Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-04 / 53. szám, kedd

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! KEDD 1969. március 4 BRATISLAVA XXII. ÉVFOLYAM 53. szám Ara 50 fillér A szakszervezeti kongresszus előkészületei ülést tartott az SZKT (ČSTK) — Prágában március 3-án megkezdődött a Szakszer­vezetek Központi Tanácsa 12. plenáris ülése, amely megvitat­ja a 7. szakszervezeti kongresz­szus beszámolójának tartalmi irányelveit. Megvitatta a 7. szakszervezeti kongresszus ká­derbeli előkészületeit is. A tézi­seket Karel Poláček, az SZKT elnöke ismertette. Jóváhagyta a kongresszus politikai határoza­tával kapcsolatban kidolgozott alapelveket és az abban fog­lalt álláspontot a szakszerve­zeti szervek hatáskörének mó­dosításáról, amely összefüggés­ben áll a szocialista vállalatok­ról szóló törvénnyel és a mun­katörvény változásaival. František Patras, az ellenőr­ző bizottság elnöke beszámolt az ellenőrző tevékenység sta­tútumáról. Az erre vonatkozó Javaslatot a revíziós bizottság dolgozta ki és átadja az illeté­kes kongresszusi bizottságnak. Karel Poláček a plénum né­hány tagjának és póttagjának, valamint a revíziós bizottság tagjainak az elnökség és a tit­kárság határozata alapján ki­tüntetéseket adott át. Elutazott a szovjet küldöttség (ČSTK) — A Külföldi Baráti és Kulturális Kapcsolatok Szov­jet Társaságai Szövetségének és a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaságnak küldöttsége, amely Nyina Vasziljevna Popooa ve­zetésével a szovjet fél képvise­letében e napokban frta alá Bratislavában a Csehszlovák— Szovjet Baráti Szövetség s a szóban forgó szovjet szerveze­tek együttműködési tervét, teg­nap reggel Bratislavából Prá­gán keresztül Moszkvába uta­zott Mégis Nyugat-Berlinben lesz a nyugatnémet elnökválasztás ? Schröder és Heinemann, a két elnökjelölt megérkezett a választások színhelyére % Kiesinger Brandttal tárgyalt Nyugat-Berlin — A nyugatné­met Szövetségi Gyűlés az ere­deti tervek szerint március 5­én ül össze Nyugat-Berlinben az új elnök megválasztására — jelentette ki Schiitz, Nyugat­Berlin főpolgármestere a teg­napi sajtóértekezletén. Schütz tájékoztatta az újságírókat a nyugat-berlini szenátusnak a válság megoldására tett lépé­seiről. Szavai szerint az NDK miniszterelnökének válasza a február 25-i levelére nem ki­elégítő. Azt mondta, hogy a szovjet kormány több ízben megcáfolta, hogy a Szövetségi Gyűlés és az elválasztott váro­son belül a kapcsolatok rende­zése szorosan összefügg. Meg­erősítette, hogy Grabert, a nyu­gat-berlini szenátus meghatal­mazottja vasárnap este újabb tárgyalásokat ajánlott fel az NDK-nak. Szaval szerint azon­ban választ nem kaptak. Schütz azonban elhallgatta azt a tényt, hogy a Szövetségi Gyűlés nem foglalt állást az NDK azon kö­vetelésével kapcsolatban, hogy az elnökválasztást ne tartsák meg Nyugat-Berlinben. Heinemann igazságügy-mi­niszter és Schröder hadügymi­niszter, a két elnökjelölt teg­nap amerikai repülőgéppel Nyugat-Berlinbe érkezett. Willy Brandt nyugatnémet külügyminiszter vasárnap éj­szaka Münchenben újságírók előtt kijelentette, hogy Nyugat­Németország számára „lehetet­lenség volna feladni azt a Jo­gát", hogy a szövetségi gyűlés ülésszakait és az elnökválasz­tásokat Nyugat-Berlinben tart­sa meg. Bonn azonban „elte­kinthet ennek a jognak a gya­korlati alkalmazásától" — je­lentette ki a külügyminiszter. Brandt hangoztatta, hogy a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos kelet—nyugati ellentétek tár­gyában szükségesnek tart egy nagyhatalmi csúcsértekezletet. Ugyancsak vasárnap éjjel Kiesinger bonni kancellár tele­víziós nyilatkozatot adott. Nyi­latkozatában a Szovjetunió va­sárnap közzétett nyilatkozatát az „idegháború" új szakaszá­nak nevezte. Hasonló értelem­ben jellemezte a helyzetet von Hassel, a nyugatnémet parla­ment elnöke, aki vasárnap Nyu­gat-Berlinbe érkezett. Hétfőn hajnalban Kiesinger kancellár, Brandt külügyminisz­ter és Wehner össznémetügyi miniszter társaságában százper­ces