásálló, korrózióálló és viszonylag kemény. A PVC lehet átlátszó (transzparens), vagy színezett. Gyártható hajlékony formában is, ami további felhasználásra teszi alkalmassá az építőiparban. Mind jobban előretörnek a tökéletesített újabb polietilén-típusok. Az üvegszálerősítésű poliészter (üveglaminát), mely a poliésztergyanta és üvegszál keveréke, már mintegy 20 éve széles körben használatos; főleg autókarosszériát vagy csónaktest kialakítására alkalmazzák. Az üvegszálerősítésű poliészter az általános műanyagokhoz képest kivételes szilárdsággal és ütésállósággal rendelkezik, sőt térfogatsúlyát tekintve a legszilárdabb anyagok közé tartozik. Ez is lehet áttetsző, vagy színezett. A legkülönbözőbb kémiai eljárások segítségével számos műanyag előállítható szivacsos formában. A legelterjedtebbek a polisztirolhab és a poliuretánhab. Kiválóak a szigetelési tulajdonságaik és megfelelő határok között konstrukciós célokra is alkalmasak. Óriási előnyök A műanyagok jövőbeli építőipar alkalmazásának legnagyobb lehetősége a külső falszerkezetek és falburkolatok készítése terén van. A műanyagipari szakemberek szerte a világon bíznak abban, hogy a következő évtizedben erre a célra megfelelő anyagot tudnak előállítani. Számos problémát legyőztek már, és gyakorlati lehetőség van arra, hogy teher viselő műanyag falszerkezeteket készítenek előfeszített, üvegerősítésű poliészterrel kétoldalt bevont műanyaghabból. Feltéve, hogy a szerkezeti terhelést más elemek viselik, lehetőség van olyan, egyéb elemek készítésére is, melyek a külső falaknál fellépő szélnyomást kibírják. Londonban például megvalósulóban van egy nagy építkezési terv, melynek során erősített műanyagból és habbetonból készült, szobafal nagyságú paneleket használtak fel számos többemeletes lakóház építésénél. Ez a módszer mintegy a felére fogja csökkenteni az építési időt. Olyan műanyagelemek is, melyek csupán dekoratív időjárásálló külső borításul szolgál nak, de mindinkább teret hódítanak, különösen lakóházak építésénél. Kemény PVC borítást — általában fehérre színezve, megfelelő merevítéssel — az AJ házak építésénél és régiek felújításánál is alkalmazzák. Alacsonyabb lakóházaknál és irodaépületeknél igen elterjedt az üvegerősítésű poliészter vagy PVC-elemek alkalmazása az ablakok közötti homlokzat borítására. Már ma szinte mindennapos a műanyag acél- vagy alumíniumlemezek bevonásához a PVC. Bár ezeket nagyobbrészt ipari épületeknél használják, folytatják térhódításukat a la kőháznál is. A két anyag kombinációja ugyanis Jól ellenáll az időjárás viszontagságainak és tűzbiztos. Fényáteresztő tetők As épületek tetői bizonyára érdekes lehetőségeket jelentenek a műanyagok alkalmazása szempontjából. A műanyagok Jöl beváltak már különleges tetőszerkezetek készítésénél (pl. felülvilágítók és fényáteresztő PVC vagy üvegszálerősítésű poliészter lemezek). A hagyományos kátránypapírral és bitumennel készült lapos tetőt is felváltja a rugalmas, tökéletesen szigetelő műanyugtetőlemez. Az épületek szerkezetén és burkolatán kívül a műanyagtermékek számos más területen is helyettesítik a hagyományos anyagokat. Manapság pl. esőcsatorna-elemeket — ereszeket, levezető csöveket, csókötő idomokat — mind ritkábban készítenek hagyományos anyagból, egyre inkább PVC-ből. A kis törési arány, a könnyű szerelés és a változatos színezési lehetőség azok a tulajdonságok, melyek ezt az anyagot vonzóvá teszik az építész számára, a házkezelő pedig megszabadul a gyakori karbantartási munkáktól. Egy érdekes adat: egyes nyugati országokban a PVC ezen a téren már 75 százalékban uralja a piacot, sőt a következő évtizedben várlialó, hogy az épületekhez kizárólag PVC-esőcsatornákat fognak használni. Célszerű és dekoratív A PVC „uralja a teret" a padlóburkolat készítésében is, mind lemezek, mind pedig burkolólapok alakjában. A lemez habalátéttel is készülhet, ami kényelmes Járást biztosít. A padlóburkolatokat már számos mintázatban és színkombinációkban gyártják. A központi fűtés népszerűsége olyan időkben, amikor a réz ára elég magas és n;:m szilárd, serkentette a központi fűtés vezetékeire alkalmas műanyagok kutatását. Úgy látszik, hogy a PVC módosított (klórozott) formában megfelelő lesz erre. Egészen más dolog az épületen kívüli vezetékek kérdése. Az eltelt évtizedben sok ezer kilométernyi PVC vízvezetékcsövet fektettek le szerte a világon. Polietilén-csövet ugyancsak alkalmaznak. A PVC-t alagcsövek készítésére is használják, sőt ez a sokoldalú anyag gázvezetékek készítésére is alkalmas. A modern lakberendezés más területein például a műanyagból készült víztárolók, mosogatók gyors ütemben szorítják ki a fémből készülteket. A műanyag víztárolókat a vezető külföldi műanyagfeldolgozó cégek különböző alakban gyártják, így a legkényesebb helyeken is felszerelhetők. A legfrissebb újdonság az üvegszállal erősített műanyagból készült forróvíztároló henger, valószínűleg nagy jelentőséget tulajdonítanak neki majd az építészek. Szigetelés műanyaghabbal A korszerű lakóházak fűtéstechnikai tervezői a habanyagok szigetelő tulajdonságait egyre inkább méltányolják. Erre a célra általában polisztirolés poliuretán-habot használnak. Legegyszerűbb alakjában a polisztirolhab kiváló födémszigetelő anyagnak bizonyul. Felülete dekoratív, kívánságra színezni is lehet. A polisztirolhab ideális anyag régi, repedezett mennyezetek burkolására, ahol egyidejűleg szigetelő hatást Is kifejt. Oj típusú padlókra és mennyezetekre is gyakran ragasztanak vékony habréteget hő- és zajszigetelés céljából. Hogy a műanyagok milyen mértékben és milyen gyorsan jutnak vezető szerephez az építőiparban, ax elsősorban a megbízható és elfogadható vizsgálati módszerektől függ, valamint az építészek és a fogyasztók nevelésétől. A közönséges tégla végttl is kimegy a divatból? Valamikor úgy látszott, hogy ez lehetséges, de legújabban kitalálták a habarcs nélkül használható PVC téglát! Ez még nincs ugyan kereskedelmi forgalomban, de már felkeltette a figyelmet. Sokban különbözik a hagyományos téglától, de végső sorban mégiscsak tégla . .. 1969. IV. 29 Melamingyantás rétegelt lemezekből készült függönyfalak egy amerikai iskola homlokzatán.