Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-18 / 65. szám, kedd

JUBILÁL A POZSONYI KOMUNALIS ÜZEM Eredmények és gondok Cél: a lakosság elégedettsége <# A mo?űda vezet # Nagy teljesítményű külföldi ruhatisztító gépek # Gon­doskodnak az utánpótlásról # A szakemberek hírnevé­nek visszaszerzéséért Húsz évvel ezelőtt, 1949. már­cius 15-én jött létre Bratisla­vában a közszolgáltatások üze­me. Még 1951-ben is csak 347 embert alkalmaztak. Az alap­eszközök értéke ekkor 945 300 koronát képviselt. Nem voltak megfelelő helyiségek. Sok ne­hézséggel és problémával kel­lett az új és nálunk szokatlan munkatartalmú üzemnek meg­küzdenie. Ahogy teltek, múltak az évek, ügy terebélyesedett az üzem, s javult a szolgáltatások minősége. Ezt bizonyltja az a téuy is, hogy míg 1951-ben a lakosságtól eredő bevétel 5 millió 54 000 koronát tett ki, adJig tavaly már elérték a 47 millió 185 000 koronás forgal­mat. A legnagyobb fejlődést az üzem mosodai részlege érte el. Míg egy pozsonyi lakos 1951-ben 4,33 koronát, tavaly már 41,68 koronát fordított mo­sodai szolgáltatásokra. A fejlő­dést leginkább az szemlélteti, hogy a mosodák közszolgálta­tása az említett idő alatt 857 400 koronáról 15 299 700 ko­ronára növekedett. Érdemes megemlíteni, hogy az egy főre eső szolgáltatások terén meg­előzték Prágát. Ha a kimosott fehérneműt tehervagonokba raknák, ahhoz nem kevesebb, mint 4857 vasúti kocsira volna szükség. A mosáshoz elhasznált víz több mint kétszer annyi, mint amennyi befér a lípnól víztárolóba. A ruhatisztítást is egyre töb­ben veszik igénybe. Míg ötven­egyben 6,80, tavaly 60,39 koro­nát tett ki az egy lakosra eső bevétel. Termé­szetesen a gyen­ge minőség és a hosszú vára­kozási idő mi­att sok kifogás hangzik el. Az üzem vezetősé­ge ezen úgy akar segíteni, hogy igyekszik beszerezni nagy teljesít­ményű külföldi gépeket. Ilyen pbidául a Spen­cer Mamoth gép, amely 40 perc alatt 75 kiló ru­hát tisztít ki. Míg a hazai gyártmányú Trichlor gép 16 óra alatt 400 kiló ruhát tisz­tit ki, addig az említett külföl­di gép 1575 ki­lót, s ugyanak­kor kevesebb vegyi anyag fel­használása szükséges, ami erő­sen csökkenti az önköltséget. A mosodákon, tisztításon kí­vül a legtöbben a borbély- és fodrász­üzleteket veszik igénybe. 1951-ben 111 borbélyt alkalmazott a főváro­si közszolgáltatási üzem, ta­valy már 165-öt. Szlovákia fő­városának asszonyai tavaly már 32,10 korona értékű fodrászatl munkát vettek igénybe. A koz­metikák 1952-ben kezdték meg a működést. Azóta ez az üzem­részleg is jó hírnevet szerzett. A múlt évben itt végzett mun­kából 1147 700 korona bevéte­le volt a közszolgáltatási üzem­nek. Egyre többen veszik igény­be a pedikürszolgálatot is. A parókakészítő részleg munkáját is eddig már mintegy 5300 asz­szony vette igénybe. A fényképészet és a filmezés Is egyre nagyobb teret hódít. Az elmúlt húsz év alatt az ama­tőrszolgálat dolgozói 2 880 000 méter filmet hívtak elő, illetve dolgoztak ki. A film- é.i a dia­ftlmrészleg tízéves fennállása alatt 2 049 300 méter negatívot dolgozott fel. Az üzem e téren ls egyre arra törkeszift, hogy szolgálatait mindjobban tökéle­tesítse. Az amatőr film feldol­gozására a nyugatnémet Hosz­tert cégtől automatagépet vá­sárolt. Ez a berendezés lehe­tővé tette, hogy a film feldol­gozását nappali fénynél lehes­sen elvégezni. A központ telje­sítményét ezek után 40 száza­lékkal lehet növelni, ugyanak­kor 10 dolgozót megtakaríta­nak. Az említett cégtől megvá­sárolt gép lehetővé teszi azt is, hogy műszakonként 50 film helyett 200 filmet hívhatnak elő. A