Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-20 / 43. szám, csütörtök

G. Husák elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) politikai és harci áldozatkészségét. Ezntán Hnsák elvtárs elemezte hazánk január ntáni fejlődését. Ezzel kapcsolatban a következüket (elentette ki: A múlt év minden egészséges gondolata, amelyeket a január ntáni politika gondolatainak nevezünk, lényegileg azonos az ellenállási mozgalom eszmei tartalmával. Ezeket az alapvető gondolatokat már megfogalmazták a Szlovák Nemzeti Felkelésben, valamint az ellenállás más szakaszain, s ezekhez térünk ismét vissza a feleslegesen elvesztett évek után, legyen szá társadalmunk belső demokratikus kapcsolatainak tartalmáról, a nemzeteink közötti kapcsolatok problémáinak megoldásáról, vagy a kültöldi szövetségeseinkhez fűződő kapcsolatainkról. Ezekért az alapvető gondolatokért indultak küzdelembe hnszonöt és még több évvel ezelőtt a szlovák és a cseh emberek a szabad, szocialista demokratikus társadalom felépítésére. Ismét visszatérünk a nagy erkölcsi értékekhez, azokhoz az értékekhez, amelyek megerősítették az embereket a nehéz körülmények között a hegyekben és a frontokon, ismét visszatérünk a szabadság nagy ideáljához, a szocializmus és a demokrácia nagy ideáljához, megtisztulva azoktól a különféle emberektől, akik mindezt beszennyezték. Megtisztul az ember, és az ideálok új értelmet adnak az életnek, olyan új értelmet, amely megéri a küzdelmet. Tavaly láthatóvá váltak olyan áramlatok is, amelyek ugyan szintén bírálták a Novotný-rendszer előző éveit, de más alapállásból. Felbukkantak olyan értik, amelyek nem nyilatkoztak kedvezően sem a szocializmusról, sem a kommunista pártról, sem a szocialista államokhoz fűződő kapcsolatainkról. Kialakították a belső felmorzsolódás feltételeit, gyengíteni akarván a kommunista párt pozícióját és egész társadalmi rendszerünket. Látnunk kell, hogy különösen a fiatal emberek, akik nem hozzánk hasonló életutat jártak végig, nem rendelkezhetnek a világról és az életről ugyanolyan elképzelésekkel, mint mi. A világról alkotott elképzelések nem őrtikölhetők, ezeket tapasztalatokkal meg kell szerezni. Egyrészt tehát Igen tapintatosan kell megközelíteni elsősorban a fiatal embereket, meg kell őket érteni, s ezntán természetesen helyes irányba terelhetjük nevelésüket és segíthetünk nekik. Másrészt viszont nem engedhetjük meg, hogy akárki kockáztassa szocialista társadalmunk és államunk alapvető létérdekeit, nem engedhetünk meg olyan szabadságot, amely felforgatná államunkat, felforgatná szocialista életünket. Igaz, hogy az állam senkinek sem magántulajdona, az állam az egész lakosságé. Da úgy gondolom, hogy azok az emberek, akik az állam keletkezésével kapcsolatban érdemeket szereztek, jogosultak megmondani: nem azért kockáztatták életüket nemzeteink és államunk szabadságáért, bogy ma bárki kedve szerint felforgassa és állandó válságokat és nehézségeket idézzen elő. Ahogy végignézek a teremben, ez az Itt összegyűlt gárda, mint látom, még nem olyan öreg, hogy szavát ignorálni lehetne. Felvetették itt a szocialista államokhoz, elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink kérdését is. Tudom, hogy nálnnk ebben a kérdésben ellentétesek a nézetek. Ismerik a párt és az állam vezetőségének álláspontját. A Szovjetunióhoz és a többi szocialista orszi-hoz fűződő szövetségünk jelentette külpolitikánk olyan alapvető irányvonalát az ellenállási mozgalomban, a Felkelésben és az azóta eltelt időben is, amely nélkül ennek az államnak a biztonságáról, nemzeteink szabadságáról nehezen beszélhetünk. Az augusztusi