Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-14 / 38. szám, péntek

Fontos intézkedés honvédelmünk megszilárdítására Nyugalmat és alkotómunkát Vasit Bii'aknak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a Központi Bizottság titkárának látogatása Martinban Vasil Bifak, a CSKP KB El­nökségének tagja, a KB titká­ra szordán látogatást tett Mar­tinban, s megjelent a Martini Gépgyár politikai és gazdasági dolgozói, valamint a találkozó­ra meghívott vendégek köré­ben. A CSKP KB titkáraként el­ső ízben lépett fel Szlovákiá­ban. A gépgyár funkcionáriu­sai nagy érdeklődéssel tekintet­lek e fellépése elé. A találkozót Jozef Haar mérnök, a Martini Gépgyár üzemi pártbizottságá­nak elnöke nyitotta meg, majd Vasil Bifak elvtárs mondott be­szédfit, amelyben különösen azt hangsúlyozta, hogy a CSKP KB novemberi ülése fontos határkő pártunk életében. Nem leplez­te aggodalmát, hogy bizonyos csoportoknak s egyéneknek még most ts érdekében áll helyzetünk rendezésének meg­gátlása, népünk egységének bomlasztása s a politikai hely­zet állandó bolygatása. Szép számmal akadnak olyan egyé­nek, akik hol nyíltan, hol pe­dig leplezetten támadják pár­tunk politikáját. Polgártársaink most lázas betegekhez hason­líthatók, fáradtak, és pártunk is fáradt. A CSKP Központi Bi­zottsága ezért figyelmeztet ál­landóan a nyugalom s az alko­tómunka szükségességére. Saj­nos, pártunk sorai sem minde­nütt egységesek, különbözők a vélemények olyan ügyekről és problémákról, amelyeket a Köz­ponti Bizottság már kellőkép­pen tisztázott. Mindez csökken­ti az emberek akcióképességét, s aláaknázza politikai irányvo­nalunk alapelveit. Társadal­munk aránylag széles köreit befolyásolják az opportunista és. antiszocialista erők, ame­lyek mind a párt talaján, mind pedig rajta kívül más jellegű elgondolásokat juttatnak kifeje­zésre. Márpedig nekünk ragasz­kodnunk kell Alexander Dubček elgondolásaihoz, s ahhoz, amit KB novemberi ülésének határo­zatát, de még mtélőtt nyilvá­nosságra hozták volna, a prágai Lucernában e határozat ellen Irányuló aktívát rendeztek, megszervezték a diákok sztrájk­ját, ami semmiképpen sem já­rult hozzá a nyugodt légkör ki­alakulásához . Vasil Bifak ezt követve kije­lentette, hogy maga ls részt vett Novotný hatalmának megdönté­sében és burokra ti kus-admi­nisztratív apparátusának felosz­latásában. Hangsúlyozta, hogy sohasem adta fel január utáni politikánk támogatását, de mint marxistának egyaránt kel­lett látnia annak fény és árny­oldalait is. Azon az úton, ame­lyet hazánk húsz év alatt meg­lett, hibák, gyakran tragikus következményekkel járó hibák is előfordultak, de népünk és vezetője — Csehszlovákia Kom­munista Pártja — törekvéseivel sok esetben mutatott ragyogó, követésre méltó példát is. Bilak elvtárs reagált arra is, hogy a nép egyes rétegeiben a CSKP mostani Központi Bizottságának egy részét dogmatikusnak tart­ják. Lássuk be, hogy ez így van, ám ki eszközölte ki a ja­nuári fordulatot? Ki hagyta jó­vá pártunk akcióprogramját és ki hajtott végre káderváltozá­sokat a kormányban és az álla­mi szervekben? Vasil Bifak a párt XIV. kong­resszusával kapcsolatban kije­lentette, hogy csak akkor lehet összehívni, ha kialakul az erre legelfogadhatóbb helyzet, ha a párt megingathatatlanul felso­rakozik Központi Bizottsága kö­rül. Az idei évnek a párton be­lül, s az országban a rendező­dés és az egészséges erők ösz­szefogása évének kell lennie. E napokban ne