Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-29 / 75. szám, szombat

L HÉTVÉGI HIRMAGYARAZATUNK 1 Operettlázadás a nemzetközösségben Tíz nappal ezelőtt három angol fregattról mintegy 440 főnyi brit rohamosztagos, ún. vörös ördög (red devil) szállt partra a Karib-tenger szigetvilágának egyik legkisebb korallzátonyán, a 90 négyzetkilométer területű és hatezer lakosú Anguilla szigeten. Nem ütköztek ellenállásba a függetlenséget egyoldalúan kikiáltó szigeten, melynek kormányfője, Ronald Websster New Yorkba, az ENSZ székhelyére sietett, útközben mozgósítva az Antillák szigetvilágának a közvéleményét. London beavatkozásának tlznapi eredménye: A sziget lakossága passzív ellenállást tanúsít, s a polgári ellenállók máig is akadályozzák Anthony Lee brit főbiztost hivatalának elfoglalásában. KÜSZ ELLENSÉGES KATONAI CÉLPONTOT TÁMADTAK a dél-vietnami hazafiak Közzétették a Vietnamban elesett amerikaiak névsorát néhány sorban 0 „Rabszolgák" és „rabtartók" A történtek, illetve szélesebb összefüggéseik megértése végett olvasóinknak valamelyest bemutatjuk Anguilla szigetét. Hatezer főnyi lakossága rabszolgák, kalózok és ír bevándorlók leszármazottja. Anguilla 1783-ban lett brit gyarmat, s a sziget viszonyai azóta sem sokat fejlődtek. Miután a hatvanas években fömegjelenséggé vált az egykoil gyarmatok felszabadulása, Anglia — történelmi precedensekből okulva — általában nem ellenezte gyarmatainak névleges függetlenségét, ám ügy rendezte a dolgokat, hogy a régi gyarmatok továbbra is az anyaországtól függő, hivatalosan önálló államokká váljanak. Trinidad és Tobago, Jamaica, Barbados stb. kivívta nemzetközösségben függetlenségét. Am a Szélcsendes-szigetek Kls-Antillák csoportjához tartozó Anguillának más sorsot szánt London. Ogy akarta megőrizni gyarmataként, hogy nem külön rendezte vele viszonyát, mint a többi felszabadult gyarmattal, hanem létrehozta a szomszédos St. Kitts, Nevis és Anguilla szövetségét, s ezzel a J.ársull állammal" lépett nemzetközösségi viszonyba. Ennek a furcsa államalakulatnak a székhelye a St. Kitts szigeten levő Basseterre-ben volt, mert az Itteni kormány a legjobb eszköznek bizonyult London kezében, hogy továbbra is függő helyzetben tartsa antillai szigeteit. Anguilla népe azonban megelégelte a „társas viszonyt". 1967 februárjában jött létre ez a szövetség, de júliusban már felbomlott: Anguilla kinyilvánította függetlenségét. London gyanakodva figyelte a fejleményeket, de egyelőre nem Interveniált Akkor sem riadóztatott, amikor tavaly nyáron népszavazás keretében Anguilla népe kimondta: teljesen szakit a Brit Nemzetközösséggel (a szavazásra jogosultak közül 1818 a teljes függetlenségre szavazott, csak öten voltak ellene. (A nyári népszavazás eredményét most akarták érvényesíteni, s ezt akadályozták meg a brit rohamosztagosok. # Old England for ever? Talány, hogy miért volt szükséges a hagyományos brit gyarmatpolitika legdurvább eszközeinek alkalmazása egy Jelentéktelen kis korallsziget ellen? Presztízsből? Hisz London a gyarmattartó hatalmak között nemegyszer a legjózanabbnak bizonyult, mert a helyzet kiéleződését kerülve, a legkisebb ellenállás útját követve próbálta megőrizte birodalma maradványait. Ogy látszik valaki a londoni kormányban elvesztette Józan ítélőképességét, s olyasmit okozott, amivel Anglia nem nyert semmit, viszont nevetségessé tette magát. Az anguillai hadsereg nem tanúsított ellenállást, viszont a lakosság ökölbe szorított kézzel, szidalmakkal, köpködéssel fogadta a „hívatlan vendégeket", akik röpcédulákon azt bizonygatták, hogy a lakosság érdekében vonultak be, mert a hatalmat a maffia, az olasz eredetű, hírhedt Cosa nostra nevű amerikai bűnszövetkezet vette át a szigeten. Szóval ők csak a lakosság javát akarják, s ezt fogja biztosítani Anthony Lee kormánybiztos. A londoni kormány az elhamarkodott katonai beavatkozással lényegében semmit sem ért el. Viszont ellenszenvet váltott kt magával szemben a közvéleményben. A sajtó bírálatával szemben szánalmasan hatnak Stewart külügyminiszter képmutató szaval: „Nem akarjuk, hogy Anguilla népe olyan uralom alatt élfen, amelyet nem akar". Tényleg az „Old England", a birodalom régi, már elvesztett dicsőségének megteremtése, illetve visszaszerzése volt a brit beavatkozás célja? Akkor valaki az illetékes helyen nagy baklövést követett el. A New Yorkból hazatérő Webster szerint „a britek rádöbbennek, hogy hibát követtek el, amikor megszállták a szigetet. Rájönnek arra, hogy tiszteletben kell A Hantió c e cŕ /? SMRC^

