Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-11 / 35. szám, kedd

Pályaválasztás előtt... EZEKBEN A HETEKBEN szinte minden érdekelt család­ban előtérbe kerül a pályavá­lasztás előtt álló gyermek to­vábbi sorsának kérdése. A sors­döntő elhatározást sok mérle­gelés, íejtörés, gond előzi meg. Közeledik a választás ideje ... Az SZSZK Oktatásügyi Minisz­tériumának tájékoztatása sze­rint az idei tanévben végző alapiskolásoknak március 15-lg kell eldönteniük, hogy milyen iskolában szándékoznak to­vábbtanulni, illetve milyen szakmát választanak. A kilencedik osztály diákjai jelentkezési ívüket az Iskola igazgatójának adják át, legké­sőbb március 15-ig. Az űrlapon kétféle középiskolát s egy ipari szakmát tüntethetnek fel. Az utóbbit arra az eshetőségre, ha a középiskolai felvétel nem si­kerülne. Amennyiben a tanuló olyan középiskolát választott, ahol tehetségvlzsgát ls követel­nek (Iparművészeti, képzőmű­vészeti középiskola, az egész­ségügyi Iskola fogászati labo­i-ns, Illetve rehabilitációs sza­ka, konzervatórium, pedagógiai Iskola), a jelentkezési íven ezt nevezi meg első helyen. Az alapiskola igazgatósága a Je­lentkezési íveket a tanulókról készített komplex értékeléssel és véleménnyel együtt március 31-ig továbbítja az űrlapon el­ső helyen feltüntettt középisko­lába. A komplex értékelés rend­kívül fontos, ezért szükséges, hogy a pedagógusok felelőssé­gük teljes tudatában nagy kö­rültekintéssel végezzék. Abban az esetben, ha a jelentkezési ívek száma aránytalanul meg­haladná a középiskola irány­számát (azt a mennyiséget, amely az illetékes középiskolá­ba felvehető), az Iskola Igazga­tója a szülők beleegyezésével a jelentkezési kérelmet április 30-ig továbbítja az ívben a má­sodik helyen feltüntetett közép­iskolába. Az Ipari tanuló szak­mákba jelentkezők íveit az is­kolák a székhelyüknek megfe­lelően az illetékes járási nem­zeti bizottság munkaügyi osz­tályára küldik A TANULÓK képességüknek és érdeklődési körüknek meg­felelően nyerhetnek középisko­lai felvételt. Az iskolaigazgató a felvételi bizottsággal a fen­tebb említett komplex értéke­lés, az alapiskola nyolcadik osztályos és a kilencedik osz­tály első félévi bizonyítványa, az alapiskola igazgatójának vé­leménye és a felvételi vizsga eredményei alapján dönt. Azok a pályázók, akik a kilencedik osztály befejeztével a megfele­lő szakban gyakorlatot szerez­tek, s a felvételi vizsga felvé­teleinek eleget tettek a többi tanulóval szemben előnyben ré­szesülnek. A középiskolák első évfolyamába felvételi vizsgára meghívást kaphatnak azok a tanulók, akik a kilencedik osz­tály növendékei vagy már eredményesen befejezték az alapiskolát, egészségi szem­pontból alkalmasak a továbbta­nulásra, illetve sikeresen átes­tek a tehetségvizsgán, (a már említett iskolák esetében). Valamennyi középiskolában kötelező lesz az írásbeli felvé­teli vizsga, mégpedig tanítási nyelvből és matematikából. Azok a tanulók, akik a kilen­cedik évfolyamban sikerrel sze­repeltek a matematikai vagy fizikai olimpián, csak a tanítá­si nyelvből tesznek írásbeli fel­vételi vizsgát. Az alapiskola tananyagát felölelő vizsgatéte­leket a középiskola igazgatói az Oktatásügyi Minisztérium utasításai alapján állítják ösz­sze. A felvételi bizottság szó­beli vizsga útján is meggyőződ­het a pályázó tudásáról, külö­nösképpen abban az esetben, ha szembeötlő különbség mu­tatkozna a felvételi vizsga eredménye és tanuló alapis­kolai előmenetele közt. Ezenkí­vül az egyes Iskolák sajátossá­gai szerint a tanulók egy vagy két tantárgyból szóbeli vizsgát tehetnek. AZ ÍRÁSBELI felvételi vizs­gák a középiskolákon (ahol nincs előírva a tehetségí vizs­ga) május utolsó hetében, min­dig