Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-18 / 41. szám, kedd

A KORSZERŰSÉG PARANCSA Vita a színházról s a színházi problémákról Milyen a korseerű színház — kérdezi Fónod Zoltán vitaindí­tó cikkében? Érdekes kérdés, amelyet több szempontból le­hetne megvilágítani. Ha egy színház az alkotó — mű —• közönség hármasságá­nak alapviszonyából indul kl és azokat a társadalom-lélek­tani körülményeket keresi, amelyek a dráma sikerét tekin­tik végcélnak — korszerűnek mondható. Itt ugyanis a szer­lói mondanivaló kerül a — visszatükröződés alapján — a közlésmód középpontjába. De nem sikkad el a nevelő funkció Belismerése sem, ami már ma­gában is határozott állásfogla­lást feltételez. Egy színház akkor korszerű, ha szem előtt tartja a tudatos dramaturgiát, variálja a rende­zőmüvészet lehetőségeit és súlyt helyez a színészi alkotó­készség jelenlétére is. Megköve­teli továbbá a stílus iránti ér­zékenységet, a teátrális művé­szet kulturáltságát és azt a kortársi értékszemléletet, mely a bemutató sikeréhez szüksé­ges. Sajnos, a mi közönségünk eltérő és különböző feltételek között szemléli színházunk elő­adásait. Spontán kialakult né­zőpontját olykor politikai vagy egyéb nemzeties felbuzdulások befolyásolják... A néző és a színház kettős világában kell tehát a kérdést megvizsgál­nunk. Az erkölcs és az erköl­csösség párhuzamában kell hasznosítanunk az ítélkezés, ér­tékelés és a tanulság esztétika­etika fogalmait. Miként a gesz­tus, jelmez, mozgás, beszédmo­dor stb. alá van vetve a művé­tzeit és a valóság között szö­vődő ezernyi összefüggésnek és meghatározásnak, a színház művészeti vezetése és specifi­kus jellege is számos módosu­lásnak van kitéve. Ez követke­zik részint a színi kultúra In­tézményesített jellegéből, tár­sadalmi helyzetének gyakori változásából, részint a közön­ség Igényének jogos, vagy in­dokolatlan követelményeiből, a néző esztétikailag érzékelhető képességének differenciálódá­sából. S mivel színházunk mű­sorának tartalmi-dramaturgiai jegyeit, előadásainak formai­színpadtechnikai részletmegol­dásait főleg az ügyintézésnek veti alá, munkája is a többfelől Irányított, s gyakran kuszált in­tézkedések hatását tükrözi. Milyen sxínház hát a MATESZ, kérdeznénk ezek után? Ha azt mondjuk, hogy reper­toár-színház, igazunk van. Állan­dó jellegű társulattal rendelkezik és Idők folyamán kialakított egy játszásmódot is, amelyet váltako­zó sikerrel bizonyítgat évente meghirdetett műsoraiban. A be­tervezett játékainak nagy hánya­dát azonban vidéken tartja. Erre azt mondhatnánk, hogy a MATESZ olyan társulat, amelynek nincs glíandi állomáshelye. Olyan „sztadcsóne"-féle színház, amely­nek működése csupán egy-egy szezonra érdekes. De azt sem mondhatjuk, mert az elmúlt 17 év alatt többször ls bebizonyította, hogy nagy és érdekes feladatokra te képes. Ml tehát a legfontosabb tenni­való, kérdezi a továbbiakban Fó­nod Zoltán? A színház gyér házak előtt sze­repel, mondván, hogy a komoly dráma nem vonzza az átlagnézőt. Megfeledkezik viszont arröl, hogy egy színielőadás elválaszthatatlan attél a helytől, ahol játszik. Az te tény, hogy az átlagnézők tá­boréban nem nőttek meg a műve­lődési igények. A járási közpon­tok sem követtek el mindent, hogy színházunk részére megfele­lő környezetet biztosítsanak. Már­pedig a színdarab