L ANGUILLA J 9 KEVl

S ^AHTICÜA &D0M1NICA öSAINT tUCIA 0 BARBADOS ^TWNipAD #'» TOBAGO venezueiaV tartanluk a nép akaratát, mert egyedül a nép hívatott dönteni az ország fövöjéért". % Mit hoz a jövő? Anguilla körül vannak még homályos kérdések. Webster, aki még Januárban fennen hangoztatta, hogy beavatkozás esetén az anguillaiak az utolsó emberig harcolni fognak, most elragadtatással beszél a lakosság passzív ellenállásáról, s kijelentette: „Anguilla nem akar telfes önállóságot, a nemzetközösségben akar maradni, de ragaszkodik a brit csapatok kivonásához." Minden jel arra vall, hogy alkudozásra kerül sor. Jamaica, Trinidad és Tobago eltíélte a brit beavatkozást, s ez bizonyos nyomást Jelent e szigetvilágban gazdaságilag és stratégiailag érdekelt Angliára. Ugyanakkor Websterék szeretnék „megfejni" Londont — eddig már 120 000 dollár fejlesztési hozzájárulásra kaptak ígéretet. London kénytelen lesz ezt teljesíteni, hisz Anguilla teljes függetlensége éppen azért volt szálka a szemében, mert az amerikai társaságok máris ott voltak: állítólag Játékkaszinók és szállodák klépftftésével turisztikai paradicsomszigetté akarták varázsolni a korálzátonyt. Ezt pedig London nem tudná elviselni, ezért kellett kitalálni a vendégeket sarcoló maffiáról szóló mesét. Tehát az anguillai „operettkaland" hátterében Ismét nagyhatalmi érdekek összeütközése áll. A Jelenleg lehetségesnek tartott három megoldás: a teljes függetlenség, a három sziget társasviszonyának felújítása és a brit unió közül az utóbbi tűnik a legvalószínűbbnek: ez pedig Anguilla szabad szövetsége Angliával, ami csakis kompromisszum eredményeként valósulhat meg. LÖRINCZ LÁSZLÓ Saigon — A dél-vietnami szabadságharcosok rakétákkal, ágyúkkal és aknavetőkkel ismét 20 ellenséges katonai célpontot vettek tűz alá. Az amerikai katonai szóvivő szerint a kiszemelt célpontok között volt a 101. amerikai ejtőernyős hadosztály főhadiszállása, a Plei Ku-i parancsnoki központ és légitámaszpont, a Saigon közelében állomásozó első és a 25. gyalogos hadosztály két tábora és a deltavidéken tevékenykedő 9. amerikai gyalogos hadosztály törzskarának szálláshelye. Ez utóbbit már két nap'pal ezelőtt is súlyos tüzérségi támadás érte, de a sajtó képviselőinek megtiltották, hogy a helyszínről tudósítsanak. Az amerikai parancsnokság sajtótisztje szerint a DNFF újabb támadást indított az ún. északt fronton ts. Az amerikai közlemény szerint az 5. gépesített hadosztály alegységei ezt a támadást meghiúsították. A tisztogatást végző amerikai csapatokat váratlanul ismeretlen nagyságú „kommunista erők" támadták meg nshézgéppuskával és gránátvetőkkel. A csata majdnem kilenc órán át tartott. Az amerikaiak azt állítják, hogy 120 ellenséges katona holttestét számolták össze. Saját veszteségeik mérlege 44 harcképtelenné vált katona. Washington — Az amerikai törvényhozás naplója (Congressional Recordj 121 oldal terjedelemben 31 379 nevet nyomtatott kl legutóbbi számában: a vietnami háború amerikai halottainak a nevét. A listát Paul Ftndley republikánus képivelő kérésére tették közzé a kiadványban. A képviselő sürgette Nixon elnököt, hogy az újabb áldozatok elkerülése érdekében haladéktalanul tegyen lépéseket a háború folytatása ellen, és kezdje meg az amerikai csapatok kivonását Vietnamból. Hanoi — A felszabadítási hírügynökség ismerteti a DNFF Központi Bizottsága szóvivőjének nyilatkozatát arról a javaslatról, amelyet az Egyesült Államok és a dél-vletnaml rezsim terjesztett