keddi napon 9 órai kezdet­tel lesznek. Azokban a középis­kolákban, ahol a Jelentkezők­nek tehetségvizsgát kell ten­niük, ennek április negyedik hetében, kedden, az írásbeli felvételi vizsgákat megelőzően vetik magukat alá. A tehetség­vizsga a kérelmezett iskola sa­játosságának felel meg. Például a képző- és iparművészeti kö­zépiskolákban rajzból, model­lezésből tesznek vizsgát, hogy felmérjék tehetségük fokát. A pedagógiai középiskolákban a zenei, a testi és képzőművésze­ti adottságokat, illetve a he­lyes kiejtést állapítják meg. Azon tanulók, akik a tehet­ségvizsgán nem feleltek meg, kérvényüket az illetékes iskola igazgatója a Jelentkezési íven feltüntetett második helyre to­vábbítja május 8-ig. Az írásbeli felvételi vizsgán megfelelt, de helyszűke miatt elutasított ta­nulók jelentkezési kérelmét az Iskola — a szülők hozzájárulá­sával — továbbíthatja azokba az iskolákba, ahol vizsonylag ke­vés a jelentkező. Ezen Iskolák jegyzékét a kerületi nemzeti bi­bizottságok május 15-ig meg­küldik az egyes iskoláknak. A tanulók ez esetben nem tesz­nek újból írásbeli vizsgát. Az egyes ipari szakmák öt­éves, érettségivel végződő ta­nulására jelentkező fiatalok kérvényét az alapiskola igazga­tója a járási nemzeti bizottság munkaügyi osztályára küldi. Az általános műveltséget nyújtó középiskolák, valamint a dolgozók középiskolája utolsó évfolyamának tanulói — ameny­nyiben szakközépiskolában kí­vánják folytatni tanulmányai­kat — kérvényüket az érettségi bizonyítvánnyal június 20-lg nyújtják be az illetékes szak­középiskolákba. A jelentkezési Ivek Indokolt esetekben később, augusztus 13-ig is benyútjhatók. Az általános középiskolában érettségizett tanulók nem vesz­nek részt írásbeli felvételi vizs­gán, hanem csak szóbeli vizs­gát tesznek az iskola jellegé­nek megfelelő szakból. BEFEJEZÉSÜL szeretnénk megjegyezni s főképp a tizen­ötévesek figyelmébe ajánlani, hogy általában többet ér az olyan Iskola vagy szakma, mely tárt kapukkal várja a jelentke­zőket, mint a divatosabb, lát­szatra vonzóbb s jó kereseti lehetőségeket ígérő, de túltelí­tett pálya. —y m — Mire készül a FIPRESCI? A filmújságírók és kritikusok Világszerte nagyrabecsült nem­zetközi szervezete, a FIPRESCI a közelmúltban fontos munkát végaett, amikor megkezdte a „szlmpozlon", vagyis kerekasz­tal-konferencia sorozatának megrendezését. Az első Ilyen konferenciára, mintegy 20 or­szág filmújságíróinak jelenlété­ben, 1967 őszén került sor Stockholmban, s a téma „A skandináv filmgyártás Jelenlegi helyzete" volt. A múlt év ja­nuárjában Budapesten már 23 ország képviselői gyűltek egy­be, akik a második konferen­cián a „Mai magyar film" prob­lematikájával Ismerkedtek. A harmadik találkozón Taskent­ban — melyre negyven ország­ból érkeztek képviselők — a „Közép-ázsiai szovjet köztársa­ságok filmművészete" szerepelt napirenden. A következő konfe­renciát Luganóban rendezik 1969 májusában, ahol a korábbi tálálkozőkhoz hasonlóan, vetí­tésekkel egybekötve a „Feszti­válok válságának okal"-ről lesz szó. Valamennyi konferencia anyaga nemzetközi kiadási egyezmény keretében később könyv formájában, három nyel­ven — franciául, angolul és oroszul — jelenik meg. Ogy ér­tesültünk, hogy máris folynak a tárgyalások a Luganót követő konferencia témájáról és szín­helyéről: a FIPRESCI vezetői azt szeretnék, ha ezen „A mai Japán filmművészet"-ről tár­gyalhatnának; a konferencia színhelyéül Tokiót, Kyodot vagy Oszakát, Japán filmgyártó köz­pontjait javasolják. Japán rész­ről érdeklődnek a terv Iránt. —I— IMII 17: VOLGYZÁROGÁT-REKORDOK Napjaink ugrásszerűen növekvő elektromos energia igényé­vel párhuzamosan, gombamódra szaporodnak az egész világon a vízi erőmüvek. Az energianyerés és tárolás mellett fonto­sabb feladat az ivóvíztárolás, árvízvédelem, folyók vízmennyi­ségének kiegyenlítése, alacsony vízállás esetén a vízmélység növelése, öntözés, Ipart vízellátás és folyóknak hajózhatóvá tétele. 