Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-18 / 41. szám, kedd

A TETTEK IDEJE... Ezekben a napokban, Illetve hetekben kerül sor országszer­te a párt alapszervezetek évzá­ró gyűlésére. A dunaszerdahe­lyi Vajanský utcai magyar tan­nyelvű alapiskola párttagsága a múlt hét végén értékelte az évi munkát. A gyűlésen elhangzott beszá­moló tömören összefoglalta a múlt évi belpolitikai eseménye­ket, valamint a jelenlegi fej­leményeket. — Népünk túlnyo­mó többsége fenntartás nélkül támogatja a párt és az állam vezetőinek politikai irányvona­lát, benne látja lehetőségét, hogy az adott feltételek közt elmélyíthessük január utáni politikai fejlődésünk pozitív eredményeit — tartalmazza többek közt a beszámoló. A szervezet tagsága a helyzet rendeződését abban látja, hogy elszigeteli magát azoktól az irányzatoktól és erőktől, me­lyek gátolják a konszolidáció folyamatát vagy más magatar­tásra akarják kényszeríteni a pártot. A párttagok átérzik a jelenlegi helyzet bonyolultsá­gát, ezért vallják, nem békélhe­tünk meg az olyan állapotok­kal, melyek pártunkban esz­mei, politikai és szervezési bi­zonytalanságokhoz vezethetné­nek. Eljött a tettek ideje, az az idő, amikor a határozatokat aktív munkának kell követnie. A beszámoló további része a tavalyi évzáró gyűlésen elfoga­dott határozatok teljesítését, valamint az jskola és a tantes­tület munkáját érintette. A párttagság az oktató-nevelő­munka színvonalának növelését szem előtt tartva maradéktala­nul teljesítette a határozatokat. A magyar iskola építésének kérdése különböző okok miatt azonban tisztázatlan maradt. A 25 tantermes iskolát 53 osztály tanulója látogatja. A magyar iskola 1016 tanulója 33 osztályt tesz ki. Bár az iskola anyagi ellátottsága Jó, a tanteremhiány óriási gondot okoz. A pedagó­gusoknak nehéz megbirkózniuk a kétváltásos tanítással, s emiatt nem térhettek át az 5­napos tanítási hétre sem, ha­nem továbbra is 11 napos cik­lusban tanítanak. A két mű­szakban történő oktatás nagy mértékben csökkenti az oktató­nevelőmunka hatékonyságát. A tanulókkal való foglalkozás is nehézségekbe ütközik, nem be­szélve a délutáni oktatás hát­rányairól. Az iskola segédesz­közökkel való ellátottsága jó; a pedagógusok ötletességéről és hivatásérzetéről tanúskod­nak a saját készítésű tanítási eszközök. Az iskolában jól mű­ködnek a különféle szakkörök is. Az évfordulókban és politikai eseményekben gazdag múlt év a pedagógusokat néha komoly erőpróbára tette. Ezeket az ese­ményeket a tanulóifjúságnak meg kellett magyarázni, szük­• * \ Érdekesnek ígérkező kiállítás Hazánk nyom­daiparának gé­pei és berende­zésed általában elavultak. Igy nem csoda, hogy igen nagy érdeklődés elő­zi meg a Nem­zetközi Újságíró Szövetség (In­terpressgrafik Club) — által június 11-től 18­ig Prágában megtartandó „2. Interpress — Prága 89" elne vezésü kiállítást, amelyet első íz­ben 1967-ben rendeztek meg. Az első alka­lommal 3000, ez idén már 10 000 négyzetméter területen mutat­ják be a külön­böző sajtóter­mékeket, rádió­és televíziós stúdiók, vala­mint a napila­pok szerkesztő­ségeinek kor­szerű berende­zéseit és nem utolsó sorban a legújabb