Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-20 / 16 . szám, Vasárnapi Új Szó

tt MINDENRŐL család # otttion -MÉHÉSZET Mit kell tudnia a kezdő méhésznek A méhészet jól jövedelme­ző mellékfoglalkozást jelent­het az olyan ember számára, aki kedvet érez ehhez az gé­nyes munkához. As ntóbbi években ismét fellendülőben vannak a kisméhészetek, ami azt jelenti, hogy a dolgozók igyekeznek szabad idejüket gazdaságosan kihasználni. A méhcsaládok beszerzésére a tavaszi Időszak a legalkal­masabb, mert ekkor indul meg a tik és virágok vegst&cUja és ei kedvezően befolyásolja a méhcsaládok fejlődését. El­sődleges követelmény, hogy as anya fiatal legyen. Az anya életkorát, tenyésztésre alkal­mas voltát a Hasításról álla­píthatjuk meg. Ha a fiasitás tömött és zártsorú, a család erejéhez mérten eléggé kiter­jedt, akkor továbbtenyésztésre alkalmas. Ügyelni kell azon­ban arra, hogy a megvásárolt méhcsaládnak elegendő táplálék álljon rendelkezésére, ami leg­alább 7—11 kg legyen. A lép építménynek világos szinfinek kell lennie. Amennyiben a lép építmény színe sötét; tehát elöregedett, azt fokozatosan — szakaszosan — kell kicserél­ni. Nagy elővigyázattal kell föl­készülni a méhek elszállításá­ra, csomagolására, amelyet minden esetben az Időjárástól teszünk függővé. A rövid útra történő szállításnál csupán arra kell figyelni, hogy a méhcsa­ládok elegendő levegőt kap­janak, mert a szállítás ideje alatt a méhcsaládok rendkívül izgatottak és ezáltal a kaptár­ban nagy hőség képződik. És ha nem biztosítunk számokra elegendő levegőt, a méhcsalá­dokat a fulladás veszélye fe­nyegeti. A nagyobb távolságra történő szállításnál nem árt, ha a kapt&rba egy-két vízzel telt lépet teszünk. A szállítás rendszerint vontatóeszközzel történik. Az ilyen járművön el­helyezet méhcsaládok kaptá­rait úgy helyezzük el, hogy a kaptárakban levő lépépltmé­nyek éle a kocsi oldalfala fe­lé nézzen. Megérkezés után a méhcsa­ládokat azonnal az előre ki­szemelt helyre rakjuk le és megnyitjuk a kijárókat, hogy a méhek kirepülhessenek. A szállítást követő napokban fi­gyeljük a méhek mozgásit és ha semmi rendkívülit nem észlelünk átvizsgáljuk a kapti­rakat, melyekből eltávolitjok az esetleg leszakadt léptöre­dékeket és a kicsnrgott mé­zet. Egyúttal ellenőrizzük, hogy a szállítás közben nem pusztult-e el az anya. Ha Igeo, annak pótlásáról azonnal gon­doskodunk. E művelet elvégzé­se után is figyelemmel kísér­jük a méhcsaládok életfit, munkáját és gondoskodunk ar­ról, hogy mindig elegendő éle­lemmel rendelkezzenek. Nem ritkaság, hogy egyes emerek Irtóznak a méhektől. A félelmet a méhszúrás váltja ki náluk, pedig a méh nem „félelmetes jószág. Rendsze­rint csak akkor támad, ha felingerllk. Éppen ezért a mé­hek közelében nyugodtan kell viselkedni és a velük való munkának ls a legnagyobb elő­vigyázattal kell lefolynia. Mi­előtt a méhekkel foglalkoz­nánk, mossuk le arcunkat, ke­zünket, és testünket is. Iz­zadt testtel és italos állapot­ban ne közeledjünk a méhek­hez, mert az idegen szag in­gerlőleg hat a méhekre. Kellő