főváros lakosainak iga­zolványokra, illetve útlevélre nem kevesebb mint 625 376 és csaknem egymillió másféle for­mátumú fényképet készítettek. A múlt kötelez A bratislavai közszolgáltatá­si üzemek — 1961-.ben Munka­érdemrenddel tüntették ki — jelenleg 1600 embert alkalmaz­nak. Az alaj>eszközök értéke ma már meghaladja az 55 mil­lió koronát. A dolgozók átlag­keresete 1400 korona. Hazánkban elsőként Bratislavában vezették be a gyorstisztítást. — Hatalmas fejlődést értünk ed — mondja Emil Lupták igazgató. — Ennek ellenére nem vagyunk elégedettek. Ke­ressük az utat, hogy az elkö­vetkező Időszakban a legköze­lebbi jubileumig még szebb eredményt érjünk el. A legna­gyobb jutalom az lesz számunk­ra, ha a lakosság minden igé­nyét ki tudjuk elégíteni. Ilyen szellemben akarjuk irányítani a tanoncképzést, a mesterlevél elsajátításának feltételeit. Hogy az üzemnek sikerül majd hírnevének öregbítése, erre kezesség, hogy több mint 1000 dolgozó legalább már öt éve dolgozik az üzemben. Az ünnepi összejöveteleken — ahol szó esett a húsz év eredményei­ről és gondjairól — kitüntették a legjobb dolgozókat. NÉMETH JÁNOS HÁROM TELEFONBÖL EGV SEM . .. Elhallgatott a lakásomban a a telefon. Napok óta „süket". Be­jelentettem a hibát, s ha nem is azonnal, de intézkedés történt. A harmjdik napon a kassai pos­ta egyik szerelője keresett fel es közölte: „Megtaláltam a hibát, elvágták a lakásukba vezető dró­tot .. ." Csodálkozásomból még tal sem ocsúdtam, a szereifi foly­tatta: „Két második emeleti la­kásba a napokban bevezették a telefont, de miután a szerelők nem tudták behúzni az új telefo­nok huzaljait a vezetékbe, elvág­ták az önök vezetékét és azt húz­ták be az új telefontulajdonosok la­kásába ... Én az odavezető dró­tokat, mint nem odatartozókat szintén elvágtam, így ez a két telefon sem működik ... Az ügyet jelentettem az illetékeseknek, jöj­jenek és csináljanak rendet . . ." Hát Igy történt. Továbbra is „süket" a telefonom, de hát le­gyek „boldog", mert az alattam lakóknál sem működnek a telefo­nok. Ezt aztán elintézték . . . Illllllf Elektronikus számológépek az irodákban Az elektronikus számológépeket előbb katonai, majd tudomá­nyos számítások céljaira használták. Mindkét típusú, számításnál viszonylag kevés adatból indulnák kl és sok műveletet végeznek vele. A gazdasági élet számításainál éppen fordított a helyzet. Sok adatot dolgoznak fel viszonylag kevés számítással. Ahhoz tehát, hogy az elektronikus számológépek behatoljanak a gazda­sági életbe, bővíteni kellett az „emlékezőtehetségüket". Ez a fel­adat, a külső memóriaegység létesítésével lényegében megoldó­dott. • Mire használják az irodákban az elektronikus gépeket? Egy amerikai repülőgépgyár aerodi­namikai és konstrukciós szá­mítások elvégzésére vette igénybe a számológépet, jó hasznát vette annak tisztázása­kor is, hogy nagyarányú szál­lítási kötelezettségeinek idő­rendi teljesítéséhez hány és mi­lyen képzettségű új alkalma­zottról gondoskodjék, mikor és milyen alkatrészek gyártásához fogjon hozzá, hogyan szervez­ze meg legjobban a gyártást stb. A számológép ezt az ún. eljáráskutató feladatot egy óra alatt oldotta meg. Egy amerikai vegyészeti gyár tisztán szeretett volna látni ab­ban a kérdésben, hogy mennyi gyártási költség terheli nagy­számú gyártmányait. (A vegyé­szeti gyárakban ennek megál­lapítása azért nehéz feladat, mert a gyártás folyamatos.) A probléma tisztázásához az egyenletek nagy tömegének megoldására és 400 000 számo­lási művelet elvégzésére volt szükség. Az elektronikus szá­mológép néhány