Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-22 / 94 . szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA KEDD 1969. április 22. BRATISLAVA XXII. ÉVFOLYAM 94. szám Ara 50 fillér Bizalommal v IRTA: LŐRINCZ GYULA átod, mégis csak vissza kell térni a régi, Jól bevált módszerekhez. Husák is megmondta: És most majd kemény kézzel megmarkolja az ellenforradalmárok... stb. stb. — írja melegében az április 17-i Központi Bizottság plenáris ülése után egy régi, jó elvtársam és barátom. Kedves jó Elvtársam és BarátomI Remélhetőleg továbbra is azok maradunk, s nem változtat viszonyunkon, ha nagyon őszintén megírom, hogy nem ilyen visszatérésről és különösen nem olyan módszerek bevezetéséről van sző, mint amilyenekről leveled további részében írsz. Nem! Meg kell szoknunk egyet, hogy a már elfogadott párthatározatokat ne magyarázzuk saját szánk ize szerint, hanem úgy, ahogyan elfogadták őket. Most is a párt Központi Bizottságának határozata nem a január előtthöz való visszatérést, hanem a januárban megkezdett politika valóra váltását hngsúlyozza. íme, a jelen bonyolultsága, a CSKP Központi Bizottságának felelőssége hazánkban a párt és a szocializmus további sorsáért, valamint az 1968 januárjában megkezdett politika érvényesítéséért megkívánja, hogy a pártvezetőség és az egész párt erejét a jóváhagyott intézkedések megvalósítására, a legközelebbi időszakra szóló pártprogram következetes teljesítésére összpontosítsa. Szóról szóra ez áll a határozatban. Tehát a január semmiféle feladásáról nincs szó, sem pedig a régi módszerek alkalmazásáról. Jó volna Husák elvtársat is saját szavai és tettei után értékelni, aem pedig önkényesen képet alkotni róla. íme, tőle is idézhetek: „Az egész vezetőség nevében kijelenthetem, hogy nálunk igen szigorúan meg fogjuk tartani a törvényességet, szigorúan fogunk őrködni a nép jogai felett, de szigorúan őrködünk a törvények megtartása felett is." Vannak, akik ebből olyan következtetést vonnak le, hogy félni kell. Vannak, akik azt remélik, hogy ez „vasöklű" diktátor-rezsimet jelent. Én bízom benne, hogy ez a tna már annyira szükséges értelem érvényesülésének korszaka Tesz. Hiszen már mindenki torkig van a bizonytalanság, a bomlás, az egyenetlenség idegesítő állapotával, mely a párt- és társadalmi életünkre sajnos jellemző volt az utolsó időben. Közismert mély pontokat, nehéz időket, sőt vereségeket, de győzelmeket is végigéltem Csehszlovákia Kommunista Pártjával. De ilyen kritikus helyzetben, szinte már a létezését fenyegető belső krízisben, amilyenbe az utolsó időben került, még nem láttam ezt a pártot. Itt már nemcsak részlet-, hanem alapvető kérdésekben voltok' összeegyeztethetetlen nézetkülönbségek, sőt sokszor a marxizmus—leninizmus tanaival ellentétes nézetek a párttagok között. Az egyénileg felfogott és alkalmazott párfegyelem, az ösztönösség elharapózása akcióképtelenné tette a pártot. Nem véletlen, hogy egy járási aktíván úgy jellemezték a legutóbbi évet pártunk életében, mint a párthatározatok inflációjának évét. Nem csoda, hogy a becsületes kommunisták, de még a becsületes pártonkívüliek is aggodalommal és szárnyszegedten figyelték, hogy ezek a felhívások falra hányt borsót érnek, hiszen a teljesítésüket senki komolyan nem veszi és nem is ellenőrzi. Tanúja voltam annak az óriási bizalomnak és tekintélynek, melyet pártunk élvezett a kizsákmányolók elleni harc idején, majd az ellenállási mozgalomban, ahcl természetszerűen töltötte be a Vezető szerepét ugyanúgy, mint a