Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-07 / 56. szám, péntek

Oldŕich Cerník miniszterelnök beszéde (Folytatái az 1. oldalról) dolkozhatik nyugodtan, minek következtében nincs idö az adott Intézkedések megfelelő összhangjának s komplett érvényesítésüknek biztosítására, pedig így arra lehetne rávezetnünk társadalmunkat s gazdaságunkat is, hogy elmésen meghatározott, folytonos termelési folyamathoz hasonlóan működjék. Most 'pedig olyan kockázatos helyzet keletkezik, amelyben a türelmetlenség, s ennek következtében az új intézkedések nem elegendő átgondoltsága egyre újabb gondokat okoz. Ez végeredményben ismét megingatná polgártársaink bizalmát, s ismét olyan hangulatot keltene, hogy kilátástalan helyzetbe jutottunk. Az emberek ismét törekvéseik hiábavalóságáról beszélnének, ami újfent bomlasztó hatású lenne rájuk, s szem elől tévesztenék azokat a reményeket, amelyeknek teljesülésétől sokat várunk. Egy törvény nem oldhat meg mindent A vállalatokról szóló törvényjavaslat megvitatásával kapcsolatban néhány hete ismét elhangzottak olyan — az érzelmekre er6aen ható s nagyon egyoldalú — nézetek meg követelmények, hogy minél előbb hagyjuk jóvá az említett törvényt. Egyesek néha úgy terjesztik az ország lakossága elé ezt a kérdést, mintha a szób'an forgó törvény lenne egyedül üdvözítő hatással gazdaságrefnrmnnkra. Az emberek sok esetfien szerfölött nagy jelentőséget tulajdonítanak e törvénynek, és szem elől tévesztik az olyan sarkalatos kérdéseket, mint aminők a vállalkozáshoz szükséges feltételek, a gazdasági szabályokkal Összefüggő problémák, az árak módosítása, a termelési számvetés, a hitel- és az adópolitika, a célszerű irányítás problémái, népgazdaságunk alapvető fontosságú strukturális kérdéseinek tisztázása, s a gazdaságirányítás minden szakaszán észlelhető hibák, fogyatékosságok kiküszöbölése. Akadnak tehát egyének, akik felelőtlenül idézik elő annak látszatát, mintha gazdaságreformunk sorsa és sikeres tökéletesítése kizárólag attól függne, hogy az említett törvényt — minőségi színvonalára való tekintet nélkül már most hagyjuk jóvá. Teljes őszinteséggel meg szeretném mondani, bogy amennyi!»en közülünk sokan állítják homloktérbe gazdaságirányításunk tudományos megindoklását s mindnyájan erre hivatkozunk beszámolóinkban, cikkeinkben s a televízióban, úgy ügyünknek nem válhat hasznára, hanem csakis árthat, ha bárki is arra akarná kényszeríteni a kormányt s a párt vezető szerveit, hogy az adott problémák teljes terjedelmének kelifi tudományos megalapozása nélkül hozzanak döntéseket. A bizalom is az alapos munkától függ Tény és való hogy az illetéketek már hosszabb ideje dolgoz aak a vállalatokról szóló törvényen, amely eredetileg csak arra lett volna hivatva, hogy pontosan meghatározza a vállalatok küldetését s illetékességét gazdasági rendszerünkben. Az e törvény ki dolgozását célzó munkálatok még nem juthattak a megfelelő kerékvágásba, amikor a múlt év derekán az akkor közismerten puskaporos politikai légkörben sor került a dolgozók vállalati tanácsainak létesítésére tett nem eléggé alaposan kidolgozott javaslat elő terjesztésére. Több üzem engedélyt kapott arra, hogy kísérletileg * az eredmények ellenőrzése céljából szervezze meg a vállalati tanácsok megválasztását. A gyakorlati végrehajtás azonban elképesztően gyors ütemű volt, és így sok vállalatban sebbel-lobbal alakultak meg a dolgozók vállalati tanácsai. Ma már mintegy 500 ilyen tanács létezik. Azt azonban mindenki tudja, hogy a törvény mily mértékű vállalkozási tevékenységet engedélyez a vállalati tanácsoknak, s ha e küldetésüknek eleget akarnak tenni, s a vállalati vezetőség demokratikus szerveiként akarnak szerepelni, úgy a megalakulásuk óta eltelt néhány — s méghozzá félbe is szakított — hónap leforgása alatt nem szerezhettek olyan tapasztalatokat, amelyeket már most lehetne tárgyilagos, s tudományos szempontból elemeznünk, s még kevésbé rendelkezhet az állam az említett elemzés eredményeivel. önlöknek, a