Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-20 / 43. szám, csütörtök

G. Husák elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) politikai és harci áldozatkészsé­gét. Ezntán Hnsák elvtárs elemezte hazánk január ntáni fejlődését. Ezzel kapcsolatban a következüket (elentette ki: A múlt év minden egészséges gondolata, amelyeket a január ntáni politika gondolatainak ne­vezünk, lényegileg azonos az el­lenállási mozgalom eszmei tartal­mával. Ezeket az alapvető gondo­latokat már megfogalmazták a Szlovák Nemzeti Felkelésben, va­lamint az ellenállás más szaka­szain, s ezekhez térünk ismét vissza a feleslegesen elvesztett évek után, legyen szá társadal­munk belső demokratikus kapcso­latainak tartalmáról, a nemzeteink közötti kapcsolatok problémáinak megoldásáról, vagy a kültöldi szövetségeseinkhez fűződő kapcso­latainkról. Ezekért az alapvető gondolatokért indultak küzdelem­be hnszonöt és még több évvel ezelőtt a szlovák és a cseh embe­rek a szabad, szocialista demok­ratikus társadalom felépítésére. Ismét visszatérünk a nagy erköl­csi értékekhez, azokhoz az érté­kekhez, amelyek megerősítették az embereket a nehéz körülmé­nyek között a hegyekben és a frontokon, ismét visszatérünk a szabadság nagy ideáljához, a szo­cializmus és a demokrácia nagy ideáljához, megtisztulva azoktól a különféle emberektől, akik mind­ezt beszennyezték. Megtisztul az ember, és az ideálok új értelmet adnak az életnek, olyan új értel­met, amely megéri a küzdelmet. Tavaly láthatóvá váltak olyan áramlatok is, amelyek ugyan szin­tén bírálták a Novotný-rendszer előző éveit, de más alapállásból. Felbukkantak olyan értik, amelyek nem nyilatkoztak kedvezően sem a szocializmusról, sem a kommu­nista pártról, sem a szocialista ál­lamokhoz fűződő kapcsolatainkról. Kialakították a belső felmorzsoló­dás feltételeit, gyengíteni akarván a kommunista párt pozícióját és egész társadalmi rendszerünket. Látnunk kell, hogy különösen a fiatal emberek, akik nem hozzánk hasonló életutat jártak végig, nem rendelkezhetnek a világról és az életről ugyanolyan elképzelések­kel, mint mi. A világról alkotott elképzelések nem őrtikölhetők, ezeket tapasztalatokkal meg kell szerezni. Egyrészt tehát Igen ta­pintatosan kell megközelíteni el­sősorban a fiatal embereket, meg kell őket érteni, s ezntán termé­szetesen helyes irányba terelhet­jük nevelésüket és segíthetünk nekik. Másrészt viszont nem en­gedhetjük meg, hogy akárki koc­káztassa szocialista társadalmunk és államunk alapvető létérdekeit, nem engedhetünk meg olyan sza­badságot, amely felforgatná álla­munkat, felforgatná szocialista életünket. Igaz, hogy az állam senkinek sem magántulajdona, az állam az egész lakosságé. Da úgy gondo­lom, hogy azok az emberek, akik az állam keletkezésével kapcsolat­ban érdemeket szereztek, jogosul­tak megmondani: nem azért koc­káztatták életüket nemzeteink és államunk szabadságáért, bogy ma bárki kedve szerint felforgassa és állandó válságokat és nehézsége­ket idézzen elő. Ahogy végignézek a teremben, ez az Itt összegyűlt gárda, mint látom, még nem olyan öreg, hogy szavát ignorálni lehetne. Felvetették itt a szocialista ál­lamokhoz, elsősorban a Szovjet­unióhoz fűződő kapcsolataink kér­dését is. Tudom, hogy nálnnk eb­ben a kérdésben ellentétesek a nézetek. Ismerik a párt és az ál­lam vezetőségének álláspontját. A Szovjetunióhoz és a többi szocia­lista orszi-hoz fűződő szövetsé­günk jelentette külpolitikánk olyan alapvető irányvonalát az el­lenállási mozgalomban, a Felke­lésben és az azóta eltelt időben is, amely nélkül ennek az állam­nak a biztonságáról, nemzeteink szabadságáról nehezen beszélhe­tünk. Az augusztusi események