Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-05 / 1. szám, Vasárnapi Új Szó

t mü MIMU KAREL ClSAR BOMNí LEVELE Számítsák ki, olvasóink, mi minden­nek keli beleférnie egy ötvenperces ke­retbe. Egy kis bonyodalom, egy kis sex, kisebb verekedés, tűzharc vagy üldözés autóval, a bonyodalom megoldódása, meg aztán a cím és a szereplők név­sora. Ezek a sorozatok — akár az FBI szövetségi rendőrségről szóló amerikai filmek, akár a szalondetektívet heroi­záló angol filmek — általában nem valami jók. Szándékosan írom, mert ha az igazat írnám, hogy csapnivalók, va­lószínűleg nem hinnének nekem. Ám kövessék figyelemmel fél éven át vagy . még tovább is a naiv konfliktusokat és a lángeszű főszereplő éleslátását. Az ember néha saját magán csodálkozik. Valami lehet abban, ami bennünket időnkint arra késztet, hogy Jő detek­tívregényt másodszor is élvezettel elol­vasunk. A RENDES DETEKTÍVTÖRTÉNET TÁRGYÁT... Mégis be kell ismernem, hogy ugyan ritkán, de néha mégis feltűnik Jó bűn­ügyi tv-játék. Rendszerint néhány, szer­vesen egymásba illeszkedő folytatása van, elejétől a végéig kell figyelni, mint minden rendes darabot, izgalmas törté­netet. Hetente három adás rendszerint teljesen elegendő. A rendes detektlvtörténetek szerzői­nek az a célja, hogy a befejező rész közvetítésekor kiürüljenek az utcák, s az emberek otthon üljenek készülékeik mellett. Becslések szerint a jó detek­tívtörténeteket 30—40 millió ember né­zi a német nyelvterületen, mert az ilyen műsort a svájci és az osztrák televízió is átveszi. Ilyen kivételes alkalmakkor előfor­dul, hogy különféle kulturális műsoro­kat, sőt ökölvívó mérkőzéseket is le­mondanak, feleannyi a mozik látoga­tottsága, a szokottnál hamarabb befe­jezik a városi tanácsok üléseit, üresen tátonganak a vendéglők, ha nincs ben­nük tv-készülék, ha pedig van, akkor neg lem csapolnak, mert a vendégek nem szeretik, ha zavarják őket, a ven­déglősök pedig már a „károsultak ér­dekszövetségének" megalakítására gon­dolnak. jó-e a detektívtörténet — ennek leg­jobb bizonyítékát abban látják, ha a darab hatására valamilyen bűntettet kö­vetnek el. Legutóbb megtörtént, hogy egy memmingeni kereskedő az adás után Irodájába visszatérve észrevette, GONDOLATOK A jó bilníigyi tv-játék szellemes és logikus is ® Országos esemény egy krimi-sorozat befejező része © A tv a bűnüldözés szolgála­tában © Ekesszóló adatok a televíziós ,ppudiuítilráróľ Valaha én is kellemesen meglepődtem, amikor rájöttem, hogy a nyu­gatnémet televíziónak sokkal több izgalmas adása van, mint a miénk­nek. Elsősorban detektivdarabokban bővelkednek. Ám csakhamar rá­eszméltem, hogy tévedtem. A detektívjátékokat többnyire sorozatban adják, s ezekben a sorozatokban a főszereplő — akár hivatásos, akár műkedvelő — játszva megold bonyolult kémhistóriákat, leleplez bűnöző bandát, ártalmatlanná tesz különösen veszélyes bűnözőt. Játszva, köny­nyedén és főként gyorsan kell cselekednie, mert a sorozat minden egyes részére nem egészen egy órát tartanak fenn. A XV MOSÜRBÓL TERMÉSZETESEN NEM HIÁNYZIK A SEX SEM hogy négyezer márkája eltűnt. Setdel szociáldemokrata képviselő egy bűn­ügyi játék kapcsán megállapította, hogy az ilyen tv-adás a bonni állam társa­dalmi és kulturális életének hanyatlá­sát idézi elö. Ebben Igazat kell adnunk a képviselőnek. A tv-rendezőknek a legnagyobb ne­hézséget az okozza, hogyan titkolják el, ki lesz a gyilkos a darabban. A so­rozat minden részével behatóan foglal­koznak a lapok kulturális rovatai, so­kan a rendőrökhöz és bűnügyi szakér­tőkhöz fordulnak, hogy megkérdezzék véleményüket, hogyan fog végződni a darab. Nemegyszer megtörtént, hogy a lapok kisütötték a befejezést, s elárul­ták a gyilkost. Képzeljék