Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-07 / 5. szám, kedd

űj köwyvek * Bilincsbe verik a bó EGRI VIKTOR: Pergőtűzben A tévedések elkerülése végett mindjárt elöljáróban le kell szögeznünk, hogy nem új regényről van szó, csupán a korábban megjelent művek (a Márton elindul és a Tűrj üllő) gyűjtőcím alatt, egy kötetben való megjelentetéséről. A Márton elindul tulajdonképpen Egri első köztársaságban megjelent Fölkél a nap című kiforrott regényének felszabadulás utáni átdolgozott változata. Ebben egy árvaházban nevelkedett gyermek sorsát, Inaséveit, az első világháborút s az emberré válás időszakát követhetjük nyomon. A második rész, a Tűrj üllő pedig már az előretörő fasizmus, München és a második világháború időszakát ábrázolja. „Azt mutatja meg — mondja a fülszöveg — milyen göröngyös volt egy igaz ember útja, míg megjött a várva várt felszabadulás". (Madách Könyvkiadó, 520 old.! (25,— korona) DOBOS LÁSZLÓ: Földönfutók Az ismert, lírai fűtöttségű regény a csehszlovákiai magyarság felszabadulás utáni sorsát ábrázolja megejtő hitelességgel. A regény a budapesti Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában most ismét megjelent, ízléses kivitelben, s nyomdatechnikaiig is igényes előállításban. A két kiadást összehasonlítva, sajnos, nem a legkedvezőbb véleményünk lehet a hazai könyvkiadás színvonaláról. Azonkívül tehát, hogy az újabb kiadás kielégíti a könyvpiac keresletét, a kötet tanulsággal ls szolgál. Csak legyen, aki megszlvlelil (Madách Könyvkiadó, 330 old.) (17,— korona) TOROK ELEMÉR: Fényért perelek Sok évi várakozás után egy szerény kötetbe gyűjtve kézbe vehettük Török Elemér első verskötetét. Török Elemér az ország legkeletibb részében él és alkot, s verseiben a sajátságos bodrogközi táj hangulata és feszültsége él. Elsősorban természet- és tájlfrája ragad meg bennünket, melyek mögé az utóbbi években felsorakoznak a politikai tematikájú, bátor hangvételű versek ls. Verseiben jobbára emberségért, megértésért, fényért perel, s a népéhez való hűség hatja át soralt. A kötetet 1956-től 1937-ig Irt versel alkotják. A megjelent hStet több mint tízévi várakozás után egy kissé adósságtörlesztés is. (Madách KOnyvkiadó, 80 old.| (7,50 korona) SZERB ANTAL: A Pedragon legenda Egyedülállóan izgalmas, nagyszerű szatirikus detektívregény ez, mely a legendákkal teli varázsos walesi tájra kalauzolja az olvasót. A kor valóságos kísérletei itt összeütköznek a képzeletszülte kfsértetvtiággal, egy hatalmas összegért folyó izgalmas hajsza keretében. Szerb Antal' nemcsak magas színvonalú irodalmat ad, hanem a misztikumra fogékony sznob angol úri társaság kartkírozásával e műfajoknak a paródiája is. (TATRAN, 28a old.) (22,— koroua) THURY ZSUZSA: Körülményes ifjúság Zsófia, a kamaszlány bukdácsolva keresi helyét a világban. 1918-ban, a nagy spanyoljárványban elveszti apját és anyját, s nagyanyja neveli egy gazdag rokon támogatásával Zsófi nem jól tanul, s nevelése sok gondot ad. Ezt bonyolítja mág egy nagy bakfis-szerelem ls. A regényben hü képet kapunk egy fiatal lány ellentmondásos lelkivilágáról, s nyugtalanságairól. A regény hőse számos kudarc után végre ls megtalálja helyét a világban. A naplószerűen előadott élmények azonban nemcsak kellemes szórakozást nyújtanak, hanem találó korképet is adnak. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 506 old.) (24,— korona) JANE AUSTEN: A mansfieldi kastély Az írónő egy hétgyermekes vidéki pap legkisebb lánya, akit a világhír jóval halála után kapott fel, s ma már a nagy klaszszlkusok közé sorolják. Hat regénye közül De Macaulay, a XIX. század nagy kritikusa, aki a legtöbbet tett jane Austen elismertetéséért. A mansfieldi kastélyt tartja a legkiemelkedőbbnek. A címben szereplő kastély szinte Jelkép: ellentéte mindannak a léhaságnak és romlottságnak, amit a város képvisel. Az írónő a tisztaság és az egyszerűség pártján állva elítéli fiatal és rokonszenves szereplőit, mert azokat a városi élet vonzza. A kötet a Világirodalom remekei sorozatban jelent meg. (TATRAN, 420 old.) (22,50 korona) JÓKAI MŰVEI: Két új kötettel gazdagodott a Jókai-sorozat. A Mire megvénülünk és a Fekete gyémántok című kötet Jelent meg a közelmúltban. Az egyiknek az Aronffy-család két legifjabb tagja a hőse, s szerelem, betyárkaland és banditatámadás teszi még izgalmasabbá, a másik (Fekete gyémántok) Berend Iván, e nagyszerű ember küzdelméről, megpróbáltatásairól s hírnevéről szól, dicsérve a tudást s a rátermettséget, valamint a munka mindenható erejét M. ZIKMUNDJ. HANZELKA: Ezerkétéjszaka A népszerű cseh utazók ázsiai útjáról írt beszámolókat tartalmazza a kötet A könyv a Közel-Kelet nagy részét: Szíriát, Jordániát, Irakot, Kurdisztánt és Kuwaitot öleli fel. Kietlen sivatagok és óriási természeti gazdagsággal megáldott tájak váltogatják egymást. Régi fejlett kultúrával rendelkező országok mellett primitív életet élő népek mindennapjait mutatják be. A bibliai élmények betetőzése a Betlehemben töltött karácsonyest. Érdekes képet kapunk az Ezeregyéjszaka országáról ls. A szerzők páratlan kalandokon esnek át, sok titkot fednek fel s rendkívüli élményekben van részük, melyek az olvasók érdeklődésére Joggal számíthatnak. A könyvet Hublk István fordította magyarra. (Madfch Könyvkiadó, 308 old.) (53,— korona) FEHÉR KLÁRA: Nem vagyunk ördögök Kis történetek, életűnk aprócseprő dolgát, visszásságai a témája Fehér Klára legújabb könyvének. Az Írónő őszintén, teljes nyíltsággal szól ezekről a dolgokról, s ötletesen, szellemesen kifigurázza őket (TATRAN, Könyvkiadó, 504 old.) (28,— korona) WILLIAM FAULKNER: Szentély A Nobel-díjas amerikai Író legendás hfrfl regénye ez a mű, melynek minden kétséget kizáróan századunk mai klasszikusai közt a helye. Abszurd-történet keretében, ponyvapatronok, rémregényfordulatok, gengszterés bordélyromantika egyaránt megtalálható a könyvben. A kötet társadalmilag ős lélektanilag egyaránt hiteles mű. Az MKBK keretében Jelent meg, 73. tagilletményként. (TATRAN Magyar Ozeme, 288 old.) (18,— korona) —ízHa utána nézünk a lexikonban, ml is a bóra, azt olvassuk róla: hideg hegyvidékekről a tenger felé áramló, viharos erejű, hideg száraz bukószél. Különösen jellemző az Adriaitenger dalmáciai partjaira és a Fekete-tenger melletti Novorosszijszk körzetében. Másutt arról értesülünk, hogy 1901 és 1954 között 637 alkalommal rohanta meg az utóbbi várost a bóra, ez a pusztító hatású hideg szél. Most azonban átállítják a váltókat: a bóra szabadon száguldhat ugyan, de csak a Novorosszljszk fölött emelkedő hegyvonulaton keresztül. ALAGÚTCSAPDA A BÖRA SZAMÄRA Közismert, hogy a szovjet kutatók és