Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-02 / 5. szám, Vasárnapi Új Szó

Onerkölcs—társadalmi erkölcs (III.) ÖTÉVES A CSEHSZLOVÁKIÁI MAGYAR IFJÚSÁGI KLUBMOZGALOM M' • ivei illuuk szemben? Mit kell csinálnunk? Mit követel tőlünk a szükség? Milyenek a kötelességeink magunkkal és szűkebb, illetve szélesebb társadalmunkkal szemben? Milyenek a lehetőségeink? Tudomásul kell vennünk, hogy hol élünk. Milyen leltételek és lehetőségek állanak rendelkezésére fiatalságunknak, Illetve a csehszlovákiai MEGALAKULT A KLUBSZÖVETSÉG! Tavaly, a hosszú éveken át tartó egy helyben topogás után, végre ifjúsági mozgalmunkban ls megpezsdült az élet. Az elmúlt napokban a szlovákiai klubok képviselői Pozsonyba jöttek össze, ahol az Ifjúsági szervezetek időszerű kérdéseiről tárgyaltak. Ebből az alkalomból kértünk Eduard Hegertől, a szlovák ifjúsági mozgalom egyik vezetőjétől, a klubmozgalom pártfogolójátői egy rövid nyilatkozatot. lett működtek. Ez továbbra is így marad, csak a klubok képviselői— Heger elvtárs, véleményünk szerint ifjúsági mozgalmunkban sürgős, megoldásra várő problémák halmozódtak fel. Kérem, sorolja fel a legégetőbbeket, azok kiváltó okaival együtt? . .. — Nyíltan meg kell mondani, hogy a CSISZ, mind az ifjúság valamennyi rétegét képviselő szervezet, a múltban nem teljesítette feladatát. Tevékenysége így egyre inkább elavulttá, formálissá vált. Azok a fiatalok, akik tavaly megváltak a szervezettől, valami újat, korszerű formákat kerestek. — Melyek voltak az alakuló klubmozgalom legfontosabb célkitűzései? — Abból indultuk ki, hogy a fiatalok foglalkozzanak azzal, ami legjobban érdekli őket, szabadon válasszák ki társaikat, akikkel együtt akarnak tevékenykedni. Ilyen elképzelések alapján születnek tavaly óta a klubok, melyek száma ma ls még egyre növekszik. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy a helyi és járási szervek, valamint a klubok közti kapcsolat javul, különösen a tavaly augusztusi kormányhatározat értelmében, amely a különböző Intézményeket és társadalmi szerveket a klubok támogatására szólított. — Az utóbbi időben több föderatív ifjúsági szervezet alakult és ennek kapcsán felmerült az a kérdés, hogy vajon mi lesz a klubok további sorsa? — Azt hiszem ez teljesen világos. A klubok ls tartoztak valahová, tehát valamilyen üzem, Iskola, vagy ifjúsági szervezet melből megalakítunk egy központi tanácsot, amely képviseli és védi majd a klubok sajátos érdekeit, korszerűen és tudományosan szervezi a klubok tevékenységet. — Szlovákia szerte mintegy 150 magyar klub is működik, közel 15 ezer taggal. Velük milyen kapcsolatban vannak, s milyen az elképzelésük a jövőre nézve? — Ez annyira nyílt probléma még, hogy érdemleges választ adni e kérdésben még egyelőre senki sem tud. Biztosíthatom azonban Önöket, hogy tiszteletben tartjuk azt az elvet, miszerint saját kulturális problémáiban ők maguk döntsenek. Valószínűleg, a klubszövetség központi tanácsa mellett, lesz egy nemzetiségi bizottság is. SZILVÁSSY JÖZSEF A HF MEGJEGYZÉSE: őszintén örülünk a Szlovákiai Klnbszövetség megalakulásának, valamint annak is, hogy a központi tanács mellett egy nemzetiségi bizottság megalakulását ts kilátásba helyezték az Illetékesek. Mégis, kevés jóval biztat bennünket, a csehszlovákiai magyar klubok nevében, az a tény, hogy a pozsonyi találkozóra nem hívták