események hullámzásba hozták a közvéleményt, és sok érzelmi lehangoltságot okoztak. Értelmetlen lenne e tények előtt szemet hnnynnnk. Másrészt viszont mindnyájunknak, különösen nekünk, öregeknek, arra kell törekednünk, bogy a pártjaink és államaink kiözött augusztusban keletkezett félreértésekel Áthidaljak, és felújítsak normális jó kapcsolatainkat a szocialista államokkal, különösen a Szovjetunióval. Ne tépjük föl a sebeket, hanem térjünk át a konstruktív együttműködésre, amely nélkülözhetetlen nemzeteink és államaink számára, örülök annak, bogy ez a gondolat az Itt jelenlevőkben Is mélyen gyökerezik, s hogy ezt helyesen értelmezik. Azért említem meg, mert a különféle vltá kon, különösen a fiatal emberekkel, de az öregekkel folytatott vitákon ls azt mondják: soha nem feledjük el augusztust, és amig angnsztus nem lesz megoldva, addig nem mehetünk tovább. Néhány előttem felszólaló elvtárs nagyon szépen fejezte ki a következőket: mi, akik a második világháború éveiben harcoltunk, mi feledkezzünk meg arról, hogy kihez fordult a cseh és a szlovák nemzet, amikor sorsa legrosszabb volt, és honnan várta a szabadságot? Kitörölhetlük-e könnyelműen Csehszlovákia történetéből a Felkelést és az együttműködést a partlzánalakulatokban, mindenekelőtt a szovjet emberekkel, kiiktathatiuk-e történelmünkből Svoboda tábornok hadtestét, felszá molhatjuk-e mindazt, ami a sza hadságért vívott küzdelmünkben a Szovjetunióval függött össze? Nem tehetjük meg, ez (enne a legnagyobb politikai értelmetlenség. Ezért az öregek, az ellenállás részvevőinek kötelessége ellenállóink és ellenállási dolgozóink régi kapcsolatait a Szovjetunió és a többi szocialista állam partizánjaival és katonáival ápolni. Ezt a munkát saját sorainkban és a nyilvánosság körében úgy kell kibővítenünk, hogy ez év nyarán, a Felkelés 25. évfordulóján ismét mint barátok, bajtársak találkozhassunk szovjet és többi fegyvertársainkkal. Ez megfelel Csehszlovákia Kommunista Pártja és Szlovákia Kommunista Pártja hivatalos politikájának, megfelel az állam átgondolt és koncepciós kormánypolitikájának. Mély meggyőződésem, hogy ez népünk oh jektív érdekeinek is megfelel. Habár az ellenállás évei messze maradtak, hiszen már negyed századról beszélünk, tudjnk, hogy az ellenállási dolgozók nemcsak emlékeikből élnek, bár a különféle évfordulók alkalmából természetesen jogosan Idézik fel ezeket az emlékeket. Nincs szó tehát valamilyen veteránmozgalomról, vala milyen társadalmi előnyről, ha nem olyan emberekről, akik a háború küzdelmeiben és azután, tehát ma ls rendkívül jelentős harcosai lehetnek a mai problémák megoldását célzó küzdelemnek, és további jövőnk harcosai lehetnek Ogy vélem, hogy nekünk, öregebbeknek kötelességünk a szabadság, a haladás, a szocializmus nagy ideáljáért vívott küzdelem stafétáját átadni az ifjú nemzedéknek. Akkor nem kell attól félni, mi jön ntánnnk, ha a nemze dékbe beoltjuk a helyes eszméket ás ez a nemzedék tovább építi az előző garnitúra müvét. felmerül az a kérdés is, hogy augusztus 29-ét minősítsék nemze ti ünnepnek. Meg akarom mondani, hogy szívből támogatom ezt a gondolatot, s hogy Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöksége is javasolta a szlovák kormánynak és a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, hogy mielőbb törvényesen nyilvánítsa ezt a napot Szlovákia nemzeti ünnepévé. (Husák elvtárs beszédét a jelenlevők sokszor szakították meg egyetértő tapssal. A beszéd befe Jezését hosszan tartó tapsvihar, és a CSKP éltetése követte.) A lengye! külügyminiszter Prágában (CSTK) — Stefan Jendrychowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága