Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-06 / 55. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek

ľ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA CSÜTÖRTÖK 1969. március 6. BRATISLAVA XXII. ÉVFOLYAM 55. szám Ára 50 fillér A YH. SZAKSZERVEZETI KONGRESSZUS FOLYTATJA TÁRGYALÁSAIT Társadalmunk szocialista egységének megteremtéséért LUDVÍK SVOBODA köztársasági elnök felszólalt a vitában A szakszervezetek VII. országos kongresszusa tegnap reggel vitával folytatta tevékenységét. Az elnöki emelvényen ezúttal is ott voltak a párt és a kormány vezető tényezői. Ott volt Alexander Dubček, Oldfich Cerník, dr. Gustáv Husák, Josef Smrkovský és Stanislav Rázl, akik nagy figyelemmel hallgatták a tanácskozást. A vitában elsőként felszólaló Vlastimil Toman mérnök, a fémipari dolgozók szakszervezetének elnöke azt hangsúlyozta, hogy a szakszervezeteknek meg kell tartaniuk függetlenségüket a kormánnyal szemben, de ez nem jelenti azt, hogy a szakszervezet mindenáron válságot akar előidézni. A szakszervezeti függetlenségnek semmi köze a válságot előidéző szélsőséges elemekhez. A függetlenség a további deformációk elkerülése érdekében szükséges. Ha a kormánnyal szemben szükség esetén nincs oponens, könnyen érvényesülhetnek a szubjektív nézetek. Toman mérnök egyetértett azokkal, akik a nyugalom megteremtése mellett emelik fel szavukat. Csakhogy — mondotta — nekünk nem akármilyen nyugalomra van szükségünk. A Novotný korszakban is nyugalom volt. De ez csak alkotásellenes nyugalomként minősíthető. A fémipari dolgozók mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az alkotó munkához szükséges, de az előrehaladást nem gátló nyugalmat megteremtsék. Toman mérnök hangsúlyozta, hogy szükséges lenne a gazdasági helyzet objektív felmérése. A lakosság tudni akarja az igazat, még ha kellemetlen is ez az igazság. A. Duzi, a Szakszervezetek Központi Tanácsának alelnöke a szakszervezetek alapokmányának előkészítését ismertette. Hangsúlyozta, szükség van Felvétel az ülésteremből. Ludvík Svoboda köztársasági elnök beszédét mondja. (ČSTK felv.) az alapokmányra, hogy távlati tervek és stratégiai elképzelések szerint tevékenykedhessen a dolgozók érdekvédelmi szervezete. A tanácskozás harmadik, vagy negyedik napján a küldöttek majd elfogadják az alapokmányt. Jakub Vojčík, a Bratislavai Magasépítő dolgozóinak képviseletében jött el a kongreszszusra. Felszólalásában azt a gyakorlatot bírálta, amely szerint a Központi Szakszervezeti Tanácsban zömében fizetett funkcionáriusok foglalnak helyet, a jelölt lista legalább is ezt mutatja. Javasolta, hogy a dolgozók szakmai értékelésekor a szakszervezet véleményét is kérje ki a munkaadó. Jaroslav Novák, a lounyi vasútállomás dolgozója, a vasutasok küldöttje hangsúlyozta, hogy a közlekedés fejlesztésében elszenvedett torzulásokat mind a mai napig nem sikerült teljesen kiküszöbölni. Viszont a szervezésben már további torzulások következtek be. Az irányító szervek és a végrehajtás között további láncszemeket — felesleges láncszemeket — hoztak létre. A vasút — mondotta — olyan mechanizmus, amelynek irányítását egy központtal kell biztosítani. Ez az elv a föderalizáció körülményei között is érvényesülhet. Stanislav Hrzina, az üveg- és kerámiaipari szakszövetség tagsága nevében a választások megtartásának szükségességéről beszélt. Arról is szólt, hogy az utóbbi húsz év alatt leépített üveg- és kerámiaipar korszerűsítése gazdaságilag milyen kifizetődő lenne. Ludvík Svoboda köztársasági elnök, akit a küldöttek nagy szívélyességgel üdvözöltek a kongresszuson, szintén felszólalt a délelőtti vitában. Beszéde (Folytatás a 2. oldalonI | NYUGAT-BERLIN | Heves tüntetések légkörében választották meg a nyugatnémet államelnököt A szociáldemokrata dr. Gustáv Heinemann