Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-30 / 13. szám, Vasárnapi Új Szó

m MINDENRŐL A PINCÉBEN esailácfi otthon Ä borfejtés A borfejtés fő célja az, hogy elválasszuk a leülepedett söprőtől a megtisztult bort. E művelet során azonban még más fontos feladatokat is meg lehet oldani, mint például a bor háziasítását, derítését, savtompítását stb. és nem utolsósorban az esetleges kellemetlen ízek és szagok eltávolítását. Mindig az adott helyzet határozza meg a fejtés módját, vajon nyílt, avagy zárt legyen-e. Ismeretes, hogy az első fejtési módszer esetén — nyíltan — azaz a bort nagy felületen érintkeztetve a levegővel — végezzük, míg a többit általában zártan. A tisztulás után elsőként a penészes és rothadt szőlőből készített borokat fejtjük le, mivel ezeknek árthatnának a betegségeket okozó mikroorganizmusok. Az első fejtést két-három hónap múlva, de még a meleg időjárás beállta előtt kövesse a második, és mintegy négyöt hónap múlva, ha már a bor ismét megtisztult a harmadik. Mivel tavaly a szőlőtermés a szokottnál penészesebb és rothattabb volt, az újbor hajlamos lehet a barnatörésre. Hogy ne kövessünk el nagy hibát, a fejtés előtt ajánlatos a barnatörésre való hajlamosság megállapítása. A hordóból vegyünk ki egy pohár bort és két-három napig hagyjuk a szabad levegőn. Ha barnulni kezd, a színváltozástól függően hektoliterenként 10—30 gramm borként (káliumpiroszulfát — plrosíryCitan draselný) adunk a borhoz. A kén elpusztítja az oxidáló enzimeket, és a bort pár nap múlva, gyengén kénezett hordóban, nyíltan átfejthetjük. Egyébként a bor érése folyamán, de még inkább a borbetegségek kezelése során a kénezésnek felbecsülhetetlen szerepe van. A zárt pincében 2—4 hetenként a káros penészgombák elpusztítása céljából 50 köbméter légtérre számítva égessünk el 30—40 gramm ként. Pár nap múlva szellőztessük kí a pincét. A kiürült hordókban pedig hektoliterenként 2—3 gramm ként égessünk el 4—6 hetenként. Ha esetleg a bor túlságosan savas, házasítással próbáljunk segíteni rajta. A savtompításnak még beváltabb módszere a szénsavas mésszel (Ca CCb) való kezelés. A zavaros borok derítésére a legmegfelelőbb szerek: a zselatin a bentonit és a csersav. Ám, hogy a bor számára minden tekintetben jó feltételeket teremtsünk, ügyelnünk kell a pince levegőjének tisztaságára, kedvező páratartalmára, a hőmérséklet állandó jellegére. Kiváltképpen a nagy hőingado zás van rossz hatással a borra. Emiatt megváltozhat a térfogata, valamint a gézelnyelő képessége, s ez a bor áramlását idézi elő, s ennek következményképp meglassul az ülepedés folyamata. A levegő páratartalmának a mennyisége viszont a borpárolgást befolyásolja. A kisebb páratartalom esetén gyakrabban kell feltölteni a hordókat, amit a jó gazdának szintén szem előtt kell tartania. A nem teljesen feltöltött hordóban a bor elveszti üdesőgét, gyorsan vénül, színe, jellege változik és csökken az értéke. A legnagyobb kárt azonban az ecetbaktériumos fertőzés lehetősége okozhatja. Élvezhetetlenné teheti a bort. Tehát a fejtésen kívül még sok mindentől függ, vajon az asztalra jó, zamatos bor kerül-e. KASA MIHÁLY VADÁSZOKNAK A dúvadirtás problémái A különféle vadászlapokban sokféle írás jelent már meg a kisöbű vadászfegyverek használatáról. Sokan