politikai irodájának tagja, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere Ján Marko mérnök, csehszlovák külügyminiszter meghívására tegnap Csehszlovákiába érkezett. A csehszlovák—lengyel kapcsolatok és kölcsönös együttműködés, valamint a két ország közös érdekeinek kérdéseiről Prágában tegnap délelőtt megkezdődtek a tárgyalások. PártkMttsépÉ visszatért Olaszországból (CSTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártjának küldöttsége kedd este visszatért Prágába Olaszországból, ahol részt vett az Olasz Kommunista Párt 12. kongresszusán. Négytagú pártküldöttségünket Evžen Erban, a CSKP KB elnökségi és végrehajtó bizottsági tagjának vezetésével a ruzynči repülőtéren dr. Josef Špaček, a CSKP KB elnökségi tagja és titkára, Miroslav Broí, a CSKP KB osztályvezetője és mások fogadták. • • • Ugyancsak kedden, február 18-án Koppenhágából ls visszatért pártküldöttségünk, amely dr. Ján Koscelanskijnak, a CSKP KB tagjának, az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottsága vezető titkárának vezetésével részt vett a Dán Kommunista Párt 23. kongresszusán. A Dániából visszatérő küldöttséget Rudolf Rohlíček, a CSKP KB osztályvezetője fogadta. A Belügyminisztérium dolgozóinak pártmunkás aktívája (Folytatás az 1. oldalról) ni véleményének kinyilvánításáért, s ezért senki ellen sem folytattak büntetőeljárást. „De ha vakiki a köztársaság ellen dolgozik — hangsúlyozta Pelnáf elvtárs —, megsérti a törvényeket, számolnia kell azzal, hogy összeütközésbe kerül a törvényekkel, s hogy felelnie kall törvényellenes tevékenységéért. A köztársaság ellenségeinek tudomásul kell venniük, hogy Itt van a szocialista közbiztonsági testület, mely hűségesen szolgálja a pártot, a szocialista államot és a dolgozó népet. A szocializmus sikeres építésének érdekében kötelességünk, hogy a külföldről vagy itthonról folytatott ellenséges tevékenység ellen határozott harcot vezessünk, teljes összhangban a csehszlovák jogrenddel, és minden törvényes eszközzel elejét vegyük a köztársaság ellen irányuló bármiféle ellenséges tevékenységnek." Beszédének befejező részében Pelnáf elvtárs hangsúlyozta, hogy a közbiztonsági testületnek modernnek kell lennie, mely képes megvédeni országunkban a szocializmust és a lakosság biztonságát. Valóban szocialistának kell lennie, mely tudatában van felelősségének a szocialista állam, a párt, a nép és valamennyi szövetségesünk iránt. „A múlt értékelésekor és egységünk építésekor — jelentette kl — józan, és mindenképpen objektív magatartásra van szükség, amely a saját hibák megértéséből és elismeréséből indul ki, de alapvetően marxista, internacionalista pozíción áll." Alexander Dubček, a CSKP KB első titkára tájékoztatta az aktíva részvevőit a párt és az államvezetés további szándékairól és céljairól, ami a CSKP KB novemberi, decemberi és jannári plenáris ülésén hozott határozatoknak a közbiztonsági szervekre vonatkozó részeit illeti. Köszönetet mondott a Belügyminisztérium alakulatai valamenynyi tagjának a konszolidáció érdekében az elmúlt hónapokban kifejtett áldozatos munkájukért, és elismerően nyilatkozott arról, bogy ezek az alakulatok a párt és a szocializmus oldalán álltak és helytálltak a legnehezebb próbák közepette is. A jelenlegi politikai helyzettel foglalkozva hangsúlyozta, bogy a párt Központi Bizottságának legutóbbi ülésein egyhangúlag hozott határozatok politikai alapul szolgálnak mind a belpolitikai helyzet, mind a szövetségeseinkhez fűződő kapcsolatok konszolidálása számára. A probléma, melyet köz.