Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1969-02-09 / 6. szám, Vasárnapi Új Szó
MINDENRŐL HAZUNK TAJAKertészkedők téli örömei Gyalog menjünk munkahelyünkre És gyalog térjünk onnét vissza, ez talán a legkevesebb, amit egészségünk érdekében megtehetünk. Ezt persze könnyű mondani. Az ilyen gyaloglás csak akkor lehetséges, ha a szokásosnál kb. fél érával előbb kelünk fel. Erre pedig — különösen most, farsang idején — kevesen képesek. A helyzet azonban mégsem kilátástalan, különösen akkor nem, ha valakinek kertje van, ahol — bár ez kissé furcsán hangzik — télen is végezhet kétkezi munkát, és így teheti meg a tőle telhetőt saját egészsége érdekében. Többek között ellapátolhatja a havat a ház körül, majd a ház kapujátéi a kert kapujáig és azután mindenütt megtisztíthatja a hótól kertjének útjait, ösvényeit. Ezzel egyrészt tetszetőssé változtatja a téli kertet, másrészt helyre állftja a vérkeringést meggémberedett végtagjaiban. Mindenképpen előnyös tehát, ha így cselekszik, ám ezzel sem tett meg mindent. A hó ellapátolása közben ugyanis gondolnia kellene arra a talán csekélységnek tfinő tényre is, hogy az olvadó hó kiváló minőségű vizet tartalmaz. Kár lenne tehát, ha felhasználatlanul csorogna a csatornába. Aki ezt tudatosítja, ax azt is tudja, hogy a havat mindenkor a legmegfelelőbb helyre kell lapátolnia, pl. a virágágyakra, a komposztgödörbe vagy pedig a bokrok és a fák tövébe. Ügyelnie kell arra, hogy a havat tényleg a tövükre lapátolja, nem pedig reájuk. A bokrokra lapátolt hó ugyanis bizonyos körülmények között csak kárt okozhat. Bárki megfigyelheti, bogy a bokrok sok esetben összetörnek a rájuk nehezedő súlyos bótőmeg alatt. Ez különösen az örökzöld tákat és bokrokat veszélyezteti, és közülük ls főleg azokat, amelyek talajközelben hajtanak ágakat. Hosszan tartA, sfirfl havazás után előfordulhat, hogy túl sok hó borft|a a fákat és a bokrokat. Ilyenkor ei a leghelyesebb, ha egy hosszabb rúddal leverjük róluk a fölösleges havat. Többek között ez is a kertészkedők téli munkája, amelynek elvégzése különösen a gyerekeknek okozhat sok örömet. A csillogó fe hér hó mindig vonzó, még akkor is, ha a fák ágairól lerázva nyakukba pottyan s onnét ingük alá csúszva készteti őket kacagásra, vidám tréfálkozásra. K. Welssberger Hogy télen is tojjon >a tyúk A háziasszonyok általános panasza, hogy télen nem to jtk a tyák. Ez természetes, ha nem gondoskodunk kellőképpen a tyúkok elhelyezéséről, illetve takarmányozásé rôl. Télen a tojástermelés legfontosabb tényezője a meleg ól. Ez nem jelent fűtött helyiséget, hanem huzatmentes, száraz ólat, "ahol a nap bármelyik időszakában, még éjjel ls védelmet nyer az állat a hideg ellen. A meleg ól azonban nem minden. A helyes takarmányozás is fontos előfeltétele a tojás termelésnek. Sajnos e téren nagyon rossz tapasztalataink vannak, mégpedig az, hogy a háztáji tyúkok jelentős hányada a tél folyamán kukoricát kap. S mondjuk meg őszintén, annyit ehetnek belőle amennyi csak jólesik. Bírja a góró, a padlás. Szegény tyúkokat valóságos hízókúrára készteti a gazdasszony. Amilyen arányban hízik a tyúk, olyan arányban csökken a tojáshozam. Ebből