hullámzásba hozták a közvéle­ményt, és sok érzelmi lehangolt­ságot okoztak. Értelmetlen lenne e tények előtt szemet hnnynnnk. Másrészt viszont mindnyájunknak, különösen nekünk, öregeknek, ar­ra kell törekednünk, bogy a párt­jaink és államaink kiözött augusz­tusban keletkezett félreértésekel Áthidaljak, és felújítsak normális jó kapcsolatainkat a szocialista államokkal, különösen a Szovjet­unióval. Ne tépjük föl a sebeket, hanem térjünk át a konstruktív együttműködésre, amely nélkülöz­hetetlen nemzeteink és államaink számára, örülök annak, bogy ez a gondolat az Itt jelenlevőkben Is mélyen gyökerezik, s hogy ezt helyesen értelmezik. Azért emlí­tem meg, mert a különféle vltá kon, különösen a fiatal emberek­kel, de az öregekkel folytatott vi­tákon ls azt mondják: soha nem feledjük el augusztust, és amig angnsztus nem lesz megoldva, ad­dig nem mehetünk tovább. Né­hány előttem felszólaló elvtárs nagyon szépen fejezte ki a követ­kezőket: mi, akik a második vi­lágháború éveiben harcoltunk, mi feledkezzünk meg arról, hogy ki­hez fordult a cseh és a szlovák nemzet, amikor sorsa legrosszabb volt, és honnan várta a szabad­ságot? Kitörölhetlük-e könnyel­műen Csehszlovákia történetéből a Felkelést és az együttműködést a partlzánalakulatokban, minde­nekelőtt a szovjet emberekkel, ki­iktathatiuk-e történelmünkből Svo­boda tábornok hadtestét, felszá molhatjuk-e mindazt, ami a sza hadságért vívott küzdelmünkben a Szovjetunióval függött össze? Nem tehetjük meg, ez (enne a legnagyobb politikai értelmetlen­ség. Ezért az öregek, az ellenál­lás részvevőinek kötelessége el­lenállóink és ellenállási dolgo­zóink régi kapcsolatait a Szovjet­unió és a többi szocialista állam partizánjaival és katonáival ápol­ni. Ezt a munkát saját sorainkban és a nyilvánosság körében úgy kell kibővítenünk, hogy ez év nyarán, a Felkelés 25. évforduló­ján ismét mint barátok, bajtársak találkozhassunk szovjet és többi fegyvertársainkkal. Ez megfelel Csehszlovákia Kommunista Pártja és Szlovákia Kommunista Pártja hivatalos politikájának, megfelel az állam átgondolt és koncepciós kormánypolitikájának. Mély meg­győződésem, hogy ez népünk oh jektív érdekeinek is megfelel. Habár az ellenállás évei messze maradtak, hiszen már negyed szá­zadról beszélünk, tudjnk, hogy az ellenállási dolgozók nemcsak em­lékeikből élnek, bár a különféle évfordulók alkalmából természete­sen jogosan Idézik fel ezeket az emlékeket. Nincs szó tehát vala­milyen veteránmozgalomról, vala milyen társadalmi előnyről, ha nem olyan emberekről, akik a há­ború küzdelmeiben és azután, te­hát ma ls rendkívül jelentős har­cosai lehetnek a mai problémák megoldását célzó küzdelemnek, és további jövőnk harcosai lehetnek Ogy vélem, hogy nekünk, öre­gebbeknek kötelességünk a sza­badság, a haladás, a szocializmus nagy ideáljáért vívott küzdelem stafétáját átadni az ifjú nemze­déknek. Akkor nem kell attól fél­ni, mi jön ntánnnk, ha a nemze dékbe beoltjuk a helyes eszméket ás ez a nemzedék tovább építi az előző garnitúra müvét. felmerül az a kérdés is, hogy augusztus 29-ét minősítsék nemze ti ünnepnek. Meg akarom monda­ni, hogy szívből támogatom ezt a gondolatot, s hogy Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsá­gának elnöksége is javasolta a szlovák kormánynak és a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, hogy mielőbb törvényesen nyilvánítsa ezt a na­pot Szlovákia nemzeti ünnepévé. (Husák elvtárs beszédét a je­lenlevők sokszor szakították meg egyetértő tapssal. A beszéd befe Jezését hosszan tartó tapsvihar, és a CSKP éltetése követte.) A lengye! külügyminiszter Prágában (CSTK) — Stefan Jendry­chowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsá­ga