gondoljunk a gya­núsítgatásokra, hanem az egye­sülésre. Világosan kell látni a helyzetet üzemeinkben is. ahol a dolgozók anyagi értékeket hoznak létre, s megalapozzák életünk távlatait. Az emberek­nek meg kell akadályozniuk a termelést károsító vesztesége­ket, érezniük kell helyzetük biztos voltát, reálisaknak kell lenniük az adásvételi lehetősé­geknek, hogy ne sodródjunk egy gazdasági tragédia szaka­dékának a szélérc. Vasil Bil'ak beszédének befe­jezése után válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Arra kérte a kommunistákat, hogy ne a suttogó propagandának hitelt adva, hanem a 'ényeknek meg­felelően bírálják el az embere­ket. Erkölcstelen eljárás, ha bárkit is ok nélkül vádolnak meg. Sajnos, megtűrték a becsü­letes munkát végző emberek el­leni kirohanásokat. Vasil Biľak ezt követve megjegyezte, hogy bár a legnagyobb veszély a jobboldaliak részéről fenyeget, baloldali szektások is léteznek. Elutasította azokat a teljesen indokolatlan feltételezéseket, hogy az ő neve is fel volt tün­tetve munkás-paraszt kormá­nyunk tagjainak névsorában. Erről sohasem vol1 szó. s nincs tudomása arról, hogy valaki összeállította volna ezt a név­sort. Kijelentette, hogy ez sze­menszedett hazugság. Arra a kérdésre, vajon 1968 augusztu­sában veszélyeztetve volt-e ha­zánkban a szocializmus, azt vá­laszolta, hogy igen. Szerinte ennek ellenkezőjét csak idea­listák gondolhatják. Hiú ábránd lenne részünkről, ha idealizál­nánk a jelenlegi állapotokat, s azt állítanánk, hogy a kapita­lizmus veszélye nem fenyege­tett s most sem fenyeget ben­nünket. A Škoda Müvek javítószolgálata a CSKP KB januári ülésén mon­dott, amikor kijelentette, hogy a programunkban feltüntetett célokat csak akkor érhetjük el, ha rendezzük a Szovjetunióhoz s a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatainkat, s meg tudjuk gátolni a CSKP irányel­vei ellen fellépő antiszocialista erők kísérleteit. Ha meg tudjuk teremteni békés politikai tevé­kenységünk légkörét, s minden­kor egységesen lépünk fel. Népünk többsége elégedett­séggel vette tudomásul a CSKP l ČSTK j — A tervek szerint a Mladá Boleslav-i autógyár 1975-ig mintegy 19 új javítószolgálatot akar létesíteni. A szer­vízeket többnyire egyformán építik ki 100—100 alkalmazottal. A Skoda gyártmányú személygépkocsik mindenfajta javításán kívül az új javítószolgálat kisebb javításokat vagy autómosást és hasonlókat más típusú személyautókon is elvégez. • A Škoda javítószolgálat a jövőben adás-vcvéssel is foglalko­zik majd, sőt azt is tervezi, hogy az üj autókon különböző mó­dosításokat is eszközöl a tulajdonos kívánságára. A javítószolgálat épületében büfé is lesz, ahol az autótulaj­donosok megpihenhetnek. Az első ilyen új típusú javítószol­gálatot Prágában, České Budéjovicén, Brnóban és Bratislavá­ban létesítik. ORVOSI TANÁCSADÓ Könyvek d májusi napokról Kevés olyan korszak van, amely oly sok irodalmi mű megalkotását ihlette volna meg Franciaországban, mint 1968 májusa. Ebben az időszakban számos, hosszú ideje lappangó jelenség került felszínre. A leg­fontosabbak elgondolkoztatásra késztetnek. Nemcsak Franciaor­szág számára jelentenek tanul­ságot, hanem mindazon fejlett országok számára is, ^amelyek a monopolkapitalizmus korsza­kában élnek. Ezek a jelenségek váltották ki a májusról szóló könyvek gazdag termését. Véleményem szerint e jelen­ségek három csoportba foglal­hatók. A májusi sztrájkok je­lentik az első komoly