mérnökök teljes energiájukkal alakítják környezetüket. Az egyik kutatómérnök, N. Moroszovszkij egyebeik között merész tervet készített: föld alatti szélerőművet, amely a kaukázusi bórából „kivonja" a pusztító energiát, és a hideg szél féktelen természeti erejét az ember számára dolgoztatja. A légkör alsó rétegeiben a levegő köráramlását a napsugárzás idézi elő. Mivel a földre sugárzott energia a napsugarak beesési szögétől függ, ezért a trópusi környezetben a föld felszínéhez közel eső réteg jobban fel melegszik mint a sarkok közelében. Nem egyformán melegszik a tenger és a szárazföld sem. Ezért alakulnak kl kisebb vagy nagyobb terjedelmű nagylégnyomású és kislégnyomású övezetek. Az így keletkezett nyomáskülönbséget a szél egyenlíti ki. Bolygónk légkörében a szabályos Időközökben jelentkező szelek — Ide számít a monszum és a passzát — igen fontos szerepet játszanak. Emellett azonban nagy jelentőségűek a helyi szelek is. A rendszeresen vagy Időszakosan számos helyi szél nevet is kapott. A „klasszikus" hideg szél a bóra (boraccis), amely az AdSZÁZNÉGY M MtoDPERDEMfWT Egy vilniuszi tudományos intézetben kidolgozott gyorsnyomtató (típusa: MPU—100/64 J száznégy sort nyomtat másodpercenként. Az elektronikus számítógépek maf fejlettsége mellett a sebességet (amivel a számítógép dolgozni tud) egyre inkább a beadó és kinyomtató perifériák sebessége határozza meg. Az új gyorsnyomtató 104 sort ír ki másodpercenként clril vagy latin betűkkel, vagy matematikai Jelekkel. Teljesen hangtalanul dolgozik és 75 másolatot tud egyidejűleg készíteni. A rögzítendő Jelet egy mágnesdobon tárolják, majd egy megfelelő mágneses fej a Jelet ferromágneses por segítségével kirajzolja a dobon. A dobról a papírra elektroakusztikus erőtér behatására átnyomódik a Jel. A nyomtató gyorsvezérlőmflvőn keresztül csatlakoztatják az elektronikus számítógéphez, a ktváltójel beérkezésekor a mechanizmus megindul és kérdező jeleket kaid a számítógép felé. A számítógép ezekre válaszokat ad, és az információt kétsoros duálkódban hat párhuzamos csatornán küldi a tárolóba. A dobra a már megadott módon rögzítésre kerül az első sor. Ennek befejezte után a kérdező jelek szünetelnek és megtörténik az első sor kinyomtatása. Ezt követően ugyanígy indul a következő sor. A gyorsnyomtató szalagra, vagy 212— 297 milliméteres A4 lapra dolgozik. A nyomtatót szakaszos és folyamatos üzemben egyforma eredménnyel lehet használni. Ez a rövid leírás ls bizonyltja, mily „rohamos" sikereket érnek el a számítógépek. rlal-tenger északi részén a dalmát és az isztriai partokon elsősorban télen jelentkezik. A bóra a görög mitológiából kapta a nevét, az északi szél szárnyas istene Boreas. Boreas egyik szörnyű leánya minden évben felkeresi a Fekete-tenger több mint százezer lakost számláló szovjet kikötővárost, Novorosszijszkot. A Nagy-Kaukázus északnyugati nyúlványánál fekvő várost félévszázad alatt sok száz vihar rohanta meg. Negyven alkalommal okozott a bóra halált és pusztulást. Az orkánszerfl erővel lerohanó hideg levegőtömegek leszakítják a tetőket, ledöntik a kéményeket. A novorosszijszki bóra benyomja az épületek falát és ablakait, feldönti a gépeket, telefonoszlopokat tép kl és még vasúti kocsikat is kiemel a sínről. A kikötőben horgonyzó hajókat sem kíméli... Amikor a hideg hónapokban