kardoskodtak mellette, mások viszont ellene szóltak. Nálunk a jelenlegi hivatalos álláspont, főleg az állami szervek részéről meglehetősen negatív jellegű. Már maga az a tény, hogy beszerzéséhez, tartásához és használatához a közbiztonsági szervek különleges engedélye szükséges, visszariasztólag hat a vadászokra. Miért is van ez, mi ennek az oka? Egyes vadászok és az állami szervek úgy vélekednek, hogy a kiskaliberű fegyver egyenesen lehetőséget nyújt viselőjének az orvvadászásra. Az állami szervek azzal indokolják a külön engedélyhez kötést, hogy vontcsövű fegyverekről van szó, melyeknek hatótávolsága meglehetősen nagy, habár az öbnagysága lnem haladja meg a 6 mm-t), többnyire 5,6 és 6,0 mm. Mindkét föltevés ma már megokolatlan gyanakvást fejez ki, bizalmatlanságot a vadászok népes, és merem állítani, derék tábora iránt, kételkedve az erkölcsi és a polgári megbízhatóságunkban. Az elmúlt, deformációkkal terhelt idők helytelen gyakorlatára mutat mindkettő. Rehabilitálni kell ebből a szempontból a vadászok táborát. Nem a bizalmatlanság és a gyanakvás, hanem a bizalom és a haladásba vetett hit kell legyen az elvi álláspont és a kiindulópont. Tény az, hogy a kisöbű fegyver a vadvédelem terén szinte pótolhatatlan eszköz a vadászterületek védelmében, főleg az egész éven át lőhető káros vadak irtásában, amilyenek a kóbor kutyák, a kóbor macskák, a szürke varjú, szarka stb. A többi hasznos vad védelmének időszakában ts jól alkalmazható, mert nem csap nagy zajt, nem zavarja a hasznos vadat. Előnye még az is, hogy töltényének ára alacsonyabb, mint a sörétesé. Nem lebecsülendő az a tény sem, hogy a kisöbű fegyverekkel a lőkészség fejlesztése a legolcsóbb. Használatának ellenőrzése nem kíván külön intézkedést. Hisz az érvényes vadászati rendtartás szerint a területre a vadásznak — a trófeás vad lelövésén kívül — úgy sem szabad egyedül mennie, hanem legalább hármas csoportban. Ezenkívül a kispuska dörrenése 200—300 méternyire is elhallatszik. Aki pedig ilyesféle kihágásra szánja el magát, úgyis elhagyja azonnal a lövés helyét, és véghezviszi sötét tettét bármilyen más fegyverrel vagy csapdákkal is. Fegyver gyáraink többféle és kitűnő kiskaliberű vadászfegyvert gyártanak. Sajnos a vadászsport vallja kárát, hogy beszerzésük és így használatuk elé mesterséges, mondvacsinált és alaptalan gyanúra alapozott akadályokat gördítenek. Ellenkezőleg: lehetővé kellene tenni, hogy minél többen használják ki a fegyver adta lehetőségeket vadgazdaságunk fejlesztése érdekében. A vadászszövetség és a közigazgatás illetékes szerveinek revidiálntuk kellene a jelenlegi, helytelen álláspontjukat és megfelelő, bölcs intézkedéseket kellene hozniuk. K. K. Mit süssünk húsvétra? PUNCSTORTA Hozzávalók: 18 dkg cukor, 6 db tojás, 12 dkg liszt 5 dkg vaj vaníliás cukor 1 dl riblzlikocsonya 3 dkg mazsola 1 dl rum. A tojássárgáját 10 dkg cukorral habosra keverjük. A tojásfehérjéből 2 dkg cukorral kemény habot verünk. A habot 2 cl rummal és a liszttel óvatosan hozzákeverjük a kivert tojáshoz, majd hozzávegyítjük a felolvasztott, de nem meleg vajat. A masszát zsírral megkent tortaformába öntjük, és lassú tűzön megsütjük. — A megmaradt ruinot 6 dkg cukorral és a ríbizlikocsonyával, % dl víz hozzáadásával