Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-19 / 66. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZERDA 1969. iráreius 19. BRATISLAVA XXII. ÉVFOLYAM 66. szám Ára 50 fillér VÉGET ÉRT A CSEMADOK RENDKÍVÜLI X. ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSÉ A párt januári politikája tette lehetővé az új program kitűzését Jóváhagyták az új programot és szervezeti szabályzatot 0 A CSEMADOK új elneve­zése: A Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetsége Q Megválasz­tották az új központi bizottságot és vezetőséget # Törekvéseink valóra váltásában cselekedjünk úgy, hogy megértésre találjunk a szlovák népnél és képviselőinél O A nem­zetek és nemzetiségek békés együttmunkál kodásának ügyét szolgáljuk Kedden a délutáni órákban a bratislavai Kultúra és Pihe­nés Parkjának kongresszusi ter­mében befejezte munkáját a CSEMADOK rendkívüli, X. or­szágos közgyűlése. Nemcsak a szövetség, hanem a csehszlová­kiai magyarság szempontjából is nagy eseménynek számít ez a kétnapos tanácskozás, mert a közgyűlésen egyhangúlag elfo­gadott új program szorosan összefügg nemzetiségünk idő­szerű problémáinak megoldásá­val. Hogy a program kifejezést nyerjen az elnevezésben is, a közgyűlés elhatározta, új ne­vet ad a szövetségnek: A CSEH­SZLOVÁKIAI MAGYAROK TÁRSA­DALMI ÉS KULTURÁLIS SZÖ­VETSÉGE. A közgyűlés második napján is jelen volt a párt- és állami szervek küldöttsége: Anton Ťažký, a CSKP KB és az SZLKP KB elnökségének tagja, az SZSZK Nemzeti Frontja Köz­ponti Bizottságának elnöke, va­lamint Bohuš Graca, az SZLKP KB titkára. A küldöttek vitával folytatták tanácskozásukat. El­mondhatjuk, hogy minden fel­szólalás a csehszlovákiai ma­gyarság kérdéseit érintette, a népműveléstől, az iskolaügytől kezdve az egészségügyig és az arányos képviselet megvalósí­tására irányuló törekvésekig. A problémák ésszerű megoldá­sát sürgették. Mindnyájan úgy látják a helyzetet, hogy a nem­A 24 OLDALAS mnspi ÚJ SZÓ GAZDAG TARTALMABOL: Jogszabályok, törvénytöredékek — Haraszti Gyula írása a húsz­éves szövetkezeti mozgalom helyzetéről. Olcsó a munkaerő? — A munkaerő alacsony ára nem ösztönzi a szakképzett­ség növelését (Zsilka László írása). A losonci járás égető problémái — Németh János interjúja. Minden út Rómába vezet — Szarka István riportja a fel­sőpatonyi Vörös Csillagból. Szüret után — Barsi Imre írása a 60 éves Csemiczky László festőmű­vész munkásságáról. Hevesi Gyula — A Budapesti találkozások cí­mű sorozatunkban Bábi Ti­bor írását közöljük. Vihar Pakisztánban — Harry Sichrovsky külpoliti­kai riportja. Rejtvények, humor, sport zetiségi kérdés rendezése után végre eljön a tettek ideje, s ezt csak úgy érhetjük el, mint ahogy az elfogadott határozat­ban is rögzítették: a CSEMA­DOK szervei, szervezetei, tag­jai tartsák alapvető kötelessé­güknek a programban foglalt célkitűzések valóra váltását. Tegyék ezt úgy, hogy törekvé­seik megértésre találjanak a szlovák népnél és képviselőinél is. A továbbiakban hangsúlyoz­zák: Erkölcsi kötelességünknek tartjuk, hogy kulturális-társa­dalmi tevékenységünkkel to­vábbra is a szocializmus javát, a nemzetek és nemzetiségek közötti békés egyUttmunkálko­dás ügyét szolgáljuk. Szőke Jó­zsef az elmúlt évben elért leg­főbb eredményt nem is annyi­ra az új nemzetiségi intézmé­nyek létesítésében, mint inkább abban látja, hogy a csehszlo­vákiai magyarság öntudatban, tudatos törekvésben megnőtt. Ma már tudja, mit akar, s cél­(Folytatás a 2. oldalon) Szívből köszönjük az elismerést A KÖZGYŰLÉS LEVELE LUDVÍK SVOBODA KOZTARSASÁGI ELNÖKNEK Tisztelt Elnök Elvtárs! Jóleső érzéssel és igaz örömmel jogadtuk a Munkaérdem­rendet, ezt a magas kitüntetést, amelyben a CSEMADOK-ot részesítette. Szívből köszönjük az elismerést. Szövetségünk húszéves tevékenységének megbecsülését látjuk benne. Kü­lön örömünkre szolgál, hogy ez a megtlsztelés éppen szer­vezetünk fennállásának huszadik évfordulóján megrende­zett X. országos közgyűlésen ért bennünket. Biztatásként és további munkánkban serkentésként is te­kintjük a