meg a kereken 150 magyar klub egyetlen képviselőjét sem, s így — természetesen — a klubokba tömörülő fiataloknak pillanatnyilag egyetlen képviselője sincs a klubszövetség vezetőségében. Joggal kérdezzük hát: VAJON MIÉRT?? magyar társadalomnak. Egyértelműen, világosan és minden félelem nélkül ki kell mondanunk: fiatal erőkre van szűksége a csehszlovákiai magyarságnak. Fiatal, képzett erűkre. Mert sajnos társadalmunk a konzerválódás állapotában található. Fejlődési üteme lassúbb, mint az egész csehszlovákiai társadalomé. A magyar szakemberképzés alacsonyabb. Jóval kevesebb a magyar anya nyelvű főiskolások száma, mint a cseheké vagy szlovákoké. Tudatában kell lennünk, hogy a társadalom intellektnalizálódása elérkezett végre hozzánk is. Egyre nagyobb és nagyobb hangsúlyt kell helyez nl a szakképzésre. Szinte csendes, de mégis „véres" versengés ez, mert aki előnyre tesz szert, nyilván az a nyertes. Tudnunk és éreznünk kell a felelősséget, hogy ennek a versenygésnek a résztvevői, s a verseny részeredményének az élvezői elsősorban mi vagyunk, fiatalok. Ezért fiatalsá gunkra, klnbjaink tagjaira, mindannyiunkra hárul a felelősség. A fiatalság önmaga és ezért a jövő elkötelezettje is. De van még egy elkötelezettség, mégpedig társadalmunkkal szemben, a csehszlovákiai magyarsággal szemben. Meg kell Ismerni a társadalmi mozgásokat. Dinamikájában kell ismrenünk a társadalmat. Ez azt is jelenti, hogy meg kell ismerkednünk múltunkkai, hogy megfelelően ismerjük és érezzük jelenünket. Ebből egyenesen következik a hagyományápolás. Hagyományápolás azért, hogy megtaláljuk gyökereinket, ne lebegjünk a felszínen. Erezzük azt a kötődést, mely elkötelezettségünk egyik meghatározója legyen! Es ennek a feladatnak a teljesítésére szolgálnak részben klubjaink. A szórakozás, a társalgó időtöltés mellett ezekkel a dolgokkal foglalkozzunk. Az irodalom, művészet, helytörténet, néprajz megismerése, informatív jellegű előadások formájában, vagy részletesebben foglalkozva vele, nemcsak az Ismereteinket bővíti, hanem tudatunkat is formálja. Elsősorban történelmi és hovatar tozási tudatunkat. Ha Jó ta lajra talál: elkötelez. A népem, nemzetem elkötelezettjévé válok. Emberségem és az emberiség elkötelezettjévé. A társadalom dinamikájában való megismerésnek másik része pedig a ma pontos, szükségleteiben való ismerete. Ogy, ahogy az egyre jobban terel hódít. A szociológián keresztül. Megismerkedni a ma közgazdasági problémáival. Leszűrni annak tanulságait. Atvetíteni helyi viszonyokra. Hogyan érvényesül a tudományos-műszaki forradalom adott körülményeink között? Milyenek adott körülményeink lehetőségei, illetve társadalmi és politikai előmozdítói és hátráltatói a fejlődés* érvényesülésének? És ami ebben a legfontosabb, úgy ismerni a teltételeket és azon igyekezni, hogy lfehetűleg minél kevesebb deformációt hozzon ez létre, Lám, milyen sok feladat hárul ránk, klubjainkra, mindannyiunkra. Ha csak részben is sikerül megvalósítani célkitűzéseinket, ha legalább csak részeredményeket mutathatunk fel, sokat tettünk. Fiatalságunk mozgása mindenképpen oda irányul, hogy aktív részese legyen társadalmunknak, s elsősorban a csehszlovákiai magyar társadalmi életnek. Hogy tényleg azzá váljon, önerkölcsének kell lennie, mely mindenképpen a legmélyebb társadalmi erkölcsöt is jelenti. Elkötelezettséget. Mert