Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-06 / 31. szám, csütörtök

Vödröket, fazekakat és kovácsoltvas szerszámokat gyártottak már 1845 óta a szepességi Matejovce községben. Ax egyre korszerűbb Tatramat vállalat ma háztartási gépeket, parkettfényesítőket, mosógépeket, elektromos vízmelegítőket gyárt. Az üzem legnagyobb sikerét a francia szabadalom alapján készülő programvezérlésű, teljesen önműködő mosógéppel érte el. — A képen: Az EZ-80-B villanybojler szerelése. (G. Bodnár — ČSTK felv.) Kis Béla elvtárs emlékére Amint már arról hírt adtunk, 1969. január 28-án éjjel, hosszú betegség után 84 éves korában elhunyt Kis Béla elvtárs, a CSEMADOK kassai szervezetének alapító tagja és szervezője, pártunk régi harcosa. 1885-ben született szegény talusi szabómester második gyermekeként. Kilencen voltak. Béla tanulni ment, de tanulmányait betegsége miatt 18 éves korában abba kellett hagynia. Attól kezdve saját lábán állt. Az első világháborúban korán orosz hadifogságba esett, ott rövidesen kapcsolatot teremtett a magyar hadifoglyokkal, szervezőjükké, oktatójukká vált. Megválasztották a külföldi hadifogolymunkások területi párttitkárává. Ax ott megjelenő Vörös Qjságot •xerkesxtette, Részt vett ax ellenforradalom elleni harcokban és Kolcsakék börtöneiben is sínylődött. A háború után haxajött, családot alapított és folytatta tevékenységét a munkásmozgalomban. Exért és múltjáért a Horthy-rendőrség üldözőbe vette egész családjával együtt és csak nehezen, családja segítségével mentették meg életét. A megújult pártszervezetnek 1945-ben első tagjai közé tartoxott, majd 1948 után megkexdte a Kassán működő CSEMADOK helyi, később járási és kerületi sxervezetének alapítását. A szervezetnek hosszabb ideig funkcionáriusa volt. A kerületi Nemzeti Front elnökségének is tagja volt. Politikai iskolákon oktatóként működött. Az Októberi Forradalom 50. évfordulója alkalmából kormányunk kitüntette és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a Vörös Csillag érdemrendet adományozta neki. Akik ismerték, szerették. Céltudatos, sxorgalmas és okos harcosa volt népének és pártjának. Emlékét szívünkben megifirlzxük . . Kelet-Szlovákia faiparának távlatai A kelet-szlovákiai kerület gazdaságfejlesztési programtervezete — melyet az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottsága legutóbbi plenáris ülésén hagyott jóvá a faipart illetően — szükségesnek tartja az 1975tg kitűzött elgondolások megvalósítását, konkrétan néhány faipari kombinát és bútorgyár felépítését. A kerület egyik közismert faipari szakembere, Ivan Makovický mérnök, az iglói „Nový Domov" bútorgyár igazgatóhelyettese — aki aktívan részt vett a kerület programszervezetének kidolgozásában — erről így nyilatkozott: — Előrebocsátom, egyáltalán nem lehetünk elégedettek kerületünk fafeldolgozó iparőnak helyzetével. Például az országos- bútorgyártásbői csupán bárom százalékban veszik kl részüket, ami elenyésző ... A föderatív államjogi rendezést követően nagyobb remény van arra, hogy fafeldolgozó Iparunk fejlesztésében sikeresebb előrehatadőst érjünk el. Mint ismeretes, ez év elején Zilinán megalakult a Szlovákiai Faipari Vállalatok Igazgatósőga, melytől a fejlesztésvonalán sokat várunk. Az is köztudomású, hogy a piacon jelenleg Jelentfis hiány van faipari termékekből. Konkrétan a bútorra, az ajtókra, a lakásépítéshez szükséges egyéb termékekre, a fűrészelt árukra, a parkettákra stb. gondolok. Ezt a hiányt fafeldolgozó iparunk jelenlegi kapacitásával képtelen pótolni. Odáig már eljutottunk, hogy kerületünk gazdaságfejlesztési tervében ez az Iparág ls méltó helyet kapott. A már jóváhagyott programtervezet alapján sor kerül két Jelentős falpart kombinát felépítésére Sarišon és a Szepességben. Ezenkívül felépült két nagy bútorgyár Sabinovon és Királyhelmecen. A sabinovi gyár a kevésbé hasznos hulladéknyersanyagból faforgácsdeszkákat ls készít majd exportra. Erre mér érkeztek megrendelések a