megbeszélést folytatott. A megbeszélés tárgya — jelenti a DPA — a nyugat-berlini vál­ság volt. Willy Brandt nyugatnémet külügyminiszter hétfőn délelőtt Nyugat-Berlinbe érkezett. Uta­zását megelőzően Brandt ta­nácskozott a Szociáldemokrata Párt elnökségének tagjaival. A DPA hírügynökség szerint a külügyminiszter csütörtökig marad Nyugat-Berlinben. Párizs — A Francia Kommu­nista Párt Politikai Bizottsága az Humanlté hétfő reggeli szá­mában nyilatkozatot tett közzé a német kérdésről. A nyilatko­zat megállapítja, hogy újabb feszültség keletkezett Európa szívében. A feszültség eredete a bonni kormánynak az a pro­vokatív határozata, hogy Nyu­gat-Berlinben választja meg a Német Szövetségi Köztársaság elnökét. Az FKP Politikai Bi­zottságának nyilatkozata rámu­tat, hogy a Német Szövetségi Köztársaság az egyetlen állam Európában, amelynek területi követelései vannak szomszédai­val szemben. Az Apolló 9. személyzete: (balról jobbra): Russel l. Schweic­kart polgári személy (33 éves), Dávid R. Scott repülőezredes, (38 éves) és lames A. McDivitt repülőezredes, az Apollo 9. űr­hajó parancsnoka (39 éves). (AFP felvétele). | EGYESÜLT ÁLLAMOK I Simán startolt az Apollo 9. Az űrkabin elérte Föld körüli pályáját # Az űrhajósok jól érzik magukat Kennedy-fok — Tegnap kö­zép-európai idő szerint ponto­san 17 órakor a floridai Kenne­dy-fokról Saturn 5. óriásrakéta segítségével felbocsátották az Apollo 9. űrkabint. A start si­mán történt, az időjárás is ked­vezett. Tizenegy perccel a kilövés után az Apollo 9. Föld körüli pályára jutott. James McDivitt ezredes, az űrhajó parancsnoka jelentette, hogy a jelek szerint a műszerek kifogástalanul mű­ködnek. Dávid Scott űrhajós jelentette, hogy az űrhajó pá­lyája kissé elliptikus. Az űr­kabinban elhelyezett önműködő számítógép adatat szerint az Apollo 9. Föld körüli pályájá­nak a Földtől számított legala­csonyabb pontja 140 kilomé­ter, legmagasabb pontja 160 ki­lométer. Egy későbbi Jelentés szerint az Apollo 9. 191 kilométer ma­gasságban helyezkedett el sza­bályosan köralakú pályáján. Az űrhajósok 19.54 óráig a műszerek és a számítógép-ada­tok ellenőrzésével foglalkoztak, majd megkezdték tíznapos űr­útjuk első manőverét. Az orvosi központ jelentése szerint a startkor McDivitt pul­zusa a szokásos 70-ről 135-re ugrott fel. Hasonlóképpen rea­gált Scott szervezete ls. A star­tot a legnyugodtabban az egyet­len polgárt személy, az űrhajó­zásban újoncnak számító Schwelckart élte át. Érverése a szokásos 60-ről mindössze 72­re gyorsult. Az Apollo 9. felbocsátását mind az öt világrészen a tv­nézők milliói kísérték figyelem­mel. | SZÍRIA j Prágában ma kezdi meg tanácskozását a szakszervezetek VII. országos kongresszu­saT A dolgozók millióinak képviseletébon összeül az 1600 küldött, hogy a szakszer­vezeti tagság szemszögéből nézve megvi­tassa a tennivalókat, és állást foglaljon számos, az egész társadalmat érintő kér­déshez. Milyen erőt képvisel ma hazánkban a szakszervezet? Milyen helyet foglal al a politikai rendszerben? Vajon miként befo­lyásolja a kibontakozás folyamatát? Olyan kérdések ezek, amelyek úgyszól­ván mindenkit foglalkoztatnak, hiszen a dolgozók zöme — szakszervezeti tag. A szakszervezetekben a január — csak 1968. márciusában, a Központi Szakszer­vezeti Tanács plenáris ülésén következett be. Az a körülmény, hogy január előtt egyes szakszervezeti csúcsfunkcionáriusok a megszokottnál is erősebben összekapcso­lódtak a lélektelen, bürokratikus novot­nyzmussal, arra is magyarázatot ad, miért romlott el a viszony a szakszervezeti tag­ság és a vezetés között. Megmagyarázza, miért csökkent az aktivitás, miért nem volt 1968 januárja és márciusa kőzött —• és még inkább január előtt — a szakszer­vezetnek megfelelő ütőképessége, befolyá­sa. A márciusi plenáris ülés eredményei, kö­vetkezményei viszont arra adnak választ, hogy a szakszervezetek ma miért tartoz­nak a januári eszmék legkövetkezetesebb követői, realizálói közé. Elsősorban is: szerepváltozásra került sor. Az