órán belül megoldotta a feladatot. * Az amerikai General Electric Company elektronikus számoló­gép segítségével sikeresen meg­szervezte hat egymástól függet­len gyárának központosított anyagkönyvelését, és ezáltal csökkentette az anyag- és szál­lítási költségeket. Egy másik gyár eladási eredményeinek gyors értékelésére használja fel a számológépet, hogy gyár­tási programját mindenkor a szükségletnek megfelelően mó­dosíthassa. A több ezer alkal­mazottal dolgozó gyárak bérel­számolásra is használják az elektronikus számológépet. A korszerű gépek néhány óra alatt elvégzik a havi bérelszámolást. A Szovjetunióban is a tudomá­nyos és a gazdasági élet szá­mos munkaterületén alkalmaz­nak elektronikus számítógépe­ket a legkülönbözőbb feladatok megoldására. Bonyolult gyártás­A HELIKOPTER ALKALMAZNA! A népgazdaságban a helikop­tereket főként a következő fel­adatokra használják: az utak nélküli, nehezen megközelíthe­tő területekkel való kapcsolat fenntartására; terjedelmes áruk külső felfüggesztéssel történő szállítására; gyors orvosi se­gítségnyújtásra; erdőtüzek oltá­sára; légi fényképezésre; me­zőgazdasági célokra. Érdekes a helikopterek me­zőgazdasági célokra való fel­használásának a problémaköre. Itt leginkább a növények kár­tevői és betegségei elleni vé­dekezés során, a vegyszeres gyomirtásban s a műtrágyaszó­rásnál alkalmazhatók. A kísérletek során gyümöl­csösöket és szőlőtelepeket per­meteztek be bordói lével. A per­metezést több típusú helikop­terrel, különféle sebességgel és más-más magasságból végezték. A különböző módon végrehaj­tott permetezés minőségi érté­kelését és összehasonlítását a levelek alsó és felső felületén található permetcseppek meny­nyisége alapján végezték. A helikopterek mezőgazdasá­gi jellegű felhasználása széle­sebb körű, mint a repülőgépe­ké. Helikopterek alkalmazása indokolt pl. abban az esetben, amikor a növény levelei alsó felületének vegyszerrel való alapos bevonása szükséges, vagy a terep domborzata a repülő­géppel való permetezést lehe­tetlenné teszi, esetleg a meg­munkálandó terület közelében nincs alkalmas hely a repülő­gép fel- és leszállására. szervezési, konstrukciós, sta­tisztikai, űrkutatási és más fel­adatokat oldanak meg elektro­nikus berendezések segítségé­vel. Az elektronikus számológé­peknek a gazdasági életbe való bevezetése új foglalkozásokat is teremtett. Ilyenek például a programozó matematikus és a gépkezelő. Külön tanfolyamo­kon oktatják a tudnivalókra azokat, akik erre a pályára je­lentkeznek. A szervezőirodák tevékenysége is megélénkült az elektronikus számológépek meg­jelenése óta. Ma már arra is törekednek, hogy miként lehet az elektronikus számológépet egy üzem vagy vállalat életébe a leggazdaságosabban beillesz­teni. íróasztal nagyságú számológépek A világon azonban számos közepes nagyságú gyár és vál­lalat is működik. Ezek sem megfizetni, sem kihasználni nem tudják a nagy gépeket. Számukra ma már sorozatban készülnek a közepes és kis elektronikus számológépek. Az ilyen gépek egyike például 5555 összeadást képes elvégezni egy másodperc alatt. Különösen Jól beválnak az Irodák életében a valamely konkrét szükséglet kielégítésé­re szerkesztett elektronikus célgépek. Egy nagy külföldi áruház például 8000 cikket tart raktáron és 1000 viszonteladó­val dolgozik. Az egész ország­ba kiküldött katalógusai alap­ján számos egyéni rendelés is befut hozzá. Raktárkészletének nyilvántartása és a szükséglet szerinti feltöltése rendkívül fontos feladat. Raktárkészletét korábban 60 alkalmazott tartot­ta