üs erővel meg kell oldanunk, inkább abban rejlik, hogyan lehet az általános egyetértést egységes akcióvá változtatni, hogyan lehet jobban végrehajtani a hozott határozatokat, szembeszállni az egyoldalú elképzelésekkel, s a hozott határozatokat megvédeni az ellenzéki vagy az ellenséges áramlatokkal szemben. — A Központi Bizottság e ha tározatának alapvető gondolata — állapította meg Dubček elvtárs — egyesíteni a pozíciókon, amelyek mindenekelőtt a pártnak mint egésznek pozitív meggyőző munkájában és társadalmunk döntő többségében jutnak kifejezésre. Tudatában vagyunk annak, hogy az ilyen politika nehezebb. Több időt és meggyőzést igényel. Azonban az eddigi tapasztalatok azl mutatják, hogy ez a politika helyes. Tudjnk, hogy az országban állandóan tart a társadalmi feszültség, és hogy — bár bekövetkezett bizonyos enyhülés — még nem számoltak fel azokat az alapvető társadalompolitikai okokat, amelyekből e feszültség ered, s amelyek ismételten politikai válságot idéznek elő. Az elért eredmények alapján azonban a nyilvánosság döntő többségének támogatásával ezek az okok politikailag megoldhatók, és így megteremthető a további szocialista fejlődés széles körfl lehetősége. A párt és az állam vezetőségének határozott fellépése az olyan akciók ellen, amelyek elterelték a figyelmet a Központi Bizottság által kijelölt pozitív feladatokról, azt eredményezte, hogy a társadalmi konfliktus, a Központi Bi zoitság irányvonala és az ellenzék irányvonala között láthatóvá vált a nép döntő többsége előtt, akik nyugalmas életet és alkotómunkát akarnak és igényelnek, s a csoportok kőzött, amelyek kockáztatják az ország sorsát. Ez a fejlődés Igazolja az elmúlt hónapok gyakorlatát, amikor nemcsak nem takarékoskodtunk erőnkkel, hogy meggyőzzük az Ingadozókat és a bizalmatlanokat az egyetlen helyes útról, amelyet a Központi Bizottság augusztus ntán választott, hanem hogy az embereknek időt adjnnk arra, hogy saját tapasztalaink alapján győződjenek meg róla, hogy a CSKP KB álláspontja az a legreálisabb út, amely lehetőséget nyit az emberek élete és munkája előtt, hogy érvényesíthessék érdekeiket és fokozatosan megvalósíthassák a párt január utáni politikájának pozitív vonásalt. A tartós politikai feszültség, a bizonytalanság légkörét előidéző okok megoldása mindenekelőtt azt igényli, bogy a demokratikus centralizmus alapján megerősítsük a párt akcióegységét és a társadalomban betöltött vezető szerepét. Továbbá az szükséges, hogy a demokratikus centralizmus alapelvét megerősítsük a Nemzeti Front és szervezeteinek egész tevékenységében. Meg kell szilárdítani minden állami szerv szerepét, és biztosítani kell a törvények megtartását, el kell érni az öntudatos fegyelem megerősödését. El kell zárni azokat az ntakat, amelyeken kampányszerűség és Idegesség áramlik a nyilvánosság felé. Végül a marxizmus—leninizmus szellemében aktivizálni kell a párt Ideológiai tevékenységét és normalizálni kell a szocialista országokhoz, külön-üsen pedig a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatainkat. Döntő fontosságú — hangsúlyozta Dubček elvtárs — egész politikai gyakorlatunkkal bebizonyítani, hogy a párt nemcsak realizálja, hanem tovább fejleszti a január utáni politika pozitív értékeit, és nem tér vissza azokhnz a módszerekhez, amelyeket a nép elutasított és soha többé el nem fogad. Munkánk súlypontját a párt és a társadalom erőinek egyesítésében, a további fejlődés és az emberi igények kielégítésének pozitív feladatában Iátjnk. A novemberi határozat értelmében a legfőbb veszélynek a társadalomban fellelhető antiszocialista erőket tartjuk, akkor is. ha ezek nem idézhetik elő a szocialista