új vezetőség haladó szellemű tag­jai — a dolgozók egyértelmű helyeslése közepette — elvetették az előző politikai rendszernek a tömegszervezetekről szóló úgynevezett „transzmisszió-kerék" elméle­tét, amely szerint a tömegszervezetek sze­repe mindössze a párttól kapott utasítások teljesítésére korlátozódik. j Ez a szerep a dolgozók milliói tettre készségének szegte szárnyát. A plenáris ülésen a munkásság képvise­lői egyértelműen leszögezték: a szakszer­vezetnek érdekvédelmi szervezet­UJ SZAKSZERVEZETI POLITIKA té kell válnia, mert csak így segítheti a pártot január eszméinek valóra váltásá­ban. A szerepkörváltozás a kommunista párt politikájával összhangban ment végbe. A politikai megújhodás és a gazdasági kon­szolidáció aktív egyéneket és aktív szer­vezeteket követel, nem olyanokat, akik és amelyek csak utasításokat kapva képesek a cselekvésre. Az aktivizálás nemcsak a központban, hanem az üzemekben — az üzemi bizott­ságokban — is bekövetkezett. A demokra­tikusabb légkörben az egyes szakszövet­ségek is szóhoz jutottak, így a párt a társadalom helyzetének megismerésénél új segítőtársakat nyert. A szakszövetségek képviselői kendőzetlenül a pártszervek elé tárták egy-egy népgazdasági ágazat hely­zetét, rámutattak a hiányosságokra. A ja­nuár előtt kialakult politikai légkörrel ma­gyarázható, hogy a pártot a megismerési folyamatban az ágazati vezetők és a vál­lalati vezetők nem mindig tájékoztatták objektíven és önzetlenül. Viszont az aktivitás fokozódásának más vonatkozásai is vannak. Ezek az érdekvé­delemmel függnek össze. A dinamikus gazdaságfejlesztés egyik velejárója az árak változása. Ez az árvál­tozás emelkedő tendenciát mutat. Félő, hogy ennek eredményeként egyes szociá­lis rétegek életszínvonala csökkenne, ha nem lenne egy jelzőrendszer, amely az ál­lami szerveket — a kormányt — figyel­mezteti. Ez a jelzőrendszer ma a szakszer­vezet. Vezetősége állandóan kapcsolatban van a kormánnyal. Többek között megálla­podás biztosítja, hogy egyes, alapvető köz­szükségleti cikkek árai ne emelkedjenek. Az árszint és a bérszint alakulási viszo­nyát is hasonló egyezmény szabályozza. A szakszervezet különösen az alacsony jö­vedelmű rétegek életszínvonalának alaku­lását kíséri állandó figyelemmel, és min­dent megtesz annak érdekében, hogy a gazdasági konszolidáció — amely bizonyos áldozatokat követel — majd ne a szociá­lisan gyenge rétegek rovására menjen vég­be. Az előző évekhez és az előző kongresz­szusokhoz képest megváltozott körülmé­nyek között kerül sor a szakszervezetek VII. országos kongresszusára. A tanácsko­zásra előreláthatóan az aktivitás és a de­mokratizmus nyomja rá bélyegét. Remél­jük, hogy a küldöttek majd szépítgetés nélkül elénk tárják a valóságot. Ma erre nagy szűkségünk van. Csak a helyzet is­meretében állapíthatjuk meg: hogyan to­vább? TŰTH MIHÁLY Asszad tábornok átvette a hatalmat Damaszkusz — Nyugati hír­ügynökségek jelentése szerint még mindig zavaros a szíriai helyzet, viszont a jelekből ítél­ve Asszad tábornok, hadügy­miniszter befejezte a múlt heti vértelen puccsal megindult ha­talomátvételt, és katonai ellen­őrzése alatt tartja az országot. Az UPI bejrúti tudósítója sze­rint néhány napon belül a tá­bornok összehívja a Baath párt értekezletét, hogy az Atasszt köztársasági elnök vezetése alatt álló Jelenlegi 16 tagú pártvezetőségét új emberekkel váltsák fel. A Reuter damaszku­szi értesülése szerint már több politikust letartóztattak, viszont Atasszi államelnök még szabad­lábon van. A tudósító meg nem erősített jelentéseket Ismerte­tett, amelyek szerint Asszad tá­bornok felkérte volna az elnö­köt, hogy működjön közre az új kormány megalakításában, de Atasszi ezt visszautasította. A damaszkuszi rádió válto­zatlanul hallgat a múlt heti eseményekről, és Dzsundi ezre­desnek, a nemzetbiztonsági szolgálat öngyilkosságot elkö­vetett vezetőjének temetésén részt vett személyek névsorá­ban Atasszit továbbra ts a köz­társaság elnökeként említette.

Next

/
Thumbnails
Contents