Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-02 / 5. szám, Vasárnapi Új Szó

A hagyományok köteleznek • Az iskolai testnevelés képezheti az utánpótlás alap­jait • Új sportágak feljövőben • Egy helyben topog a labdarúgás, de meg kell talál­ni a kivezető utat • Példát vehetnek a tornászoktél A sportolók általában szerény emberek. Inkább eredményeik bizonyítják lelkesedésüket, szorgal­mukat. A funkcionáriu­sok pedig óvakodnak a dicsekedéstűl, mert bár jobb eredmények elérésé­re törekednek, nem tud­hatják, hogy önfeláldozó munkájukat, melyet a sport iránti szeretetből végeznek, végülis siker koronázza-e. Nincs ez másként Érsekújvárott sem. Akikkel beszélget­tünk, mégsem voltak annyira szerények, hogy legalább ne panaszkod­janak, s rá ne mutassa­nak a város oly gazdag hagyományokkal rendel­kező sportéletének jelen­legi hiányosságaira, árny­oldalaira. „Hej, tni vaimak azok a régi szép idők. .ľ 4 így sóhajtott fel Luzsica Miklós és Hudák Ottó, szinte egyszerre, majd felváltva emlé­keztek a múltra. — Valamikor az érsekújvári gimnázium volt a jó sportolók melegágya, ahol az egész or­szágban ismert nevű verseny­zők nevelkedtek. Csak néhá­nyat említünk: Zsolt, a váloga­tott röplabdázó, Nagy, váloga­tott labdarúgó, a Nieder fivé­rek, Klemanovits és még má­sok. A gimnázium csapata éve­ken át játszott a magyar kö­zépiskolai bajnokság döntőjé­ben, pedig ellenfelei közt olyan nevek szerepeltek mint Lóránt, Szusza stb. — Igaz, akkoriban — az egy éve elhunyt — Czárán Dá­niel tornatanár volt a lelke az iskola sportmozgalmának. Ö szervezte például a háború előtti években az első, szlová­kiai, középiskolai atlétikai baj­nokságot is. Az újvári gimná­zium sportolói labdarúgásban, atlétikában, tornában, vívás­ban (I), úszásban, ökölvívás­ban országos szintű eredmé­nyeket értek el középiskolai vi­szonylatban. Sajnos ma — tisz­telet a kivételnek — a testne­velők nem tekintik szívügyük­nek a sportot, nem törődnek úgy az ifjúsági testneveléssel, mint valamikor Czárán tanár úr és társai. — Az érsekújvári sport bástyája az ÉSE volt. Ma több sportegyesület működik a vá­rosban, és ez — sajnos — ne­gatív hatással van a kevésbé népszerű sportok fejlődésére. Nekem személy szerint termé­szetesen elsősorban az úszó­spu.'t visszaesése fáj a legjob­ban. Amikor 1964 novemberé­ben végre megnyílt a fedett uszoda, reménykedve tekintet­tünk a jövőbe. Csalódtunk, mert kellő anyagi támogatás hiányában hetente csupán két­szer edzhetünk egy-egy órán át, ez pedig nagyon kevés. Pedig voltak tehetséges, fiatal úszóink, mint például Göőz Ta­más, aki 1961-ben a serdülőko­rúak országos bajnokságán a harmadik helyen végzett. A 4 x 50 m-es gyorsváltónk 1959­ben nagy fölénnyel és csúccsal nyerte a kerületi bajnokságot. A kilencedik osztály elvégzése után azonban a váltó mind a négy tagja máshol folytatta ta­nulmányait. —* Vízilabdacsapatunk a szlo­vákiai bajnokságban szerepel, de rossz a csoportbeosztása. Az egyik nap például este Vrútkyn játszik, éjjel tovább kell utaznia a csapatnak, mert másnap délelőtt már Losoncon száll vízbe. S ez nagy megter­helést jelent a játékosoknak. A visszavágón viszont a nálunk szereplő ellenfél másnap Ko­máromba utazik, tehát csupán 32 km-t keli megtennie. — Márciusban immár har­madszor rendezzük meg a nem­zetközi vízilabdatornát a járá­si sportbizottság serlegéért. Tavaly külföldről a Tatabányai Bányász vett részt, ezidén pe­dig a Wiener Neustadt együt­tesét is szeretnénk meghívni. Nagy segítséget jelentene ne­künk, ha az érsekújvári üze­mek közlönyeinkben helyt adná­nak hirdetéseiknek és így járulnának hozzá az anyagi alap biztosításához. — Terveink: hetente hatórai edzéslehetőség biztosítása és az iskolai úszóliga megszervezé­se, melyben az érsekújvári isko­lák csapatai küzdenének egy­mással. Ez egyúttal jó alkalom lenne a tehetségek felkutatá­sára is. fájó pont a labdarúgás visszafejlődése — Sok gondja lehet az utób­bi időben — mondjuk Druga Ti­bornak, az Elektrosvit labdarú­gó-szakosztálya titkárának. — Eltalálta — mondja kese­rű mosollyal — mert mindenki csak szid, kritizál, és sajnos, ki­utat nem találunk. 