Munkaérdemrendet. Tudatosítjuk, hogy ez a ne­mes gesztus kötelez bennünket. Kötelez arra, hogy a jövő­ben is ápoljuk nemzeteink és nemzetiségeink barátságát, testvéri együttműködését a szocializmus nagy művén. Meggyőződéssel valljuk, hogy a nemzetiségi kérdés igazsá­gos megoldása csak humánus és demokratikus társadalmi viszonyok között lehetséges. A párt politikája és akcióprog­ramja ezt a törekvést tükrözi. Ezt segíti az Ön áldozatos munkája is, amelyben az ország népének, közte az itteni magyarságnak legtisztább embersége jut kifejezésre. Biztosítjuk Önt, elnök elv társ, hogy szövetségünk társa­dalmi-kulturális tevékenységével a köz javát fogjuk szolgál­ni az Ön teljes megelégedésére. További érdemdús munkájához erőt, egészséget kívánunk. Küldöttségünk visszatért Budapestről (CSTK) — Kedden, március 18-án Budapestről Prágába uta­zott vissza a csehszlovák kül­döttség, amely hétfőn részt vett a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé­nek ülésén. A Ferihegyi repülőtéren Ká­dár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, miniszterel­nök, az MSZMP KB Politikai Bi­zottságának tagja és Komócsin Zoltán, az MSZMP KB titkára búcsúzott a csehszlovák küldött­ségtől. Röviddel dél után érkezett meg a ruzynéi repülőtérre ha­zánk küldöttsége, amelynek tagjai voltak: Alexander Dub­ček, a CSKP KB első titkára, a Honvédelmi Tanács elnöke, Ludvík Svoboda köztársasági el­nök, Oldfich Cerník mérnök, a CSSZSZK miniszterelnöke, Mar­tin Dzúr mérnök, vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter és Ján Marko mérnök, külügyminisz­ter. A ruzynei repülőtéren Evten Erban, a CSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának elnöke, dr. Peter Colotka pro­fesszor, a Szövetségi Gyűlés el­nöke, fosef Smrkovský, a Szö­vetségi Gyűlés első alelnöke, a Népi Kamara elnöke, farolím Hetteš mérnök és Jan Pillér, a CSKP KB elnökségének tagja, Václav Slávik, a CSKP KB el­nökségének tagja, a KB titkára, Jozef Lenárt, a CSKP KB elnök­ségének póttagja, a KB titkára, František Pene, a CSKP KB tit­kára, Václav Valeš mérnök, a CSSZSZK miniszterelnök-he­lyettese, a kormány további tag­jai, a köztársasági elnöki iro­da, a Nemzetvédelmi Miniszté­rium és a Külügyminisztérium vezetői, ezenkívül a Bolgár Nép­köztársaság, a Magyar Népköz­társaság, a Német Demokrati­kus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szo­cialista Köztársaság és a Szov­jetunió diplomáciai képviselői fogadták rendkívül szívélyesen a hazaérkezett küldöttség tag­jait. A különrepülőgép megérkezé­sekor a ruzynéi repülőtéren tartózkodók is lelkes tapssal üdvözölték a csehszlovák kül­döttséget. A Varsói Szerződés tagállamainak felhívása országaihoz A Varsói Szerződés tagálla­mai: a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság, a Lengyel Népköztársa­ság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztár­saság, a Román Szocialista Köz­társaság és a Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetsége — a Politikai Tanácskozó Testület ülésének részvevői — kifejezik óhajukat, hogy népeik békében és jószomszédi viszonyban kí­vánnak élni a többi európai nép­pel, továbbá azon szilárd elhatá­rozásukat, hogy közreműködnek kontinensünk biztonságának és az együttműködés légkörének kialakításában, felhívással for­dulnak valamennyi európai ál­lamhoz — egyesítsék erőfeszíté­seiket az európai béke és bizton­ság megszilárdítására. Európa népeinek jelene és jö­vője elválaszthatatlan kontinen­sünk békéjének megőrzésétől és megszilárdításától. Az igazi biz­tonság és a szilárd béke akkor szavatolható, ha az európai ál­lamok szándékaikkal, tetteikkel és minden erejükkel a feszült­ség enyhítését szolgálják, a rea­litások figyelembevételével cé­lul tűzik ki a megérett nemzet­közi problémák megoldását, a sokoldalú együttműködés kiala­kítását össz-európai alapon. A jószomszédi viszonyhoz, a bizalom megteremtéséhez és az egymás megértéséhez vezető út valamennyi európai ország né­peinek és kormányainak akara­tától és erőfeszítéseitől függ. Napjaink Európája, ahogy