Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-28 / 23. szám, kedd
A költő-festő ERVIN SEMIAN életműve Ervin Semian emlékkiállításán vagyunk a Nemzeti Galériában. A festő háromszáznegyvennégy regisztrált müvéből 47 rajzot, Illetve akvarellt és 31 olajképet mutat be az érzékenyen rendezett tárlat. Egy túlontúl rövid alkotókorszak sajátos termését. Az 1921-ben született Semian 39-től a pozsonyi Műszaki Főiskolán Schurmann, majd később Mudroch növendéke. Már tanulmányi évei alatt feltűnik nagyszerű rajzkészsége. A főiskolát 1943-ban hagyja el. Mestere példájától eltávolodva önálló útra tér. Tragikus hirtelenséggel 1965-ben bekövetkezett halála után fedezték fel a Nemzeti Képtár dolgozói az elhunyt művész hagyatékának ismeretlen részét. Ifjúkori rajzokat, s egy 1943-as évjelzésű vázlatkönyvet 52 szerelmi témájú tollrajzzal, melyek meglepő érettséggel, művészi fegyelemmel és érzékenységgel papírra vetett látomások. A 22 éves piktor bensőséggel, forró lírával önti formába érzéseit, hangulatalt. Valósággá varázsolt elképzeléseit fénykép nagyításban láthatjuk. Ezek és a többi alakos raj. zai Semianról, a költő-festőről, az egyéni és belső problémák újhangú kifejezőjéről vallanak. Sok irányú érdeklődésének gócpontjában a nő áll; különböző helyzetekben ábrázolja. Az aktokat szerelmes gyöngédséggel ölelt körül a kontúr. Egy-egy jellegzetes fejet vastag, dús körvonal határol. Gazdag témakörébe tartozik a csendélet és a tájkép is. Jól összehangolt akvarellszínekkel élményt éreztetnek a balladás hegyvidékek s a képzeletbeli tájak. S az alakos kompozíciók (A tóparton, Hegedűs kát nővel, Táncoló tündérek) mind poétikus áttételek. Vízfestései és akvarelljei oldottabbak; lágyabbak. Itt is a színek lírája dominál. Egész kicsiny formátumú" vásznai intim hatásúak, olykor gyermekrajzokat idézők. Kislányok, fiúcskák, egy-egy kutya, macska, csikó élnek a kontrasztos színhatású tájban. Majd a Szerelmesek, a Festő és modelljei s a FéltéErenysÉg következnek. Keskeny, túlfinomult arcú, hosszú nyakú, sötét szemű, vékony ajkú figurák, s fiatal férfiak önportrészerü fogalmazásban. Lírai zengésük mellett drámai feszültséget is éreztetnek. Az 1945-lg tartó kezdeti korszaka egyszersmind a legteljesebb és legkiforrottabb. Semlant méltán sorolhatjuk Hložnlk, Chmel és Guderna, a háborús évek legkiválóbb fiatal mesterei közé. A már békés viszonyok között megalakult képzőművészeti csoport, az Augusztus 29-e tagja lesz. Közéleti tevékenysége elvonja a palettától. Most jobbára támadó kedvű politikai szatírák és hírlapi Illusztrációk kerülnek kl a keze alól. 1948-ban a modern művészetek központjába, Párizsba látogat. Nagyszerű művészi élményei hatással vannak alkotására. Későbbi új témaválasztása társadalmi okokkal magyarázható. Pillanatképszerü, kitűnő technikájú rajzokban rögzíti az Ifjúsági Vasút építését 48-ban. Most súlyos betegség nehezedik rá, s 5 esztendőn keresztül gyötri. Közben még apró figurás tollrajzokkal érzékelteti a mezőgazdasági termelés jeleneteit. Lassan erőt gyűjt újabb alkotásokhoz. De már nem a lélek belső tájait, képzelete szüleményeit jeleníti meg, hanem az életet, a világot a maga valóságában mutatja be. A 60-as évek elején az absztrakt művéANNA (Ecsetrajz, 1945) szet problémái Is foglalkoztatják. Ervin Semian befejezetlenül maradt életműve a modern szlovákiai festészet