felszabadulás utáni újjáépítés időszakában, valamint a 1918 februárja után megindult szocialista országépítésben. Ismertem internacionalista kötelességének teljesítésében a nemzetközi munkásmozgalommal szemben akár az Októberi Forradalom utáni éveket, az ausztriai felkelést, a spanyol polgárháborút, vagy az 1956-os magyarországi eseményekben meghajszolt kommunista haladó erőkkel való szolidaritást veszünk példának a sok közül. Csehszlovákia Kommunista Pártjának nincs szégyellni valója ezen a téren. A párt iránti bizalom tekintélyének és vezető szerepének elismerése azután szenvedett csorbát, mikor a deformációk, a törvénytelenségek teret nyertek, de főleg amikor ismertekké váltak, amikor lelepleződtek. Mikor a demokratikus centralizmust bürokratikus centralizmus helyettesítette, s a párt vezető szerepe társadalmunkban eltorzult, a tömegekben pedig fásultság és közöny, bizalmatlanság vert gyökeret. A

tavalyi januári plenáris ülés a párt reneszánszát ígérte. Nem véletlen, hogy a párttagok, de nemcsak ők, hanem népünk legszélesebb rétegei is lelkesedéssel fogadták ezt a januári fordulatot, hiszen a szocialista demokrácia megszilárdítását, egész társadalmunkban a demokratikus kapcsolatok megerősítését, a gondolat, az emberi alkotóerő felszabadulását várták tőle. Bíztunk mi és velünk együtt mindenki abban, hogy a hibák feltárásával mspakadályozzuk azok megismétlését. Egyszóval; január után minden a kezünkben volt, minden lehetőség adva volt, hogy az elkövetett hibákat jővátéve, egészséges, pozitív irányba tereljük a szocialista fejlődést. így volt? Kihangsúlyozva, aláhúzva merem állítani, hogy igen, így volt. Meg volt hozzá népünk, de szövetségeseink morális támogatása is. Éppen ezért jogosan vethetek fel néhány kérdést, még akkor is, ha ezekre nem jön válasz, hiszen az ember már ezt is megszokia. Szeretném tudni, miért kellett a Központi Bizottságot megosztani „progresszívek" és „konzervatívok" táborára? Lehet, hogy erre a válasz az lesz, hogy magától szakadt két táborra. Ami igaz, sőt bizonyos kérdésekben helyes is volt. A baj akkor kezdődött, amikor egyesek önkényesen ilyenfajta kategorizálást eszközöltek, ezzel lényegében újabb deformációt követtek el, amely magában hordozta a pártegység megbontásának csíráját. Arról már nem is beszélve, hogy ugyanezek az elemek milyen végtelenül egyszerű feltételeket szabtak a haladó és a maradiság meghatározására, a megbélyegzésre. Többek között, aki nem szovjetellenes, az maradi, konzervatív, az ellenkezője természetesen progresszív, haladó megjelölést kapott. Bár hivatalos megnyilvánulásokban mindig hangsúlyozták, hogy a baráti jó viszonyt szövetségeseinkkel, elsősorban a Szovjetunióval fenn akarjuk tartani, öe hát voltak bőségesen olyan elemek is, akik nem egyszer, így (Folytatás a 2. oldalon) LENIN MÜVE kezdeményezésre, gondolkozásra ösztönöz 99 évvel ezelőtt született V. I. Lenin Ünnepi ülés Prágában és Brati

slavában (ČSTK) — A Július Fučík Kultúra és Pihenés Parkjának Kongresszusi Palotájában tegnap ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg a prágai dolgozók az újkori történelem egyik legkiemelkedőbb személyiségéről, Vlagyimir Iljics Leninről és életművéről születése 99. évfordulójának előestjén. Az emlékünnepélyen — amelyet a CSKP KB, továbbá a CSKP KB cseh irodája, a CSKP középcsehországi és prágai városi bizottsága, a csehszlovák és a Cseh Nemzeti Front Központi Bizottsága, a Nemzeti Front városi és közép-csehországi bizottsága rendezett — több mint háromezer ember vett részt: érdemes párttagok, munkásőrök, az üzemek, a hivatalok, a főiskolák, a tudományos-művészi intézmények, valamint a társadalmi szervezetek képviselői Prágából és környékéről. Kevéssel 16 óra előtt — a jelenlevők viharos tapsától üdvözölve — foglalták el helyüket a CSKP KB elnökségének tagjai: Ludvík Svoboda köztársasági elnök, dr. Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára, továbbá Vasil Bilak, Peter Colotka, Oldrich Cerník, Alexander Dubček, Evžen Erban, Jan Pillér, Karel Poláöek és Ľubomír Strougal', valamint a CSKP KB titkárai: Jarolím Hetteš, Alols Indra, Josef Kempníj, Jozef Lenárt, František Pene és Josef Špaček. Az elnökségi asztalnál helyet foglaltak még: Miloš fakeš, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke, a CSKP KB cseh irodájának tagjai és titkárai, Josef Smrkovskp, a Népi Kamara elnöke, dr. Dalibor Hanes, a Nemzetek Kamarájának elnöke, dr. Cestmír Císar, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke, az elnökség többi tagjával, Stanislav Rázl, a cseh kormány elnöke, a szövetségi és a cseh kormány tagjai, a Csehszlovák és a Cseh Nemzeti Front Központi Bizottságának, a CSKP közép-csehországi és fővárosi bizottságának, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetségnek, valamint a Nemzeti Frontban tömörült többi politikai és társadalmi szervezetnek képviselői. Jelen volt Sztyepan Vaszilfevics Cservonyenko csehszlovákiai szovjet nagykövet, és a szocialista országok diplomáciai képviselői. A csehszlovák és a szovjet himnusz elhangzása után az ülést „Nem volt ő isten" című versével Bohumil Pastorek, a prágai Realista Színház tagja nyitotta meg. Bohumil Simon, a CSKP KB prágai városi bizottságának vezető titkára rövid bevezető szavaiban emlékeztetett rá, hogy — ma még inkább, mint valaha — Lenin életművében támogatást és erőt keresünk további politikai munkánkhoz. Ezután dr. Ľubomír Strougal, a CSKP KB elnökségi tagja, a CSKP KB cseh irodájának elnöke emelkedett szólásra. Hangsúlyozta: Ezen az évfordulón nemcsak Lenin személyiségének nagyságát, de főleg életművének halhatatlanságát és eszmei hagyatékát idézzük, amelyet mi, cseshzlovákiai kommunisták is a magunkénak vallunk. Ez csak természetes, hiszen pártunk a leninizmus egész világot átfogó győzelmének jegyében született meg, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására. Ha visszatekintünk mozgalmi múltunkra, bátran elmondhatjuk, hogy munkánkban minden körülmények között következetesen alkalmaztuk Lenin tanítását. Ha ettől eltértünk, igyekezetünk kárba veszett, kudarcot vallottunk. Éppen ezért a lenini szellemben kell eljárnunk a modern társadalom építésében, jelenlegi ügyeink megoldásában is. Ha ma feltesszük azt a kérdést. hogyan tovább, akkor Lenin eszmei hagyatékából elsősorban azokat a tanulságokat kell levonnunk, amelyek hozzásegítenek a múlt hibáinak és tévedéseinek jóvátételéhez, beleszámítva az 1968 januárját követő politikánk negatív momentumait is. Ha az elmúlt hónapok tapasztalatait és a mai helyzetet elemezzük, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy Lenin és a leninizmus legidőtállóbb vonása a következetesen elvi álláspont, hiszen ezen nyugszik a szocialista forradalom, a szocialista államiság, a marxistaleninista forradalmi párt. Ez a megingathatatlan elvhűség következetesen megvéd bennünket a megalkuvás minden fajtájától. Bratislavában ugyancsak ünnepi ülés keretében emlékeztek meg Lenin születésének 99. évfordulófáról. A