Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-09 / 10. szám, Vasárnapi Új Szó

KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ••• „A nő emancipációja jelzi a társadalom emancipáltságának fokát" — mondta Charles Fourier francia utópista szocialista már az ezernyolcszázas évek elején. Fourier, a falanszter elmélet szülőatyja sok mindenben tévedett, de ez a gondolata maradandóan igaz és helyes. A nő NŐNAPI GONDOLATOK emancipálódása, egyenjogúsodása évszázadok óta mozgásban tartja az emberi társadalmakat. Ez a mozgás független a politikai rendszerektől, és bár a demokrácia és a szocialista fejlődés előnyösebb feltételeket biztosít számára, mégis azt látjuk, hogy a probléma világprobléma, A nemzetközi nőnap, március nyolcadika éppen ennek a világot átfogó, nemzetközi női szolidaritásnak a jelképe. Bizonyos, hogy nagyon sokszor és nagyon sokan gondolnak arra: milyen jó, hogy nők vannak a világon. De aki soha nem felejtheti el, hogy nők vannak a világon, az maga a nő. Nemcsak azért, mert tudatosítania kell saját biológiai és alkati létét, mint ahogyan gyakran leszűkítve emlegetik, kiemelve a nő anyasági és asszonyi hivatását, hanem azért is, mert az élet minden szakaszán találkozik önmagával. Nem kell ehhez sokszorosító varázstükörbe néznie — tény és való, hogy a nők szellemi és erkölcsi színvonala, társadalmi és egyéni műveltsége rányomja a bélyegét egész életünkre, környezetünkre, nagy mértékben jellemzi társadalmunk színvonalát. Ahol tehát nem adják meg a lehetőséget ahhoz, hogy a nő teljes mértékben kifejthesse képességeit, ott a társadalmat nemzedékeken keresztül egészében megnyomorítják. Kezdhetném az érvelést ott is, ahol a nő „elsősorban asszony", vagyis a házasságnál, a férfi és a nő kapcsolatánál, ahol a harmónia az, ami két emberből a legjobbat kihozza. Ez is a társadalom nyeresége. Folytatom azzal, ami a nőt, mint anyát teszi a legnagyobb mértékben társadalomformálóvá - ez az anyaság. Elveheti-e valaki a nőtől azt a hatalmát, hogy gyermekeiben nemes vagy vad, mérgező palántákat bocsát-e a társadalom rendelkezésére? Megmondta már L. N. Tolsztoj is, hogy az asszonynak tudnia kell különbséget tenni a jó és rossz között ahhoz, hogy gyermekeit jól nevelhesse. Igen, az asszonynak, a nőnek tudnia kell. Tisztában kell lennie emberi értékével, azzal a felelősséggel, amely társadalomformáló hatásával jár. Hazánkban a társadalmi fejlődés magával hozta a nőtársadalom mozgását is. Az annyira óhajtott egyenjogúság, amely felé törekszik, csak akkor kerülhet hozzá emberközelbe, ha nemcsak a nő, hanem egész társadalmunk tudatosítja, felfogja ennek a ténynek nagy horderejét. Ha a szavak tettekké válnak, ha nem hunyunk szemet az igazság előtt, hogy az egész — két félből áll. Márpedig társadalmunknak a felét — méghozzá nem is a kisebbik felét - a nők teszik. Azt szeretnénk, ha ez nemcsak a nemzetközi nőnapon gondolkoztatná el az embereket. LÖRINCZ G. OLGA 23. oldalunkon indul o X *v fiiból* v eťsen.y «» MAI SZÁMUNKBAN: A pipás Bábi Tibor tárcája (4. OLDAL) Szeretet és kötelesség kontra paragrafus (6. OLDAL) 1869 a pozsonyi MllMfcMriliMlMWll] jelentős évének századik jubileuma (7, OLDAL)