jellegzetes, szerves és becses fejezetét képezi. BARKANY JENÖNÉ MiKÖZI KUiTURÁLtS HÍRCSOKOR • A CSEMADOK járási bizottsága Királyhelmecen, „KI MIT TUD" járási versenyt hirdet, melyre 1969. február 25-ig jelentkezhetnek a CSEMADOK királyhelmeci járási bizottságán: zenekarok, énekkarok, tánccsoportok, szavalókórusok, tornacsoportok, énekesek, szavalók, előadók, tornászok és bűvészmutatványhoz értők. A verseny Idejét és helyét később határozzák meg. • A CSEMADOK kiskövesdl belyl szervezetének színjátszó csoportja sikerrel mutatta be Lovicsek Béla: Ezüstlakodalom című színművét és hasonló előadásokat tartottak Bodrogköz környező falvaiban is. Ez a színjátszó csoport — amely járásszerte közismert és több sikeres fellépést tudhat magáénak — elhatározta, hogy az Idén első Ízben részt vesz a komáromi Jókai napokon. A csoport tagjai már lelkesen készülnek erre a kultúrálls rendezvényre. • A nagyegresi helyi Ifjúsági szervezet műkedvelői az idei tél első meglepetéseként nőtaesttel szórakoztatták a falu népét. A fiatalok kezdeményezése nagy tetszést váltott ki a község lakóinak körében. • A CSEMADOK helyi szervezete Bodrog községében is kellemes szórakozást nyújtott a lakosságnak Brődy Sándor: A szerető című müvének bemutatásával. Ezt a művet Kisgéresen és Nagykövesden is nagy sikerrel mutatták be. • VÉKEN a község fiataljai megkezdték Bárány Tamás: A fiam nem a leányom című vígjátékjának bemutatását. A ladmoci fiatalok is ennek a vfgjátőknak bemutatására készülnek februárban. • Szomotoron a CSEMADOK helyi szervezetének színjátszó csoportja, hosszú hallgatás után komoly kultúrálls rendezvénynyel akar)a meglepni a falu lakosságát. Tervbe vették többek között Leopold Lahola: Bosszú című krimijáték betanulását. — k umm A mélytengerek „meghódításának" úttörő)* Auguste Ptccard nevét, aki 85 évvel ezelőtt született, az egész tudományos világ ismeri. Márcsak azért ts, mert ez a svától fizikus, egyetemi tanár széles körű kutatást végzett a légköri elektromosság, a radioaktivitás és a relativitáselmélet terén s közismert lett a kozmikus sugarak tanulmányozása céljából végzett sztratoszféra-repüléseiről is. 1931-ben kb. IS, 1932-ben csaknem 17 kilométeres magasságot ért el, ami akkoriban világcsúcsnak számított! 194 7 óta mélytengeri kutatásokkal foglalkozott. Mélytengerkutató hajójával (batiszkáf) már első ízben 3150 méter mélyre merült le, ami annak idején ugyancsak világcsúcs volt. Kísérleteit fia, az 1922-ben született Pacques Piccard folytatta ... Ennyit tudunk meg a lexikonokból. Ml előzte meg azonban ezeket a kiemelkedő kísérleteket és hol tart ma a mélytengerek kutatása? A tengerek mélye vonz A kutatók a csend világának nevezik a vizek mélységét. Akárcsak a hegymászásnak vagy a barlangkutatásnak, a vizek kutatásának sincs nagy múltja. Hosszú ideig főként az óceánok, a golyók és tavak felszínére korlátozódtak ismereteink. Elsősorban hajózási szempontból vizsgálták a tengereket, s még a fejlett halászattal rendelkező népek is kevese tudtak az óceánok mélységének élővilágáról. A tengerhajózás fejlődése, továbbá a halászat gazdaságosabbá tétele mindinkább szükségessé tette a vizek mélyének felkutatását. Sok tudományos probléma is felvetődött, s részben máig sem sikerült megfejteni őket. Az első óceánográfial kutatások a múlt század közepén kezdődtek meg. Ezek a vizsgálatok a tengervíz vegyi