Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-30 / 13. szám, Vasárnapi Új Szó

m MINDENRŐL A PINCÉBEN esailácfi otthon Ä borfejtés A borfejtés fő célja az, hogy elválasszuk a leülepedett söp­rőtől a megtisztult bort. E mű­velet során azonban még más fontos feladatokat is meg le­het oldani, mint például a bor háziasítását, derítését, sav­tompítását stb. és nem utolsó­sorban az esetleges kellemet­len ízek és szagok eltávolí­tását. Mindig az adott helyzet határozza meg a fejtés mód­ját, vajon nyílt, avagy zárt legyen-e. Ismeretes, hogy az első fej­tési módszer esetén — nyíl­tan — azaz a bort nagy felü­leten érintkeztetve a levegő­vel — végezzük, míg a többit általában zártan. A tisztulás után elsőként a penészes és rothadt szőlőből készített bo­rokat fejtjük le, mivel ezek­nek árthatnának a betegsége­ket okozó mikroorganizmusok. Az első fejtést két-három hó­nap múlva, de még a meleg időjárás beállta előtt kövesse a második, és mintegy négy­öt hónap múlva, ha már a bor ismét megtisztult a harmadik. Mivel tavaly a szőlőtermés a szokottnál penészesebb és rothattabb volt, az újbor hajla­mos lehet a barnatörésre. Hogy ne kövessünk el nagy hibát, a fejtés előtt ajánlatos a barnatörésre való hajlamos­ság megállapítása. A hordóból vegyünk ki egy pohár bort és két-három napig hagyjuk a szabad levegőn. Ha barnulni kezd, a színváltozástól függő­en hektoliterenként 10—30 gramm borként (káliumpiro­szulfát — plrosíryCitan dra­selný) adunk a borhoz. A kén elpusztítja az oxidáló enzime­ket, és a bort pár nap múl­va, gyengén kénezett hordó­ban, nyíltan átfejthetjük. Egyébként a bor érése fo­lyamán, de még inkább a bor­betegségek kezelése során a kénezésnek felbecsülhetetlen szerepe van. A zárt pincében 2—4 hetenként a káros pe­nészgombák elpusztítása cél­jából 50 köbméter légtérre számítva égessünk el 30—40 gramm ként. Pár nap múlva szellőztessük kí a pincét. A kiürült hordókban pedig hek­toliterenként 2—3 gramm ként égessünk el 4—6 hetenként. Ha esetleg a bor túlságosan savas, házasítással próbáljunk segíteni rajta. A savtompítás­nak még beváltabb módszere a szénsavas mésszel (Ca CCb) való kezelés. A zavaros bo­rok derítésére a legmegfele­lőbb szerek: a zselatin a ben­tonit és a csersav. Ám, hogy a bor számára minden tekin­tetben jó feltételeket teremt­sünk, ügyelnünk kell a pince levegőjének tisztaságára, ked­vező páratartalmára, a hőmér­séklet állandó jellegére. Ki­váltképpen a nagy hőingado zás van rossz hatással a bor­ra. Emiatt megváltozhat a tér­fogata, valamint a gézelnye­lő képessége, s ez a bor áram­lását idézi elő, s ennek kö­vetkezményképp meglassul az ülepedés folyamata. A levegő páratartalmának a mennyisége viszont a bor­párolgást befolyásolja. A ki­sebb páratartalom esetén gyakrabban kell feltölteni a hordókat, amit a jó gazdának szintén szem előtt kell tarta­nia. A nem teljesen feltöltött hordóban a bor elveszti üde­sőgét, gyorsan vénül, színe, jellege változik és csökken az értéke. A legnagyobb kárt azonban az ecetbaktériumos fertőzés lehetősége okozhat­ja. Élvezhetetlenné teheti a bort. Tehát a fejtésen kívül még sok mindentől függ, vajon az asztalra jó, zamatos bor ke­rül-e. KASA MIHÁLY VADÁSZOKNAK A dúvadirtás problémái A különféle vadászlapokban sokféle írás jelent már meg a kisöbű vadászfegyverek használatáról. Sokan