összekeverjük. — Ha a torta megsült, három részre vágjuk, az alsó lapot visszahelyezzük a formába, a következő lapból kockákat vágunk, leiét belekeverjük a rumos ribizlioldatba, amelybe, egy kevés vaníliás cukorral együtt belekevertük a megtisztított, megmosott mazsolát. A rumba áztatott kockákat hézagosan rárakjuk a tortalapra, s a hézagokat a szárazon maradt tésztakockákkal töltjük ki. Erre rátesszük a felső lapot, majd tiszta deszkát és valamilyen nehezéket teszünk rá. Ezzel kissé állni hagyjuk, majd rózsaszínű fondant-nal bevonjuk ZSÓFIA-SZELET Hozzávalók: 20 dkg vaj, 20 dkg liszt, 22 dkg cukor, 2 db tojás, egy kevés szódabikarbóna, l/2 citrom leve, V2 dl rum, 15 dkg dió, 5 dkg kekszmorzsa. A vajat a liszttel, a szódabikarbónával, a 6 dkg cukorral, a V2 citrom levével és a 2 tojással könnyedén tésztává gyúrjuk, illetve késsel összedolgozzuk. Pihentetjük, azután 1 cm vastagságúra kinyújtjuk. Az őrölt diót 15 dkg cukorral, V2 dl rummal összekeverjük, hozzáadjuk a morzsát, ha túl kemény lenne, egy csepp vízzel hígítjuk. A kinyújtott tészta kétharmad részét ezzel a diós töltelékkel megtöltjük, a maradék tésztával (egyharmad rész) pedig berácsozzuk. VANÍLIÄS KIFLI Hozzávalók: 18 dkg liszt, 7 dkg vaj, 5 dkg cukor, V2 dl rum, só, 2 főtt tojássárgája áttörve, egy kevés vaníliás cukor, V2 dl tejszín. A lisztet, a vajat, a cukrot egy csipetnyi sóval jól elmorzsoljuk, a két főtt tojássárgáját belepasszírozzuk, a tejszínnel és a rummal kés segítségével összeállítjuk. Fél óra hosszat pihentetjük azután kis kifliket formálunk belőle és finomra szitált, vaníliával kevert porcukorral meghintjük. Bakfisokna k tavaszra 1 Ezt a divatos vonalú, ragián ujjas kabátot tweedből vagy ' • könnyű gyapjúszövetből varrjuk. A három gombbal csukódó kabáton a zsebek mélyen vannak elhelyezve. A kabát szélét, ujját, gallérját és zsebét elütő színű szövettel vagy velúrbőrrel szegélyezzük. ry A nadrágos kosztüm a fiatal, karcsú termetű lányok viselete. A képünkön bemutatott, kétsoros gombolású kosztümöt vastagabb teszilből varrjuk. A kabát szélét, gallérját és mellrészét tűzés díszíti. 3

Külön vállrésszel s.abott, kétsoros gombolású kordbársony ka• bát, nagy, rávarrott zsebekkel és a kabát anyagából készült sapkával. 4

Egysorosán csukódó, ragián szabású ballonkabát, legombolha• tó kerek zsebekkel. A kabátot elütő színű tűzéssel díszítjük. Ta vaszi fáoapotas A té! elmúltával, amint beköszontenek a melegebb tavaszi napok, sokan tűrhetetlen lábfájásról panaszkodnak. Sokszor úgy érezzük, mintha ezer hangya mászkálna a lábunkon, máskor meg azt vesszük észre, hogy estére megdagad a bokánk. Ezek a tünetek az évszakváltozással vannak őszszefüggésben. A szilonharisnya és a miniszoknya bizony nem sokat védett. A télen át megiázott láb bőre a tavaszi enyhébb napokon erősen viszket, megvörösödik, és helyenként — különösen a térd körül — kékes foltok Jelentkeznek. Ha azt akarjuk, hogy ezektől mielőbb megszabaduljunk, kezdjük el időben a tavaszi lábápolást. Esténként vegyünk sós lábfürdőt, azután masszírozzuk meg a lábunkat, lentről fölfelé haladva. A tyúkszemet és bőrkeményedéseket távolítsuk el, és kenjük be lábfejünket glicerines zselével. Ha vörös-lilás színű a lábbSrünk, ajánlatos hideg-meleg, váltakozó lábfürdőt venni. Ez elősegíti a helyes vérkeringési. A láb megduzzadása általában átmeneti tünet. Ilyenkor legjobb a pihentetés. A lábunkat helyezzük nyugvó helyzetbe, mégpedig úgy, hogy a lábfej a testünknél magasabban legyen. Vagyis öszszecsavart puha plédet vagy keményebb párnát tegyünk a lábunk alá. A tavaszi időszakban viseljünk' kényelmés lábbelit] sťmrmnT?TTRT Úg

