Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-27 / 22. szám, hétfő

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! BRATISLAVA ,1969. január 27. HÉTFŐ XXII. ÉVFOLYAM 22. szám Ára 50 fillér AZ SZNT KÉPVISELŐI bizalmat szavaztak a kormánynak (CSTK) — Bratislava bán szombaton befejeződött a Szlovák Nemzeti Tanács kétnapos ülése, amelyen jóváhagyták a Szlo­vák Szocialista Köztársaság első kormányának programnyilat­kozatát és az SZNT-nek a jelenlegi politikai helyzettel kap­csolatban elfoglalt álláspontját. A kormány programnyilatkozatához — amelyet ŠTEFAN SÄ­DOVSKÝ miniszterelnök olvasott fel, s amellyel pénteken dél­után az SZNT bizottságai foglalkoztak — a vitában szombaton 22 képviselő szólt hozzá. Štefan Sádovský miniszterel­nök a vita után zárószavában köszönetet mondott a képvise­lőknek, amiért megértést tanú­sítottak a programnyilatkozat központi gondolatai iránt. Meg­elégedéssel vette tudomásul, hogy az SZNT bizottságai állás­foglalásukban konstruktívon fo­gadták a nyilatkozat központi motívumait. A feladatok konk­rét meghatározása — mint mondotta — a képviselők és a bizottságok észrevételeinek fel­használásával történik majd. A miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány megfontolás tárgyává teszi állandó tanács­adó szervek létesítését. Ez le­hetővé teszi a kormánynak, hogy döntéseiben a legmegfe­lelőbb véleményekre támasz­kodhasson. A továbbiakban biz­tosította a képviselőket, hogy a kormány egész tevékenységé­ben a társadalom valamennyi rétege képviselőinek együttmű­ködésére fog támaszkodni. Meg­állapodást fog kidolgozni a Üdvözlő távirat (CSTK) — Ludvík Svobo­da köztársasági elnök üd­vözlő táviratot küldött dr. Zakir Huszájn indiai elnök­nek az Indiai Köztársaság államünnepe alkalmából. Ugyancsak üdvözlő táviratot küldött Oldrich Cerník szö­vetségi miniszterelnök Indi­ra Gandhi asszony indiai mi­niszterelnöknek. A dolgozó fiatalok küldöttsége G. Hirsák elvtársnál (ČSTK) — Dr. Gustáv Husák, az SZLKP KB első titkára szom­baton fogadta a Szlovákiai Dol­gozó Fiatalok Szövetsége köz­ponti tanácsának küldöttségét. Ezt František Solar, a szövet­ség elnöke vezette. A fogadá­son jelen volt Róbert HarenCár, a CSISZ SZKB elnöke, az SZLKP KB elnökségi tagja. A küldöttség tagjai tájékoz­tatták Husák elvtársat az újon­nan alakult szervezet célkitűzé­seiről, kijelentették, hogy támo­gatják az SZLKP KB politiká­ját, és tájékoztatták Husák elv­társat a szövetség konkrét ter­veiről, ami a fiatalság tevé­kenységét, a kormány szociál­politikájának és gazdaságpoli­tikájának megvalósítását illeti. A találkozó végén Husák elv­társ tájékoztatta a küldöttség tagjait a párt- és az államveze­tésnek a társadalom legfonto­sabb jelenlegi problémáival kapcsolatban elfoglalt állás­pontjáról. Husák elvtárs külö­nösen nagyra becsülte azt a tényt, hogy a szlovákiai ifjú­sági szervezetek az utóbbi na­pokban megfontolt magatartást tanúsítanak, és biztosította a szövetség képviselőit, hogy a szlovákiai pártvezetés komolyan fog foglalkozni a dolgozó fia­talság szervezeteiben felvetett problémákkal. szakszervezetek, a társadalaii és az érdekvédelmi szervezetek és a kormány közötti együttmű­ködésre. A kormány tisztelet­ben kívánja tartani a döntő szociális rétegek érdekeit és problémáit. A jelenlegi helyzettel kapcso­• latban azt mondotta, hogy a kormány egyedül a pozitív utak keresésében látja a megoldás lehetőségét. Józanságból akar gátat emelni a szélsőséges erők­kel szemben, gátat pozitív in­tézkedésekből, hogy megóvja az országot a megrázkódtatások­tól. A fiatal generációnak üze­ni, hogy a kormány nem akar semmi mást, mint az ifjúság javát. De nem fogja sajnálni a fáradságot, hogy