kapitalista államokból. Az- exportált termékek ellenértékeként külföldi gépi berendezésekkei látjuk el bútorgyárainkat. — Kelet-Szlovákia faiparának fejlesztését támogatják azok a távlati tervek is, melyek szerint a Szovjetunióból évente megközelítőleg 250 000 köbméter osztáiyozatlan fűrészelt tűlevelű fát hozunk be, s ennek fejében növeljük a Szovjetunióba szállított bútorok mennyiségét. Az országhatárhoz közel, Királyhelmecen hatalmas osztályozőállomás létesül, innen kerül tovább a behozott fűrészelt áru a hazai feldolgozó üzemekbe, illetve a külföldi piacra. Mindezek az elképzelések a közeljövőben a megvalósítás stádiumába kerülnek. Az Idén megkezdődik a sabinovi, jövőre a šariäi kombinát, 1971-ben a királyhelmect üzem építése, s 1975-ig sor kerül a szepességi fafeldolgozó kombinát építésére ls. —ik. • A MOSZKVAI NAGYSZÍNHÁZ júniusban Szófiába látogat, júliusban a balettegyüttes a londoni Covent Gardetiben lép fel. Szeptember második felében Berlinben vendégszerepel a szovjet színház, decemberben pedig megkezdik hathetes párizsi vendégjátékukat. • KÖZZÉTETTÉK John Steinbeck végrendeletét. Több mint egymillió dollár értékű vagyont hagyott hátra. !!í!l!ll!H!!SIIIS!ll!!lll!!ISIil!ll!lll maj mm jubileumi kiállítása Bratislavában A Franciaországból évtizedekkel ezelőtt elindult naiv festészet világszerte elterjedt. A hazai neoprlmltív piktúra egyik legismertebb képviselője Juraj Lauko, aki mór gyerekkorában ügyesen kezelte a ceruzát. De Békés megyei szegényparaszt szülei a mészáros- és hentes mesterségre tanítatták ki. Részt vett az első világháborúban, s onnét hazatérve folytatta Iparát. 34 éves korában festi meg felesége és a maga arcképét. 1948-ban családjával visszatelepszik Pozsonyba. Nyugdíjasként már nemcsak „vasárnapi festő". De hétköznapokon is egyre kezébe veszi az ecsetet, amiről nagyszámú olajképei tanúskodnak. Ezekkel utoljára a Naiv Művészet Trlennáléján találkoztunk a pozsonyi Művészetek Házában. Előzőleg meg négy évvel ezelőtt ugyancsak a Városi Képtárban lôthattuk a nagy Magyar Alföld elnevezésű képsorozatát. Azóta már Londont és Montrealt is megjárták vásznai. Elmondhatjuk, hogy képei szülőhelyétől, a magyarországi Szarvastól eljutottak az óceánig. Jelen kiállításának témaválasztása igényes. Lauko a szlovők nemzet történetét rögzíti ezeken az újabb munkáin. Most Is, mint eddig, az önkifejezés kényszere ösztönzi arra, hogy népe múltjáról szóljon. A középkorig pillant vissza, s az elmúlt századok kimagasló eseményeit ragadja meg, töprengés nélkül, a tények nyelvén szólva. Mozgékony képzelettel, és bőven áradó mesélő kedvvel rendelkezik. Az egyes jelenetek köré egész kis történeteket kerít. Lelkiismeretes, pontos megfigyelője a világnak, s annak hű, lehetőleg korszerű tükrözésére törekszik, de a valóságot ösztönös érzékkel újraformálja. Színes szavú krónikása a múltnak. A Pannóniában térítő úton járó Cirill és Metód alakját, az őket áhítattal körülvevő néptömeget, majd a Nyitra várát támadó magyarok seregét foglalja képbe. Azután a vallásharcok fellángolását, az igazságosabb rendet hirdető husziták megjelenését, a protestáns üldözést eleveníti fel. Akárcsak a középkori színpadokon, egy képen, több színben mutatja be az egymást követő jeleneteket. Láthatók a föld alatti börtönökben sínylődő szerencsétlenek, s feljebb, a megbilincseltek és a gályarabságra ítéltek szomorú csoportja. Emlékeztet a jobbágyság helyzetére (Paraszt a deresen). —Majd feltűnik Pozsony, a koronázó város, magasba törő erős várával, templomaival. Fő terén mentés uraságok, módos polgárok. A nyársán sülő ökrök, s a csapra vert hordók körül tolongó néptömeg. Valóban Ízes, bőbeszédű epikai megjelenítés. — A hegyvidék szegény parasztjainak évenkint megismétlődő, a termékeny Alföldre, Idény munkára készülődését is híven ecseteli. Később a közvetlen élményből megismert 14-es háború egyes mozzanatait villantja fel, a múltból felmerült emlékeit sűrítve. Majd a csehszlovák