és az előadás mellett a környezet ii elenged­hetetlen feltétele a sikernek. Mindig és minden időben azok • színdarabok voltak népszerűek. Időszerűek, amelyek a közönséget érdeklő problémákat tárgyaltak, és megoldásukban ls korszerűek voltak. Egy előadás ugyanis csak akkor tud eleven érdeklődést ki­villan!, ha az életről értekezik ét az emberről mond jellegzetes tudnivalókat. A puszta eszme, a mübrn rejlő gondolat még nem avat egy drámát művészi alkotás­iá. És mivel közönség nélkül nincs színház, és célunk, hogy előadásainkon minél több néző íe­• MAGYARORSZÁGON az Idén ls megrendezik a három hazai filmfesztivált: március­ban Debrecenben a szinkron filmszemlét, májusban Miskol­con a rövidfilmfesztlvált és ok­tóberben Pécsett a játékfilm­Szemlét. gyen, a bemutatott mű belső vi­lágétól a közönségig kell felmér­nünk minden lehetőséget, hogy azután ugyanígy értelmezve vlsz­szafelé értékelhessük axt a folya­matot, amelyet az egyén és a kö­zösség viszonylatában figyeltünk meg. Az eddig alkalmazott színhá­zi ügyintézést kell tehát mi­előbb megváltoztatnunk. Rugal­masabb, elevenebb, az össze­függéseket jobban megragadó, mindenre kiterjedő közérdekű szemlélettel kell felváltanunk azt a munkamódszert, amely ha kézzelfoghatóan bizonyított is, kerekeit mégis meg kell olajoz­nunk. Nem is annyira színvo­nalbeli helytállásról van itt szó. mint arról, hogy újítani kelli Színházat a közönségnek játszunk, még akkor is, ha az sok esetben konzervatív szem­szögből igényel, ha nem kedve­li a dokumentumdrámát és el­ítéli az óvatos tapogatózásokat, mint szélsőséges „kísérletezé­seket". A mai néző a szórakoz­tató irodalmat igényli. Nem ér­dekli őt a színház belügye. Jő előadást akar látni és nem tűri a félrevezetést. Ha csalódik, nem jön el a következő bemu­tatóra. Miért bosszankodjon — véli — és miért lássa mindig ugyanazokat az unott arcokat, s szokványalakításokat. Egy­szerűen nem szereti már a mo­doros tucatszereplőketl Csak az egyéniségek vonzot­ták mindig a nézőt, a kedvenc színészek, akik atmoszférát tudtak teremteni a színpad és a nézőtér között. A színháznak meg kell tehát keresnie az utat az új nézőhöz, ha színház­ba járó új nemzedéket akar ne­velni. Itt viszont nem lehet mechanikusan értelemezett is­mérveket alkalmazni. Ennek kapcsán nem ártana azon is elgondolkozni, hogy a MATESZ státusában csak egy bi­zonyos számú tehetséges és köz­kedvelt örökös taggal rendelkez­ne. Meghirdetett műsorához a többi szükséges szereplőt csak egy-egy idényre szerződtetné, tgy gyakorlatilag elrendezettebb mó­don lehetne betervezni a megfe lelő műsort és ezzel is biztosí­tani a színvonalbeli fejlődést. Bi­zonyos „nemzedéki" változás ugyan már bekövetkezett a szín­háznál, amikor fiatal, főiskolát végzett színművészeink vezető szerepekhez jutottak. De ez a fel­frissítés még nem tudja kellő képpen felpezsdíteni a színház természetes vérkeringését. A kél váltásban dolgozó színészgárda csak kompromisszumos megoldá sokkal képes ugyanis az anyagi Indokolások kereszttüzében művé­szileg is eleget tenni fennkölt hi­vatásának. S így újből és újból előkerül az egykori FALüSZlNHAZ meggondolatlan megszüntetésének a kérdése, az egykori két magyar kultúrintézmény felesleges egy­beolvasztása. De az egyéb, tájéko­zatlanságokból és önkényes akará­sokból eredő