nincs elkötelezettlenség. Aki pedig tényleg az, az csak úszik a társadalommal. És a kicsik, azok egyre kevésbé engedhetik meg ezt maguknak. Kicsinységükben ezért nagyok. Hát próbáljunk mi is felnőni! Időnk kevés, de mégis elég. Tizennégy klubból százötven klub lett. Ezer-ezerötszáz klubtagból tizenháromezer. Teremtsük meg a magunk lehetőségeit! Aki ebben akadályoz, az ellen küzdjünk: erkölcsünkkel, akarásunkkal és elkötelezettségünkkel. DURAY MIKLÚS (V é g e| GYERMEKVIL A-G TÖRD A FEJED * TÖRD A FEJED * TÖRD A FEJED Elmesélem nektek a ml péc künk történetét? Igen? Hát akkor Idefigyeljetek! A mí pékünk egyszer hatalmas kerek kalácsot sütött. A kalács szép pirosra sült és Jóízű volt. Ezzel a kaláccsal elindult az erdőbe. így gondolkozott magában: — Megajándékozom ezzel a kaláccsal a legjobb en-deí vadat... Ahogy ment, mendegélt, öszszetalálko^ott a borzzal. Ahogy a borz meglátta a kalácsot felkiáltott: — Hej micsoda ízletes kalács! Hová viszed? — A legjobb erdol vadnak akarom ajándékozni — válaszolta a pék. — Szerinted kl a legjobb erdei vad? — Hát kl lenne, ha nem én?! — döngette mellét a borz. — Még ezt sem tudod? — Nem én —, felelte a pék, és tovább Indult. A kalácsot pedig nem adta oda a borznak. Ahogy ment, mendegélt, egy nyuszi került az útjába. Ahogy a nyuszi meglátta a kalácsot, felkiáltott: ANATOLIJ L E C I E V R : Hej, micsoda pirosra sült kalács! Hová viszed? — Oda akarom ajándékozni a legjobb erdei vadnak — válaszolta a pék. — Nem tudod, melyik az? — Hát kl, ha nem énl — felelte magabiztosan a nyuszi. — Még azt sem tudod? — Nem én — felelte a pék, és tovább Indult. — A kalácsot pedig nem adta oda a nyuszinak sem. Ahogy ment tovább az erdőben, összetalálkozott a sündisznóval. Ahogy az meglátta a kalácsot, felkiáltott: — Hijnye, ez aztán kalácsl Mondd csak, hová viszed? — Oda akarom ajándékozni a legjobb erdei vadnak — válaszolta a pék. — Nem tudod véletlenül, melyik az? A sün elgondolkozott, aztán így szólt: — Ajándékozd a kalácsot a hódnak. A hód nagyon jó állat. De azért törj le egy darabot a teknősnek ís, meg a mókusnak Is. ök is megérdemlik. No meg aztán kínáld meg a borzot és a nyuszit, Jó állatok ők is, és mindennél jobban szeretik a kalácsot. A pék elmosolyodott és megörült. — Most már tudom — gondolta magában —, hogy kinek ajándékozom a kalácsomat... No, gyerekek, találjátok el, kinek adta? Fordította: FARKAS ATTILA VÍZSZINTES: 1. A napokban emlékeztünk meg az egyik legnagyobb magyar költő halálának 50. évfordulójáról. A költő neve. 7. Idézet a költőtől (a nyíl irányában folyt.) 14. Ilyen párna is van. 15. Oj latinul. 17. Kerékre húzott vaspánt idegen szóval. 18. A Kanadai öt tó egyike. 19. A légköri nyomás mértékegysége. 21. Két szó: rossz szlovákul és hadonászva ellenkezik idegen szóval. 25. Erzsi, Kati, Mária. 20. Fa része. 27. Hüvelyes növény. 29. Tanít. 30. ... Béla, a Magyar Tanácsköztársaság vezető alakja. 32. Kutya. 33. Két szó: szavak végén van és közlekedési hely. 35. Rúg keverve. 36. Ponty szlovákul. 37. Ékezettel véd. 39. Népfaj idegen szóval, fonetikusan. 40. Jártasság, gyakorlat. 41. Cím. 42. Vissza: bátor teszi. 44. Ilyen hal is van. 46. Menyasszony. 47. Csavar népiesen, idegen szóval. 50. Tibor keverve. 53. Forma. FÜGGŐLEGES: 1. Híres magyarországi lóversenytér. 2. Télen lepi be a fákat. 3. Fordított kettős hangzó. 