az a tanulság, hogy sosem takarmányozzuk egyol dalúan, főleg kukoricával ne. Ha azt akarjuk, hogy télen ls legyen tojás a háznál, választékosan készítsük el a tyúkok eledelét. Ne sajnáljuk az árpát, napraforgót, a búzaocsút és ház táján található egyéb szemestakarmányt Ezekhez minden esetben adjunk nedvdús takarmányokat is. Legalkalmasabb a sárgarépa, a takarmányrépa, a káposzta- és a különböző ételmaradékok. Nagyon alkalmas kiegészítő eledel a zöldtakarmány. Hogy honnan vegyünk télen zöldet? Házilag könnyen előállítható. Nem kell más hozzá, mint egy faláda, vagy vala milyen edény. Ebbe helyezzük el az árpái, búzát, egyszóval azokat a gabonaféléket, amelyeket csíráztatunk. A magot néhány órai áztatás után rakjuk az edénybe, majd vizes ronggyal letakarjuk. Három-négy nap múlva, amikor a csírázás megkezdődik, levesszük róla a takarőt A fény hatására a csira kizöldül és megnő. Állandó öntözés mellett a zöld többször ls vágható. Bármilyen helyiségbein csíráztathatunk, ahol e szükséges 18-20 fokos meleg biztosítható. A szakszerű takarmányozás mellett langyos vízzel Itassuk az állatokat. A napi eleséget a délutáni órákban kiegészíthetjük kukoricával, egyrészt azért, hogy e hosszú éjjeleken ne éhezzen az állat, másrészt azért, mivel a kukorica jelentős mértékben biztosítja a tyúkok hideg éjjeleken nélkülözhetetlen testmelegének fenntartását —a— VADASZOKNAK Erre is gondolhatnánk A határt Járom keresztülkasuL Néha megállok és a távcsövön keresztül szemlélem az összehúzódó foglyok csapatát vagy a puskaport szagolt fácánkakas óvatos bnkdácsolását. A rozstábláu az öreg suta fel-felkapja a fejét. Akár sötét estéig is elnézem járásunk „nagyvadját". De az idő parancsol és tovább kell mennem. Ahogy hazafelé bandukolok, útközben hátizsákombúi eleséget szórok az akácfék tövébe. Gondolataim most messze járnak. "A Budapesten megrendezendő első kiállításra gondolok. Vajon ml lesz az, amivel mi ezen részt veszünk? Jó lenne, ha a járásunkból akárcsak egy trófea is odakerülne a világ szakembereinek a szeme elé. Arra nem 1a merek gondolni, hogy esetleg dijat is nyerünk. Ezért az illetékeseknek már most komolyan hozzá kellene látniuk a szervező munkához. Talán még lehetne valamilyen eredményt elérni. A vadászati kiállítások történetében az 1971ben Budapesten rendezendő viseli először a világkiállítás elnevezést. Ei az első olyan vadászati kiállítás, amelyet a kiállítások nemzetközi Irodája hivatalosan ls nyilvántartásba vett, és a különleges kiállítások kategóriájába sorolt be. A kiállítást 1971. augusztus 27-től szeptember 30-ig tartják. A távolinak Iát szó idő viszont mégis közeli. Vajon a trófeabemutató szakbizottság a Jövő évi trófeákat el tudja-e még addig fogadni? De még ha el is fogadja, már csak két szezon áll a vadászgazdák rendelkezésére . . ., hogy olyan trófeát találjanak, amivel méltán lehetne képviselni hazánkat egy Ilyen tekintélyes fórumon, mint a vadászati világkiállítás. Itt nem árt még annyit megjegyezni, hogy az Ilyen kiállításokon szerzett Ismeretségek, tapasztalatok, esetleg a bemntatott tárgyak, vadászati kellékek bizonyos hasznot 1a Jelenthetnek mind az orszégnak, mind a vadászegyesületnek. (B. L.j család # otthon DIVAT A mellény célszerű téli viselet. Jól melegít, pulóverrel és blúzzal egyaránt viselhetjük. A vastagabb szövetmellény hővösebb Időben a szvettert is helyettesíti. Készülhet a szoknya anyagából vagy elütő színű kelméből. 