nyomdatechnikát. A kiállításra elküldi legkor­szerűbb szedőgépét a Crosfield cég is. Az érdekesség kedvéért meg kell említenünk, hogy míg a nálunk hasznéľ szövőgépe­ken egy óra alatt 8000 betűt lehet kiszedni, addig a korsze­rű „Lumitype" gép óránkénti teljesítménye 300 000, illetve 900 000 betű kiszedése. A Hell cég ultragyors szedőgépe még ezt ls felülmúlja, óránként másfél millió betűt szed ki. Így sorolhatnánk tovább a különböző ofszet és rotációs gépek esész sorát ls. Hogy mí­ségessé vált, hogy rendszere­sen tájékoztassák őket az or­szágban végbemenő változások­ról. Jónak bizonyult a tantestü­let és a tanulók iskolán kívüli munkája. A diákok részt vállal­tak a városszépítési akciókban is. Az iskolában külön gondot fordítanak a 15 éves ifjúság elhelyezésére. Az előkészítést — különféle beszélgetések for­májában — már a tanév elején megkezdték. A továbbtanulók az elmúlt években a felvételi vizsgákon helytálltak. Problé­mát okoz azonban a fiúk ré­széről a továbbtanulás iránti érdektelenség, valamint a lá­nyok elhelyezése. A beszámolót követő vitában több felszólaló az iskolaépítés szükségességét szorgalmazta. A jelenlegi helyzet tarthatatlan, mert a tanteremhiány eleve ki­zárja az eredményes munkát, a tanítás színvonalának növe­lését, a modern segédeszközök alkalmazását, nemkülönben a szlovák tanítási órák osztását. A 15 éves ifjúság továbbtanulá­sával kapcsolatban kialakult élénk vitában többen kifogásol­ták, hogy a fiúk többsége nem akar továbbtanulni. Ez nem ls annyira érdektelenségként könyvelhető el, hanem inkább a szociális összetétellel magya­rázható. Lesújtó, persze, az is, hogy a szülök többsége a gyors megtérülés elvét, a jobb fize­tést szem előtt tartva, a szak­ma gyors elsajátítása és a mi­előbbi kenyérkeresés reményé­ben a fiúkat ipari tanulóinté­zetekbe küldi. Valamilyen úton­módon érdekeltté kell tenni a tanulókat, hogy többen jelent­kezzenek általános vagy szak­középiskolába. Természetesen nem hanyagolható el a magyar szakközépiskolák hálózatának bővítése sem. Szükséges lenne, főleg ezen a vidéken ilyen tí­pusú iskolák nyitása. Néhány üzem, Illetve vállalat létesítése a jövőben feltehetőleg ezen a téren is javulást eredményez. A továbbiakban szó volt az óvoda problémáiról is. Hangoz­tatták, hogy az óvodák hálóza­tának kiépítettsége feleljen meg a lakosság nemzetiségi összetételének, s a magyar la­kosság számához viszonyítva növeljék az óvodák számát. Az iskola múlt évi munkáját felölelő számvetés, valamint az itteni párttagokra jellemző ak­tivitás arra enged következtet­ni, hogy a dunaszerdahelyl ma­gyar iskola alapszervezete a kommunistákra váró nagy fel­adatokat kész maradéktalanul teljesíteni, s a pártot a kitűzött feladatok teljesítésében segíte­ni. —y m — Az ultragyors DIGISET T-l típusú szedőgép. lyen óriási érdeklődés előzi meg ezt a kiállítást, arra mi sem legjellemzőbb mint az, hogy erre az egész világból mintegy ezer szerkesztőség képviselői látogatnak majd Prágába, ahol a gépeken kívül gazdag kultúrműsor ls várja őket. A rendezőség mintegy 300 ezer, egyúttal sorsjegyként is szolgáló belépőjegyet ad ki, amelyekre