szakszervezetek országos kongresszusán részt vevfi küldötteknek teljes őszinteséggel meg kell mondani, hogy a gazdaságreform tavábbi érvényre juttatásával üsszefUggő fontos kérdések megoldását igényifi megfontolt raunkairányitás helyett kikényszeritett rögtönzések elképzelhetetlenül kockázatossá tennék további fejlődésünket. E helyen is hangsúlyozni szeretném BZ ezzel kapcsolatos óriási politikai felelősséget, mert ha elvi jellegű kérdésekben tévedünk, s a gazdaságreform végrehajtása zűrzavart keltene népgazdaságunkban, polgártársaink elvesztenék a mostani vezetőség képességeibe és hatékonyságába vetett bizalmukat. Felelőtlen azoknak a magatartása, akik az említett törvényben tartalmazott sarkalatos, különösen gazdasági jellegű kérdésektől elvonatkoztatva politikai-hatalmi szintre terelik a problémákat. A párt és az állam vezetősége már több' ízben kijelentette, s gyakorlatilag is bizonyítja, hogy Csehszlovákia szocialista országépítésének progresszív irányvonala mellett foglal állást. Ezt a politikát azonban megfontoltan, tapintatosan s önökkel együtt akarja folytatni. Arra kérem önöket, értelmezzék helyesen szavaimat. Tudjuk, hogy a szocialista vállalatokról szóló törvény, s a dolgozók vállalati tanácsaira vonatkozó cikkelyei nagyon fontos szerepet tölthetnek be népgazdaságunk fokozatos rendeződésének folyamatában. Ám ugyanakkor mélységesen meg vagyunk arról is győződve, hogy ez a törvény nem lehet a megoldás kizárólagos, s még kevésbé fldvözitfi lehetősége. Biztosítani szeretném önöket arról, hogy a párt s az állam vezetősége feltétlenül fontolóra veszi az e kongresszuson elhangzott ésszerű javaslatokat. Az állam aktív gazdasági szerepe A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya részletesen megvitatta a szocialista vállalatokról _szóló törvény szövegével kapcsolatban felmerült sarkalatos problémákat, illetve azt, hogy milyenek legyenek az állam s a vállalatok kapcsolatai, milyen legyen a dolgozók vállalati tanácsainak összetétele, milyen legyen e tanácsok s a vállalati igazgatók egymáshoz való viszonya. Fogla' kozott továbbá a vállalatok együttműködésének s tulajdonjo gának kérdéseível is. Sor kerül tehát az említett törvény oly értelmű kidolgozására, hogy teljes összhangban legyen a szocialista társadalmi tulajdonra vonatkozó alkotmányos rendelkezésekkel, amelyek jogi szempontból futtatják kifejezésre a termeIfieszközök társadalmasítását. Mivel az állam biztosítja népgazdaságunk tervszerű fejlesztését, befolyást kell gyakorolnia minden újratermelési folyamatra, s a vállalati szférához viszonyítva aktívnak kell lennie. A vállalatokkal kapcsolatban egyrészt gazdasági központként, másrészt a politikai hatalom megtestesítőjeként kell szerepelnie. Mostanában gyakran hallhatjuk, hogy az állam küldetésének hangsúlyozása következtében ismét fennáll a gazdasági folyamatok bürokratikns irányítása felújításának veszélye. Akik ezt állítják, többek között azzal érvelnek, bogy a gazdaságirányítás nem tűrheti meg a vállalati szféra központi befolyásolását, s ami a jogok s a felelősség megoszlását illeti, a központ s a vállalatok között valamiféle „szigetelő párnának" volna helye. Hangsúlyozni szeretném, hogy gazdaságreformunk lényegét a terv és a piac kölcsönhatásában kell látnunk. Ehhez igazadnak gazdasági eszközeink és a központok s a vállalatok közötti intéz ményes kapcsolatok is. Nem szabad lemondanunk azokról az elfinyökről s lehetőségekről, amelyeket a szocialista gazdaság irányítása folyamán szocialista társadalmunk nyújt. Minden bizonnyal a szakszervezetek tagjainak sem érdeke, hogy az állam szerepe csupán az adóbeszedésre szorítkozzék, és tétlenségre ítélve megelégedjék a saját vállalataiban, a tulajdonában levő vállalatokban kifejtett tevékenység eredményeinek nyilvántartásával. A szocializmusban kimagasló s tevőleges szerepet kell vállalnia az államnak, amely a gazdasági élet szervezettségének s fejlődésének céltudatos kialakításával vállalja