lett Lübke utóda Nyugat-Berlin — Kedd óta heves diáktüntetések színhelye Nyugat-Berlin. Kedden főképpen a helyi műszaki egyetem kezdeményezésére — több csoportban vonultak tüntető diákok az utcára, tiltakozva a nyugatnémet elnökválasztás nyugat-berlini megrendezése ellen. A tüntetők bezúzták a nyugat-berlini Amerika Ház ablakait, és „Fasiszták, takarodjatokl", kiáltásokkal vonultak végig a városon. A rendőrség több ízben összecsapott a tüntetőkkel. A jelentések szerint a letartóztatottak száma eléri a százat. Szerdán reggel, a nyugat-berlini műszaki- egyetem tüntető diákjai kövekkel dobálták meg a felvonuló rendőröket. Szerda reggel néhány perccel tíz óra után von Hasselnek, a Bundestag elnökének megnyitó szavaival megkezdődött a nyugatnémet szövetségi gyűlés elnökválasztó ülése. Von Hassel az NSZK-nak azt a „jogát" hangoztatta, hogy az elnökválasztást „Berlinben, Németország fővárosában" tartsa. Tagadta, hogy ezzel megsértenék a város nemzetközi jogi státusát. A megnyitó beszéd után von Hassel megállapította, hogy a szövetségi gyűlés tagjainak több mint a fele jelen van és így a gyűlés határozatképes. 10 óra 25 perckor megkezdődöt az első szavazás a két elnökjelölt: Schröder és Heinemann, a CDU és a szociáldemokrata Párt jelöltjének személyéről. Az elnökválasztás első menetében Heinemann szociáldemokrata jelölt 514 szavazatot, Schröder uniópárti jelölt 501 szavazatot kapott. Hat képviselő tartózkodott a szavazástól. Mivel egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok megszabott többségét, azaz legalább 519 szavazatot, a választások második menetét is megtartották. A Megnyilatkozásaikban az ország vezetői — az utóbbi időben, ha a mezőgazdaság kerül szóba — nem felejtik el értékelni azt az utat, amelyet szocialista mezőgazdaságunk tett meg. Ez nem pusztán udvariaskodás a parasztok felé, akik eddig indokolatlanul háttérbe voltak szoritva, hanem a valóság, a paraszti munka becsületének elismerése. Ezt az elért eredmények, a termelés mai színvonalának alakulása teszi jogossá. Szövetkezeteink egy része az idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. Ez az alkalom egyúttal számvetés lesz, a megtett út eredményeinek felmérése. Most azonban másról lenne szó. Olyan kérdésre szeretnénk találni, vagy legalábbis keresni választ, amely elég gyakran felvetődik. Többször és több helyen hallja az ember, hogy a szövetkezetekben elért eredmények ellenére is igen drága az élelmiszer. Sőt, a minap szerkesztőségünkbe is érkezett egy levél, írója így teszi fel a kérdést: „Szép dolog, hogy a szövetkezetek ma már olyan nagyszerű eredményeket érnek el. Baj azonban, — az élelmiszerek ára után ítélve—, hogy még mindig drágán termelnek. Miért ilyen drága nálunk a paraszti munka?" Levélírónk elkövetett egy hibát: elfelejtette áláírni a levelet. Nem tudjuk, mi oka lehetett erre, hiszen semmi olyat nem mondott, amiért titkolódznia kellett volna. Hogy nálunk drága az élelmiszer? Soha nem tagadtuk. A dolgozó ember — különösen a városi — jövedelmének nagyobbik részét kénytelen élelmiszerre költeni. Azért, hogy ez így van többnyire a mezőgazdaságot okolják. Ez az a pont, azonban, amely nem egészen fedi a valóságot. Számtalan központi határozat foglalkozott már ezzel a kérdéssel. A megoldást, az élelmiszercikkek árának csökkentését ezek a határozatok a mezőgazdasági terKi termel drágán? melés, a mezőgazdasági munka termelékenységének növelésében látják. Ez ellen nem is lehet senkinek kifogása. Helyes és jó elgondolás, csupán egy hibája van: az éremnek csupán az egyik oldalát látja, figyelmen kívül hagyva, hogy a paraszti munka összefügg bizonyos iparágak termelésével, és egyéb társadalmi-gazdasági szervezetek munkájával. Ha ebből az egészből kiszakítjuk magát a konkrét mezőgazdasági