elő a titkos tanácskozásokra vonatkozóan. A szóvivő a jelenlegi helyzetet körvonalazva elmondotta, hogy az Egyesült Államok a legutóbb elszenvedett kudarcok ellenére fokozott hevességgel bombázza Dél-Vietnam falvait és városait, erőlteti a „gyorsított pacifikálás programját", tengerészgyalogságot küldött Laosz területére, s azzal fenyegetőzik, hogy a háborút kiterjeszti Kambodzsára is. Az Egyesült Államok mindenáron igyekszik fenntartani és támogatni a saigoni lakájkormányzatot. Az amerikalak és a dél-vietnami rendszer megbízottai a párizsi konferencia eddig lezajlott ülésein kitértek az alapvető problémák elől. Ez a probléma pedig nem más, mint az amerikai és más csapatok teljes és feltétel nélküli kivonása Dél-Vietnamból. A fent említett magatartás miatt azonban a párizsi értekezleten nem értek el semmiféle haladást. AZ USSZMÁL MÉG SZÁLNAK A FEGYVEREK Kína készülődik a pártkongresszusra Moszkva — A Damanszkljsziget környékén még mindig sor kerül kisebb-nagyobb tűzharcokra. Borzenko ezredes a moszkvai Pravdában beszámol egy éjszakáról, amelyet a határon töltött. A kínaiak az éjszaka — írja Borzenko ezredes — ágyú- és géppuskatüzet zúdítottak a szigetre. Később kínai határőrök érkeztek a szigetre, akiket azonban a szovjet katonák visszaszorítottak. A beszámoló szerint a Damanszkij-sziget melletti Kirinszkljszigettel szemben a kínai oldalon parancsnoki figyelőállást építenek. Tokió — Különböző előjelekből arra lehet következtetni, hogy a Kínai Kommunista Párt kongresszusát még április elején összehívják — frja a tokiói Simbun kínai tudósítója. A Japán tudósító arra hívja fel a figyelmet, hogy a főváros utcái egyszeriben megváltoztak, mindenütt rend, tisztaság van, a falakról eltűntek a régi jelszavak — egyszóval lázas készülődés tapasztalható. A Simbun cikke szerint a kínai pártvezetők még a júniusi moszkvai világértekezletet megelőzve szeretnék bemutatni a világ előtt az új, Mao eszméin alapuló párt típusát. A japán tudósító figyelemmel kíséri az usszuri határincidenssel kapcsolatos kínai álláspont alakulását. Az utóbbi időben ugyanis a kfnaiak nemcsak történelmi-területi argumentumokkal támadják a Szovjetuniót, hanem élesen bírálják a szocialista álllamok közötti kapcsolatokat. A kínai lapok egyre többször bírálják az ún. „korlátozott szuverenitással" kapcsolatos elveket is. Elítélték Olahot Bécs — A bécsi esküdtszék pénteken délelőtt egy évi súlyosbított börtönre ítélte Franz Olah volt belügyminiszter, a Szakszervezeti Szövetség egykori elnökét. Olah, akit 1964ben a Szocialista Párt visszahívott a kormányból, majd ki is zárt soraiból, sikkasztásért és csalásért állt a bíróság előtt. A vád szerint önhatalmúlag használta fel a szakszervezetek millióit. A perben kiderült az is, hogy Olah — az amerikai titkosszolgálattól kapott ugyancsak milliós összegekből — az ötvenes években titkos, földalatti antikommunista fegyveres szervezetet hozott létre, amely néhány évvel ezelőtt még fennWilson—Gowon találkozó Lagos — Wilson brit miniszterelnök, aki csütörtökön repülőgépen érkezett Londonból Lagosba, pénteken megkezdte tárgyalásait Gowon tábornokkal. A Reuter értesülése szerint a megbeszélések középpontjában a Nigériának szóló angol fegyverszállítások és Blafra bombázásának kérdése áll. Gowon tábornok várhatóan a fegyverszállítások folytatását kéri, hogy végső csapást tudjon mérni Blafrára. A Reuter lagosi tudósítója szerint Wilson esetleg Indítványt tesz Biafra bombázásának szünetelésére, s új béketárgyalások megkezdésére. állott. E kérdésben, bár az illegális szervezkedés természetesen Ausztriában is tilos, kommunista képviselők feljelentése ellenére nem vonták felelősségre Olahot és társait. Az Olah-per sok kérdőjelet hagyott nyitva. Szinte elképzelhetetlen, hogy a Szocialista Párt más vezetői semmit na tudtak volna Olah tevékenységéről. A bíróság „tapintata" következtében teljes homályban marad az amerikaiak pénzelte kommunistaellenes fegyverkezés kérdése is. Az ftéletek az Olahék