a társadalmi vagyon gyarapításának megszervezését. A szocializmust akarjuk erősíteni Gyakran hallhatjuk azt is, hogy feladjuk gazdaságunk tervezését, megengedjük a piacokon érvényesülő erők szabad játékát, így tehát fennáll annak a veszélye, hogy visszatérünk a gazdaságirányítás tőkés módszereihez. Nem megfelelő az idő s a hely sem arra, hogy az ilyen kijelentések elméleti szempontjaival foglalkozzunk. E napokban megvitatjuk a csehszlovákiai gazdaság múltban elért fejlődésének elemzését, s megkeressük annak útját módlát, bogy erről az ország lakosságát is tájékoztassnk. Csehszlovákia Kommunista Pártja, az ország lakossága s a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom nem azért értett teljesen egyet az irányítás s a tervezés megváltoztatásával, hogy az Irányítást gyöngítse! Ellenkezőleg, azt akarta, hogy az irányítás jobb legyen! A CSKP XIII. kongresszusa s Csehszlovákia lakossága és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom nem azért adta hozzájárulását a csehszlovák gazdaság irányításának s tervezésének módosításához, hogy ezzel a szocializmust gyöngítse, sőt az irányítás tfikés módszereit vezesse be, hanem ellenkezőleg, ezt azért tette, hogy mindnyájan összefogva erősítsük a szocializmust! Lényegében az a célunk, hogy szocialista vállalatainkat az irányítás aktív alanyaivá változtassuk, s így — az állam gazdaságpolitikájához s az érvényes előírásokhoz igazodva — teljes felelősséggel legyenek képesek arra, hogy kezdeményezően döntsenek további fejlődésükről. E törvény általános értelmezésében Így nyilvánulhat meg a gazdaságirányítási rendszer logikája, amely a tudományos tervezés s a piaci kapcsolatok felhasználása elvein alapszik, különös tekintettel népgazdaságunk kialakítására, irányítására és a felvirágoztatását célzó ösztönzésekre is. A VII. országos kongresszus harmadik napja (Folytatás az 1. oldalrőT) A podbrezovái Hídgyár küldöttje szociális problémákról beszélt. Rámutatott,* hogy a fizikai dolgozókat kedvezőtlenül érinti, hogy a gyógyfürdői kezelés Időtartama többé-kevésbé fixen meg van állapítva. Az orvos a legjobb akarata ellenére sem képes sokszor a rendes gyógyításra, mert ehhez hosszabb gyógyfürdői kezelésre lenne szükség. Remélem — mondotta végül —, hogy a Szakszervezetek Központi Tanácsa majd orvosolja a fogyatékosságokat. A vita körülbelül 14 óráig tartott. Ekkor a kongresszusi bizottságok — elsősorban is a jelölőbizottság — beszámolójára került sor. A bizottság elröke beismerte, hogy helytelen, ha például csak egy magyar és egy lengyel nemzetiségű tagja lesz az SZKT-nek. Erre azonban az egyes szakszövetségeknek már előre kellett volna gondolniok. A késő délutáni órákban még folytatódott a vita, mivel a küldöttek szavalással úgy döntöttek, hogy az új SZKT megválasztása előtt alaposan meg kell vitatni a szakszervezetek alapokmányát. A vita után az alapokmány szerkesztő bizottsága még dolgozott a szövegen. Jozef Rozboril a szlovák vasutasok nevében visszautasította a Cseh Szakszervezeti Szövetségnek azt a követelését, hogy a vasúti közlekedést egyetlen központból kellene irányítani. Rámutatott, hogy a Szlovák Szakszervezeti Szövetség a szlovákiai kongresszuson olyan határozatot hozott, hogy e téren is következetesen kell végrehajtani a föderalizációt. A vasutak föderalizálásának szükségességét az is bizonyítja, hogy a statisztika szerint a szlovákiai vonalszakaszokon nagyobb az egy kilométerre eső megterhelés. Ez szükségszerűen élénkebb beruházó és korszerűsítő tevékenységet követel. Egy-egy vonalszakasz szükségleteit — mondotta — a központ nem mindig tudja meghatározni. Lapzártáig nem összesítették a választások eredményeit, így a szakszervezet újonnan megválasztott vezetőinek névsorát csak holnapi számunkban közölhetiüV TÓTH MIHAi Mivel a vállalati tanácsok illetékességét és felelősségét úgy értelmezzük, bogy ezek a vállalati dolgozók kollektívái által és saját érdekükben megválasztott szervek demokratikus igazgatásra