1900 körül az egész világon körülbelül még csak ezer völgyzárógát volt. 1960-ban már több mint nyolcezer műkö­döttI A legnagyobb völgyzárógátak A völgyzárőgátaknak köztu­domás szerint három főrészük van: a gát, a tárolómedence és az erőmű. Ennek a három al­kotóelemnek az alapján szok­ták sorolni is a világ legna­gyobb vízi létesítményeit. A legimponálóbb méret a gát magassága. Az épülő szovjet Ingurszkaja-gát 301 méter ma­gas lesz, tehát felülmúlja az Eiffel-torony magasságát. A már megépült legmagasabb gát a svájci Grandé Dixence: 284 mé­ter mérettel. A legmagasabb gá­tak azonban általában nem tar­toznak a legnagyobb térfoga­túak közé. Ilyen szempontból az Egyesült Államokbeli Ford Peck gát tartja a rekordot 100 millió köbméteres tömegével. Az épülő Asszuáni-gát 50 millió köbméteres teste ma már nem tartozik a ritkaságok közé. Be­ton mennyiségben az Egyesült Államokbeli Grand Coulee-gát vezet, mely 8 millió köbméter betonjával a világ legnagyobb betonépítménye. Köbtartalma közel háromszorosa a gizeht pi­ramis 2,7 millió köbméteres tö­megének. A legnagyobb mennyiségű vi­zet tároló völgyzárógátak Afri­kában vannak. A Rhodézia és Zambia határán épült Kariba­gát tároló medencéjében 180 milliárd köbméter víz van. A legnagyobb vízfelületű tároló­medence viszont a Volta-völgy­zárógát (Ghana), amely 8500 négyzetkilométeres terjedelmé­vel egyben a világ legnagyobb alapterületű mesterséges tava (a Balatonnál például 14-szer nagyobb). A legtöbb energiát szolgáltta­tó vízierőműveket olyan vízbő folyókon találjuk, ahol nagy duzzasztási magasságot lehet elérni. A legnagyobb köztük a bratszki vízierőmö, az Angara folyőn, 4.5 millió kilowatt telje­sítményével. Völgyzárógót-tipusok A völgyzárógát-típusok min­dig a helyi körülményekhez idomulnak. Ha a völgy partjait szilárd kőzet alkotja, akkor legtöbbször íves gátat készíte­nek betonból. Bizonytalanabb támaszkodás! feltételek esetén — rendszerint háromszög alakú keresztmetszettel — súlyfalak jönnek számításba. Az altalajt a legkevésbé viszont a földgátak veszik igénybe. Az utóbbi idő­ben a földmunkagépek elterje­dése és teljesítményük hatal­mas növekedése is előtérbe ál­lította a földgátakat. Ennek tudható be, hogy a falmegoldá­sú gátak részesedése az utolsó 40 év alatt 60 százalékról 10 százalékra esett vissza, míg a súlygátak részesedése 35 száza­lékról 75 százalékra emelke­dett. Az íves gátak közül a legim­pozánsabb talán a Zambazi fo­lyót elzáró Karlba-gát, 128 mé­teres magasságával. A betonból készült súlytámfalak közül a Grand Coulee-gát 1300 méter hosszú gátteste nevezhető talán a legjelentősebbnek. Kivitelezési problémák A kivitelezés nehézségei első­sorban a talajviszonyokból, másrészt a megfékezendő víz­ből erednek. Időtrabló és sok­szor rendkívül költséges mel­lékmunkákat — például az al­talaj cementlével való Injektá­lását — kell elvégezni az ál­lékonyság biztosítására. A víz­nek az építési Idő alatt való el­terelésére olykor tárolókat kell építeni, melyek közül 15 méter­nél nagyobb átmérőjűek is is­meretesek. Sokszor rendkívüli létszám alkalmazására van szükség. Na­gyobb gátépítéseknél több ezer ember is dolgozik. Az asszuáni gátóriás építésében 25 000 kö­rül mozog a foglalkoztattak száma. A tiroli Kaunertal-erő­mű építésében földmozgatásra 175 gépet állítottak be, össze­sen 38 000 lóerő motorteljesít­ménnyel, ami egy 60 000 lakosú város energiafelhasználásának felel meg. A brazíliai Tres Marias-gát építésénél csak a gumiabroncs-elhasználódás 800 000 dollár értéket tett ki... Többcélú művek Többcélú létesítmény az oszt­rák Kaprun vízi erőmű, mert vízhozam-kiegyenlítési felada­tai mellett nagy víztömegek­nek magasan fekvő tárolójába való nyomásával, energiatárő­lást is végez. A Volta-völgyi erőmű (115 méter magas gát) vízzel látja el a Volta-völgyet, másrészt villamosságot termel a kiépülőalumínium ipar részére. A legjelentősebbnek ilyen szempontból talán az épülő Asszuáni-gátat tekinthetjük. 