intézkedések sem vezettek jóra. Bármelyik oldalról is közelít­jük meg a kérdést, az első lé­pés, hogy színházunk sajátos helyzeténél fogva teljesen sajá­tos szervezési formát igényel. Az eddigi kerületi (?) sőt járá­si (1), vagy ha úgy tetszik cse­madoki irányítgatást kell át­vennie az erre hivatott közpon­ti szervnek, ami azt Jelenti, hogy színházunk közvetlenül a minisztérium irányítása alá ke­rülne. Ez esetben nem lenne akadálya annak sem, hogy fel­újíthatnánk az áldásos munkát végzett FALUSZÍNHÁZAT ős Kassán is megszervezhetnénk az ottani Állami Színház kere­tén belül egy magyar tagozatot ls. Ezáltal nemes vetélkedés! lehetőséget teremthetnénk ha­zai magyar szlnházkultúránk részére, s arra ls, hogy színhá­zunk sorsát saját magunk irá­nyítsuk. De hogy több színházunk le­gyen, ahhoz a nézőtéren akar­juk látni mindazokat, akik színházunk előadásait társadal­milag ls magasabb szintre óhajtják emelni. Amikor az Oj Sző dialógust hirdet, ezt nyilván nem divat­ból teszi. A vitaindító is vitat­kozni akar, hogy konklúzióként segítse színházunkat eljutni ahhoz a végcélhoz, amelynek társadalmi szerkezete, igénye és gondolatrendszere nemcsak kifejezője, de társadalmi hivatá­sának valóban alkotója és tá­mogatója is. Remélem, hogy szlnházkultú­ránk gazdagodása nem fog so­kat váratni magára. (Rövidített szöveg.) SZUCHÝ M. EMIL Ifllllll Újabb hírek a villamos autóról A szaksajtó rendszeresen foglalkozik a villa­mos gépkocsikkal, amelyek ma már nem számí­tanak a Jövő ígéretének (bár a gondolat nem új, hiszen 1912-ben már „Baker Electric" elneve­zéssel elektromos jármű készült!). S ml a hely­zet ma ezen a téren? A General Motors egy Corvalr típusú személy­gépkocsit olyan akkumulátorokkal ellátva alakí­tott át elektromos üzemeltetésűre, amelyek ké­pesek az eredetileg 123 lóerős benzinmotor he­lyett egy 115 lóerős aszinkron motort hajtani. Ez az ezüst-cink akkumulátor 120 km/óra sebes­séggel hajtja a gépkocsit és gyorsulása még Jobb, mint a benzinmotoré. 0... 96 km/óra se­bességet 15,8 másodperc alatt ér el, szemben a benzinmotoros testvérének 16,7 másodperces gyorsulási idejével. Sajnos, az említett megoldásnak hátrányai is vannak! A jelenleg alkalmazott ezüst-cink akku­mulátorok felhasználásával a gépkocsi eredeti súlya 360 kg-mal megnőtt. A teljes csomagtartó teret fel kellett áldozni az akkumulátorok táro­lására, és ezzel a hatalmas túlterheléssel érte el a kocsi az említett teljesítményt, azonban a sok akkumulátor — teljes feltöltés esetén is — csak 60—120 kilométeres út megtételét teszi le­hetővé, ellentétben a benzinmotoros kivitellel, amely egy fél tartálynyi benzinnel 350—450 ki­lométert tehet meg. És ami a legrosszabb: az újszerű ezüst-cink akkumulátorok ára nem keve­sebb, mint 15 000 dollár! Ez az oka annak, hogy ez ideig csupán kis teljesítményű és kis ható­sugarú elektromos üzemeltetésű járműveket ké­szítettek, és még nincs itt az ideje, hogy a ben­zinmotoros gépkocsik üzemi tulajdonságaival rendelkező, komolyabb gépkocsik megjelenhesse­nek. A közismert Bosch cég sem akar lemaradni az elektromobillal folytatott kísérletek terén. Az ismertetett tapasztalatokat szem előtt tartva olyan kísérleti járművet készített, amely minden tekintetben forgalomképes. Egy Fiat Panoráma Kombi kocsit alakítottak át úgy, hogy