nyilván, de nem tökéletesen. Az áruház vezetősége ezt fel­ismerve rendelt egy elektroni­kus célgépet, amely 10 kezelő segítségével tökéletesen meg­oldotta a kényes feladatot. A gép mágneses dobon tartja nyilván a 8000 cikk mindegyi­kéből fennálló raktárkészletet. Amikor egy rendelés befut, a gépkezelő bebillentyűzi a cikk katalógusszámát és a rendelt mennyiséget; a gép elvégzi a levonást és megállapítja az új raktárkészletet. Amikor új szál­lítmányok érkeznek, a gépke­zelő ismét bebillentyűzi a cikk katalógusszámát és a korábbi egyenleghez hozzáadja a növe­kedést. A gép napi 90 000 köny­velés után minden este önmű­ködően kimutatást készít a na­pi forgalomról és a záró rak­tárkészletről. Működése persze sokkal egyszerűbb, mint a nagy gépeké. Elektronikus irodai középgépek Érdekes a fejlődés útját kft-, vetnünk. Az első elektronikus gépek egyike a világháború alatt készített ENIAC volt. A gép elhelyezésére 30 méter hosszú teremre volt szükség és 18 000 elektroncső működött benne. A mai elektronikus sz&v mológépekben jóval kevesebb elektroncső található, sőt nem egy esetben már ezeket is jó­val tökéletesebb elektronikus, elemek helyettesítik, és mégis sokkal nagyobb teljesítményűek. Az elektronikus számológép pek behatolása a gazdasági életbe magával hozta a közép-, és kis elektronikus gépek és, speciális célgépek (mint a pél­daként ismertetett áruházi cél-, gép) megalkotását. Ezen a te­rületen az egyik legújabb ered­mény az elektronikus rendsze­rű könyvelőgép. A könyvelőgépekről tudjuk, hogy feladatuk a régi egyen­legből levonás vagy hozzáadás után új egyenleg képzése. E célból a régi egyenleget be kell billentyűzni a gépbe. Ettől a munkától kíméli meg a köny­velőt az elektronikus számoló­gép. A gépbe beillesztendő számlapnak (kontónak) ugyan­is mágnesezhető bevonat van a hátlapján. A régi egyenleg mágneses nyomok formájában a hátlap mágnesezhető részén található. Ezt „olvassa le" a gép és továbbítja rögtön a szá­molószerkezetbe. A szerkezet a " régi egyenleghez hozzáadja vagy levonja belőle a kezelő által bebillentyűzött új könyvelési té­telt és a kapott új egyenleget láthatóan kiírja a számlalap elülső oldalára, és láthatatlanul — mágneses nyomok formáján ban — rögzíti a számlalap hát­oldalán. A szerkezetet az új mágneses egyenleg leírásával egyidejűleg törli a régi mág­neses egyenleget, de arra már nincs is szükség, mert az lát-s ható és maradandó formában a számlap elülső oldalán sze­repel. Az elektronika elhatolt már a számlázógépekig is. A szám­la szövegét villamos írógéppel írják és a számolást az írógép­pel összekapcsolt elektronikus számológép végzi, amely a? eredményeket az írógéppel ön­működően a számlára íratja. Itt tart ma az irodai gépek fejlődése! Beszámolónkban nem törekedhettünk teljességre, de tálán sikerült megmutatnunk a fejlődés főbb irányait. Ne felejtsük el azonban az irodai munkák gépesítésével kapcsolatban, hogy gépesíteni csak hibamentes adminisztrációt lehet. Addig is, amíg felszereljük holnapi irodáinkban a legújabb gépeket, a mai lehetőségekhez y képest is szakadatlanul tökéletesítsük az ügyvitel pontossá-­gát. A plzeüi Lenin Művek elméleti számítóközpontjában bonyolult műszaki és gazdasági jellegű számításokat végeznek a MEDA, National Eliot 803 A és AP 4 típusú elektronikus számológépeké­segítségével. Egy gőzturbina megszerkesztéséhez szükséges szá­mításokat például a gép 34 óra alatt végezte el. Két kvalifikált dolgozónak erre legkevesebb egy évre lenne szüksége. — A ké­pen a gépek kezelője.

Next

/
Thumbnails
Contents