Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-23 / 8. szám, Vasárnapi Új Szó

• . v "

V«S« «ná«, a CSK

p , . "

C'

e

t«! évfordulóvá" « pártban és o rett erdemekért- kitüntetést kapiraOTWwartársaságért. A harcok útja: Szolnok, Cegléd, Törökszentmiklós, majd a gyászos román fogság. Nyolc hónap után veti haza a sors, menekül a fehér terror elől. Hazaér, munkát vállal. A történtekről némán hallgat. Munkatársai sokáig csak az elfáradt katonát látják benne. — Dolgoztam, kerestem, de nem tudtam feledni az orosz példát. Egyelőre csak annyit tehettem, hogy beszéltem róla, tudják még mások ls az igazságot. .. A helyzet úgy alakult, hogy a szavakat cselekedetek követhették. 1921-ben megalakították a komunista párt zselízi helyi szervezetét. Rövid idő alatt a környező majorokból 250-re nő a szervezet létszáma. Szerveznek, dolgoznak, védik nincstelenek érdekeit. Országszerte bérharcok, sztrájkok, május elsejei felvonulások jelzik a párt erejének növekedését. E harcban a majorok népe is hallatta szavát. A községi képviselőtestületekbe való választásokon gyarapodott a kommunista képviselők száma. A jegyS

zódón, Varga Jónásék kis családi házában beszélgetünk. Az idős házaspár három év híján kereken ötven éve fonta össze élete útját. Otthonuk két ember kölcsönös megbecsülésére épülő szilárd szigetté vált, kivédte a megpróbáltatásokat. — Nem tettem semmi különöset, sorkatona voltam, a párt katonája. .. Kőmüvesinasként kezdte, s az örökké politizáló mesteremberek között Jutott el a felismerésig: Igazságtalan ez a társadalmi rend. Édesapja egészségét gyorsan elszippantotta a cselédsors, s az öt gyermek nevelésének gondja az édesanya vállára szakadt. Bátyja Budapesten dolgozott, s 1911 őszén ő ls ott próbált szerencsét. Segédmunkás lesz az Óbudai Hajógyárban, majd építkezéseken dolgozik. Rövid egy év múlva előreveti árnyékát a közelgő háború, megcsappan az építkezési kedv. Bekerül a munkanélküliek népes seťegébe. Otthagyja a fővárost. Hazajön, és a Zselíz környéki majorokon vállal kőművesmunkát. Innen vonul be katonának 1914-ben. Rövid kiképzés után orosz hadifoglyokat őriznek a Csallóközben, s az egyik majoron, a saját maga készítette szótárból és a hadifoglyoktól tanulja meg az orosz nyelvet. Bajtársai nemegyszer mondják: ne törd a nyelved, szólj a tolmácsnak. De ő szorgalmasan tanulja a szavakat, érteni akarja az emberek véleményét, mert ekkor már sok mindent hallott az oroszországi viszonyokról. Azt viszont aligha sejti, hogy az 1917-es forradalom majd egy Kijev melletti fogolytáborban éri. Látta, hogyan foglalták el a parasztok a földesurak kastélyait, miként osztották el az állatokat és a földet. Az Igazságtevés orosz példája mély nyomot hagyott gondolkodásában. — Nálunk is sok volt a szegényember, a földnélküli, s bizony fogadkoztunk, hogyha egyszer hazamegyünk akkor. .. Siettek haza, de csak Erdélyig jutottak el, Itt újból „beöltöztették" őket, s Indultak az olasz frontra. Egy hétig védték a kopár kőszirteket, a századjukból mindössze tizenöten maradtak élve. A fronton szerzett tapasztalatok a szemlélődő kőművesből merész, küzdeni akaró fiatal embert formáltak. Az őszi rózsás forradalomban az orosz példa folytatását látja. A három Varga testvér — öccsével és bátyjával — az I. vörös gyalogezredben küzd a tanácsközSH1TIS Varga bácsi a budapesti kisunokával ző úr bosszúsan állapította meg, hogy még egy iparengedéllyel rendelkező kőművesmester is a kommunisták mellett agitál. Valóban önnálló kisiparos volt, de gyakori vendég volt náluk a végrehajtó. Nem tudta fizetni a magas adót. Mások ebben a szakmában egy, két évtized alatt meggazdagodtak, ő meg alig tudta eltartani családját. — A fiamnak más sorsot szántam. Jól tanult. A feleségem mindig arról álmodott, hogy tanító lesz belőle... Az események másként alakultak, a háború után nem nyíltak magyar iskolák. — Átment a többiekkel Magyarországra, emlékezik az édesanya. Féltettem, de visszatartani sem akartam, hiszen olyan kedvvel tanult. Előbb gyakran, majd egyre ritkábban járt haza, nagyon féltem, hogy egyszer elfogják a határon. — Az 1945—47-es évek rengeteg kételyt kavartak fel bennünk, magyar kommunistákban. Nagyon sokszor elmondtuk, hogy itt valami végzetes tévedésről van szó, de az eseményeket nem tudtuk befolyásolni. Kollektív bűnösök lettünk. De milyen jogon bűnhődjem én a magyar urak bűneiért? Hiszen nekem is ellenségeim voltak. Mikor felszabadított a Vörös Hadsereg, tolmács lettem. Elismerték, hogy kommunista vagyok, bíztak bennem. Mikor elmentek, még párttag sem lehettem abban a pártban, amelynek alapító tagja voltam. Ekkor éltem át életem legnagyobb válságát. Az eszméhez való hűségét ezek a kritikus évek sem törték meg A februári győzelem helyrebillenti a megtépázott önbizalmát. Részt vállal a közéletben, s a legnehezebb időszakban, a mezőgazdaság kollektivizálásának éveiben, a pártelnöki tisztséget tölti be Agitálási módszere az egyéni példamutatás. Erre főként a kollektív gazdálkodás első éveiben volt nagy szükség. Csak hosszú évek elteltével érték el, hogy a szövetkezeti tagok fő jövedelmi forrását a közös gazdaságban végzett munka jelentette. Mire megerősödött a szövetkezet, őt is a nyugdíjasok közé sorolták. — Már csak emlékeinkből élünk. Ezzel a rövid megjegyzéssel nyújtja Varga néni a fényképekkel megtömött dobozt. — A fiam, a menyem, a két kis unokám. Ez a mi családunk. Az asztal megtelik fényképekkel. A fiú, aki közel két és fél évtizede ,,kis Nándiként" indult el a szülői háztól, ma Budapesten él, ismert újságíró. A Magyar Nemzet, és a többi lap, amelyekben írásai megjelennek, Itt sorakoznak az asztal szélén. Figyelem a fényképeket nézegető idős házaspárt. Látom miként simogatja tekintetük a mosolygó kisunokákat. Számukra e pillanatban összezsugorodott a távolság Szódó és Budapest között. De mivel a kérdésekre a fényképek nem válaszolnak, az őszülő nagyszülők és a kisunokák néma találkozása rádöbbent a valóságra: a Varga család életébe így „avatkozott be" a történelem. CSETÖ JÁNOS A