1. Elöl villámzárral csukódó kockás mellény, ugyanolyan anyagból varrott szoknyával. Karcsú derekúak övvel, teltkarcsúak öv nélkül viseljék. 2. Csinos, fiatalos kockás mellény és szoknya, fehér ingblúzzal. A mellény szélét, „V" alakú nyakklvágását és karöltőjét kötött pánt díszíti. 3. Fekete vagy sötétszürke szoknyánkhoz pepita mellényt varrjunk magunknak, férfifazonnal és a szoknya anyagából készült, megköthető övvel. HÁZTARTAS Mit készítsünk fagyasztott zöldségből Párolt zöldborsó vegyes zöldséggel Vegyes leveszöldséget megtisztítunk és egy fél fe) reszelt vöröshagymán, karikákra vágva puhára pároljuk. A fagyasztott zöldborsót vajon vagy zsíron egy külön edényben, fedő alatt szintén puhára pároljuk, és ha kész, a zöldséghez keverjük. Rizskörettel tálaljuk. Rakott tök vagy rakott zöldbab A családtagok számának megfelelően egy vagy két doboz fagyasztott tököt (zöldbabot) veszünk. Meleg helyiségben tartjuk, hogy felolvadjon. Közben darált sertéshúst apróra vagdalt vöröshagymán, zsírban puhára párolunk, megsózzuk, megborsozzuk, majd a felmelegedett tök felét egy megzsírozott, zsemlemorzsával meghintett tűzálló tálba tesszük, kissé megsózzuk, rárakjuk a darátl húst, majd a tetejét ismét tökkel (zöldbabbal) borítjuk. Tejfölbein elhabart tojással leöntjük, egy kevés vajjal meglocsoljuk, és sütőben megsütjük. Miseit parajfőzelék Egy doboz fagyasztott parajt egy kevés zúzott fokhagymával, csipetnyi feketeborssal és sóval átforralunk, majd dobunk bele egy darabka vajat és tejben elhabart sima liszttel besűrítjük. Azután mixerbe tesszük és habosra keverjük. Burgonyakörettel és tükörtojással tálaljuk. MINDENT A MAGA HELYERE Akármilyen tiszta és gondozott a lakásunk, a rendet megbontják az egyes háztartási eszközök, takarításhoz szükséges holmik, ha nincsen állandó helyük, ahová elrakhatjuk őket, hogy ne legyenek szem előtt. Minden lakásban akad egy sarok vagy egy félreeső hely ahová beállíthatunk egy szekrénykét vagy elfüggönyözhetünk egy részt ezeknek a holmiknak a részére. Képünkön ötlettel akarunk szolgálni olvasóinknak, és bemutatunk egy célszerű kis szekrényt, amelyben a porrongyoktól kezdve a söprőig és felmosó vödörig minden takarítóeszköz és mosószer belefér. Még a szekrény ajtaját is ügyesen felhasználhatjuk, és ide is akaszthatunk egves holmikat Kedves Olvasóink! Naponta egyre több vltabozzászóláa érkezik szerkesztőségünkbe. Nagyon örülünk olvasóink érdeklődésének éi ezentúl ls szívesen fogadjuk véleményüket, amelyek mindegyike egy-egy szavazatnak számít. Mivel február folyamán lezárjuk a minivltát, csak az Időben beérkezett hozzászólásokat közöljük a Család-otthon rovatban. Ma elsőnek: DÁVID NÁNDOR katona (VÜ — 8060 Pŕtmda, O. Tacbovj és társai hozzászólását közöljük: „Tízen vagyunk itt magyar fiúk a kaszárnyában, és igen megfontoltan megtárgyaltuk a miniproblémát. A fiúk véleménye nagyon