óvintézkedéssel — füstölés, vízzel való permetezés—mege­lőzhetjük a méhek támadását és elkerülhetjük a méhszúrást. ANDRIS KIN jÖZSEF -A BAROMFI UDVARBAN­Hasznosítsuk a baromfitollat A tollal is úgy vagyunk, mint sok más melléktermék­kel, hogy nemigen vesszük fi­gyelembe. Különösen vonatko­zik ez a tyúk- és a pulyka­tollra. Ha a tyúkot vagy a pulykát levágás után nem for­rázzuk le, hanem szárazon ko­pasztjuk, tollúkat értékesít­hetjük. Különösen akkor, ha osztályozzuk a baromfi ne­me, valamint a toll színe és finomsága szerint. A különbö­ző nagyságú toll értéke Is kü­lönböző. Legértékesebb a lúd-, majd a kacsatoll. A belterjes gazdálkodás ve­lejárása, hogy a melléktermé­kek se vesszenek kárba. A ba­romfitenyésztésben a toll Igen értékes melléktermék és szá ; mottsvő jövedelmet biztosit, kiváltképpen, ha szakszerűen és kellő Időben végzik a ko­pasztást. A lúd és a kacsa nemcsak levágása után, ha­nem a tenyésztés Idején Is ko­pasztható. Káros, ha a ba­romfit Idő előtt fosztjuk meg tollától, beteges marad, sőt el is pusztul, és a toll minősége sem lesz megfelelő. A meg nem érett toll hamar tönkre­megy, megtámadja a penész és a moly. Az egyéves liba évente két­szer-háromszor kopasztható, az öregebbek négyszer-ötször. Az áprilisi kelésűeket rendsze­rint júniusban és szeptemfier­ben, a vedlés beállta előtt, meg lehet kopasztani. A vízi­szárnyasoknál októbertől má­jusig szüneteljen a kopasztás, ugyanis a toll ebben az idő­ben lassan nő és a csak rész­ben fedett baromfi megbete­gedhet. A toll kifejlődését szigorúan be kell várni, mert a véres toll tépése szintén be­tegséget és elhullást okozhat. A szárnyasok még nyáron át sem maradhatnak teljesen toll nélkül. A lúdnak csak a mell-, az alsónyak-, és a has­tollal, valamint a háttolla ko­pasztható. Az evező-, és a fark­tollakat, valamint a szárnyak alatti tollat érintetlenül kell hagyni. Hizlalás Ideje alatt nem kopasztjuk a baromfit, mert a hús-, és a zsírmennyi­ség rovására megy. Még csak annyit: A kitépett tollat vászonzsákba tegyük és napos, levegős helyen szárít­suk. Hogy a molyféléket tá­vol tartsuk a tolltól, a zsákba tegyünk néhány száraz papri­kát. Az így gondozott toll ki­váló árucikk. (L. K.) BARKÁCSOLÓKNAK Szerszámos láda A háziasszonyok nagyon ürülnek, hogy férjük vagy fiuk megjavítja ezt-azt a háznál, azonban nem szere­tik a rendetlenséget, és mér­és egyben műfielyasztal gelodnek, ha szétdobálva látják a szerszámokat. Képünkön ügyes megol­dású szerszámos ládát mu­tatunk be, amely egyben asztalul is szolgál a barká­csoláshoz. Gyalult deszkala­pokból készítjük, felcsapha­tó tetővel és egy kihúzható fiókkal. Ebben tarthatjuk az apróbb holmikat: szegeket, csavarokat stb. A szerszá­mok a ládában kapnak he­lyet. — Az asztal alá léce­ket vagy deszkalapot erő­sítünk. Munka közben ezt a helyet is jól kihasználhat­juk. P. J. INGRUHAK (4 MODELL) Képünkön csinos tavaszi modelleket mutatunk be olva­sóinknak. A ruhák kabáttal és kabát nélkül egyaránt viselhetők. 1. Elöl levasalt szembehajtással bővülő, hosszított gom­bolású, rövid ujjú ingruha, két-két díszhajtókával. 