politikai irodájának tagja, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminisztere Ján Marko mér­nök, csehszlovák külügyminisz­ter meghívására tegnap Cseh­szlovákiába érkezett. A csehszlovák—lengyel kap­csolatok és kölcsönös együtt­működés, valamint a két ország közös érdekeinek kérdéseiről Prágában tegnap délelőtt meg­kezdődtek a tárgyalások. PártkMttsépÉ visszatért Olaszországból (CSTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártjának küldött­sége kedd este visszatért Prá­gába Olaszországból, ahol részt vett az Olasz Kommunista Párt 12. kongresszusán. Négytagú pártküldöttségün­ket Evžen Erban, a CSKP KB elnökségi és végrehajtó bizott­sági tagjának vezetésével a ruzynči repülőtéren dr. Josef Špaček, a CSKP KB elnökségi tagja és titkára, Miroslav Broí, a CSKP KB osztályvezetője és mások fogadták. • • • Ugyancsak kedden, február 18-án Koppenhágából ls vissza­tért pártküldöttségünk, amely dr. Ján Koscelanskijnak, a CSKP KB tagjának, az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizott­sága vezető titkárának vezeté­sével részt vett a Dán Kommu­nista Párt 23. kongresszusán. A Dániából visszatérő küldött­séget Rudolf Rohlíček, a CSKP KB osztályvezetője fogadta. A Belügyminisztérium dolgozóinak pártmunkás aktívája (Folytatás az 1. oldalról) ni véleményének kinyilvánításá­ért, s ezért senki ellen sem foly­tattak büntetőeljárást. „De ha va­kiki a köztársaság ellen dolgozik — hangsúlyozta Pelnáf elvtárs —, megsérti a törvényeket, számol­nia kell azzal, hogy összeütkö­zésbe kerül a törvényekkel, s hogy felelnie kall törvényellenes tevékenységéért. A köztársaság ellenségeinek tu­domásul kell venniük, hogy Itt van a szocialista közbiztonsági testület, mely hűségesen szolgál­ja a pártot, a szocialista államot és a dolgozó népet. A szocializ­mus sikeres építésének érdekében kötelességünk, hogy a külföldről vagy itthonról folytatott ellen­séges tevékenység ellen határo­zott harcot vezessünk, teljes össz­hangban a csehszlovák jogrend­del, és minden törvényes eszköz­zel elejét vegyük a köztársaság ellen irányuló bármiféle ellen­séges tevékenységnek." Beszédének befejező részében Pelnáf elvtárs hangsúlyozta, hogy a közbiztonsági testületnek mo­dernnek kell lennie, mely képes megvédeni országunkban a szocia­lizmust és a lakosság biztonságát. Valóban szocialistának kell len­nie, mely tudatában van felelős­ségének a szocialista állam, a párt, a nép és valamennyi szö­vetségesünk iránt. „A múlt érté­kelésekor és egységünk építése­kor — jelentette kl — józan, és mindenképpen objektív magatar­tásra van szükség, amely a saját hibák megértéséből és elismeré­séből indul ki, de alapvetően mar­xista, internacionalista pozíción áll." Alexander Dubček, a CSKP KB első titkára tájékoztatta az aktí­va részvevőit a párt és az állam­vezetés további szándékairól és céljairól, ami a CSKP KB novem­beri, decemberi és jannári ple­náris ülésén hozott határozatok­nak a közbiztonsági szervekre vo­natkozó részeit illeti. Köszönetet mondott a Belügy­minisztérium alakulatai valameny­nyi tagjának a konszolidáció ér­dekében az elmúlt hónapokban kifejtett áldozatos munkájukért, és elismerően nyilatkozott arról, bogy ezek az alakulatok a párt és a szocializmus oldalán álltak és helytálltak a legnehezebb pró­bák közepette is. A jelenlegi politikai helyzettel foglalkozva hangsúlyozta, bogy a párt Központi Bizottságának legutóbbi ülésein egyhangúlag ho­zott határozatok politikai alapul szolgálnak mind a belpolitikai helyzet, mind a szövetségeseink­hez fűződő kapcsolatok konszo­lidálása számára. A probléma, melyet köz.