el, milyen tö­mény unalom fogja el az embert, ha már reggel olvassa az újságban, kit lepleznek le este gyilkosként. Elveszik az ember örömét. A producerek biztonsági Intézkedé­sekkel védekeznek ilyesmi ellen. A bűn­ügyi filmtörténet befejezését a legna­gyobb államtitokként kezelik, s még a szereplőknek sem árulják el, nehogy hanghordozásukkal vagy arckifejezésük­kel véletlenül elárulják. Az egyes epi­zódokat a sorrendtől függetlenül for­gatják. A zárójelenetet rendszerint né­ma változatban veszik fel, s a hangot utólag rögzítik. . •. AZ ÉLETBŐL MERÍTIK A nyugatnémet televízió második adá­sában már egy éve havonta egyszer olyan műsort közvetít, amely ugyan nem a szó szoros értelmében vett bűn­ügyi történet, de felér vele. Az adás címe: „XY — elintézetlen aktaszám". Ezzel a televízió tulajdonképpen segít­séget nyújt a rendőrségnek a bűnözők felkutatásában. A műsor keretében a rendőrség segítségével rekonstruálnak több bűntényt, felhívják a figyelmet a gyanúsítottakra, vagy más fontos kö­rülményekre, amelyek tisztázása előse­gítheti a nyomozást. Az adásban rend­őrtisztviselők ls részt vesznek, felve­szik a nézők sokszor azonnali bejelen­téseit és közlik az eredményeket ls. Ez az adás az elmúlt évben határo­zott eredményeket ért el, ha nem is éppen nagy bűnözők, gyilkosok stb. fel­kutatásában. Elsősorban sok csalóra nézve vált végzetessé. Az első adás köz­ben Bonn közelében egy községben le­füleltek egy keresett bűnözőt, amint éppen a vendéglőben ült egy kikap­csolt tv-készülék mellett Más alkalom­mal Törökországban tartóztattak le egy autótolvajt, más keresett személyeket meg Ausztriában Ismertek fel — a bé­csi rendőrség és a televízió ugyanis szin­tén közreműködik ebben a műsorszám­ban. Az „elintézetlen aktaszámok" egyik legutóbbi műsorával kapcsolatban 24 órán belül három csalót csíptek el, ket­tőt még azon este. A harmadik más­nap reggel egy hamburgi fotoszaküz­letben bukkant fel, éppen egy filmező­kamerát nézegetett, amelyért hamis csekkel akart fizetni. Az üzletes felis­merte őt nem vesztve el lélekjelenlé­tét, azonnal leeresztette a bejárat vas­rácsozatát, és telefonált a rendőrségre. A bűnügyi történeteknek ez a formája azért is vonzó, mert a néző feszülten várja a végeredményt, amelyet sem elő­készíteni, sem kigondolni nem lehet. A nyugatnémetek gondolkodásmódjá­ra azonban Jellemző, hogy többen til­takoztak az adás ellen. A televízió se­gítségével lefülelt egyes tettesek védői azzal érveltek, hogy ügyfeleik sokkal előnytelenebb helyzetben vannak, mint azok a tettesek, akik nem kerülnek be a műsorba. A televízió állítólag boszor­kányvadász-hisztériát terjeszt ezzel az adásával. A rendőrség és a televízió természetesen visszautasította az ilyen tiltakozásokat, és kész folytatni az adást Csak attól tartok, ha az ügy a legfel­sőbb bíróság elé kerülne, olyan döntés születne, hogy a tv-adás sérti az, „egyen­lőség elvét". A TELEVÍZIÓ ÉS AZ OTTHON A televízió azonban egészen prózaian is befolyásolja a mindennapi életet. A televízió-nézéssel kapcsolatos „papucs­kultúrát" mindnyájan ismerjük. íme a tv-nézők körében megejtett kutatás eredményei. A nézők többsége tv-adás közben eszik, 42 százaléka szeszes italt fo­gyaszt. Többnyire sört isznak: nem is keveset, esténkint kb. 10 millió litert A tv-nézők havonta mintegy ezer ton­na „tv-hájat" szednek magukra, mert műsor után aligha van kedvük egyet sétálni, nem úgy, mint mozi után. Nem kevésbé érdekes az a megálla­pítás is, hogy a nézők 18 százaléka nézés közben gyakran elalszik, azaz hetente többször is. A nézők 36 száza­léka csak néha alszik el, de kb. a fele — 46 százaléka — éberen figyeli a mű­sort. A nézők 14 százalékának rossz a