kardos­kodtak mellette, mások vi­szont ellene szóltak. Nálunk a jelenlegi hivatalos álláspont, főleg az állami szervek részé­ről meglehetősen negatív jel­legű. Már maga az a tény, hogy beszerzéséhez, tartásá­hoz és használatához a köz­biztonsági szervek különleges engedélye szükséges, vissza­riasztólag hat a vadászokra. Miért is van ez, mi ennek az oka? Egyes vadászok és az álla­mi szervek úgy vélekednek, hogy a kiskaliberű fegyver egyenesen lehetőséget nyújt viselőjének az orvvadászásra. Az állami szervek azzal indo­kolják a külön engedélyhez kötést, hogy vontcsövű fegy­verekről van szó, melyeknek hatótávolsága meglehetősen nagy, habár az öbnagysága lnem haladja meg a 6 mm-t), többnyire 5,6 és 6,0 mm. Mindkét föltevés ma már megokolatlan gyanakvást fe­jez ki, bizalmatlanságot a va­dászok népes, és merem állí­tani, derék tábora iránt, ké­telkedve az erkölcsi és a pol­gári megbízhatóságunkban. Az elmúlt, deformációkkal ter­helt idők helytelen gyakorla­tára mutat mindkettő. Rehabi­litálni kell ebből a szempont­ból a vadászok táborát. Nem a bizalmatlanság és a gyanak­vás, hanem a bizalom és a haladásba vetett hit kell le­gyen az elvi álláspont és a kiindulópont. Tény az, hogy a kisöbű fegyver a vadvédelem terén szinte pótolhatatlan eszköz a vadászterületek védelmében, főleg az egész éven át lőhe­tő káros vadak irtásában, amilyenek a kóbor kutyák, a kóbor macskák, a szürke var­jú, szarka stb. A többi hasz­nos vad védelmének idősza­kában ts jól alkalmazható, mert nem csap nagy zajt, nem zavarja a hasznos vadat. Elő­nye még az is, hogy töltényé­nek ára alacsonyabb, mint a sörétesé. Nem lebecsülendő az a tény sem, hogy a kisöbű fegy­verekkel a lőkészség fejlesz­tése a legolcsóbb. Használatának ellenőrzése nem kíván külön intézkedést. Hisz az érvényes vadászati rendtartás szerint a területre a vadásznak — a trófeás vad lelövésén kívül — úgy sem szabad egyedül mennie, ha­nem legalább hármas csoport­ban. Ezenkívül a kispuska dörrenése 200—300 méter­nyire is elhallatszik. Aki pe­dig ilyesféle kihágásra szánja el magát, úgyis elhagyja azonnal a lövés helyét, és véghezviszi sötét tettét bármi­lyen más fegyverrel vagy csapdákkal is. Fegyver gyáraink többféle és kitűnő kiskaliberű vadász­fegyvert gyártanak. Sajnos a vadászsport vallja kárát, hogy beszerzésük és így használa­tuk elé mesterséges, mondva­csinált és alaptalan gyanúra alapozott akadályokat gördí­tenek. Ellenkezőleg: lehető­vé kellene tenni, hogy minél többen használják ki a fegy­ver adta lehetőségeket vad­gazdaságunk fejlesztése érde­kében. A vadászszövetség és a közigazgatás illetékes szer­veinek revidiálntuk kellene a jelenlegi, helytelen álláspont­jukat és megfelelő, bölcs in­tézkedéseket kellene hozniuk. K. K. Mit süssünk húsvétra? PUNCSTORTA Hozzávalók: 18 dkg cukor, 6 db tojás, 12 dkg liszt 5 dkg vaj vaníliás cukor 1 dl riblzli­kocsonya 3 dkg mazsola 1 dl rum. A tojássárgáját 10 dkg cukor­ral habosra keverjük. A tojás­fehérjéből 2 dkg cukorral ke­mény habot verünk. A habot 2 cl rummal és a liszttel óvatosan hozzákeverjük a kivert tojás­hoz, majd hozzávegyítjük a fel­olvasztott, de nem meleg va­jat. A masszát zsírral megkent tortaformába öntjük, és lassú tűzön megsütjük. — A megma­radt ruinot 6 dkg cukorral és a ríbizlikocsonyával, % dl víz hozzáadásával összekeverjük. — Ha