üs erővel meg kell oldanunk, inkább abban rejlik, hogyan lehet az általános egyet­értést egységes akcióvá változtat­ni, hogyan lehet jobban végrehaj­tani a hozott határozatokat, szembeszállni az egyoldalú elkép­zelésekkel, s a hozott határoza­tokat megvédeni az ellenzéki vagy az ellenséges áramlatokkal szem­ben. — A Központi Bizottság e ha tározatának alapvető gondolata — állapította meg Dubček elvtárs — egyesíteni a pozíciókon, amelyek mindenekelőtt a pártnak mint egésznek pozitív meggyőző mun­kájában és társadalmunk döntő többségében jutnak kifejezésre. Tudatában vagyunk annak, hogy az ilyen politika nehezebb. Több időt és meggyőzést igényel. Azon­ban az eddigi tapasztalatok azl mutatják, hogy ez a politika he­lyes. Tudjnk, hogy az országban ál­landóan tart a társadalmi feszült­ség, és hogy — bár bekövetke­zett bizonyos enyhülés — még nem számoltak fel azokat az alap­vető társadalompolitikai okokat, amelyekből e feszültség ered, s amelyek ismételten politikai vál­ságot idéznek elő. Az elért ered­mények alapján azonban a nyil­vánosság döntő többségének tá­mogatásával ezek az okok politi­kailag megoldhatók, és így meg­teremthető a további szocialista fejlődés széles körfl lehetősége. A párt és az állam vezetőségének határozott fellépése az olyan ak­ciók ellen, amelyek elterelték a figyelmet a Központi Bizottság ál­tal kijelölt pozitív feladatokról, azt eredményezte, hogy a társa­dalmi konfliktus, a Központi Bi zoitság irányvonala és az ellen­zék irányvonala között láthatóvá vált a nép döntő többsége előtt, akik nyugalmas életet és alkotó­munkát akarnak és igényelnek, s a csoportok kőzött, amelyek kockáztatják az ország sorsát. Ez a fejlődés Igazolja az elmúlt hónapok gyakorlatát, amikor nemcsak nem takarékoskodtunk erőnkkel, hogy meggyőzzük az Ingadozókat és a bizalmatlanokat az egyetlen helyes útról, amelyet a Központi Bizottság augusztus ntán választott, hanem hogy az embereknek időt adjnnk arra, hogy saját tapasztalaink alapján győződjenek meg róla, hogy a CSKP KB álláspontja az a leg­reálisabb út, amely lehetőséget nyit az emberek élete és munká­ja előtt, hogy érvényesíthessék érdekeiket és fokozatosan megva­lósíthassák a párt január utáni politikájának pozitív vonásalt. A tartós politikai feszültség, a bizonytalanság légkörét előidéző okok megoldása mindenekelőtt azt igényli, bogy a demokratikus centralizmus alapján megerősít­sük a párt akcióegységét és a társadalomban betöltött vezető szerepét. Továbbá az szükséges, hogy a demokratikus centralizmus alapelvét megerősítsük a Nem­zeti Front és szervezeteinek egész tevékenységében. Meg kell szilárdítani minden állami szerv szerepét, és biztosítani kell a tör­vények megtartását, el kell érni az öntudatos fegyelem megerősö­dését. El kell zárni azokat az ntakat, amelyeken kampányszerű­ség és Idegesség áramlik a nyil­vánosság felé. Végül a marxiz­mus—leninizmus szellemében ak­tivizálni kell a párt Ideológiai te­vékenységét és normalizálni kell a szocialista országokhoz, külö­n-üsen pedig a Szovjetunióhoz fű­ződő kapcsolatainkat. Döntő fontosságú — hangsú­lyozta Dubček elvtárs — egész politikai gyakorlatunkkal bebizo­nyítani, hogy a párt nemcsak rea­lizálja, hanem tovább fejleszti a január utáni politika pozitív ér­tékeit, és nem tér vissza azokhnz a módszerekhez, amelyeket a nép elutasított és soha többé el nem fogad. Munkánk súlypontját a párt és a társadalom erőinek egyesítésében, a további fejlődés és az emberi igények kielégítésé­nek pozitív feladatában Iátjnk. A novemberi határozat értelmé­ben a legfőbb veszélynek a tár­sadalomban fellelhető antiszocia­lista erőket tartjuk, akkor is. ha ezek nem idézhetik elő a szocia­lista társadalmi rendszer bukását. Ezek