2. Divatos, lezser vonalú, ragián szabású Ingruha, hosz­szitott gombolással As rézsútosan bevágott zsebekkel. Anyaga lehet: teszll, tweed vagy kordbársony. 3. Puha ruhatweedből vagy pamutkelméből varrjak ezt a kátnzsagalléros, rakott szoknyás csinos kis ruhát. Ter­mészetesen a széles öv és a rakott szoknya csakis a kar­csú termetűeknek előnyös. 4. Ragián ujjas vállrésszel egybeszabott szövetruha, ál­lógallérral és nagy, rávarrott zsebekkel. ILYEN „ISZONY" IS VAN Azt tudtam, hogy van tér­iszony, emberlszony, víziszony, de hogy létezik „köszönési iszony" ls, arról csak nemrég győződtem meg. Az egyik hivatal harmadik emeletén találkoztam két nőls­merősömmel. Együtt mentünk lefelé a lépcsőn. A második emeleten szembe jött velünk egy férfi. Rövid pillantást ve­tett a két nőre, majd idegesen igazítgatni kezdte a nyakken­dőjét, miközben szorgalmasan nézegette cipője orrát. Amikor elhaladt mellettünk, az egyik ismerősöm odasúgja a barátnő­jének: — a paraszt, megint nem köszönt, pedig már vagy há­romszor is bemutatták. A másik nő, mintegy vigasz­talva mondta: — ne csodálkozz rajta, faluról jött. Ezt a megjegyzést nagyon Igazságtalannak tartottam, mert hol süvegelik meg olyan udva­riasan az embert, mint éppen falun. Ott még a vadidegennek is kijár egy „adjon isten". Aki sokat járt a becsületes falusi nép között, nem egyszer jöhe­tett zavarba, amikor nála 10— 20 évvel idősebb bácsik vagy nénik előre üdvözölték. Nem is hagytam szó nélkül ismerősöm megjegyzését. Azon­ban hirtelen felsorakoztak lelki szemem előtt azok az emberek, akiknél már többször tapasztal­tam, hogy elbliccelik a köszö­nést. Eddig sohasem kerestem komolyabban ennek a jelenség­nek az okát, de most egyszerre érdekelni kezdett. Analizáltam tehát az én embereimet. Miért van az, hogy Kovács csak ak­kor köszön, amikor már való­ban belém botlik? Talán azért, mert roppant félszeg ember és nem szeret beszélgetnL Attól fél, hogy a köszönést majd va­lamilyen udvarias kérdezőskö­dés követi, e ő a szokás sze­rint, szemét a földre szögezve, egyik lábáról a másikra állva felelget. — De miért nem kö­szön Lajos? Nem vett észre? De hiszen napjában többször is találkozunk, volna alkalma ezt a mulasztást helyrehozni. La­josnál ez az udvariassági for­ma, a köszönés elmulasztása nevelési fogyatékosságokban keresendő. Vagyis magyarul mondva, neveletlenségből ered. — És Galbaví szomszéd? Nála ml a helyzfet? A fölényeskedés az oka, hogy csak akkor kö­szön, ha éppen akar. Ö bizo­nyára nem ismeri azt a köz­mondást, hogy aki mást tisztel, az magát tiszteli. — Hát ezek­nél nagyjából kiderítettem a rejtély okát. — A legkemé­nyebb dió Misiké. Egyik isme­rősöm 17 éves fiáról van sző. ö nem tartozik az előbb felso­roltak kategóriájába. Nem fél­szeg, nem neveletlen, nem is öntelt, s mégis valóságosan be­teg, ha köszönnie kell. S ha még kezet ls kell fognia valaki­vel, szinte beleizzad. Inkább át­megy az utca túlsó felére, csak hogy elkerülhesse a köszönést. Hát ml más lenne ez, mint „kö­szönési iszony". Hogy