a torta megsült, három részre vágjuk, az alsó lapot visszahelyezzük a formába, a következő lapból kockákat vá­gunk, leiét belekeverjük a ru­mos ribizlioldatba, amelybe, egy kevés vaníliás cukorral együtt belekevertük a megtisztított, megmosott mazsolát. A rumba áztatott kockákat hézagosan rárakjuk a tortalapra, s a héza­gokat a szárazon maradt tész­takockákkal töltjük ki. Erre rá­tesszük a felső lapot, majd tiszta deszkát és valamilyen nehezéket teszünk rá. Ezzel kis­sé állni hagyjuk, majd rózsa­színű fondant-nal bevonjuk ZSÓFIA-SZELET Hozzávalók: 20 dkg vaj, 20 dkg liszt, 22 dkg cukor, 2 db tojás, egy kevés szódabikarbó­na, l/2 citrom leve, V2 dl rum, 15 dkg dió, 5 dkg kekszmorzsa. A vajat a liszttel, a szódabi­karbónával, a 6 dkg cukorral, a V2 citrom levével és a 2 to­jással könnyedén tésztává gyúr­juk, illetve késsel összedolgoz­zuk. Pihentetjük, azután 1 cm vastagságúra kinyújtjuk. Az őrölt diót 15 dkg cukorral, V2 dl rummal összekeverjük, hoz­záadjuk a morzsát, ha túl ke­mény lenne, egy csepp vízzel hígítjuk. A kinyújtott tészta kétharmad részét ezzel a diós töltelékkel megtöltjük, a ma­radék tésztával (egyharmad rész) pedig berácsozzuk. VANÍLIÄS KIFLI Hozzávalók: 18 dkg liszt, 7 dkg vaj, 5 dkg cukor, V2 dl rum, só, 2 főtt tojássárgája át­törve, egy kevés vaníliás cukor, V2 dl tejszín. A lisztet, a vajat, a cukrot egy csipetnyi sóval jól elmor­zsoljuk, a két főtt tojássárgáját belepasszírozzuk, a tejszínnel és a rummal kés segítségével összeállítjuk. Fél óra hosszat pihentetjük azután kis kifliket formálunk belőle és finomra szitált, vaníliával kevert porcu­korral meghintjük. Bakfisokna k tavaszra 1 Ezt a divatos vonalú, ragián ujjas kabátot tweedből vagy ' • könnyű gyapjúszövetből varrjuk. A három gombbal csukódó kabáton a zsebek mélyen vannak elhelyezve. A kabát szélét, ujját, gallérját és zsebét elütő színű szövettel vagy velúrbőrrel szegélyezzük. ry A nadrágos kosztüm a fiatal, karcsú termetű lányok viselete. A képünkön bemutatott, kétsoros gombolású kosztümöt vasta­gabb teszilből varrjuk. A kabát szélét, gallérját és mellrészét tűzés díszíti. 3 Külön vállrésszel s.abott, kétsoros gombolású kordbársony ka­• bát, nagy, rávarrott zsebekkel és a kabát anyagából készült sapkával. 4 Egysorosán csukódó, ragián szabású ballonkabát, legombolha­• tó kerek zsebekkel. A kabátot elütő színű tűzéssel díszítjük. Ta vaszi fáoapotas A té! elmúltával, amint bekö­szontenek a melegebb tavaszi na­pok, sokan tűrhetetlen lábfájásról panaszkodnak. Sokszor úgy érez­zük, mintha ezer hangya mászkál­na a lábunkon, máskor meg azt vesszük észre, hogy estére meg­dagad a bokánk. Ezek a tünetek az évszakváltozással vannak ősz­szefüggésben. A szilonharisnya és a miniszoknya bizony nem sokat védett. A télen át megiázott láb bőre a tavaszi enyhébb napokon erősen viszket, megvörösödik, és helyenként — különösen a térd körül — kékes foltok Jelentkez­nek. Ha azt akarjuk, hogy ezektől mielőbb megszabaduljunk, kezdjük el időben a tavaszi lábápolást. Esténként vegyünk sós lábfür­dőt, azután masszírozzuk meg a lábunkat, lentről fölfelé haladva. A tyúkszemet és bőrkeményedé­seket távolítsuk el, és kenjük be lábfejünket glicerines zselével. Ha vörös-lilás színű a lábbS­rünk, ajánlatos hideg-meleg, vál­takozó lábfürdőt venni. Ez előse­gíti a helyes