a Kubányi-vidék felett nagynyomású, a Fekete-tenger felett pedig kisnyomású terület alakul ki, Novorosszljszk lakói aggódva pillantanak fel a Varada hegyvonulat csipkéire, amely a várostól északkeletre, 430 m magasságra emelkedik az öböl víztükre fölé. Ha a hegygerinc felett megjelennek az első felhők, nincs már messze a bóra. A Kaukázus utolsó nyúlványai, a Varada hegyek a Kubányi alföld hideg légtömegei elé kőgátat emelnek. Amíg a hideg levegő a Varada mögött fel tud gyülemleni, addig a két vidék között békés az egymás mellett élés. A hegyvonulat középső részén van azonban a Marhot hágó, amely a hideg északkelet légtömegeinek állandó nyitott kapu. A két légtömeg közötti egyensúly labilissá válik. Nem sokkal később 140 — 220 km óránkénti (40 — 60 m/mpj sebességgel rohan a bóra a városra és az öbölre. A novorosszljszk! bóra 24 óra alatt ls elvonulhat, azonban öt napon keresztül ls seperheti végig a város utcáit. rát A MEGOLDÁS: SZABAD UTAT A BÚRA SZAMARA! A városban riasztőredszert szereltek fel, amely a lakosokat és a kikötőbea horgonyzó hajók legénységét kellő Időben értesíti a bóra közelgő veszélyéről. A bóra ennek ellenére túlságosan nagy károkat okoz ahhoz, hogy a lakosság meg lenne elégedve ezzel a riasztó-szolgálattal. Mozorovszki] kandidátus régi elgondolás alapján készített két merész tervet a bőra féktelen erőinek megfékezésére. Egyik terve a Varada hegyvonulat alagutakkal történő átfúrását irányozza elő. Több, széles, nagyméretű ulagutat fúrnak a hegyláncon keresztül. A Marhot hágó körzetében, a hegység mögötti völgyben a kubányi alföld nagynyomású övezetének felgyülemlett hideg levegőtömegei az öböl felé lejtő óriási betoncsöveken akadálytalanul haladhatnak a Varada hegyvonulat természetes sziklakorlátján keresztül. A Feketetenger felé így szabadon áramló hideg levegő természetesen megváltoztatná Novorosszljszk város és a CemeszkaJa-öböl klímáját, a hőmérséklet csökkenne, a bórát azomban mindörökre legyőznék. Morozovszkij másik terve föld alatti szélerőmű építését irányozza elő. Ehhez a Marhot hágó mögötti völgykatlanból legalább három alagutat építenének az öböl felé. Ahol az alagutak körülbelül az öböl felett 150 m magasságban kilépnek a Varada hegyvonulatból, az aknák egyetlen nagy alagúttá egyesülnek. A hideg levegőtömegek ezen az alagúton rohannak lefelé és dinamikus ritkulást, nyomáscsökkenést váltanak ki. Ezért a hideg levegő annyira felgyorsul, hogy az alagútrendszer végén, röviddel a kilépőnyílás előtt, szélturbinát működtet. A bőra igy kényszerül, hogy rombolás helyett munkát végezzen. .. llllllíliM Légpárnás víkendház A légpárnás jármüvek családja nemrégiben egy úlabb taggal szaporodott. November S-én az angol Splrit Caravan cég Londonban nyilvánosan is bemutatta az első tnrista—járművet, amely légpárnán mozog. A gyártó cég jól bevált Sprite Musketeer típusú járművéről van szó, amely 4,28 m hosszú s azonfelül, hogy négy személy számára van benne fekvőhely, található benne konyhafülke, ruhatár és WC is. Az új jármüvet két, egyenként 800 ccm-es kétütemű motor hajtja. Az emelést biztosító motor a padló alatt helyezkedik el, az előre való mozgásról gondoskodó hajtómű a tetőn. A jármű 58 km/6ra sebességet ér eL A Hoversprite nevű kísérleti légpárnás víkendházhoz (a képen) nagy reményeket fűznek.