y fáj a fejem... Megfigyelhetjük, hogy a dohányos ember annál többet szív, minél több a munkája. Este aztán nem tudja elképzelni, mitől táj a teje. A túlzásba vitt dohányzás kárára van egészségünknek. Ma a világ felnőtt lakosságának mintegy kétötöde dohányzik. A dohányzás elterjedésével együtt ugrásszerűen emalkedett a dohányzás okozla súlyos megbetegedések, valamint a halálozások száma is. Ezek közül főképp a tüdő és a le zäutak rákos megbetegedése vezet. Sokan bizonyára sohasem szoktak volna rá a cigarettára, ha ismerték volna a dohányzás élettani hatását, vagyis azt a romboló tevékenységet, amit a dohány nikotintartalmánál fogva az ember szervezetére gyakorol. A dohány igen mérgező alkaloidájának, a nikotinnak már 0,05 grammja is halált okozhat. Ha a dohányzáskor a nikotin nagyobb része nem égne el, akkor már néhány cigaretta vagy szivar elszívása is halálos veszéllyel járna. így azonban a dohányos a mérget apró adagokban kapja. A nikotin elsősorban idegméreg, amely az egész idegrendszerre izgatóan, a szívműködésre és a légzésre pedi= gátlóan hat. Egyetlen cigaretta elszívásakor kb. egy ezredgramm nikotin szívódik fel szervezetünkbe; ez 40 —50-szer kisebb a halálos adagnál, de éppen elegendő ahhoz, hogy lassú romboló hatását az évek során kifejthesse. Erős dohányosoknál bizonyos Idő után különféle tünetek jelentkeznek: gyomor-, bél- és garathurut, fejfájás, látási zavarok, kötőihártyahurut, reszketés, erfis szívdobogás, rossz pulzus, valamint kéz- és lábfájásban megnyilvánnIő érgörcsük. A legtöbb dohányosnak krónikus náthája van az orrnyálkahártya állandó ingerlése miatt; ennek következtében fokozatosan elveszítik szaglásukat. A tüdőn keresztül a vérbe jutó nikotinnak a látóidegekre kifejtett hatása látási zavarokat okozhat. Erős dohányzás következtében csökken a vér hemoglobin-tartalma. A nyál a benne felszívódott nikotin hatására részben elveszíti elsődleges emésztőképességét, emiatt a táplálékot gyomrunk nem képes tökéletesen megemészteni. Ez természetesen az étvágy csökkenésével, később esetleg a szurvezet leromlásával és az ellenállóképessé); csökken a vér hemoglogas vérnyomásban és az angina pectorisban szenvendők nagy része is a cigarettának köszönheti betegségét. A dohányzás okozia legveszedelmesebb betegség a tüdő és légzőutak rákos megbetege-* dése. Ha mélyet lélegzünk, tüdőnk légzOfelülete eléri a 225—230 négyzetmétert. Az ügynevezett „siukkolőknak" a tüdeje tehát ekkora felületen érintkezik állandóan a füsttel. A dohányfüstben pedig a nikotinon kívül benzpyren is van. Ha évente a szervezetbe kb. 400 gamma, vagyis milliomod g benzpyren kerül, az a legtöbb esetben rákot idézhet elfi. Egy közepes dohányos szervezetében évente kb. 157 gamma szívódik fel. Tehát vegyük fontolóra ezeket az adatokat, és ha már nem tudunk lemondani a dohányzásról, legalább csökkentsük a naponta elszívott cigaretták Kám

<t.