elválassza az Ifjúság őszinte, egészséges tö­rekvéseit azoktól az erőktől, amelyek manipulálni szeretné­nek vele, visszaélve érzelmeivel és tragédiájával. Beszédének végén a minisz­terelnök biztosította a képvise­lőket, az SZSZK kormánya sem­mi erőkifejtést sem fog sajnál­ni, hogy megszilárdítsa a köz­társaság egységét. Ha rendet igyekszik teremteni a Szlovák Szocialista Köztársaságban, te­szi ezt azért, hogy megerősöd­jék egész szocialista államunk. Soha sem engedjük meg a cse­hek és a szlovákok jó viszonyá­nak megrontását — hangsú­lyozta Štefan Sádovský. Az SZSZK kormánya nem fogja megvárni a partner kezdemé­nyezését, hanem maga jön vele. Ezzel kapcsolatban megjegyez­te, hogy Bratlslavában a legrö­videbb időn belül találkozik a két nemzeti kormány és meg­egyeznek az együttműködésre vonatkozólag. A miniszterelnök biztosította a képviselőket és rajtuk keresz­tül a polgárokat, hogy a kor­mány ragaszkodni fog a törvé­nyesség elveinek megtartásá­hoz. Végezetül Štefan Sádovský megkérte a képviselőket, hagy­ják jóvá a programnyilatkoza­tot és szavazzanak bizalmat a kormánynak. Az SZSZK kormányának prog­ramnyilatkozatát a Szlovák Nemzeti Tanács egyhangúlag jóváhagyta. A Szlovák Nemzeti Tanács ülése, miután egyhangúlag jó­váhagyta a jelenlegi politikai helyzettel kapcsolatos állásfog­lalást, véget ért. Az SZNT ál­lásfoglalásában felszólítja a kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a közrend, a nyugalom megőr­zésére, és a törvényesség leg­szigorúbb megtartásának bizto­sítására a Szlovák Szocialista Köztársaság egész területén. Hosszadalmas és nehéz tárgyalások következnek Párizsban tárgyalóasztalhoz ült a négy érdekelt fél # Különféle elképzelések a vietnami háború befejezésére Párizs — A vietnami háború­ban érdekelt négy fél képvise­lői szombaton ültek le első Íz­ben a kerekasztalhoz, hogy megkezdjék azt a tárgyalásso­rozatot, melynek célja tisztáz­ni, hogy véleményük szerint milyen feltételek mellett lehet­ne megvalósítani a fegyveres konfliktus békés rendezését. A szombaton megtartott első ple­náris ülésen mind a négy fél, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front, az Egye­sült Államok és Saigon kép­viselői helyet foglaltak a ke­rékasztalnál. Az első ülés — azután, hogy hosszadalmas tárgyalások után sikerült megállapodni, milyen legyen az asztal alakja — fél 11-től 17 óráig tartott. Ha az első ülésből lehet valamilyen következtetést levonni, akkor legfeljebb azt, hogy számos akadály tornyosul a békéhez (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott az SZLKP KB elnöksége (ČSTK) — Szombaton délután megtartott ülésén az SZLKP KB elnöksége megtárgyalta a jelenlegi politikai hely­zetről, s az utóbbi napok eseményeiről beterjesztett tájékoz­tató jelentést. Az elnökség határozatot fogadott el a szlová­kiai kommunisták további munkájára vonatkozóan. Az ülést dr. Gustáv Husák, az SZLKP KB első titkára vezette. Üdvözlő levél Dubček elvtársiunk (CSTK) — Aktívaértekezletet tartottak pénteken a népi mi­lícia prágai és közép-csehországi alakulatai. Az értekezlet résztvevői Alexander Dubček elvtársnak, a csehszlovák népi milícia parancsnokának, a CSKP KB első titkárának a követ­kező üdvözlő levelet küldték: „Tisztelt Elvtársi A népi milícia fővárosi és közép-csehországi alakulatainak tagjai, akik a Kongresszusi Palotában aktívaértekezletre jöt­tünk össze, tanácskozásunkról harci és elvtársi üdvözletünket s azt a kívánságunkat küldjük Neked, hogy mielőbb gyógyulj meg. Megvitattuk a jelenlegi politikai helyzetet, valamint a CSKP KB novemberi határozatából és a többi plenáris ülésen hozott határozatokból ránk háruló feladatokat. Állásfoglalásunkat egyidejűleg