egymillió korona ér­tékű nyereményt — köztük há­rom Mercedes-Benz típusú gép­kocsit sorsolnak ki. A jegyek eladását február 15-én kezd­ték meg. —né— A mezőgazdaságban nagy gondot okoz a nők téli foglalkozta­tása. A madari szövetkezet vezetői minden alkalmat megra­gadnak, hogy foglalkoztassák a nyáron szorgalmasan dolgozó asszonyokat, lányokat. A téli napokban a babválogatás is Ilyen „átmeneti" munkaalkalmat jelent. (Tóthpál felvétele j Kuzsnyón immár évek óta kérjük a járás és a város ille­tékes vezetőit: tegyenek mi­előbb határozott lépéseket an­nak érdekében, hogy módosít­sák a jelenleg érvényben levő lakásépítési szabványtervrajzo­kat, amelyek értelmében csu­pán két- vagy háromszobás la­kások épülhetnek Rozsnyón, s vidékén. Nem titok ellenben, hogy számtalan, szerényebb körül­mények között élő fiatal házas­pár megelégedne az egyszoba összkomfortos családi fészek­kel is, amelynek fedezését kü­lönösebb nehézség nélkül vál­lalni tudnák. Ez vonatkozik az olyan idősebb vagy nyugdíjas házaspárokra is, akik életük al­konyán már nem tartanak igényt túlméretezett lakásra. A lakosság számára Ismeretlen okokból azonban mostanában csak két-három szobás lakások épülnek a környéken, azzal az érthetetlen érveléssel, hogy a felsőbb központi hivataloktól kapott utasítások értelmében e tervek módosítása egyelőre le­hetetlen .. .1 A Rozsnyó-környéki lakosság nevében joggal kérdezem hát: valóban lehetetlen módosítani a terveken, vagy csupán az il­letékes helyi hivatalok érdek­telenségén múlik ennek az ért­hetetlen rendelkezésnek szolgai alkalmazása? Bogdán Péter, Rozsnyó JOGI TANACSADÔ A továbbdolgozó nyugdíjasok Lapunk 1969. január 28-i szá­mában közöltük a Munkaügyi­éi Népjóléti Minisztérium köz­leményét az öregségi nyugdíj új, elérhető legfelsőbb határá­ról, az állandó munkaviszony­ban továbbdolgozó nyugdíjasok­nál. A Törvénytárban 1968/161 sz. alatt közzétett, a társada­lombiztosítási törvényt módosító törvény, amely 1969. január 1-én lépett életbe (az említett köz­lemény tévesen idézi a Tt. 1968/ 171 sz. rendeletet), ugyanis olyan rendelkezést tartalmaz, amely az eddig ismert legmaga­sabb nyugdijakon felül, tehát az I. munkakategóriában 2200, a II. munkakategóriában 1800 és a III. munkakategóriában 1600 korona felett mind a három munkakategőrla dolgozói számá­ra lehetővé teszi az egységes legfeljebb havi 2500 korona nyugdíjbatár elérését abban az esetben, ha a nyugdíjas a nyug­díjkorhatár elérése után állan­dó jellegű munkaviszonyban to­vább dolgozik és erre az időre nem folyósítják nyugdiját. A társadalombiztosítási tör­vény ezen módosítását az emlí­tett közlemény magyarázata el­lenére is sokan félreértik, amint ez a hozzánk intézett levelekből és kérdésekből is kitűnik. Kz a törvényes rendelkezés a gyakorlatban azt lelenti, hogy módot nyújt azok számára, akiknek nyugdija elérte a kate­góriánként említett legfelső határt, hogy a nyugdíjigényük keletkezése után vállalt további, állandó jellegű munkával ma­gasabb öregségi nyugdijat — legfeljebb havi 2500 koronát — érhessenek el. Kz eddig az em­iitett törvényben meghatározott legfelsőbb nyugdijhatárok miatt nem