röviden a következő: (a nevüknek csak a kezdőbetűit írom). B. J.: „Még a molyok ls haragszanak a minire, mert olyan rövid, hogy nincs mit rágni rajta." W. A.: „Gazdasági szempontbői talán jó. mert anyagot takarítanak meg vele." R. S.: „Amióta elestem végette, egyenesen utálom." B. L.: „A mini olyan, mint egy sláger, mindenki dúdolja, de egyszer kimegy a divatból." B. K.: „Van akinek illik, de . . ." M. J.: „Csodálatos!" J. M.: „Nem akarok senkit a véleményemmel megbántani." F. L.: „Lányok, a szoknya még nem minden!" H. J.: „Legyek őszinte? A szép mini nem csúnya." D. N.: „Az én szerény véleményem megegyezik Aradszky László egyik dalával: „ha nekik jó, hát nekem is iá". Különben a képünkön bemutatott meghosszabbított mini egyhangúan tetszett itt mindenkinek. Szerintem ez a szoknya egyáltalán nem visszatetsző, sőt nyugodtan merem állítani, hogy ez a szoknya lesz a jövő slágere. TÓTH MIHÁLT pedagógus (Hurbanovo) leveléből idézők: „Férfi szemmel nézve nagyon tetszik a mlnlvlselet. Azonban, úgy mint más divatnak, ennek ls megvannak a követelményei. Nem mindenki viselheti. Bizony gyakran látni olyan miniszoknyás nőket, akiknek (bocsánat a kifejezésért) nem szép a lábuk, vagy akik jó néhány kiló felesleggel rendelkeznek. A miniszoknya önkritikát követel viselőjétől! — A január S-l számunkban bemutatott minta — a majdnem térdig érő szoknya — tetszik a legjobban. Nem okozhat megbotránkozást, mntatós és elegánsabb is a mininél." FARKAS IMRE (Nagycétény) olvasónk többek közt ezt írja: „A minit illetően esztétikai és erkölcsi felfogásokkal állunk szemben. A régi közmondás azt tartja, hogy rnba teszi az embert, s eben van is valami. Öltözködésünkkel igazoduunk kell a társadalom erkölcsi és esztétikai felfogásához. A miniszoknya tulajdonképpen semmi rosszat nem rejt magában. Akinek megfelelő az alakja és fiatal, viselje, de ne majmolják azok, akiknek korához és termeléhez nem illik. Legyen a miniszoknya a fiataloké, de ők se vigyék túlzásba. Az aligszoknya viseletét el kellene tiltani, mert ez valóban sérti a szocialista erkölcsösséget és bosszantja az Idősebb generációt Is." GÁL LÖRÁNT nagymácsédi olvasónk szerint a miniszoknya a 15—20 éves lányoknak illik, akiknek jó alakjuk van, de akik a fent említett tulajdonságokkal nem rendelkeznek és mégis viselik, nevetségessé válnak. KERESZTES PIROSKA komáromi olvasónk azt írja, hogy neki tetszik a mini, de nem minden testalkaton. Nézete szerint a legízlésesebb és legpraktikusabb a térdig érő vagy a térd fölött 3—4 cm-es hosszúságú szoknya. Egészségi szempontból nem találja helyesnek télen a minlviseletet. KELEMEN TIBORNÉ (Ipolyvarbó) 16-től 25 éves korig ajánlja csak a miniszak nyát, mégpedig a fiatal, kifogástalan termetű lányoknak és asszonyoknak. Szerinte több önkritikára lenne szükség és többször kellene a tükörbe nézniük a miniszoknya viselőinek. GOTTLIEB MÁRTA (Malý Háj) szerint a mini általában minden fiatal lánynak illik, de jól fontolóra kell venni, bogy kl viselheti. 20 éveseknek a kissé hoszszabb szoknyát ajánlja, s azt írja, télen sem ártana a hosszabb kabát, mert nem valami kellemes látvány a kékes-vörös lábszár. MINDENKINEK