4. Névtelen. 5. Edz betűi. 6. Ablakredőny. 8. Visszanyit-e?I 9. Gyakori magyar vezetéknév. 10. Kefe egynemű betűi. 11. Nem fel. 12. Dán pénzegység. 13. A győzeAZ <5<Ofc v. A PHAHOSZi YILÁGÍTÓTORÖiNY Az ókor kevés világítótornya, között a leghíresebb az Alexandriai volt, amelyet Pharosznak neveztek, arröl a kis szigetről, amelyre épült, s amelyet Alexandriával műgát kötött össze. A fárosz 1. e. 280 körül épült, s az 1. sz. X. század elején tette tönkre egy földrengés. Az ókori feljegyzésekből megtudjuk, milyen messzire volt látható a világítótorony fénye. Ebből arra következtethetünk, hogy legalább 100 méter magas lehetett. Belsejében lakások és tüzelőraktárak voltak. Éjszaka a tűz, nappal pedig a füst adott jelet a távolból közeledő hajóknak. Arab források még azt ls említik, hogy egy hatalmas csiszolt acéltükör vetítette a fényt egy irányba, a világítótorony tetején egy forgó szobor volt, amelyet elmés szerkezet ügy irányított, hogy mindig a Nap felé nézzen. lem Istennője, az ógörög mitológiában. 16. Idézetünk befejező része. 19. Az idézet második része (a nyíl irányában folyt.) 20. Legkisebb ütőkártya a tarokkjátékban. 22. Az akkumulátor rövid neve. 23. Gágog része. 24. Indiai pénznem. 27. Éjszakai mulató (ék. hiba.) 28. Szomorú. 30. Hóhér szlovákul. 31. Latin tagadás. 34. Vlssn: napszak. 36. Ivóvizet szolgáltat. 38. Nem próza. 41. A gazdagokat nevezik így. 43. Enyém, franciául. 44. Megfordítvp végtelenül üresnek tűnik! 45. I. I. ö. 46. Módon, szerint franciául. 48. Fék szélei. 49. Lángol. 50. Ö szlovákul. 51. Tonna. 52. 365 nap. 53. Majdnem van. (Beküldte: Pollák László Felsőp'atony) KÉT HETE MEGJELENT FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE: A tudás több a vagyonnál! Ta. nul|, hogy boldogulj! KIK NYERTEK? Két hete megjelent keresztrejt. vényünk helyes megfejtői közül könyvjutalomban részesülnek: Domény Valéria, Padány, Valent István, Fülek, Micsurda Lenke, Várgede, Fekete László, Galánta és Bodon Lajos, Rimaszombat. Leveleteiteket, megfejtéseiteket az alábbi címre küldjétek: Üj SZÖ, GYERMEKVILÁG, Bratislava, Gorkého 10. Leghosszabb szavai nk Anyanyelvünkben, akárcsak többi finnugor rokonunknál, különféle toldalékokat fűzhetünk egy-egy szótőhöz: képzők, ragok és jelek egyaránt járnlhatnak hozzájuk. Az új szavakat kétféleképpen képezzük: képzők segítségével (sűrít — sőrítmény, Ígér — ígérvény, szép — ség és két, vagy több szőnak az összevonása útján (kör + szálló, hang + szalag, űr + séta, hold + kerülő). A képzett vagy összetett szavakhoz is függeszthetünk a mondatban ragokat és jeleket, így nem nehéz elképzelni, hogy a terjedelmes alakok a magyarban nem ritkák. A hazai szótár abszolút csúcsát alighanem az a 83 betűvel leírt 32 szútagnyi mesterséges alkotás tartja, amelyet egyik nyelvtudományi munkánk érdekességként idéz: visszahajladozgattatástalanulhatmányoskodékonyítványszerfibbecskéselődésdíjetekképpen. E mesterkélten képzett szón kívül azonban szép számmal akadnak elég gyakran használt „kígyószavak" ls. Bemutatunk néhányat: atomsorompó-tervezet (8 szótag) élelmiszer-áruismeret (9 szótag) tehergépkocsivezető-képzés (10 szótagi képeslevelezőlap-kiállítás (11 szótag) hordozórakéta-kísérletsorozat (12 szétég) gépkocsinyereménybetétkönyv-sorsolás (12 szótag) legmegelégedetlenebbjeinktől (11) legeslegengesztelhetetlenebbeknek (12) 1