összecsa­pást a monopóliumok és a dol­gozók között. Az értelmiségiek (diákok, pedagógusok) beavat­kozása a monopóliumok ellen vívott harcba ugyancsak e kor­szak fontos jellemzője. A har­madik viszont negatív jelentő­ségű: a szélsőbaloldal (anar­chizmus, guevaraizmus, maolz­mus) feledése főként az értel­miségi rétegekben volt tapasz­talható. A kívülálló felteheti a kér­dést: hogyan lehet az, hogy e hatalmas mozgalomban, a má­jusi események során a francia munkások nem tudták maguk­hoz ragadni a hatalmat? A könyvek választ adnak e kérdésre. Ezért szeretnék rövi­den felsorolni néhányat közü­lük. • Az eszmék, amelyek moz­gásba hozták Franciaországot 4 4 Epistemon-tól (Fayard kiadó­vállalat). A fenti Írói álnév alatt egy nanterre-i tanár fi­gyelemmel kíséri a diákok „lá­zadásának" okait. Beszél azok­ról a problémákról, amelyek­nek megoldásáért a diákok küzdenek, a barikádokról és a lázító vezérekről. Véleménye szerint a mozgalom kudarcát az anarchista szellem okozta. A „Láthatatlan forradalom" című könyv írója Raymond Aron (Fayard kiadóvállalat). A jelenkori burzsoázia egyik nagy gondolkodója nemegyszer talá­lóan elemzi a mozgalmat, és a diákokról megállapítja, hogy „olyan emberek, akik Marx utániaknak nevezik magukat, de a valóságban Marx előttiek". A szerző szerint a diákság még képtelen volt arra, hogy forradalmat hajtson végre, a munkások viszont nem akartak forradalmat, mlg a kommunista párt „behódolva Moszkvának" megelégedett azzal, hogy De Gaulle-lal szemben ellenséges politikát folytasson. Ez ls egv vélemény .. „Egy forradalom halála" jean Ferniot-tól (Denoöl kiadóválla­lat). Az egyik legnevesebb gaulle-ista újságíró 236 olda­lon . át „tárja fel" az okait an­nak, hogy a kommunista párt miért nem jutott hatalomra má­jusban. Érvelése nem új: a szélsőbaloldal is a lehetetlen helyzetbe akarta kergetni a munkásságot, Ferniot pedig fejtegetésével az ő malmukra hajtja a vizet. A „Proletárok májusa" Lau­rent Salinitől (Socialesj. Igen ajánlom e könyvet azoknak, akik komoly marxista elemzést óhajtanak an'ól, ami májusban Franciaországban valóban leját­szódott. Salini a l'Humanité munkatársa, a sztrájkolók élvo­nalában élte át az egész májusi sztrájkot. E politikai harcokból és kudarcokból figyelemre mél­tó tanulságokat von le. „A kommunisták és a forra­dalom" René Andrieu-től (Yul­liardj. A l'Humanité főszer­kesztője könyvében a konfliktu­sok okaivel foglalkozik. Gaz­dátlan hatalom? Andrieu meg­magyarázza ml történt valóban: egyesek kalandorságából és má­sok tapasztalatlanságából a rendőrség és a kormányzat húzta a profitot. Világos és di­namikus stílusban mutat rá, mennyire Igaza volt a kommu­nista pártnak és a CGT-nek, hogy megőrizte józan ítélőké­képességét. Megemlíthetjük még a „Má­jus és a forradalom" című könyvet is, amelyet három új­ságíró: Andro, D'Aúvergnee és Lagoutte Julliard Irt. „A szindikalizmus próbája" Bauchardtól és Bruzektől, va­lamint Fonvielle Alquier „A szemfényvesztők" című műve. (Lafíont). Olvasóink figyelmi:! bizo­nyára nem kerülte el a Szö­vetségi Gyűlés első ülésén el­fogadott és 1969. március el­sejével életbe lépő alkotmány­törvény, amelynek alapján megalakul az Országos Hon­védelmi Tanács. A törvényja­vaslat előterjesztésével a kor­mány teljesítette programnyi­latkozatának egyik pontját, amelyben arra kötelezte inagát, hogy létrehozza a CSSZSZK védelmét irányító központi állami szervet, amelynek feladata a legmaga­sabb