az 500 köbcentiméteres benzinmotor helyébe egy 13,6 lóerős villamos motort építettek be. A sebesség­váltónak ez esetben csak egy fokozata van, és tengelykapcsoló egyáltalán nincs. Jobb híján eb­Üzenetvétel „valahol Európában" Az autó valahol Párizs és Lyon között robog. A kocsi vezetőjével amszterdami irodája sürgő­sen beszélni szeretne. Egy mozgó és egy fix ál­lomás között a közvetlen telefonbeszélgetést Ilyen nagy távolságon ma még Igen körülményes létrehozni, de üzenetet közvetíteni már lehet, ha az autóban Semaphone-vevőállomás van. Hollandiában már megvalósult a Semaphone­üzenetközvetltés — mindössze három, 4 méte­res hullámhosszon működő URH-adóval. A telefontulajdonos tárcsázással felhívja a Se­maphone-központot, s ha ez jelentkezik, tovább tárcsázza a hívott fél Semaphorie-készülékének számát, és ezután még egy számot 1 és 6 kö­zött. A hívás a hívott félhez legközelebb fekvő URH-adó közvetítésével Jön létre. Az autóban levő Sentaphone-készülék hangjelzéssel figyel­meztet a hívásra, és a készüléken levő, számmal Jelölt három kis lámpa közül egy vagy kettő kigyullad. A lámpák az 1., 2. és 4. számot vise­lik, és hatféle üzenetet közvetítenek: az 5. számú üzenetnél az l-es és 4-es lámpák gyulladnak ki, a 3. számúnál az l-es és 2-es lámpák, a 6. szá­múnál a 2-es és 4-es lámpák. A hívott fél az előre megbeszélt számkulcs alapján ismeri az üzenet jelentését: hívja fel az irodáját, la'kását, forduljon vissza stb. A lámpák mindaddig égnek, amíg a hívott fél gombnyo­mással el nem oltja őket. A Semaphone-vevőké­szülék nemcsak autóban, hanem csónakban, sá­torban stb. egyaránt elhelyezhető (például az építész magával viheti az épület tetejére vagy egy távvezeték felállítási munkálataihoz), így Hollandia és a szomszédos Belgium egész terü­letén bárhová elér az üzenet. A Philips által gyártott Semaphone hollandiai sikere arra bátorította fel a merész tervezőket, hogy kidolgozzák egész Európára az üzenetköz­vetítés! tervet. Ehhez kb. 300 ultrarövid hullámú adót kellene kontinensünkön elhelyezni, és ezek segítségével „valahol Európában" bárkit fel le­hetne csengetni, akár a norvég hegyekben autó­zik, akár az Adriai-tenger mellett táborozik. ben az esetben közönséges ólomakkumulátorok­kal rakták tele a csomagtartót. Ez esetben az akkumulátorok feszültsége 84 V és a kapcltása 68 ampéróra (a Corvair esetében 530 V és 58 ampéróra). Ez a megoldás kb. 60 km/óra sebes­séget biztosit és a töltés 30—-60 kilométeres út­ra elegendő. A gyorsulás megfelel egy kiskocsi­tól megkívánható értéknek. Állő helyzetből 50 km/óra sebességre 16 másodperc alatt gyorsul fel. A Bosch-féle megoldásnál figyelemre méltó a motor vezérlése. Tudjuk, hogy a gépkocsinak lassan és gyorsan, hegymenetben és völgyme­netben — tehát motorfékkel — egyaránt mozog­nia kell. Az elektromobll villanymotorját nem elegendő tehiit ki- és bekapcsolni, mint például az ablaktörlőt, hanem finom fokozatokat kell ná­la elérni. Mindez megvalósítható az egyenáramú motorral kapcsolatban levő Impulzusadóval, vagy más módon olyan elektronikus áramváltóval, amely képes az akkumulátor áramát és frekven­ciáját a szükséges áramerősségre, Illetve frek­venciára váltani és az egyenáramot váltóáram­má alakítani. Ezzel a vezérlési móddal a Bosch cégnek sikerült igen Jő hatásfokot