az erők a tőkés múlt hagyo­mányaira és az imperialista tábor támogatására, inspirációjára tá­maszkodnak. A párt keretén belül a jobboldali tendenciákat tartjuk veszélyeseknek, mivel ezek utat nyitnak az ellenséges nézetek előtt, ignorálják vagy lebecsülik az antiszocialista jelenségek be­folvását, tevékenységét, objektív módon megnehezítik a konszoli­dációt, a társadalomfejlődés biz­tosítását célzó, már elfogadott feladatok teljesítését. Az ilyen tendenciák ellen har­colni mindenekelőtt politikai fel­adat, nem pedig adminisztratív hatalmi eszközök ügye. Következetesen fogunk harcolni a szektás és dogmatikus maga­tartás felújulása ellen Is, ame­lyek elszigetelik a pártot a dol­gozó tömegektől. A január előtti Időben alkalmazott néhány hely­telen módszer a fennhéjázó ma­gatartás az emberekben felébresz­ti a CSKP KB január utáni irány­vonala megtartása miatt érzett aggodalmat. Dubček elvtárs felhívta a figyel­met arra, hogy ezeket a tenden­ciákat különféle illegális brosú­rákkal és röpcédulákkal terjesz­tik. A CSKP KB elnöksége már február 5-én határozatot fogadott el arról, hogy Intenzíven harcolni kell az ilyen illegális anyag ter­jesztése ellen. A CSKP KB elnöksége a mielőb­bi konszolidáció kulcskérdésének tartja — mondotta Dubček elv­társ — a párt akcióegységének és vezető szerepének megerősíté­sét. Aki a párt novemberi határo­zata mellett foglal állást — hang­súlyozta —, annak tudnia kell, ez azt is jelenti, hogy nem kü­lönböztethetjük meg a kommu­nistákat a múltban elfoglalt ma­gatartásuk szerint, hanem asze­rint, hogyan oldják meg a to­vábbi haladással kapcsolatos és a Központi Bizottság határozatai­ban megjelölt gyakorlati felada­tokat. Ezzel kapcsolatban Dubček elv­társ említést tett arról, hogy ez a szabály érvényes mindkét ol­dalra, a kommunistáknak az au­gusztusi események időszakában elfoglalt álláspontjára Is, ameny­nyiben ezek a kommunisták ezt megelőzően a pártban végzett munkájukkal, a Szovjetunióhoz és a hazájukhoz fűződő kapcsola­taikkal kommunista magatartásu­kat világosan bebizonyították. A demokratikus centralizmus érvé­nyesítése nem jelenti sem a né­zetek uniformizálását, sem a párt belső demokráciájának korlátozá­sát. Azonban semmibe sem szabad belenyugodni, ami megbontja a párt fellépésének egységét, és a párt eszmei-politikai, vagy szer­vezeti ingadozásához vezet. Dubček elvtárs ezután beszélt a biztonsági apparátus munkájá­ról, amelytől a Központi Bizott­ság teljes támogatást vár a ja­nuár utáni politika irányelvének megtartására és a védelmére tö­rekvő igyekezetében. Hangsúlyoz­ta, hogy a párt politikája sze­rint teljesítőképes, megbízható és magas színvonalú biztonsági ap­parátust kell kialakítani, amely megbízhatóan védelmezi az állain és a szocialista rendszer érdekeit, az ország törvényeit, valamint a polgárok jogait és kötelességeit. A biztonsági apparátus az állam, a társadalom, a törvények és a polgárok védelme érdekében ki­fejtett tevékenységében elnyeri a párt és az állam vezetőségének teljes támogatását. Tudtuk és tndjuk — folytatta Dubček elvtárs —, hogy nem élünk légüres térben, hogy kül­földről rendszeresen ellenséges hírszerző és felforgató tevékeny­séget szerveznek, s hogy itthon is akadnak még olyanok, akik a kül­földi imperialista körök hatására, esetleg azok szolgálatában elle­nünk dolgoznak. Számunkra vitat­hatatlan a biztonsági apparátus jelentősége, mivel ez olyan szük­séges eszköz, amely megvédi a társadalmat az összes fenyegelő erőkkel szemben. Ez nincs ellen­tétben a Központi Bizottság ja­nuár utáni politikájával, hanem ellenkezőleg, annak érdekeit szol­gálja. Nem ellentétes a demokrá­ciával sem, mivel minél