Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-09 / 10. szám, Vasárnapi Új Szó

KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ••• „A nő emancipációja jelzi a társadalom emancipáltságának fokát" — mondta Charles Fou­rier francia utópista szocialista már az ezernyolcszázas évek elején. Fourier, a falanszter elmélet szülőatyja sok mindenben té­vedett, de ez a gondolata ma­radandóan igaz és helyes. A nő NŐNAPI GONDOLATOK emancipálódása, egyenjogúsodá­sa évszázadok óta mozgásban tartja az emberi társadalmakat. Ez a mozgás független a politi­kai rendszerektől, és bár a de­mokrácia és a szocialista fejlő­dés előnyösebb feltételeket biz­tosít számára, mégis azt látjuk, hogy a probléma világprobléma, A nemzetközi nőnap, március nyolcadika éppen ennek a vilá­got átfogó, nemzetközi női szoli­daritásnak a jelképe. Bizonyos, hogy nagyon sok­szor és nagyon sokan gondolnak arra: milyen jó, hogy nők van­nak a világon. De aki soha nem felejtheti el, hogy nők vannak a világon, az maga a nő. Nem­csak azért, mert tudatosítania kell saját biológiai és alkati lé­tét, mint ahogyan gyakran le­szűkítve emlegetik, kiemelve a nő anyasági és asszonyi hiva­tását, hanem azért is, mert az élet minden szakaszán találko­zik önmagával. Nem kell ehhez sokszorosító varázstükörbe néz­nie — tény és való, hogy a nők szellemi és erkölcsi színvonala, társadalmi és egyéni műveltsége rányomja a bélyegét egész éle­tünkre, környezetünkre, nagy mértékben jellemzi társadalmunk színvonalát. Ahol tehát nem ad­ják meg a lehetőséget ahhoz, hogy a nő teljes mértékben ki­fejthesse képességeit, ott a tár­sadalmat nemzedékeken keresz­tül egészében megnyomorítják. Kezdhetném az érvelést ott is, ahol a nő „elsősorban asszony", vagyis a házasságnál, a férfi és a nő kapcsolatánál, ahol a har­mónia az, ami két emberből a legjobbat kihozza. Ez is a társa­dalom nyeresége. Folytatom az­zal, ami a nőt, mint anyát teszi a legnagyobb mértékben társa­dalomformálóvá - ez az anya­ság. Elveheti-e valaki a nőtől azt a hatalmát, hogy gyermekei­ben nemes vagy vad, mérgező palántákat bocsát-e a társada­lom rendelkezésére? Megmondta már L. N. Tolsztoj is, hogy az asszonynak tudnia kell különb­séget tenni a jó és rossz között ahhoz, hogy gyermekeit jól ne­velhesse. Igen, az asszonynak, a nőnek tudnia kell. Tisztában kell lennie emberi értékével, azzal a fele­lősséggel, amely társadalomfor­máló hatásával jár. Hazánkban a társadalmi fejlő­dés magával hozta a nőtársa­dalom mozgását is. Az annyira óhajtott egyenjogúság, amely fe­lé törekszik, csak akkor kerülhet hozzá emberközelbe, ha nemcsak a nő, hanem egész társadal­munk tudatosítja, felfogja ennek a ténynek nagy horderejét. Ha a szavak tettekké válnak, ha nem hunyunk szemet az igazság előtt, hogy az egész — két félből áll. Márpedig társadalmunknak a felét — méghozzá nem is a ki­sebbik felét - a nők teszik. Azt szeretnénk, ha ez nem­csak a nemzetközi nőnapon gon­dolkoztatná el az embereket. LÖRINCZ G. OLGA 23. oldalunkon indul o X *v fiiból* v eťsen.y «» MAI SZÁMUNKBAN: A pipás Bábi Tibor tárcája (4. OLDAL) Szeretet és kötelesség kontra paragrafus (6. OLDAL) 1869 a pozsonyi MllMfcMriliMlMWll] jelentős évének századik jubileuma (7, OLDAL)

Next

/
Thumbnails
Contents