társadalmi rendszer bukását. Ezek az erők a tőkés múlt hagyományaira és az imperialista tábor támogatására, inspirációjára támaszkodnak. A párt keretén belül a jobboldali tendenciákat tartjuk veszélyeseknek, mivel ezek utat nyitnak az ellenséges nézetek előtt, ignorálják vagy lebecsülik az antiszocialista jelenségek befolvását, tevékenységét, objektív módon megnehezítik a konszolidációt, a társadalomfejlődés biztosítását célzó, már elfogadott feladatok teljesítését. Az ilyen tendenciák ellen harcolni mindenekelőtt politikai feladat, nem pedig adminisztratív hatalmi eszközök ügye. Következetesen fogunk harcolni a szektás és dogmatikus magatartás felújulása ellen Is, amelyek elszigetelik a pártot a dolgozó tömegektől. A január előtti Időben alkalmazott néhány helytelen módszer a fennhéjázó magatartás az emberekben felébreszti a CSKP KB január utáni irányvonala megtartása miatt érzett aggodalmat. Dubček elvtárs felhívta a figyelmet arra, hogy ezeket a tendenciákat különféle illegális brosúrákkal és röpcédulákkal terjesztik. A CSKP KB elnöksége már február 5-én határozatot fogadott el arról, hogy Intenzíven harcolni kell az ilyen illegális anyag terjesztése ellen. A CSKP KB elnöksége a mielőbbi konszolidáció kulcskérdésének tartja — mondotta Dubček elvtárs — a párt akcióegységének és vezető szerepének megerősítését. Aki a párt novemberi határozata mellett foglal állást — hangsúlyozta —, annak tudnia kell, ez azt is jelenti, hogy nem különböztethetjük meg a kommunistákat a múltban elfoglalt magatartásuk szerint, hanem aszerint, hogyan oldják meg a további haladással kapcsolatos és a Központi Bizottság határozataiban megjelölt gyakorlati feladatokat. Ezzel kapcsolatban Dubček elvtárs említést tett arról, hogy ez a szabály érvényes mindkét oldalra, a kommunistáknak az augusztusi események időszakában elfoglalt álláspontjára Is, amenynyiben ezek a kommunisták ezt megelőzően a pártban végzett munkájukkal, a Szovjetunióhoz és a hazájukhoz fűződő kapcsolataikkal kommunista magatartásukat világosan bebizonyították. A demokratikus centralizmus érvényesítése nem jelenti sem a nézetek uniformizálását, sem a párt belső demokráciájának korlátozását. Azonban semmibe sem szabad belenyugodni, ami megbontja a párt fellépésének egységét, és a párt eszmei-politikai, vagy szervezeti ingadozásához vezet. Dubček elvtárs ezután beszélt a biztonsági apparátus munkájáról, amelytől a Központi Bizottság teljes támogatást vár a január utáni politika irányelvének megtartására és a védelmére törekvő igyekezetében. Hangsúlyozta, hogy a párt politikája szerint teljesítőképes, megbízható és magas színvonalú biztonsági apparátust kell kialakítani, amely megbízhatóan védelmezi az állain és a szocialista rendszer érdekeit, az ország törvényeit, valamint a polgárok jogait és kötelességeit. A biztonsági apparátus az állam, a társadalom, a törvények és a polgárok védelme érdekében kifejtett tevékenységében elnyeri a párt és az állam vezetőségének teljes támogatását. Tudtuk és tndjuk — folytatta Dubček elvtárs —, hogy nem élünk légüres térben, hogy külföldről rendszeresen ellenséges hírszerző és felforgató tevékenységet szerveznek, s hogy itthon is akadnak még olyanok, akik a külföldi imperialista körök hatására, esetleg azok szolgálatában ellenünk dolgoznak. Számunkra vitathatatlan a biztonsági apparátus jelentősége, mivel ez olyan szükséges eszköz, amely megvédi a társadalmat az összes fenyegelő erőkkel szemben. Ez nincs ellentétben a Központi Bizottság január utáni politikájával, hanem ellenkezőleg, annak érdekeit szolgálja. Nem ellentétes a demokráciával