lelkiismerete amiatt, hogy a tv előtt elfecsérllk az időt, viszont 32 százalé­kuk az „est elfogadható eltöltésének" tartja, 15 százalékuk pedig a pihenés legjobb módjának tartja a tv-nézést. Ami a rossz lelkiismeretet illeti, a tv valamivel mégis Jobb a kocsmánál. Ott ugyanis a vendégek 22 százalékának rossz a lelkiismerete. SUGÁR AKARÁS L»NI LEVELE Két magánhadsereg konkurrencia-harca Angliában Az angol városok utcáin sétálóknak gyakran feltűnik egy­egy zord külsejű, páncéllal borított, vastag dróthálós ablakú zárt gépkocsi, amelynek vezetőfülkéjében marcona, egyenruhás hadfiak ülnek állig felfegyverezve. A kocsik két „magánhad­sereg" fegyvertárába tartoznak, a két cég neve Securicor és Security Express. Mindkettő J6 elhelyezkedési lehetőséget nyújt a leszerelt katona- és rendőrtiszteknek, s Tommy Butler, a Scotland Yard nagyhírű főfelügyelője is az egyik cégnél helyezkedett el nyug­díjaztatása után. A Securicor birtokolja a „piac" hatvan száza­lékát. Megrendelői elsősorban bankok, múzeumok, de magán­személyek ls, ha nagyobb pénzösszegeket vagy védett műkin­cset akarnak biztonságosan szállítani. A Securicor tízezer al­kalmazottal és kétezer páncélozott gépkocsival dicsekedhet a dél angliai Essexben és Skóciában rendőrkutya-telepe is mű­ködik. Ezeken a telepeken 550 elzászi farkaskutyát oktatnak és kölcsönöznek, természetesen szakképzett vezetőkkel együtt A konkurrens cégnek, a Security Expressnek 300 páncélau­tója, száz más gépkocsija és 1200 fegyveres alkalmazottja van, csak nemrégen kezdett kutyákkal is foglalkozni. A Securicor évi kilencmillió fontjával szemben ennek a cégnek kb. 3 mil­liós forgalommal kell megelégednie. A rendőrséggel mindkét cég jó viszonyban van, ami elsősorban a személyes „káderkap­csolatoknak" köszönhető. A nemrég kiéleződött konkurrencia-harc természetesen bé­kés eszközökkel folyik. Felvetették a két cég egyesülésének kérdését, de a rendőrség a „maszekok" értésére adta, hogy nem örülne egy monopolhelyzetben levő hatalmas magánhad­sereg létrejöttének. Az utóbbi évtized alatt Angliában csaknem felé­re csökkent a moziláto­gatók száma, nagyon sok mozi kénytelen volt be­csukni kapuit. Egy Ideig használtak a különböző technikai trükkök: a 7a milliméteres film, a szte­reo-hang, a sok millió dolláros monumentális produkciók stb., de a mo­dern élet gyorsuló ritmu­sa és nem utolsósorban a televízió három csator­nájának versenye megrit­kította a mozilátogatók számát. Leslie Phillips angol vállalkozó sokáig, elemez­te a kellemetlen Jelenság okait és arra a következ­tetésre jutott, hogy almo­zik elsősorban azúrt men­nek tönkre, mert túlsá­gosan nagyok. Az átla­gos angol mozi férőhe­lyeinek száma 1200, s ez nagyszámú személyzetet tesz szükségessé a rezsi­költségek ls aránytalanul nagyok. Gazdasági szá­mítások szerint egy mozi csak akkor lehet rentá­bilis, ha minden előadá­son a jegyek 22 százaié­CINECENTA ka elkel. Ez pedig na­gyon ritka dolog, ugyan­is a jegyek drágák. Phillips Londonban és még négy városban most hozzáfogott a Ctnecenta (ejtsd: szineszenta) nevű újítása bevezetéséhez: a néző egy jegy áráért négy film közül válogat­hat A négy terem mind­egyike 150 tfi t fogad be, s ha a nézőnek nem tat­szik az egyik film, egy­szerűen átmegy a másik tBTSnÜJBi A vetítőgép ok központi elhelyezése mi­att egy főgépész kell csu­pán a négy teremhez. Phillips az első Cinecen­tát Londonban egy autó­parkoló tetején építi fel, mert arra ls számit, hogy az autósokat is könnyebb lesz becsalogatni a mozi­ba, ugyanis sokan éppen a parkolási nehézségek miatt szoktak la a mozi­látogatásról. Az elafi Cl­nenanta főleg díjnyertes külföldi fii m R kat fog be­mutatni. 1

Next

/
Thumbnails
Contents