teljesen tárgyilagos legyek, meg kell vallanom, hogy én kivétel va­gyok Misinél. Amióta bevezet­tem a szokásos köszönési mód helyett, hogyha találkozunk, kissé fölemelem magam előtt a kezemet és egy rövidet Intek Misi felé, azóta megtört a Jég. Ha meglát Misi, már messziről mosolyog, magasra emeli a ke­zét, integet és szó nélkül elme­gyünk egymás mellett. Talán, ha kiskorában többször figyel­meztették volna a szülei, meg­tanulta volna illedelmesen üd­vözölni ismerőseit, és most nem kellene „közsönési iszonyban" szenvednie. HÁZTARTÁS Zöldség, zöldség, zöldség A hosszú tél után, amint megjelennek a piacon a korai zöldségfélék, megkönnyebbül­ten sóhajtanak fel a háziasz­szonyok. Nemcsak azért, mert pótolni kell a vitaminhányt, hanem azért is, mert végre vál­tozatosabbá tehetik a heti ét­rendet. Tudjuk jól, hogy a pri­mőrfélék ebben az időszakban még elég drágák. Azonban ne akarjunk éppen a zöldségen és a gyümölcsön takarékoskodni. Kerüljön inkább kevesebb bor és sütemény az asztalunkra, de a zöldség egy nap se hiányoz­zék róla. Csokoládé és cukorka helyett vásároljunk a gyerme­keknek zöldséget és gyümöl­csöt. Az alábbiakban közlünk né­hány tavaszi receptet. FEJES SALÁTA TEJFÖLLEL A salátát alaposan megmossuk, négyfelé vágjuk, leöntjük cuk­ros, enyhén sós és ecetes salá­talével. Ebben jól megforgat­juk,, kissé állni hagyjuk, majd tálaláskor friss tejföllel leönt­jük. VEGYES SALÄTA TOJÄSSAL Fiatal kalarábét, sárgarépát és zellert finomra lereszelünk, miután megtisztítottuk és ala­posan megmostuk. Egy nagyon kevés, enyhén sós, cukros, ece­tes salátalevet öntünk rá. Kb. egy óra hosszat állni hagyjuk, majd közvetlenül tálalás előtt keményre főtt, reszelt tojással meghintjük. FEJES SALÁTA PARADICSOMMAL ÉS RESZELT TORMÁVAL A fejes salátát leveleire szét­szedjük, Jól megmossuk, majd vastagabb csíkokra vágjuk. A megmosott paradicsomot vasta­gabb karikákra vágjuk, óvato­san a salátához keverjük, az­után belevegyítjük a finomra reszelt tormát és az egészet cukros, sós, ecetes salátalével leöntjük. RESZELT SÁRGARÉPA KARALÁBÉVAL A zsenge karalábét megtisztít­juk és a sárgarépával együtt apróra reszeljük. Egy kevés porcukorral meghintjük, majd tetszés szerint citromlével íze­sítjük. „ANTIK" A DIVAT Az utóbbi időben szinte szenvedéllyé vált az antik holmik gyűjtése. Minden értékes és keresett, ami ré­gi: a rézmozsár, a szenes vasaló, a petróleumlámpa, a réz gyertyatartó, a cirádás képkeret, a korabeli íróasztal, hintaszék, hogy a különféle zenélő órákról ne is beszéljek. Eleinte szokatlanul hatottak ezek a régi tárgyak a korszerűen berendezett lakásban. Pedig ha ügyesen elhelyezzük őket, nagyon meghitté tehetik lakásunkat, s valami különös hangulatot varázsolnak a modern ember otthonába. Azoknak, akik komoly régiséggyűjtők és szívesen áldoznak nagyobb összeget korabeli holmik vásárlá­sára, azt ajánljuk, rendezzenek be lakásukban űn. „antik-sarkot". Ezt tetszés szerint térmegosztő rács­csal vagy függönnyel el is különíthetik a szoba töb­bi részétől. MINDENKINEK

Next

/
Thumbnails
Contents