összetételének szennyezőanyag-tartalmának, hőmérsékletének s nem utolsó sorban mélységének meghatározására törekedtek. A mélységmérést kezdetben csörlővel leengedett zsinórral végezték. Ezek a mérések azonban meglehetősen pontatlan eredményekre vezettek. Csupán századunkban kezdték alkalmazni a visszhangos mélységmérőket: a hajó aljára szerelt robbanótöltet tengerfenékről kapott visszhangját észlelték mikrofonnal. Az oda-vissza megtett út idejéből számították ki a tengermélységet. NapjainkA szovjet gépi por újdonságai A MASINOEXPORT több mint 15 ezer féle építőipari, bányászati, olajfúró, geológiai-kutatási berendezést, szállítógépet, darut, hengerművet, fémfeldolgozó gépeket, földmunkagépet, építőanyag-ipari gépet hoz forgalomba. Választékában a Szovjetunió több mint 500 legnagyobb gyárának termékel szerepelnek. Nemrégiben került exportra a szovjet gépipar egyik újdonsága, a pneumatikus elvek alapján működő K-631-es önjáró daru, amelynek teherbírása 63 tonna. A daru nemcsak nagyobb teherbírásában különbözik edődeitől, hanem abban Is, hogy kiegészítők alkalmazásával karnyílása 24,31 méterről 38 méterre növelhető. A MASINOEXPORT szállítja az ESPO/60 és az ES15/90 jelzésű lépegető exkavátorokat, amelyek karklnyúlása 90 méter, markolókanala pedig 12 köbméteres. A szovjet Ipar további újdonságai közé tartozik az EBG érc-villanyfúró tökéletesített változata, valamint az új dörzs-ékfúrő; mindkettő a geológiai feltárásoknál alkalmazható. AUGUSTE PICCARD (1884—1962) ban már olyan ultrahangos mélységmérőket használnak, amelyekkel sok ezer, sőt százezer mérést végezhet egy-egy kutatóhajó rövid idő alatt. A Marianna-árok a legmélyebb? Az angol Challenger kutatóhajó visszhangos mélységmérővel 10 863 méteres mélységet mért 1951-ben a csendes-óceáni Mariana-árokban — sokáig ez volt a rekord. A Nemzetközi Geofizikai Év során azonban a szovjet Vltyaz kutatóhajó megdöntötte ezt a rekordot, 11 031 méteres mélységgel. A tengerkutató hajók részletes méréseiből ma már tudjuk, hogy a Csendes-óceánt mély árokrendszer szeli át. Újabban adatot. A több átalakítással tökéletesített Piccard-féle búvárkészülék, a „Trlese" névre keresztelt batiszkáf, a modern technikának ez a pompás alkotása kiállotta a próbát. Előbb maga Piccard professzor hajtott végre — fia, Jaques Piccard társaságában — leszállásokat a 2000 métert is meghaladó nagyobb mélységekbe. Majd Willms mérnök és Houot nevű társa bocsátkozott le benne 4050 méter mélyre. A batiszkáf A Piccard-féle batiszkáf (bat-. hyscaph) működése hidrosztatikai alapon történik. A tengervíz nagy nyomásának ellentálló fémötvözetből készült, gondosan merevített hosszúkás tartály alján különleges acélból gyártott megfigyelő gömb függ. Ennek kerek ablakai 15 cm vastag plexi-üvegből készülPiccard batiszkáfának nevezett mélytengeri búvárhajója. hasonló árkot találtak az Atlanti-óceánban, valamint India körül ls. Ezek az árkok a kontinensek körvonalát követik és nem lehetetlen, hogy a kontinensek szétválásának vagy a Föld tágulásának nyomai. A tengerkutatő hajók manapság már a korszerű technika minden vívmányával, például televíziós és fényképezőkamerákkal vizsgálják a tengerfenék szerkezetét és a mélytengerek életét. Ezekkel a berendezésekkel egyebek között több kilométer mélységben számos, eddig ismeretlen élőlényre bukkantak. Piccard bravúrj'a A könnyű- és