termelést, helytelen következtetésre jutunk. Az élelmiszer árának kedvezőtlen alakulásáért kizárólagosan a mezőgazdaságban dolgozókat okoljuk. Márpedig az igazságtalan lenne. A termelési és egyéb költségek nem csupán a mezőgazdasági termelésben jönnek létre. A termelési költségeknek mindössze harmincöt, negyven százaléka jut a mezőgazdaságra. És ez az arány állandóan zsugorodik. Amikor teliát a termelési költségek alakulásáról beszélünk, nem gondolhatunk csupán a paraszti munkára. A korszerű mezőgazdaság nagyon is ráutalt egyes iparágakra: a vegyiparra, a mezőgazdasági gépeket gyártó üzemekre. Ezeknek a munkája, termékeik ára nagy része a mezőgazdasági termékek előállítására fordított termelési költségeknek. Tehát, amikor azt mondjuk, hogy drágán termel a mezőgazdaság, nem téveszthetjük szem elől, hogy milyen áron vásárolja a termeléshez szükséges ipari készítményeket. Mit tehet a mezőgazdaság ebben az esetben, ha a gépeket, a műtrágyát egyre drágábban kapja? Csökkentheti a termelés költségét? Igen, de újból csak kimondottan a paraszti munka rovására. Ezt viszont mégsem lehet a végletekig vinni. Az élelmiszerek árának alakulását befolyásolja az is, ami a szövetkezeti termelés után, a konkrét földműves munka után következik: a felvásárlási ár és a fogyasztói ár közti különbség. Tehát, eljutottunk odáig, hogy nem a szövetkezetek termelnek drágán, hanem a termelési költségek alakulása nagyrészt a mezőgazdaságon kívüli tényezőktől függ. Talán érdekes és célravezető lenne, ha ezt a kérdést a szakemberek ilyen szemszögből is elemeznék. A cikk címében feltett kérdésre a válasz meglepő lehetne. SZARKA ISTVÁN második menetben 511 szavazat eset Heinemannra és 507 Schröderre, öten pedig tartózkodtak a szavazástól. Miután a második menet sem eredményezte az elnök megválasztását, sor került a harmadik választási menetre is. Ezen az egyszerű szavazattöbbség is elegendő. A harmadik menetben Heinemann 512 szavazatot kapott, míg Schröder csak 506-ot. Öt képviselő Ismét tartózkodott a szavazástól. A nyugatnémet parlament ezzel dr. Gustáv Heinemannt a szociáldemokraták felöltjét választotta a Német Szövetségi Köztársaság elnökévé. Heinemann egyetértett megválasztásával. Eredménytelenek az NDK — nyugat-talmi tárgyalások Nyugat-Berlin — Klauss Schütz nyugat-berlini kormányzó polgármester megerősítette azt a hírt, hogy az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus megbízottjainak keddi megbeszélései nem jártak konkrét eredménnyel. Az NDK hatóságai szerdán reggel ismét lezárták a Helmstedt — Nyugat-Berlin közötti fő közlekedési útvonalat. Nyugati hírügynökségek ebből arra következtettek, hogy tovább folyik az NDK néphadseregének és a szovjet csapatoknak közös hadgyakorlata. Az útvonalat három óra múlva 11 órakor ismét megnyitották. A nyugati nagyhatalmak válaszoltak a szovjet jegyzékre Moszkva — Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország szerdán visszautasította azt a február 28-1 szovjet jegyzékben tartalmazott vádat, hogy az NSZK NyugatBerlinben illegálisan hadianyagot gyárt és katonákat toboroz a Bundeswehrbe. A három nagyhatalom nagykövetei azonos tartalmú jegyzéket nyújtottak át a szovjet külügyminisztériumnak. A nagykövetségek szóvivői nem közöltek részleteket a jegyzékek tartalmáról. [ SZOVJETUNIÓ A 268. Kozmosz Moszkva — A Szovjetunióban szerdán Föld körüli pályára juttatták a Kozmosz-sorozat 267. mesterséges bolygóját. Az űrkutatási műszerekkel ellátott szputnyik folytatja a megadott űrkutatási program megvalósítását. A Kozmosz 268. kezdeti keringési ideje 109,2 perc, maximális földtávolsága 2186 kilométer, minimális földtávolsága 219 kilométer. Az egyenlítő síkfával 48,4 fokú hajlásszöget zár be. A szputnyik fedélzetén elhelyezett műszerek szabályszerűen működnek.