baktériumok által okozott nagy járványok visszaszorítása után egyre nagyobb jelentőségűeknek mutatkoznak a vírusok által okozott fertőző betegségek. A történelem folyamán Ismerünk olyan hlmlőjárványokat, amelyek egész országrészeket tettek néptelenné. Az első világháború ntán a vírusos Influenza — a spanyolnátha — több embert pusztított el, mint amennyi a háborúban elesett. vírus típusától függően 20 perctől 2 óráig él a sejtben. Ezután a sejt szétesik s beiőle néhány ezer vírus részecske kerül ki, amely rövidesen alkalmas új sejtek megfertőzésére. A vírusok többsége nem rendelkezik speciális tulajdonsággal, de vannak olyanok, amelyek megtámadják az idegrendszert, az emésztőrendszert, a légzési szerveket. A megtámadott szervezet ellenanyagot termel, felnőttkorban sem ritka. Fertőző képessége nem nagy, a megbetegedett családjában ritkán kapja meg a hozzátartozó. A lázas időszak általában 1—3 hétig tart, majd a tünetek csökkennek, de bizonyos idő ntán a láz újra felléphet. A beteg közérzete általában néhány nap után megjavul, étvágya visszatér. A betegség általában kb. hat hétig tart, olykor tovább is. Vigyázat! Vírusveszély A bejelentésre kötelezett fertőző betegségek többségét ma már nem a baktériumok, hanem a vírusok okozzák. Ismeretesebbek: a nátha, influenza, vírusos agyhártyagyulladás, járványos gyermekbénulás, herpesz, himlő, kanyaró, mumpsz, rubeóla, veszettség stb. A vlrns szó magyarul mérget jelent. Ez as elnevezés még abból az Időből származik, amikor a kisebb, mikroszkóppal nem látható kórokozókat nem Ismerték. A milllmikronos nagyságú vírusok megfigyelését ma már lehetővé teszi az elektronmikroszkóp. Igy tndjuk, hogy az élő és élettelen világ határán állnak. Az is kiderült, hogy szaporodásukhoz élő sejtre van szükségük, az élő sejtbe kerülve azok anyagcseréjét saját hasznukra állítják át, amivel az élő sejt pusztulását okozzák. A sejtekbe Jatott a vírusok ellen, amely megakadályozhatja a vírusok behatolását és esetleges elszaporodását a sejtben, vagy feloldja a vírust, más esetben pedig közömbösftL A virnsbetegségek átvészelése egyes esetekben évtizedes, más esetekben végleges védettséget hoz létre, mint pl. a himlőnél, bárányhlmlőnél és kanyarónál. A nátha, az influenza átvészelése azonban csak egészen rövid ideig tartó védettséggel jár. Nos, Ismerkedjünk meg alyan vírusos megbetegedéssel, amelyről napjainkban egyre gyakrabban hallunk: a Pfeifer féle mirigylázzal. Ez a betegség lázzal, a nyirokmirigyek megduzzadásával, torokgyulladással, gyakran hányással, a lép, sokszor a máj megnagyobbodásával jár. Lappangásl Ideje 1—2 hét, néha több. Leggyakoribb a gyermekkorban, de az utóbbi években A szövődményekkel járó esetek legtöbbször meggyógyulnak. Tapasztalat szerint az antibiotikumok a betegség lefolyását nem változtatják meg. Ezért kezelése főleg tüneti: ágynyugalom, lázcsillapítás. Ha szövődményként tüszős mandulagyulladás lép tel, penicillin adására javulás mutatkozik. Befejezésül még annyit, hogy a vírusok laboratóriumi diagnosztikája jóval nehezebb, mint a bakteriológiai diagnosztika. A szerológiai próbák elvégzése bonyolult és időigényes. A vírusos megbetegedésekkel szemben az esetek többségében még nem rendelkezünk hatékony oltóanyaggal. Dr. M. A.