Csehszlovák Rádió hangversenytermében megtartott ünnepségen megjelentek az SZLKP és az SZNT vezető funkcionáriusai, a szlovák kormány tagjai, a Szlovák Nemzeti Front, illetve a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, valamint az üzemek, intézmények kiváló dolgozói. Az ünnepi ülésen LADISLAV ABRAHÁM, az SZLKP Központi Bizottságának titkára mondott beszédet. LADISLAV ABRAHÍM ELVTÁRS BESZÉDE (CSTK) — Az egész világ haladó emberisége ezekben a napokban emlékezik meg Vlagyimir Iljics Leninnek, a proletárforradalom nagy géniuszának 99. születésnapjáról. Lenin elméleti ismereteivel, gyakorlati tapasztalataival és a munkásmozgalomban kifejtett sokoldalú tevékenységével a XX. század legjelentősebb személyiségei közé tartozik. Lenin születési évfordulója ma sokkal inkább, mint máskor, arra készteti egész pártunkat és egész társadalminkat is, hogy mélyebben elgondolkozzék V. I. Lenin életművén, elméleti és gyakorlati hagyatékán. Erre késztetnek minket a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom összetett problémái, de főképp a pártunkban és társadalmunkban lejátszódó bonyolult események, amelyek lényegében mint a Lenin eszmei hagyatékának felfogásbeli és interpretálása körüli vita jejelentkeznek. Az eltérő nézeteknek ebben a harcában a szemben álló felek mindegyike igyekszik bebizonyítani a maga igazát; Lenin tekintélyére hivatkozva bizonyítják, hogy egyedül ők az „igazi" leninisták. A nézetkülönbségek egyrészt Lenin munkáinak elmélyült tanulmányozására ösztökélnek, másrészt gyakran vezetnek és vezettek Lenin gondolatainak mechanikus ismételgetéséhez és e gondolatoknak összefüggéseikből, helyhez ős időhöz kötöttségükből történt kiszakltásához. V. I. Lenin mint nagy marxista teoretikus és forradalmi vezér életművével a marxizmust az imperializmus és a proletárforradalmak időszakában testesíti meg. Ebben az értelemben a lenini mű tartós értékeket jelent, amelyek Ismerete nélkül nem látezhet egyetlen művelt marxista sem napjainkban. Lenin nagysága abban nyilvánult meg a múltban és jelenleg is, hogy kereste, alkotó módon vizsgálta a társadalom fejlődésének folyamatait és kritikailag reagált az új tényekre, alkotó kezdeményezésre ős alkotó gondolkodásra ösztönzött Lenin életműve egyenesen felhívás valamennyi kommunista számára, hogy állandóan bővítsék a forradalmi elméletet, hogy szüntelenül előre tekintsenek, tárják fel az élet új tényeit és a haladás érdekében segítsenek megváltoztatni az életet. A mi kommunista pártunk már keletkezésétől fogva a marxizmus—leninizmus eszmei bázisán áll. A leninizmust pártunk mindig úgy értelmezte és értelmezi ma is, mint az alkotó módon továbbfejlesztett marxizmust, gazdagítva új elméleti és gyakorlati ismeretekkel az új történelmi feltételek között. Pártunk igyekezett helyesen hozzáállni a marxizmus—leninizmus elveihez és alkalmazni ezeket a szocializmus építésének specifikus csehszlovák feltételeihez. így volt ez a múlt év januárjában, és az egész január utáni fejlődés folyamán. A pártvezetés szándéka az volt, hogy megszüntesse az elmúlt évek egyes torzulásait mind politikai, mind gazdasági téren. Sajnos, ez a szándék nem járt mindig sikerrel. Voltak törekvések, különösen a jobboldali szélsőséges erők részéről, hogy megkerüljék, tagadják a marxizmus—leninizmus általános érvényű elveit is. A január utáni politika pozitív elemel érvényre juttatása során azonban a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus általános érvényű elveire kell támaszkodnunk.