volt lehetséges. Akik en­nek ellenére nyuugdíjigényük kezdete után (általában 60 év, nőknél és az I. munkakategó­riában kevesebb) tovább dolgoz­tak, 65 éves korukig a férfiak esetében — sem nyugdíjat nem kaptak, s nem szereztek igényt nyugdijuknak a bavi átlagkere­set 4 százalékával való emelé­sére. Ennek következtében so­kan — általában a magasabb minősítésű dolgozók — nem vál­laltak további, állandó jellegű munkát, noha értékes munkáju­kat a társadalom továbbra is igényelte volna, tgy például az a mérnök, akinek 60 éves korá­ban nyugdíjigénye keletkezése­kor, havi 3000 korona átlagfi­zetése volt és az eddigi előírá­sok értelmében mint a III. kate­góriába tartozó dolgozónak leg­feljebb 1600 koronás nyugdfja lehetett, valószínűleg érdemes­nek fogja tartani, bogy nyugdí­jának a nyugdíjigény kezdetén meglevő átlagkeresete évi 4 százalékával, ebben az esetben minden év után 120 koronával való emelkedése érdekében to­vább dolgozzék, amíg arra ked­ve és képessége van. Ha pél­dául 5 év után a munkát abba­hagyja, nyugdíja 1600+600, te­hát 2200 korona lenne. 65 éves kora után az ilyen dolgozó vagy tovább dolgozik az említett mó­don nyugdijának százalékos emelkedése érdekében, vagy módja van kérnie nyugdíjának 600 koronáig való folyósítását a teljes fizetés élvezése mel­lett. Ebben az esetben azonban nyugdíja tovább már nem emel­kedik. A nyugdíjasok zöme nyugdíj­igényük keletkezésekor nem éri el az emiitett 1600,1800 111. 2200 koronás legfelső nyugdíjhatárt és ha nyugdíjigényük kezdeté­nek időpontja után Is tovább dolgoznak állandó jellegű mun­kaviszonyban, teljes mértékben vonatkozik reájuk továbbra is a Tt. 1966/60 sz. hirdetménye. Ezen rendelet lényege, hogy minden állandó munkaviszony­ban továbbdolgozó nyugdíjas to­vább dolgozhat nyugdíjának a nyugdíjigény kezdetén meglevő bavi átlagkereset évi 4 száza­lékával való emelkedése érdeké ben, de ebben az esetben mun­kaviszonya idejére le kell mon dania nyugdija folyósításáról. Természetesen az alacsonyabb nyugdíjú és a nyugdíjazás ide jében alacsonyabb havi átlag­keresetű dolgozók számára alig ha lesz kifizetődő a nyugdíj szerény emelkedése érdekében a munkaviszony idejére lemon­dani annak tolyósitásáról és igy a legtöbb esetben kedvezőbb lesz a hirdetmény által szabá­lyozott többi eset, amikor a dolgozó megkapja nyugdiját, vagy annak csökkentett össze­gét és teljes fizetését. Természe­tesen azzal a következménnyel, hogy nyugdija a további mun­kavállalás következtében nem változik, 111. nem emelkedik. Így azok a nyugdíjasok, élet­korra valé tekintett nélkül, a gyakorlatban azonban a férfiak nál a 80—65 életév, a nőknél 53—57 és 60 év között, akiknek nyugdíja alacsonyabb a havi 600 koronánál, és fizetésük ke vesebb a havi 1000 koronánál, minden korlátozás nélkül meg­kapják havi teljes nyugdijukat. Ha a fizetésük magasabb lenne 1000 koronánál, akkor csak nyugdijuk emiitett százalékos emelésére volna igényük. A 65 évnél idősebb nyugdijat férfiaknál és a 60 évnél idó sebb nőknek állandó munkavál lalás esetére az említett rende­let értelmében —, tekintet nél kül fizetésük összegére — nyug­díjukat havi 600 