vérkeringési. A láb megduzzadása általában átmeneti tünet. Ilyenkor legjobb a pihentetés. A lábunkat helyez­zük nyugvó helyzetbe, mégpedig úgy, hogy a lábfej a testünknél magasabban legyen. Vagyis ösz­szecsavart puha plédet vagy ke­ményebb párnát tegyünk a lábunk alá. A tavaszi időszakban viseljünk' kényelmés lábbelit] sťmrmnT?TTRT Úg y fáj a fejem... Megfigyelhetjük, hogy a dohányos ember annál többet szív, minél több a munkája. Este aztán nem tudja elképzelni, mitől táj a teje. A túlzásba vitt dohányzás kárára van egészségünknek. Ma a világ felnőtt la­kosságának mintegy két­ötöde dohányzik. A do­hányzás elterjedésével együtt ugrásszerűen emalkedett a dohányzás okozla súlyos megbete­gedések, valamint a halá­lozások száma is. Ezek közül főképp a tüdő és a le zäutak rákos megbete­gedése vezet. Sokan bizonyára soha­sem szoktak volna rá a cigarettára, ha ismerték volna a dohányzás életta­ni hatását, vagyis azt a romboló tevékenységet, amit a dohány nikotintar­talmánál fogva az ember szervezetére gyakorol. A dohány igen mérgező al­kaloidájának, a nikotin­nak már 0,05 grammja is halált okozhat. Ha a do­hányzáskor a nikotin na­gyobb része nem égne el, akkor már néhány ci­garetta vagy szivar elszí­vása is halálos veszéllyel járna. így azonban a do­hányos a mérget apró adagokban kapja. A ni­kotin elsősorban idegmé­reg, amely az egész ideg­rendszerre izgatóan, a szívműködésre és a lég­zésre pedi= gátlóan hat. Egyetlen cigaretta elszí­vásakor kb. egy ezred­gramm nikotin szívódik fel szervezetünkbe; ez 40 —50-szer kisebb a halálos adagnál, de éppen ele­gendő ahhoz, hogy lassú romboló hatását az évek során kifejthesse. Erős dohányosoknál bizonyos Idő után különféle tüne­tek jelentkeznek: gyo­mor-, bél- és garathurut, fejfájás, látási zavarok, kötőihártyahurut, reszke­tés, erfis szívdobogás, rossz pulzus, valamint kéz- és lábfájásban megnyilvánn­Iő érgörcsük. A legtöbb dohányosnak krónikus náthája van az orrnyál­kahártya állandó ingerlé­se miatt; ennek következ­tében fokozatosan elveszí­tik szaglásukat. A tüdőn keresztül a vérbe jutó ni­kotinnak a látóidegekre kifejtett hatása látási za­varokat okozhat. Erős do­hányzás következtében csökken a vér hemoglo­bin-tartalma. A nyál a benne felszívódott niko­tin hatására részben el­veszíti elsődleges emész­tőképességét, emiatt a táplálékot gyomrunk nem képes tökéletesen meg­emészteni. Ez természete­sen az étvágy csökkené­sével, később esetleg a szurvezet leromlásával és az ellenállóképessé); csökken a vér hemoglo­gas vérnyomásban és az angina pectorisban szen­vendők nagy része is a cigarettának köszönheti betegségét. A dohányzás okozia legveszedelmesebb betegség a tüdő és lég­zőutak rákos megbetege-* dése. Ha mélyet léleg­zünk, tüdőnk légzOfelü­lete eléri a 225—230 négy­zetmétert. Az ügynevezett „siukkolőknak" a tüdeje tehát ekkora felületen érintkezik állandóan a füsttel. A dohányfüstben pedig a nikotinon kívül benzpyren is van. Ha évente a szervezetbe kb. 400 gamma, vagyis mil­liomod g benzpyren ke­rül, az a legtöbb esetben rákot idézhet elfi. Egy közepes dohányos szerve­zetében évente kb. 157 gamma szívódik fel. Te­hát vegyük fontolóra eze­ket az adatokat, és ha már nem tudunk lemon­dani a dohányzásról, leg­alább csökkentsük a na­ponta elszívott cigaretták Kám <t.

Next

/
Thumbnails
Contents