biztosítani. A benzinmotor kb. 25 százalékos hatásfokával szemben az ily módon vezérelt egyenáramú mo­tor hatásfoka eléri a 90 százalékot! Ezenkívül lehetséges lejtmenetben áramvlsszanyerés, tehát motorfék esetében az akkumulátor töltődik. A Szovjet Tudományos Akadémia orvosi rádtó­biológiai intézetében a radioaktív Izotópok új alkalmazást lehetőségeivel foglalkoznak. A ra­dioaktív sugárzás segítségével nem csupán ke­zelni akarják a rosszindulatú daganatokat, ha­nem korai stádiumában fel is akarják őket is­merni. A képen az intézet neutrongenerátora. A Szovjetunióban megkezdték a MINSZK típu­sú elektronikus számítógépek új modelljének az üzemi próbáit. Az új gép a MINSZK 32 nevet viseli. A régi típus 5—6000 műveletet végzett másodpercenként, az új 22-es mintegi/ 30 000 műveletre képes másodpercenként. Mi a gumi szőr? Nemrégiben a hazai üzletekben is megjelent az úgynevezett gumiszőr, amelyet a Hulladékfel­vásárló Vállalat saját üzemében gyárt. A gumi­szőr göndörített állati szőrök (rendszerint ser­tésszőr) vagy rugalmas növényi rostok (kókusz, fibrisz, sisal), valamint szőr és növényt rost kom­binációk könnyű, rugalmas gumival rögzített szálrendszere. A bútor- és járműpárnázatok helyén jelentke­ző fokozott követelmények kielégítésére gyárt­ják nagy mennyiségben, megbízható Importgé­pekkel a külföldön már jól Ismert és értékelt gumiszőrt. A technológiai körülmények módot adnak a legváltozatosabb igények gyors kielégí­tésére is. A gumiszőrgyártmányok alapja a göndörített szőr vagy megfelelően előkészített rugalmas nö­vényi szálak. A szőr, illetve rostanyag felhasz­nálását megelőzi a szál tisztítása, a sterilizálás és a válogatás olyan előírások szerint, amelyek messzemenően figyelembe veszik a készáru mi­nőségi követelményeit. A kötéllé font, sodrott, göndörített szőr, illetve rost a gépsor adagolónyílásain a feldolgozó rendszerbe jut és kártolás, szétterítés, egyenge­tés után olyan állapotba kerül, amely megfelel az egyenletes száleloszlás követelményének. A szétteregetett paplanszerű végtelen szőr, illetve rostlemez központi vezérlésű transzportőrökön a szóróberendezéshez érkezik, ahol egy mozgó szó­róegység egyenletesen bepermetezi gumitejjel (la­texszelj. A permetezett lemezt szárítás és gépi átfordítás után a következő porlasztó pisztoly a másik oldalon ls megszórja gumitejjel. Ojabb szárítás után a lemez már szabható és kötő­anyaggal egymásra rétegezhető. A formacikkek gyártása annyiban tér el a le­mezáruk előállításától, hogy a gépsoron készí­tett lemezek közé gumltejjel nedvesített szőrt vagy rostot helyeznek és megfelelő kiképzésű zárható formában felépítik. A perforált lemezből készített formában elhelyezett nedves gumiszőr a szárítás befejeztével vulkanizáló kazánba ke­rül. Vulkanizálása után a formadarab készáru­ként kezelhető. A gumiszőr tulajdonságai kitűnőek. Légáteresz­tő-képessége kifogástalan. Ha víz éri, a folyadék azonnal kicsorog belőle. Sterilitását, féregmen­tességét a gondos szőranyag-előkészítés, a mun­kafolyamatok közbeni hőigónybevétel és a la­texszel a párnaszerkezetba juttatott vegyszerek biztosítják. A kórházi Igények nagy követelmé­nyeinek is maradéktalanul megfelel. Hőhatások­ra nein reagál. Tűző napon sem éri károsodás. Nagy előnye a gyors rugózás.

Next

/
Thumbnails
Contents