nehézbúvárok csak korlátozott mélységig ereszkedhetnek le a tengerbe. Nagy mélységben ugyanis a szervezet már nem képes kiegyenlíteni a reá nehezedő víznyomást. A tengerkutatő hajók mélységi szondái, a leeresztett mintavevő palackok, hálók és fényképezőgépek pedig csak kis területről adnak képet. Lényegesen előrevinné tehát a mélységek megismerését, ha maga az ember ereszkedhetne le több kilométeres mélységbe — gondolták a kutatók. Barton és Beebe vastagfalú, gömb alakú fülkében elhelyezkedve szállt szembe a nagy mélységek nagy nyomásával — sikerrel. Ezt a fülkét, a batiszférát kábelen engedték le. Utasai három ablakcn keresztül szemlélhették a mélytengerek világát. Ezzel a gömbbel 1934ben 923 méterre, 1949-ben pedig 1371 méterre merültek le. A mélytengerek addig soha nem látott világa tárult a kutatók elé ... Beebe eredményes mélytengeri megfigyelései nyomán, a harmincas években felvetődött az a gondolat, hogy újabb búvárkészüléket kellene szerkeszteni, amelyet nem sodronykötélen bocsátanak le a tengerbe, mint Beebe búvárgömbjét, hanem olyat, amelyik külső segítség nélkül, szabadon ereszkedhet le a mélységbe és szállhat fel a felszínre. Különösen Auguste Piccard professzor, a sztratoszféra-repüléséről híres tudós foglalkozott kitartóan ezzel a kérdéssel. Hosszas kísérletezés után sikerült a belga tudományos körök támogatásával és Willms tervező mérnök segítségével megoldania a teltek. A légmentesen és vízmentesen elzárható megfigyelő gömbben — melynek belsejét a létfeltételeket és a külvilággal való érintkezést biztosító legkorszerűbb felszereléssel látták el — két ember fér el és egyfolytában 24 órán át tartózkodhat benne. A nagy függesztő-tartány belseje rekeszekre osztott, és a középső rekeszekben finombenzin van. Minhogy ez körülbelül kétszer könnyebb a tengervíznél, alkalmas arra, hogy a súlyos megfigyelőgömböt a vízben lebegtetve tartsa. A mélybe való leszállás egyrészt a tartány külső felületére elektromágnessel ráerősített vasnehezékek, másrészt a benzinrekeszbe kívülről bebocsátható tengervíz súlya segítségével történik. A tartány egyik oldalrekeszében tárolt vasszemcséknek megfelelő mennyiségben történő kibocsátásával biztosítani lehet, hogy a készülék tetszőleges, mélységben lebegjen a tengerben. A felszállás úgy történik, hogy az elektromágnest kikapcsolják, mire a nehezékek leválnak a tartány felületéről; ugyanakkor a benzin-rekeszből a tengervíz nagy részét kibocsátják, s így a könnyű-benzin nagy felhajtó ereje a készüléket a felszínre emeli. A kísérőhajóról különleges ultrahang-készülékkel a batiszkáf tenger alatti útját állandóan nyomon lehet követni. Hol van a Föld legmélyebb pontja? A külföldi szakirodalomban közölt adatok eltérnek egymástól. Egyes forrásmunkák szerint jacques Piccard, Walsh amerikai tengerészhadnagy társaságában elérte a tenger legmélyebb pontját: 11021 méterre merült a víz tükre alá. Más helyütt azt olvassuk: Jacques Piccard-nak sikerült a „Trieste" megfigyelő gömbjében a Csendes-óceán Mariana-árkában, 11340 méter mélyre leereszkednie. Az 1962-ben elhányt Auguste Piccard professzor mindenképpen úttörő munkát végzett. Már a harmincas évek elején hoz- l q„ q zájárul a Földet körülvevő ' sztratoszféra felderítéséhez és i 28. — ha közvetve ís — az 6 nevéhez fűződik a Föld legmé- » lyebb pontjának az elérése is. (A. H. összeállítása/ w