fokú felkészültség bizto­sítása arra az esetre, ha ha­zánkat külső ellenség fenye­getné. Amint ismeretes, az ország védelmét eddig közvetlenül a CSKP szervei, a CSKP KB El­nöksége és az elnökség mel­lett működő védelmi bizottság irányította. Mivel a köztársa­ság védelmének irányítását közvetlenül pártszervek látták el, a parlament és a kormány ezen a téren teljes mértékben nem élhetett hatáskörével. Az Országos Honvédelmi Tanács — mint kollektív szerv — a védelem megszervezésében magára vállalja a kormány eddigi hatáskörének egy ré­szét. A tanács tagjai a Szövetsé­gi Gyűlésnek tartoznak fele­lősséggel. A törvény szerint ez a tanács határozza meg a CSSZSZK védelme előkészíté­sének irányvonalát, valamint az esetleges háborúval kapcso­latos intézkedéseket. A tanács létrejötte nem korlátozza a köztársasági elnök hadsereg­főparancsnoki hatáskörét, sőt — a köztársasági elnöknek joga van összehívni a taná­csot, részt venni annak ülé­sein, és ezeket a tanácskozá­sokat irányítani. A Cseh és a Szlovák Szocia­lista Köztársaság kormánya, a kerületi és a járási nemzeti bizottságok, valamint egyes városi nemzeti bizottságok ta­nácsai mellett is alakulnak honvédelmi tanácsok. A nem­zeti köztársaságok honvédel­mi tanácsai a nemzeti parla­menteknek, tehát a CSNT-nak és az SZNT-nak tartoznak fe­lelősséggel. Az Országos Honvédelmi Tanács határozza majd meg a polgári védelem fii irányvo­nalát is. Ezen a téren első­Mi okozza A mindennapi eletben gyakori jelenség az eszméletlenség, ami­kor is az eszméletlen személy a külső jelenségekre vagy egyálta­lán nem, vagy csak csökkent mér­tékben reagál. Ez az eszméletlen­ség mélységétől függ, amelyre hirtelen, vagy fokozatosan kerül­het sor. Az eszméletvesztés leggyakoribb és legveszélytelenebb formája az ájulás. Ez az öntudat átmeneti, rövid Időtartamú zavara, amely rosszullét, hányinger után hirte­len bekövetkezhet. Az ájult em­ber sápadt, bőre hideg és verej­tékes, arckifejezése szorongó. Ér­verése kezdetben lassúbb, később rendszerint gyors, gyenge, néha kitaplnthatatlan. Az eszméletlenség leggyakoribb oka az, hogy az agy nem kap elég oxigént, holott éppen az agy reagál a legérzékenyebben az oxi­génhiányra. A vér a tüdőben ve­szi fel az oxigént, innen jut a szívbe és a szívből a perifériális ereken át az agyba. Világos tehát, hogy a szívműködés vagy a peri­fériális érrendszer bármilyen rendellenessége ájulást idézhet elő. Ájulást okozhat például a szívműködés ütemének rendelle­nessége, a nagy meleg, a rendkí­vül erős izzadás. Azonban nem csupán a vérke­ringési hálózat zavarai okozhat­nak ájulást, hanem pszichológiai tényezők ls, mint például, a féle­lem, a fájdalom, a szokatlan, vagy kellemetlen környezet (sok páciens elájul az orvosi rendelő várószobájában). Az eddig felsorolt esetekben az ájulást — mint már mondottuk — ez agy hiányos oxigénellátása okozza. Az ájult személyt vízszintes hely­zetbe kell fektetni, mert így a vér több oxigént juttat az agyba, és többnyire már ez előidézi a kívánt javulást. Ezenkívül a pá­ciensnek nyugalomra van szüksé­ge, ruháit meglazítjuk, ablakot nyitunk. Jót tesz egy csésze feke­te kávé, vagy egy pohár- hideg sorban a társadalmi vagyon, az emberélet és az anyagi ér­tékek megmentéséről, vala­mint a gazdaság gyors átszer­vezéséről van szó. A kormány és a tanács kap csolata azon alapul, hogy a köztársaság védelmének biz­tosítása során az államhatal­mi tevékenység —, ha azt az