inkább sikerül semlegesíteni az ellensé ges tevékenységet, annál nagyobb tér nyílik a nép demokratikus szabadsága számára. Ebben a munkában a legfonto­sabb az, hogy megerősítsük a biz­tonsági szervek és a nép kapcso latát. Azt a tudatot, hogy nem a nép felett álló hatalmi eszközök, hanem a népet szolgálják. Ez megköveteli, hogy a biztonsági szervek tevékenysége következe­tesen a politikai helyzet értéke­léséből, a társadalmi fejlődés irá nyalnak és erőinek értékeléséből induljon ki úgy, ahogyan azl a KB legutóbbi határozatai megfő galmazták. A biztonsági szervek társadalmi tekintélyének megszilárdítása ér­dekében szükséges, hogy minden tevékenységük következetesen megfeleljen a szocialista törvé­nyesség elveinek, hogy a közvéle­ményben megszilárduljon a sin cialista jogbiztonság tudata. Enél­kül elképzelhetetlen, hogy az em­berek alkotó módon vegyenek részt a társadalmi munkában. A törvényesség alapelve megkövete­li, a biztonsági szervek minden erejükkel azt a célt szolgálják, hogy az országban ne kerülhes­sen sor törvénysértésre, a törvény minden megsértése üldözhető le­gyen, hogy megerősítsék a köz­rend védelmét. Egyidejűleg meg­követeli azt is, hogy a biztonsági szervek minden tevékenysége kö­vetkezetesen az érvényes törvé­nyekből induljon ki. Az állampolgá­roknak szükségük van biztonság­tudatra, hogy nézeteik miatt, ami; azok nem ütköznek törvénybe, nem üldözik őket. Szükségesnek tartjuk a társa­dalom és a rendőri testület közöt­ti kapcsolatok elmélyítését. E tes­tület helyzetének meghatározását az állami szervek rendszerében, és jogi alapjainak megteremtését. Semmi esetre sem térünk visz­sza a jannár előtti időszakhoz, amikor a párt olyan feladatokai vállalt magára, amelyek nem tar­toztak rá. Amikor ezen a szaka­szon a párt vezető szerepének megerősítéséről beszélünk, minde­nekelőtt a biztonsági alakulatokra gyakorolt eszmei és politikai ha­tás megerősítésére gondolunk. Ér­tékeljük, hogy a rendőrségnél dol­gozó kommunisták a CSKP KB no vemberi—decemberi és jannári plénuma határozatainak platform­ján egyesültek. A pártalapszerve zetek és a kommunisták feladatai­val ás munkájával kapcsolatban Dnbfiek elvtárs hangsúlyozta, hogy teljes mértékben támogatniuk kell 8 biztonsági szervek konszolidá­cióját és megszilárdulását célzó törekvéseket, de egyidejűleg ügyelniük kell arra, hogy ezek a törekvések ne legyenek azonosak a hibás és túlhaladott munkamód­szerek visszatérésével. Dubček elvtárs kijelentette, meggyőződése, hogy a biztonsági szervek, mint az államhatalom eszközei a szocialista rendszer megszilárdítása érdekében szilár­dan állnak a párt és az állam po­litikája mellett és határozott, megalkuvás nélküli választ adnak mindenkinek, aki megkísérli a tá­madást szocialista vívmányaink el­len. A jövő héten — folytatta Dub­ček elvtárs — ünnepeljük február 21. évfordulóját, amikor véglege­sen döntöttünk szocialista útunk felől. A biztonsági szervek elvá­laszthatatlanok dolgozó népünk februári győzelmétől. A gyűlés résztvevőd ezután nagy figyelemmel hallgatták meg Old­rich Cerník elvtársnak, a szövet­ségi kormány elnökének beszédét, amelyben foglalkozott belpolitikai helyzetünk néhány kérdésével. Megállapította, hogy népünk több­sége az elmúlt hetekben aktívan kiállt a CSKP KB politikája, a , csehszlovák kormány, valamint a á Cseh és Szlovák Szocialista Köz­társaság kormányainak program nyilatkozata mellett. Népünk bé- jg kében akar élni, nyugodtan akar dolgozni. Az emberek azt kíván- j» ják, hogy biztosítsuk a nyugalmat és a rendet, megszilárduljanak a társadalmi élet normái, és követ- ^ kezetesen betartsák a csehszlovák ^ jogrendet.

Next

/
Thumbnails
Contents