vannak hivatva, természetesen nem számitnnk függőleges vagy vízszintes szervezetek létesítésével, sem pedig több vállalati tanács társításával. Ez más szóval annyit jelent, hogy nem látjuk bennük holmi hatalmi politikai szervezkedés csíráit. A kormány elhatározta, hogy teljesen konkrét intézkedésekkel támasztja alá programnyilatkozatát, és éppúgy azt is elhatározta, hogy a Szakszervezetek Központi Tanácsával együtt jóváhagyott egyezménynek is eleget tesz. A benne foglalt alapvető fontosságú célokat részletesebben tüntetik fel az 1969. évre szóló gazdasági irányelvek, melyek szerint elsősorban ragaszkodnunk kell a reálbérek emelésének megegyezés szerinti üteméhez, a nyugdíjak rendezéséhez stb. Ezek az intézkedések az 1989-es évben összesen B milliárd koronát irányoznak elfi társadalombiztosításra, és a lakosság 20 milliárd koronát meghaladó jövedelmét feltételezik. Az egyezmény a fogyasztói árak bizonyos emelésére is vonatkozik, mert ez is kiegészíti a jövedelmi politikával kapcsolatos intézkedések egész sorát. A kormány elhatározta, hogy megalapozza az emiitett intézkedések foganatosításának feltételeit. Egyidejűleg tudatában van annak is, hogy az említett célok elérése attól függ, mennyire sikerül elegendfi pénzforrást biztosítanunk a szóban forgó fokozott kiadásokra. Ezért örömmel vettük tndomásnl a szakszervezetek országos kongresszusán hangoztatott álláspontot, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tevőlegesen akar hozzájárulni a termelés és egész népgazdaságunk sikeres fellendítéséhez. Nem a nadrágszíjat kell szorosabbra húzni Gyümölcsöző együttműködésünket különösen azért tartjuk fontosnak, mert gazdasági helyzetünk még mindig nem mondható kedvezőnek, annak ellenére sem, hogy a nemzeti jövedelem tavaly 7 százalékkal nőtt. Mindennek okát nem kell ismét felidéznünk. Tegnapelőtt azt mondta egy elvtársnfi, hogyha Dubček elvtárs teljes meggyőződéssel arra kérne bennünket, hogy egy évre mindnyájan húzzuk szorosabbra a nadrágszíjat, ezt minden bizonnyal valamennyien meg is tennénk. Nagyra becsülöm az elvtársnfi áldozatkészségét és fiszinte szavakkal kifejezett véleményét. Mégis úgy vélem, jelenlegi helyzetünk megoldásának kulcsát elsősorban másutt kell keresnünk, éspedig a termelés megfontolt tökéletesítésében, amihez minden munkás, minden mérnök, minden igazgató, minden miniszter egyaránt hozzájárulhat. Csehszlovákia népe már több ízben bebizonyította, hogyha szükséges, jól tudja megfogni a dolgok végét. Tegyük ezt meg most mindnyájan. Cerník miniszterelnök beszéde végén említést tett arról, hogy nálunk még mindig észlelhető bizonyos megrögzött szokások hatá•a, és néhány régi előírás is érvényes. Ezenfelül tagadhatatlan az a tény, hogy az új előírások nem közzétételük napján érvényesülnek, hanem jóval későbben, vagyis akkor, amikor az emberek már megszokták őket, hozzájuk igazodnak munkájukban, nemkülönben minden bonyolult kapcsolatban is. Nos, éppen az ilyen időkben kell arra gondolnunk, hogy nagyon sok függ egyrészt magától a termeléstől, másrészt a dolgozók s a vállalati irányító szervek egyetértésétől, tehát attól, mily mértékben tudatosítják az önmagukkal s a társadalommal szemben vállalt felelősségüket. Vállalataink jelenleg fokozott mértékben rendelkeznek azzal a lehetőséggel, hogy bevételűket növeljék. Ezt egyrészt a termelési költségek csökkentését eredményező valóban tisztességes munkával, jó minőségű árucikkek gyártásával, másrészt gazdaságilag indokolatlan áremeléssel érhetik el. Az eredmény nem kétséges: az első út az életszínvonal emeléséhez, a második pedig Inflációs spirálishoz vezet. Fejlődésünk átmeneti szakaszában élünk, amelyben még csak most hozzuk létre gazdaságirányításunk teljes egészet alkotó rendszerét. Biztosítom szakszervezeteink országos kongresszusát, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya minden képességét latba vetve akar munkálkodni annak érdekében, bogy biztosíthassuk a Csehszlovákia Kommunista Pártja s a