koronáig folyó sítják, tehát abban az esetben is, ha fizetésük 1000 korona fölé emelkedne. Több előnyt biztosit az emlí tett rendelet azon öregségi nyugdíjasok részére — életkor ra való tekintet nélkül — akik az ún. kiemelt munkahelyeken, mező- és erdőgazdaságban vál Iáinak állandó jellegű termelő munkát, vagy a lakosság jobb ellátását biztosító szolgáltatóüzc mekben javító vagy karbantar tó munkát, mivel az ilyen to vábbdolgozö nyugdíjasoknak az elért keresetre való tekintet nélkül nyugdijukat bavi 1000 koronáig folyósítják. Akiknek keresete fűként a munkaidő csőkkeutésével leg­alább 1/3-dal alacsonyabb, azok­nak feles nyugdíjat folyósíta nak és ha a bruttó-kereset nem több 400 koronánál, a nyugdíjai teljes összegben fo­lyósítják, ha a többi megoldás nem kedvezőbb. Az EFSZ-tagok­nak, akik mint nyugdíjasok az EFSZ-ben állandóan tovább dol­goznak, korhatárra való tekin tet nélkül a szilárd bérezésű EFSZ-ben havi 1000 koronáig, a többi EFSZ-nyugdíjasnál az el­ért keresetre való tekintet nél­kül havi 600 koronáig folyósít­ják nyugdíját. Minden említett esetben, ha a nyugdijat egészben vagy rész­ben folyósítják, a nyugdíj össze­ge a munkavállalás révén nem emelkedik. Az említett rendeletben szubá lyozott, rövid ideig tartó, ún. brigádmunka-vállalás leltételei sem változtak. Az ilyen munkát vállaló nyugdíjasnak korlátozás nélkül jár a nyugdíj és a fize tés, éspedig aki évi: 180 munkanapra vállal munkát építkezési üzemben, cukorrépa­kampánynál, cikória- és cukor­répa-szállításnál, Prága főváros közlekedési üzeménél, fűtői munkát, iskolanevelésügy, vala­mint a szociális gondoskodás intézményeinél (pl. szociális ott­honban stb.), 120 munkanapra minden más munkatevékenység esetében, ki­véve az adminisztratív hivatali munkát, 60 munkanapra, ha a járadé­kos bármilyen vállalatnál hiva­tali munka végzését vállalja. Dr. FÖLDES JÚZSEF LELEMÉNYES EMBEREK A rozsnyói Geológiai Kutató In­tézet dolgozói az utóbbi években jó hírnévre tettek szert. Kassától Körmöcbányáig bárhol találkoz­hatunk az említett üzem dolgo­zóival, akik a föld gyomrát szon­dázzák. Nem egy nyersanyaglelő­hely feltárását az üzem mérnö­keinek köszönhetjük, ök vállalták el például az ochttnai — aragomt barlang feltárását ls. Nem Ijednek meg a nehéz és igényes munká­tól, miközben arra törekednek, hogy még jobb gazdasági ered­ményeket érjenek el. Leleményes­ségüket bizonyltja, hogy a közel­múltban elkészült új munkacsar­nok tervét az üzemben dolgozták kl és 870 ezer korona ráfordítás­sal önerővel építették fel. Ha a kazánház ts elkészül, Ide költöz­tetik a műhelyeket, és az elhasz­nált fúrócsövekből itt készítik majd a különböző tetőszerkezete­ket. A jó minőségű acélcsöveket ezelőtt olcsón eladták, ezután már feldolgozzák, ami nemcsak anyagi előnyt Jelent, hanem több dolgozót tudnak foglalkoztatni, ami ezen a vidéken igen nagy Jelentőségű. Az üzem vezetői még nem elé­gedettek. Azon gondolkodnak, mi­lyen más „gyártási" programot vezethetnének még be. Figyelem be veszik a gazdaságosságot, de ugyanakkor azt ls, hogy olyan árut készítsenek, amely irA* nagy a kereslet. — n, — II

Next

/
Thumbnails
Contents