sem, mivel minél inkább sikerül semlegesíteni az ellensé ges tevékenységet, annál nagyobb tér nyílik a nép demokratikus szabadsága számára. Ebben a munkában a legfontosabb az, hogy megerősítsük a biztonsági szervek és a nép kapcso latát. Azt a tudatot, hogy nem a nép felett álló hatalmi eszközök, hanem a népet szolgálják. Ez megköveteli, hogy a biztonsági szervek tevékenysége következetesen a politikai helyzet értékeléséből, a társadalmi fejlődés irá nyalnak és erőinek értékeléséből induljon ki úgy, ahogyan azl a KB legutóbbi határozatai megfő galmazták. A biztonsági szervek társadalmi tekintélyének megszilárdítása érdekében szükséges, hogy minden tevékenységük következetesen megfeleljen a szocialista törvényesség elveinek, hogy a közvéleményben megszilárduljon a sin cialista jogbiztonság tudata. Enélkül elképzelhetetlen, hogy az emberek alkotó módon vegyenek részt a társadalmi munkában. A törvényesség alapelve megköveteli, a biztonsági szervek minden erejükkel azt a célt szolgálják, hogy az országban ne kerülhessen sor törvénysértésre, a törvény minden megsértése üldözhető legyen, hogy megerősítsék a közrend védelmét. Egyidejűleg megköveteli azt is, hogy a biztonsági szervek minden tevékenysége következetesen az érvényes törvényekből induljon ki. Az állampolgároknak szükségük van biztonságtudatra, hogy nézeteik miatt, ami; azok nem ütköznek törvénybe, nem üldözik őket. Szükségesnek tartjuk a társadalom és a rendőri testület közötti kapcsolatok elmélyítését. E testület helyzetének meghatározását az állami szervek rendszerében, és jogi alapjainak megteremtését. Semmi esetre sem térünk viszsza a jannár előtti időszakhoz, amikor a párt olyan feladatokai vállalt magára, amelyek nem tartoztak rá. Amikor ezen a szakaszon a párt vezető szerepének megerősítéséről beszélünk, mindenekelőtt a biztonsági alakulatokra gyakorolt eszmei és politikai hatás megerősítésére gondolunk. Értékeljük, hogy a rendőrségnél dolgozó kommunisták a CSKP KB no vemberi—decemberi és jannári plénuma határozatainak platformján egyesültek. A pártalapszerve zetek és a kommunisták feladataival ás munkájával kapcsolatban Dnbfiek elvtárs hangsúlyozta, hogy teljes mértékben támogatniuk kell 8 biztonsági szervek konszolidációját és megszilárdulását célzó törekvéseket, de egyidejűleg ügyelniük kell arra, hogy ezek a törekvések ne legyenek azonosak a hibás és túlhaladott munkamódszerek visszatérésével. Dubček elvtárs kijelentette, meggyőződése, hogy a biztonsági szervek, mint az államhatalom eszközei a szocialista rendszer megszilárdítása érdekében szilárdan állnak a párt és az állam politikája mellett és határozott, megalkuvás nélküli választ adnak mindenkinek, aki megkísérli a támadást szocialista vívmányaink ellen. A jövő héten — folytatta Dubček elvtárs — ünnepeljük február 21. évfordulóját, amikor véglegesen döntöttünk szocialista útunk felől. A biztonsági szervek elválaszthatatlanok dolgozó népünk februári győzelmétől. A gyűlés résztvevőd ezután nagy figyelemmel hallgatták meg Oldrich Cerník elvtársnak, a szövetségi kormány elnökének beszédét, amelyben foglalkozott belpolitikai helyzetünk néhány kérdésével. Megállapította, hogy népünk többsége az elmúlt hetekben aktívan kiállt a CSKP KB politikája, a , csehszlovák kormány, valamint a á Cseh és Szlovák Szocialista Köztársaság kormányainak program nyilatkozata mellett. Népünk bé- jg kében akar élni, nyugodtan akar dolgozni. Az emberek azt kíván- j» ják, hogy biztosítsuk a nyugalmat és a rendet, megszilárduljanak a társadalmi élet normái, és követ- ^ kezetesen betartsák a csehszlovák ^ jogrendet.