110 méter magas, 5 kilométer hosz­szú és 1000 méterig terjedő szé­lességű gátja többéves viszony­latban is egyenletes árfolyő vízmennyiséget fog a Níluson biztosítani. Ezáltal oly mérték­ben javítanak az öntözési viszo­nyokon, hogy a művelhető te­rület Egyiptomban körülbelül megkétszereződik. Ezenkívül több mint 2 millió kilowatt ára­mot termel majd az erőmű, úgyhogy részben ez látja el a 900 kilométer távol fekvő Ní­lus-deltát és Kairót ls áram­mal. A Szovjetunió egyik legnagyobb energiatermelő üzeme az „SZKP XXII. kongresszusa nevet viselő volgai vizierőmű. Huszonegy agregátja 2 millió 500 ezer kilowatt kapacitású. Az erőmű évente 11—14 milliárd kilowattóra villamos energiát termel. A légkör „vitaminjai" Régóta ismeretes, hogy a fiatal fenyvesben nagyon tiszta a levegő és kevés a mikroba. A nylrfaerdő levegőjében ugyancsak kevés mik­roorganizmus van, de mégis tízszer annyi, mint a fenyvesekben. Az erdei levegő sterilitását már a múlt században megpróbálták megmagyarázni. A kérdésre a választ B. P. Tokin, a leningrádi egyetem professzora találta meg. A levegőben sajátos illó vegyianyagokat észlelt, amelyeknek pontos összetétele azonban mind ez Ideig Isme retlen. Sikerült megállapítani, hogy ezek az anyagok távolról ls megölik az élő mikroorga nízmusokat (ezért kapták a fitoncid nevet, amely a görög „fiton" — növény és latin „cldo" — ölők szóból származik). Hogyan Jutott erre a felfedezésre a tudós? Aprő darabokra vágta a nyírfaleveleket ás né­hány milliméternyi távolságra vízcseppet helye zett el, amelyben élő mikroorganizmusok, köz­tük veszélyes betegségeket előidéző mikroorga­nizmusok is voltak. A mikroszkóp lencséjét a vlzcseppre Irányította. Bizonyos idő múlva a tu­dós észrevette, hogy egyes mikroorganizmusok mozgása lelassult, majd teljesen megszűnt. A ve­szélyes mikrőbák elpusztultak. Más meglepő dolgok is előfordulnak. A felvá­gott vöröshagyma közelében már 35—45 másod­perc múlva nemcsak a mikroorganizmusok pusz­tulnak el, hanem annak a gombának spórái ís, amelyből a penicillint készítik, s a folytatás egy ukrajnai tudós felfedezése: bizonyos 1116 vegyi­anyagok, azon kívül, hogy megölik a mikróbá­kat, egyszersmind a légkör vitaminjai is. Eze­ket a sajátos vitaminokat mind a növények, mind az állatok, sőt az emberek ls felveszik. Ennek a felfedezésnek alapján a tudósok olyan készüléket szerkesztettek, amely a kórházak és a szanatóriumok termeit légköri vitaminokkal telíti. A természet mintegy behatolt a városba: a fenyvesek, a nyírfaligetek és a tölgyerdők leve­gője töltötte meg a szobákat. A tudósok által kapott eredmények alapján már most megállapították, hogy a légköri vita­minok kedvezőleg hatnak a szív- és tüdőbántal­makban szenvedő betegekre. Az Uherskú Hradištč i festék- és lakkgyárban olyan új, gyorsan száradó mázolóanyagot fejlesztettek ki, á mely különösen az építőiparban, valamint a bútor­gyártásban nagy jelentőségfi, különösen azért, mert az eddigi anyagokkal összehasonlítva 3—4-szer gyorsabban szárad, gyorsabbá tesxi a termelést a egyúttal tartósabb is. A képen ax 6| lakfestéket gyártó háromhengeres gép. 398.

Next

/
Thumbnails
Contents