okozta sokmilliós nagyságrendű kárhoz viszonyítva rendkívül enyhék. SIRHAN gyilkossági perében négyhetes kihallgatássorozat után befejeződött a védelem tanúinak felsorakoztatása. A vádelem 29 tanút, köztük nyolc pszichológust és Ideggyógyászt hallgatott kL Azt kívánta bizonyítani, bogy Sirhan szellemi fogyatékossága miatt képtelen volt Róbert Kennedy meggyilkolását módszeresen előkészíteni. WILLIAM McLEANT választották meg a skóciai bányászok szakszervezeti szövetségének főtitkárává. McLean 1937-től tagja a kommunista pártnak, s neve Ismert a haladő mozgalmakban. MA KEZDŐDIK Varsóban a Lengyel Egyesült Néppárt V. kongresszusa. E párt Lengyelországban jelentős szerepet játszik a mezőgazdasági politika kialakításában. AICSI japán külügyminiszter a kormány ülésén közölte, hogy Icsiro Kavaszakl argentínai nagykövetet megfosztják tisztségétől a „Leleplezett Japán" című könyvében közölt helytelen nézetei miatt. GARY POWERS, az 1960-ban Szovjetunió felett lelőtt U—2 kémrepülőgép pilótája visszaemlékezéseit írja. A könyv Jövő év májusában jelenik meg a piacon. TAGE ERLANDER svéd miniszterelnök és Torsten Nilsson külügyminiszter április közepén Románlába látogat. A svéd államférfiakat Maurer román miniszterelnök hívta meg. DDCKWITZ nyugatnémet külügyi államtitkár az elmúlt hetekben tárgyalásokat folytatott a három nyugati nagyhatalom képviselőivel egy NSZK—Szovjetunió közötti légijárat megteremtésének lehetőségeiről. MINTEGY KÉTSZÁZ anguillai lelkes ünneplése közepette visszaérkezett Ronald Webster, a kis Karib-tengeri sziget elnöke, aki Washingtonban és New Yorkban járt. A tömeg lelkesedése csak nőtt, amikor Webster kijelentette, nem hajlandó Angliával tárgyalni Anguilla Jövőjéről, amíg nem vonják kl a brit csapatokat a sziget területéről. Pénteken érkezik Angulllába lord Ca radon, Anglia ENSZ-küldötte. A KENNEDY-FOKRÚL fellőtték a Mariner 7. Mars-rakétát. A Mariner 7-nek, ugyanúgy, mint az egy hónappal ezelőtt fellőtt Mariner 8-nak az a feladata, hogy felvételeket készítsen a Mars felszínéről és felvilágosításokat szolgáltasson arról, hogy van-e élet a bolygón. A csaknem egyórás késéssel kilőtt amerikai Mars-rakétán technikai nehézségek mutatkoztak, amelyek technikusok véleménye szerint veszélyeztethetik a rakéta sikerét. DE GAULLE francia elnök tegnap fogadta Costa Mandsz argentin külügyminisztert, aki hivatalos látogatásra érkezett Franciaországba. A háromnegyedórás beszélgetés fő témája a két ország közötti kapcsolatok fejlesztése, illetve Franciaország és Latin-Amerika viszonya volt. NIXON elnök tizenöttagú bizottságot alakított, amelynek feladata a kötelező katonai szolgálat megszüntetésére vonatkozó terv kidolgozása. Az elképzelések szerint az amerikai hadseregnek csupán önkéntesekből kellene állnia. A bizottságnak ez év novemberéig kell kidolgoznia jelentését. MM VITÁK A BUDAPESTI FELHÍVÁSRÓL Bonn — Nyugat-Németországban mindmáig gyűrűznek a viták a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti felhívással kapcsolatban. Az álláspontok különbözőek, attól függően, kl menynyire ragaszkodik a hivatalos bonni politika alapelveihez. Pénteken ismét nyilatkozatot tett közzé Wehner össznémetügyi miniszter, a Szociáldemokrata Párt alelnöke. Kifejtette, hogy a szövetségi kormánynak és minisztériumának elsőrendű feladata tanulmányozni, vajon miként lehetne összeköttetést teremteni, Illetve közvetlen párbeszédet kezdeni az NDK kormányával: Az NSZK kormánya felkészült a tárgyalásokra, Jelentette kl Wehner miniszter, s hozzáfűzte, hogy az NDK nemzetgyűlése 1968. augusztus 9-én felhatalmazta az NDK minisztertanácsát, hogy tárgyalásokat folytasson Bonnal. Semmi sem áll a tárgyalások útjában, hangsúlyozta a miniszter. Az NSZK nem akarja megsérteni a Német Demokratikus Köztársaság területi integritását, sem népeinek szuverenitását. Ezek után viszont Wehner miniszter fellépett az NDK elismerése ellen. Az NDK elismerése — mondotta — belenyugvás lenne a kettéosztottságba, s nem vezetne eredményre.