Nemzeti Front szervezetei által kitűzött program teljesítését. Eredményesen akarnnk együttműködni a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerveivel, hogy lendületesen haladjon a munka Csehszlovákiában! | Rövidített szöveg — köztes eím: Oj Szó) K Ö Z E L E T LUDVlK SVOBODA köztársasági elnök Jan Baucb tanár, érdemes művésznek értékes képzőművészeti tevékenységéért a Köztársasági Érdemrendet adományozta. LDDVlK SVOBODA köztársasági elnök március 6-án a sokolovói csata 26. évfordulója alkalmából fogadta a csatában részt vettek 20 tagú küldöttségét. VIKTOR PAVLENDA, az SZLKP KB elnökségi tagja, a KB titkára tegnap fogadta a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság szlovákiai tanácsának képviselőit, valamint a bratislavai Komenský Egyetem vezetőit. STEFAN SÁDOVSKÝ, a CSKP KB elnökségi tagja, az SZKP miniszterelnöke tegnap délután ellátogatott a bratislavai Béke Üzembe. Megtekintette a müselyemgyártást, majd részt vett az üzem kommunistáinak gyűlésén. SZTANKO PÁL, Magyarország bratislavai ffikonzulja tegnap meglátogatta Anton Taikýt, a CSKP KB elnökségi tagját, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának elnökét. A baráti beszélgetés folyamán kölcsönösen tájékoztatták egymást a Szlovák Nemzeti Front, illetve a magyarországi Hazafias Népfront munkájáról. A HAZÁNKBAN TARTÚZKODO szerb küldöttség Dragoszláv Mar kovlcs képviselő vezetésével három napra a közép- és kelet-szlovákiai kerületbe látogatott. JOSEF KEMPNf mérnök, a CSKP KB titkára tegnap érkezett vissza Prágába hivatalos szovjetunióbeli látogatásáról. SZERDA ESTE VISSZAÉRKEZETT Prágába a Szövetségi Belügyminisztérium küldöttsége, amely Benkel András magyar belügyminiszter meghívására Jan Pelnáf szövetségi belügyminiszter vezetésével baráti látogatáson volt a Magyar Népköztársaságban. LAPZÁRTAKOR érkezett KEDDEN ORSZÁGOS SZTRÁJK FRANCIAORSZÁGBAN Párizs — A CGT és a CFDT, a két legnagyobb francia szakszervezeti szövetség március 11-re országos sztrájkot hirdetett a munkások bérköveteléseinek alátámasztására. A két nappal ezelőtt megkezdett tárgyalások során a munkaadók és a kormány nem hajlandó teljesíteni a munkásoknak a béremelésre vonatkozó követeléseit. A JÖVŐ HÉTEN MEGKEZDŐDIK A NÉGY NAGYHATALOM TÁRGYALÁSA? Washington — Washingtoni vélemény szerint a négy nagyhatalom a jövő héten összeül, hogy a közel-keleti helyzetről tárgyaljon. A megfigyelők az ntóbbi napokban folyó intenzív amerikaiszovjet tárgyalisok alapján tartják valószínűnek a tanácskozás megkezdését. CSEHSZLOVÁK PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉG BOMBAYBAN Bombay — A Dalibor Hanes vezette csehszlovák parlamenti küldöttség tegnap Bombayba érkezett. A küldöttséget Bharde, a törvényhozó testület elnöke, dr. I. Fabík csehszlovák ffikonznl és a Bombayban élő csehszlovák állampolgárok üdvözölték. GEORGE BROWN JAVASLATA London — George Brown, volt angol külügyminiszter, tegnap egy új európai politikai szövetség kialakítását javasolta, melynek Nagy-Britannián kívül valamennyi nyugat-enrópai ország tagja lenne. Szavai szerint e szövetség által Nyugat-Enrópa megfelelő tárgyaló partnerré válna az Egyesült Államok számára. LAIRD SAIGONBAN Saigon — Laird amerikai hadügyminiszter tegnap Saigonba érkezett, hogy a helyszínen tanulmányozza a dél-vietnami helyzetet. Megérkezése előtt rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosítottak. Laird a repülőtéren adott interjújában kijelentette, hogy a Saigon elleni rakétatámadások az Egyesült Államok és Észak-Vietnam megállapodásának megszegését jelentik. Laird azt mondotta, hogy amennyiben a támadások folytatódnak, az Egyesült Államok megtorló intézkedéseket hoz. KOZMOSZ 269. ES 270 Moszkva — A Szovjetunióban felbocsátották a Kozmosz 269. és Kozmosz 270. jelzésű mesterséges holdakat. Rendeltetésük, bogy a korábban bejelentett programnak megfelelően kutatásokat végezzenek a kozmikns térségben. A szpntnyikokon elhelyezett műsze rek kifogástalanul működnek.