1960-ban a Slovan bejutott a II. ligába. Majd következett az egyesülés, és ősszel már a Lokomotíva já­tékosaival közösen küzdöttünk a bajnoki pontokért. — Addig a Slovannak 3 fel­nőtt, 2 ifi, és 2 diákcsapata volt, a Lokomotívának 2 felnőtt, 2 ifi és 3 diákcsapata. Az egye­sülés után 2—2 felnőtt, ifi és diákcsapat maradt. Szétestek az utcacsapatok is. Hat éven át a múltból éltünk, az előző évek neveltjeiből töltöttük fel az „A" csapatot. Közülük ma töb­ben más együttesekben játsza­nak. így Nyitrán Szolcsan, Besz­tercebányán Deák, Mazsgut, Cingel, Chebben Lakatos, Nová­kyn Záhorák, Blanár, Galbavý és Olomoucban Halász. Szolcsa­non és Deákon kívül valameny­nyien katonák és reméljük, nem lesznek hűtlenek anya­egyesületükhöz, mert nagy szükségünk van rájuk. A jövő? — Sajnos, nem biztató. Ge­nerációs problémáink vannak. Ponesz, Sevcsik, Fucsik, Grunszki, Hobor végleg abba­hagyták. Az ifik közül Kálazy, Kolompár, Juhász, Hrala került be az „A"-csapatba. Oj játéko­sokat szerezni szinte lehetetlen, mert még a kis vidéki egyesü­letek is 5—10 000 koronát kér­nek az átigazolásért. Ami az ifiket illeti, hasonló problémák­kal küzdünk, mint a többi sportágak. A fiatalok más vá­rosban folytatják tanulmányai­kat, és még azt sem tudjuk el­érni, hogy a Komáromban, Su­rányban tanulókat elengedjék az edzésekre. — Ősszel indul a nemzeti li­ga {cseh, morva és szlo^k), amelybe a divízió első négy-hét helyezettje kerülhet be, asze­rint, hány szlovák csapat esik ki a II. ligából. Természetesen szeretnénk mi is felkerülni a nemzeti ligába. Az A csapatban a következő keret áll rendelke­zésünkre: Pobočík, Muzika — kapusok, Salgó, Kálazy, Baňár, Juhász, Csepányi, Draguň, Hav­lík, Kukán, Ondruch, Žabka, Hrablík, Watter, Szénássy, Ko­vács, Dőcze, Molnár, Kolompár, Hrala, Dudás és Rozsnyó — me­zőnyjátékosok. Mépszerübbek a férfiaknál —1967 szeptemberében Prá­gában dolgoztam — mondja Mayer József, a női futballklub vezetője — és megnéztem, a Sparta— Slávia női labdarúgó­mérkőzést. Amikor hazajöttem, kiválasztottam a gyárban dol­gozó lányokból tizenötöt, és a Start kézilabdacsapata ellen játszottuk első mérkőzésünket. 1968 márciusában a lányok un­szolására megalapítottuk Érsek­újvár női labdarúgócsapatát. A Kováčikovo ifjúsági válogatott az érsekújvári sportolók üdvöskéje gyártól kaptunk kétrend felsze­relést s ettől kezdve hetente kétszer tartottunk edzést. — Kezdeményezésünkre Ko­máromban és Partizánskén is megalakult a női futballcsapat, s így többször Játszhattunk ba­rátságos mérkőzést. Majd a po­zsonyi Rapid vezetőségével kö­zösen a Hlas Iudu serlegéért tornát rendeztünk, amelyen a második helyen végzett csapa­tunk. Tavaly húsz mérkőzésből 16-ot megnyertünk, kettő dön­tetlenül végződött, kétszer pe­dig kikaptunk. Gólarányunk 68:24 volt. A csapat leggólké­pesebb játékosai: Ágh 26, Né­meth 12, Haštová 11, Szudor 6, Kittka 5, Fica 3, Szuhán 2. 1968 novemberében Gottwaldovban megalakult a Csehszlovák Női Labdarúgó Szövetség, melynek székhelye Brno. iaj a m focistátok! Kevesen haragudhatnak úgy a női futballra, mint Karol Si­münek, a kézilabda-szakosztály titkára. — Az őszi évad kezdete előtt három játékosunkat — Äghot, Szudort, és Lábadlt — elcsal­ták a női focicsapatba — mondja dühösen. A legjobban Ágh hiányát érezzük, aki kitű­nő kapus volt. A legbosszan­tóbb azonban, hogy az utóbbi megígérte: az őszi idényben védeni fog, így magunkkal vit­tük ä romániai portyára is. Itt több mérkőzést játszottunk I. ligás csapatok ellen, és három alkalommal csupán egy gólkü­lönbségű vereséget szenved­tünk. Nálunk is hiányzik az utánpótlás. Sajnos, az érsekúj­vári tanítók kevés érdeklődést tanúsítanak a kézilabdázás iránt. Ami a három hűtlen lányt illeti, nem leszünk velük szemben könyörületesek, nem adjuk ki őket, ami azt jelenti, hogy három éven át nem játsz­hatnak. A férfi kézilabdázók is a H. ligában — 1960 ban fiatal játékos voltam — emlékezik Ivicsics László a