alkotmány vagy más törvé­nyes előírások nem írják más­képpen elő —, a kormány fel­adata. A kormány mint a leg­felsőbb államhatalmi végre­hajtó szerv, az ország védel­mének megszervezésekor a/. Országos Honvédelmi Tanács határozatai és javaslatai alap­ján jár el. Ebből következik, hogy az OHT a Szövetsági Gyűlésnek általánosságban felel a védelmi rendszer kon­cepciójáért, a kormány fel­adata pedig az ország védel­mének előkészítése és konk­rét megszervezése. A kor­mányra h-'írul továbbá az a feladat is, hogy a szövetségi minisztériumok, bizottságuk és központi haatóságok terén koordinálja, irányítsa és el­lenőrizze a honvédelem bizto­sításara irányuló tevékenysé­get. A kormány hatáskörébe tartozik majd a Varsói Szer­ződésből és a CSSZSZK hon védelmi-stratégiai koncepció­jából eredő intézkedések meg­vitatása és realizálása. Előre­láthatólag a kormány a gaz­daságpolitikai és külpolitikai vonatkozású elvi jelentőségű határozatait állásfoglalás vé­gett az OHT elé terjeszti. Szinte a világ valamennyi államában érvényes az az elv, hogy a honvédelem leg­főbb irányításával kis létszá­mú kollektíva foglalkozik, olyan személyiségek, akik fel­adatkörükből adódóan is is­merik az állam stratégiai kon­cepcióját háborús veszély, il­letve háború esetére, s teljes egészében ismerik az ország védelmének operatív tervét. Az ilyen kollektíva aztán ké­pes operatív döntéseket hoz­ni a katonai titoktartás szi­gorú elveinek betartásával. Ilyen operatív szerv létre­hozása megfelel Csehszlová­kia érdekeinek, növeli orszá­gunk biztonságát és szilárdít­ja a Varsói Szerződésben tö­mörült szocialista országok védelmi szövetséeét. SOMOGYI MATYAS az ájulást? víz. Kedvező hatású leliet az is, ha hideg vízbe mártott törülkö­zővel törüljük meg arcát és kezét. Ha eszméletét mindezek ellenére sem nyert vissza, akkor ' — továbbra is vízszintes helyzet­ben — a legközelebbi orvosi ren­delőbe szállítjuk, vagy orvost hívunk. Súlyosabb, vagyis mélyebb esz­méletlenséget okozhatnak a ko­molyabb betegségek. Például az agy megbetegedése (daganat, epilepszia stb.), az anyagcsere­betegségek (cukorbaj), a külön­féle mérgek (alkohol, altató, széngáz stb.). Ilyen esetben mi­nél gyorsabban orvosról kell gon­doskodnunk. Csak ha bizonyosan tudjuk, hogy az ájult ember cu­korbajos, adhatunk — amennyi­ben még képes meginni — egy po­hár édes teát. Ilyen esetekben is az a fontos, hogy megőrizzük nyu­galmunkat és határozott magatar­tással teremtsünk rendet a sérült körül. Az eszméietienséget nem sza­bad összetéveszteni u sokkal, bár bizonyos hasonlóság van a két jelenség között (a szívműködés gyorsul, hideg verejték, sápadtság és a vérnyomás jelentős csökke­nése.) A sokk azonban nem fel­tétlenül idéz elő eszméietienséget. Míg az ájulás átmeneti, rövid ideig tartó jelenség, amelynek többnyire nincs súlyosabb oka, addig a sokk a szervezet súlyos rendellenességét jelzi és feltétle­nül kórházi kezelést igényel. A sokk okai nem mindig egyformák, bár megjelenési formája nagyjából azonos. Egyik legfőbb jellemzője a vérnyomás csökkenése. Előidéz hetik nagy vérveszteséggel járó sérülések, nagyobb folyadékvesz­teséggel járó égési sebek, súlyos szívbajok (infarktus). A felsorolt okok miatt bekövetkezett bármi­lyen hosszan tartö eszméletlenség sokkot idézhet elő, ezért llven esetben a legjobban azzal segf tünk, ha a beteget a lehető ieg gyorsabban kórházba szállítjuk.. Dr. MILAN UŠIAK

Next

/
Thumbnails
Contents