állam születésének lelkes ünneplését, s az új ország egy-egy békés jelenetét érzékelteti. Az 1939—45-ig terjedő sötét korszakról s a felszabadulásról is megemlékezik. Kedvteléssel foglalkozik egy külön sorozatban a sokféle kéziiparral. A figurák merev tartása, félszeg mozdulatai kisebb-nagyobb aránytalanságok mellett is Jól illeszkednek bele a kép egészébe. Minden egyes ragyogó színekben tündöklő munkája a közlési vágy őszinteségét, keresetlenségét érzékelteti, s kifejezi azt a Jóleső tiszta örömöt, amit a festés, a művészi megnyilatkozás vált kl a 75. életévét betöltő Juraj Laukóból. BÁRKÁNY JENÖNÉ illlillllllüllllillllillllllllllillllll SZÜLÖK. NÍV E L Ő K FÓRUM A AZ OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA MINDEN Jő TANÍTÓ nehéz, de kedves kötelességének tekinti az osztályíőnökséget Tudja, hogy az azzal járó munkában kibontakoztathatja rátermettségét, pedagógiai művészetét Sok olyan követelményt kell kielégítenie, melyeket csak mélyen átérzett hivatástudattal, becsületes munkával ás as adott lehetőségek alapos kihasználásával érhet el. Az osztályfőnök nevelőmunkájának sokrétűségét nehéz akárcsak felvázolni is, ezért figyelmünket csupán az osztályfőnöki órára összpontosítjuk. Megkíséreljük összefoglalni e munkaforma szervezési valamint Időszerű módszertani kérdéseit és rövid Jellemzést adunk róla. Az osztályfőnöki óra az alap Iskolák felsőbb osztályaiban és a másodfokú Iskolákon terjedt el leginkább, olyan nevelési eszközként, mely a tanulók erkölcsi, politikai, világnézeti tudatának fejlesztését szolgálja, s hozzájárul a meggyőződésük formálásában oly nagy szerepet játsző megalapozott erkölcsi, politikai és világnézeti fogalmak kialakításához. A tanítási és az osztályfőnöki óra nem azonosítható; mindegyiknek megvannak a sajátosságai, melyeket a kitűzött célok elérése érdekében szem előtt kell tartani. Az osztályfőnöki óra sajátosságait a kővetkezőkben foglalhatjuk össze: Az osztályfőnöki óra nem „tantárgy", nincs meghatározott „tananyaga", sem tankönyve. Nem osztályozzák, a tanulók a bizonyítványba sem kapnak belőle Jegyet. Az ismeretek bővítése és fejlesztése nem úgy történik, mint a többi órán, hanem a tanítás során elsajátított tudás összegezésével, a tanulók egyéb tapasztalatainak felidézésével, mozgósításával történik s csak végső soron jut szerephez a tanító ismeretnyújtása. AZ ISMERETEK ALKALMAZÁSA is más, mint a tanórákon. A fő célkitűzés, hogy formáljuk a tanulók erkölcsi, politikai és világnézeti meggyőződését, illetve kibontakoztassuk személyiségét. Az osztályfőnöki órán ugyan nincs számonkérés és osztályozás, mégis kl kell emelni ezeknek az óráknak az értékelő szerepét. Gyakran a tanulók értékelése nyújt alapot a beszélgetésre, a vitára. Az osztályfőnöki órának sajátos Jelleget ad az is, hogy alapvető formája a beszélgetés és a vita. Csak e módszerek alkalmazásával lehet — és szükséges is — a tanulók egyéni és közösségi tapasztalataira építeni. A témák ugyanis rendszerint a tanulók életével kapcsolatosak. További sajátossága — mely az óravezetés szempontjából jelentős —, hogy az osztályfőnöki órán az érzelmi nevelés hatásfoka nagyobb, mint a tanítási órán. Az osztályfőnöki órák sajátosságai megnyilvánulnak az óravezetés logikájában is. Kevesebb a meghatározás, de ha mégis előfordul valamilyen fogalom (pl. szabadság, hazafiság, személyiség stb.) ennek meghatározásakor a fogalom keletkezését megragadó eljárást alkalmazzuk. Az ítéletek viszont nagyobb szerephez jutnak. Gyakran előfordul az Induktív és a deduktív következtetés is, különösen a bizonyításoknál, a cáfolatoknál és a viták során. Az osztályfőnöki órán a nevelő és az ifjúsági szervezetek kapcsolata, valamint a szocialista nevelő és a növendékek közti viszony közvetlenebbül Jut kifejezésre, s az óra alapmotívuma lesz. Viták, beszélgetések alkalmával az osztályfőnök közvetlenül, szinte vitapartnerként vehet részt a téma megbeszélésében, amire a tanórán nem kerülhet sor. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI ÖRA alaposabb felkészülést igényel, mint a tanóra. Helytelen az a gyakorlat, mely szerint egyes tanítók abból kiindulva, hogy majd a felvetődő kérdések alapján fejtik kl a témát, nem tartják szükségesnek a felkészülést. A szabad témájú órákon különösen gyakori ez a Jelenség. A tanulmányi eredmények vagy a közösségi élet elemzése szerintük nem kíván semmiféle felkészülést Ilyen órák aztán rendszerint általánosságban mozgó tanítói kinyilatkoztatásokból, kezdetleges, érdektelen, nehezen kikényszerített tanulói megnyilatkozásokból állnak. Fontosak ugyan ax osztályfőnök előadásai, de ax flrát elsősorban a tanulók megnyilatkozásaira, vitájára kell alapozni. Vannak osztályfőnökök, akik csak az osztályproblémáival foglalkoznak, s mellőzik a kerettervben feltüntetett kötelező téma megbeszélését. Az osztályfőnöki órákat szabad és kötött témájú órákra osztjuk fel. Főbb egységei: 1. célkitűzés, tárgymegjelölés; 2. problémafelvetés, a beszélgetés, vita elindítása; 3. beszélgetés, vita; 4. összegezés; 5. a témákból adódó feladatok kijelölése, valamint a feladatok megvalósítását elősegítő módszerek megbeszélése. Minden osztályfőnöki órán néhány percet szánhatunk bizonyos ügyek elintézésére, melyek aktualitásuknál fogva nem tűrnek halasztást. Ha azonban az osztályban olyan esemény zajlott le, vagy probléma merült fel, mely megköveteli a behatóbb elemzést, külön órát szánjunk rá; rögtönzésre lehetőleg ne vállalkozzunk. Az osztályfőnöki órákon alkalmazott módszerek közül leggyakrabban a beszélgetést, a felsőbb osztályokban a vitát alkalmazzák. A beszélgetés és a vita az osztályfőnöki vezetés tervszerűségének és kötetlenségének egységét mutatja. Ez azt jelenti, hogy az osztályfőnök a felkészüléskor lehetőleg a körülhatárolt problémák körén belül marad, ugyanakkor rugalmasan reagál a tanulók által felvetett, vagy az életben előforduló problémákra. A BESZÉLGETÉS ÉS A VITA módszereinek alkalmazásakor az osztályfőnök legyen képes irányító-vezető szerepe és háttérbevonulása egységének megteremtésére. Ojabb és újabb kérdésekkel, rövid összegezésekkel irányítsa a vitát, a beszélgetést, ugyanakkor ügyeljen arra, hogy ösztönzéseivel ne álljon előtérben; elégedjék meg rövid megjegyzésekkel, engedje át a szót a tanulóknak. A kötetlenséget elősegíti azzal is, ha nem az asztalnál ül, hanem a tanulók közé megy. Az órát jellemezze a kölcsönös bizalom, a bírálat és önbírálat természetes és szívélyes légköre, melyben a tanulók otthonosan érzik magukat és önfeledten nyilatkoznak, beszélgetnek, vitáznak. A beszélgetés, vita vezetésekor az osztályfőnök feltétlenül vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait. Az alsóbb osztályokban a tanulók különösen olyan beszélgetéseket, vitákat kedvelnek, amelyek során konkrét események, példák és a fiatalok életének elemzése vetődik fel vagy amelyek a technikával, valamelyik modern művészeti ággal kapcsolatosak. A középiskolai tanulók az említetteken kívül már igénylik a felmerülő kérdések elvi általánosításait, saját maguk alakítják „életfilozófiájukat", keresik az élet nagy kérdéseire a választ. Az osztályfőnöki órák lehetővé teszik a személyes tapasztalatra épülő ismeretek megszerzését, s formálják a meggyőződést. Az ismeretek olyan érzésekkel és átélésekkel párosulnak, amelyek adott tevékenységre ösztönöznek, vagy attól visszatartanak. Ennek tudatában az osztályfőnöknek arra kell törekednie, hogy az Ismereteket szoros egységben fejlessze az érzelmekkel. A beszélgetés és vita segítségével fejleszthető a tanulók aktivitása. Fokozható vitakedvük, a problémák önálló felvetésének, elemzésének és az általánosítások elvégzésének képessége. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI ÖRÁK nevelő hatása szemmel követhető nemcsak a gyermekek iskolai életében, hanem a társadalomban ls. Ezért megérdemlik, hogy komoly figyelmet szenteljünk nekik. KULACS DEZSŐ a