férfi kézilabdázók ed­zője — amikor a Lokomotíva együttesét anyagiak hiányában szélnek eresztették. Csak egy évig bírtuk ki játék nélkül. Is­mét összehoztuk a csapatot, természetesen a legalacsonyabb osztályban kezdtük, és eltar­tott négy évig, míg újból fel­küzdöttük magunkat a II. ligá­ba. Hetente kétszer tartunk ed­zést, és vasárnaponként a po­zsonyi és nyitrai téli tornán veszünk részt. A bajnokságban jelenleg 12 csapat között a nyolcadik helyen szereplünk, és remélhetjük, hogy bennma­radunk a II. ligában. Ennél többet nem várhatunk a csa­pattól. Akik a legtöbb elismerést érdemlik • Alig múlt délután négy óra, amikor a volt „Sokolovňa" tor­naterme megtelt gyermekekkel az érsekújvári tornászpalánták­kal. Puskás Géza, a női torná­szok edzője műszaki hivatal­nok, de távúton elvégezte a testnevelési főiskolát, hogy képzettségben ne maradjon le a fizetett edzők mögött. Kitűnő szakember, aki Jó néhány te­hetséges és eredményes tor­nászt nevelt. Tanítványa volt Kováčiková is, aki 1966-ban or­szágos Ifjúsági bajnokságot nyert, tavaly pedig a szlovákiai bajnokságon az összetettben a harmadik helyen végzett. Jelen­leg a csehszlovák ifjúsági válo­gatott tagja. — Ötven leány és 27 fiú láto­gatja hetente ötször az edzése­ket — mondja Puskás edző. 'Örömmel tölt el bennünket, hogy a mostoha körülmények ellenére is sikerült Kováčiková és Mandelíková személyében első osztályú versenyzőt nevel­nünk. Sokat várunk még a 12 éves Bohumelovától és a 14 éves Kellétől. Mindkettő a cseh­szlovák diákválogatott tagja. — Sajnos, tornatermünk csak kerületi viszonylatban felel meg a követelményeknek. Mo­dern sportcsarnokra lenne szükségünk, hogy még jobb eredményeket mutathassunk fel. Attól nem kell félnünk, hogy nem lesz utánpótlás, mert a szülők egymás után hozzák a 10 éven aluli kislá­nyokat, de a helyszűke miatt alig tudjuk a jelentkezők felét felvenni. Ez kisebb mértékben a fiúkra is vonatkozik. — Az üzemektől és a CSSZTV-től anyagi támogatást kapunk, és remélem, hogy a jövőben még jobban fogunk szerepelni, mint a múltban. Az imént említettek bajnoki szin­ten versenyeznek. A szakosz­tály 50 leánytagjának nagy ré­szét hatos csoportokba osztot­tuk, s ők ez idén részt vesznek a járási, területi és országos versenyeken. Sajnos, a fiúk nagy része 10—12 éves korá­ban, amikor megerősödik, más sporthoz pártol át. Mi m a iii sporttal? — Kosík Ferenc vezetésével a kerékpározók új emberekkel készülnek a versenyekre. A ré­giek — Laurinc, Gazso, Né­meth, Surovec — vagy elmen­tek vagy abbahagyták. Jelenleg a fiatalok legjobbja Nagy Gyu­la. Felszerelésünk megfelelő, egyet azonban fájlalunk, hogy csak a nyugat-szlovákiai kerü­letben versenyezhetünk. Szládek János, a CSSZTSZ metodikusa tájékoztat az atlé­tikáról és sakkról. E két sport­ágban szlovákiai viszonylatban is jó eredményekkel dicseked­hetünk. A vízituristák most alapítják meg szakosztályukat. Oj sportág a kulturisztika. Sza­lai tavaly szlovákiai bajnoksá­got nyert, s így ez iránt a sport iránt is mind nagyobb az érdeklődés. A hallottakból, és lá­tottakból arra következ­tethettünk, hogy Érsekúj­várott a labdarúgáson kí­vül csaknem minden sportágban fejlődés ta­pasztalható. Természete­sen akad javítani való jócskán, s ebben elsősor­ban a testnevelő tanárok segíthetnek. Természete­sen sok függ a vezetők­től, funkcionáriusoktól, edzőktől is. Hiszen mind­nyájuk érdeke, hogy a város testnevelésének fejlődése töretlen legyen KOLLARF JÓZSEF mmpi ÚJ szú Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Lörincz Gyula. Szerkesztőség: Bratisla»a, Gorkij utca 10. Teleion: 537-16, 512-23, 335-68. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39, táviró: 09308. Joumal Kiadó­Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiroda: Bratislava, Jesenského 12. Telefon: 551-83. Elofizetesi díj havonta 14,70 korona, a Vasárnapi Új Szó negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden posta­hivatal es postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII.

Next

/
Thumbnails
Contents