a má­sik világháború után kialakult, több mint 30 nagy és kicsi, kü­lönböző társadalmi rendszerű, földrajzi elhelyezkedésű és ér­dekű országot jelent. A történe­lem akaratából azonban egymás mellett kell élniük, s ezen a tényen senki sem változtathat. Egyre több kormány, parla­ment, párt, politikai és társadal­mi személyiség érzi át felelős­ségét a mai és az eljövendő nemzedék iránt azért, hogy ne kerülhessen sor újabb háborús konfliktusra Európában. Válto­zatlanul hatnak azonban Euró­pában olyan erők is, amelyek az európai fejlődéshez nem a vi­tás kérdések rendezésével és békés megállapodásokkal akar­nak hozzájárulni, hanem ehe­lyett évtizedekre kidolgozott új katonai programok alapján újabb hadosztályokat és rakétá­kat vonultatnak fel. Egy gyéké­nyen árulnak velük azok is, akik nem vonták le a kellő ta­nulságokat a második világhá­borúból, a német militarizmus és nácizmus szétzúzásából. Fon­dorlataik fokozzák a feszültsé­get, bonyodalmakat idéznek elő a nemzetközi kapcsolatokban. Az ülésen résztvevő államok kötelességüknek tartják, hogy a jövőben ls minden tőlük telhe­tőt megtegyenek annak érdeké­ben, hogy Európát megóvják az új háborús konfliktusok veszé­lyétől, és a békés egymás mel­lett élés elvei alapján tág teret nyissanak az összes európai or­szágok közötti együttműködés fejlesztése előtt, függetlenül azok társadalmi rendszerétől. Bármennyire bonyolultak is a még rendezetlen problémák, megoldásuk csak békés eszkö­zökkel, tárgyalások útján, nem pedig erőszak, illetve erőszak­(Kolytatás a 2 oldalonl KÖZEL-KELET ] Jordánia és Izrael panasza a Biztonsági Tanácsnál Újabb incidens a Szuezi-csatorna övezetében New York —El Farra, Jordá­nia ENSZ-képviselője panaszt emelt Csatorday Károlynál, a Biztonsági Tanács e havi elnö­kénél, hogy Izrael újabb légi­támadást intézett Jordánia ellen, s a támadásnál rakétá­kat és napalm-bombákat vetett le. Hangsúlyozta, az izraeli re­pülőgépek nagy károkat okoz­tak a termésben, két gépjármü­vet elpusztítottak és egy polgá­ri személyt súlyosan megsebesí­tettek. Hozzátette, hogy az iz­raeli lökhajtásos repülőgépek egymást követően harmadszor hatoltak Jordánia fölé. Az izraeli megbízott a Bizton­sági Tanácshoz intézett levelé­ben elutasította El Farra pana­szét, s Jordániát igyekezett fe­lelőssé tenni az arab gerillák tevékenységéért az izraeliek által megszált területen. A kairói rádió jelentése sze­rint kedden reggel incidens robbant ki a Szuezi-csatorna övezetében a Keserű-tavaktól délre, ahol izraeli harckocsik tüzet nyitottak az egyiptomi állásokra. Egyiptomi részről veszteség nem volt. A déli órákban izraeli csapatok tüzet nyitottak Port Tevfikre és Szuez városára. Az egyiptomi csapatok viszonozták a tüzet. Husszein jordániai király két­napos kairói látogatásának be­fejeztével tegnap Szaúd-Arábiá­ba utazott. Az Al Aliram keddi számában közli azt az interjút, amelyet Husszein adott a lap munkatársának. Hangsúlyozta, hogy a keleti front jelenleg az Iraki fegyveres erőknek Szíriá­ba érkezése óta megszilárdult, s hozzátette, hogy Irak, Szíria és Jordánia között teljes az egyetértés a katonai terveket illetően. A három ország rész­vételével egységes arab pa­rancsnokság működik. A jordá­niai uralkodó arról beszélt, hogy csak nagy nehézségek árán tudják pótolni azokat az anyagi veszteségeket, amelye­ket a jordániai hadsereg az 1967 júniusi háborúban elszen­vedett. Közölte azonban, hogy nemrégiben Nagy-Britanniátől kapott fegyvereket és az a szán­déka, hogy a szocialista orszá­gokhoz fordul fegyvervásárlás céljából. Husszein hangsúlyoz­ta, hogy a palesztinai ellenállá­si szervezeteknek nagyobb tá­mogatást kell kapniuk az arab országoktól, ezekntik az orszá­goknak reguláris hadseregé­től. Kifejtette, hogy a közel-keleti válság politikai ren­dezésének egyetlen módja a Biztonsági Tanács 1967. novem­bert határozatának végrehajtá­sa. Nem titkolta, hogy nem bí­zik a válság békés megoldásá­ban, s kijelentette, helyeselné egy arab csúcstalálkozó össze­hívását.

Next

/
Thumbnails
Contents