megküldjük a CSKP Központi Bizottságának, s hisszük, hogy támogatod azt". Jan Palach temetése (ČSTK) — A diákság és a nagyközönség szombaton dél­után vett utolsó búcsút Jan Pa­lachtól, megadva a végtisztes­séget a prágai Károly Egyetem filozófiai kara hallgatójának, aki tragikus tette következté­ben a múlt vasárnap elhunyt. A holttestet a Karolínum nagy csarnokában ravatalozták fel. A ravatalnál a családtago­kon, az elhunyt édesanyján és bátyján, valamint legközelebbi hozzátartozóin, az egyetem ve­zetőin és a diákszervezetek képviselőin kívül megjelent dr. Vilibald Bezdíček professzor, cseh oktatásügyi miniszter, dr. Emanuel Bosák ifjúság- és test­nevelésügyi miniszter, a társa­dalmi szervezetek és az intéz­mények képviselői és számos más vendég. A Károly Egyetem tanárainak nevében dr. Oldrich Starý pro­fesszor, az egyetem rektora ke­gyelettel adózott az elhunyt emlékének, majd a diákokhoz és valamennyi fiatalhoz fordult azzal a kéréssel, hogy soha többé és semmilyen körülmé­nyek között se ismétlődjék meg Jan Palach tragikus tette. Az Oktatásügyi Minisztérium, valamint az Ifjúság- és Testne­velésügyi Minisztérium nevében dr. Vilibald Bezdíček oktatás­ügyi miniszter búcsúztatta az elhunytat. A fiatalság nevében Michal Dymáček, a Cseh és Morva Főiskolások Szövetségé­nek elnöke fejezte kl hűségét Jan Palach szellemi hagyatéka iránt. A Károly Egyetem veze­tősége és tudományos tanácsa nevében dr. jaroslav Kladiva professzor, az egyetem dékán­ja emlékezett meg az elhunyt­ról. Tizenhárom órakor megindult a gyászmenet a Karolínumból a Gyümölcspiacon keresztül a filozófiai kar épületéhez. A gyászmenethez csatlakoztak a prágai polgárok, elsősorban a fiatalok. Sokan vidékről utaz­tak fel erre az alkalomra Prá­gába. A filozófiai kar épülete előt­ti téren a csehszlovák állami himnusz hangjai mellett ért vé­get jan Palach búcsúztatásának hivatalos része. A tulajdonképpeni temetési szertartáson az Olšanyl teme­tőben a családtagokon kívül je­len voltak a főiskolák funk­cionáriusai, a Cseh és Morva Főiskolások Szövetségének és a társadalmi szervezetének kép­viselői. Gyűléseken kegyelettel adóz­tak Jan Palach emlékének Brnó­ban, Bratlslavában, Ostí nad Labemben, Plzeftben, Hradec Královéban és az ország több más városában ls. A mikor a minap Vojtech Daubner, az SZSZT elnö­ke az egyik sajtókonferencián azt mondotta, hogy mozgalmas, problémákkal, sőt esetleges konfliktusokkal teli napok előtt állunk, nem tévedett. Ilyen hangulatban, politikai légkör­ben zajlik le Szlovákia Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgal­mának első kongresszusa* A szakszervezetek valóban forradalmi célt tűztek maguk elé: formalitásoktól mentesen kívánnak együttműködni az ál­lami és a gazdasági szervekkel. Teljes mértékben elismerik a párt vezető szerepét társadal­munkban, azonban önálló társadalompolitikát kívánnak és fognak érvényesí­teni. „A dolgozók szóvivői le­szünk ..." — mondotta lapunk számára adott interjújában Daubner elvtárs, s ezzel azt akarta hangsúlyozni, hogy a szakszervezetek politikai erőt képviselnek. Más szóval: az eddiginél sokkal aktí­vabb módon kívánnak be­leszólni a dolgozókat érintő va­lamennyi lényeges kérdésbe. Nem szakadárpoiltikáról van itt szó. Ellenkezőleg: a szak­szervezeti vezetők arra töre­kednek — és kétségtelenül ezen fognak fáradozni a szakszerve­zeti mozgalom első szlovákiai vatásbeli tehát abba a szakszer­vezeti szövetségbe tömörülhet, amely legjobban biztosítja ér­dekeinek valóra váltását. Igaz, mintegy nyolc-kilenc évvel ez­előtt is voltak szakszervezeti A szakszervezeti mozgalom új utat választott kongresszusának a delegátusai is —, hogy új utakat, új megoldásokat kell találni a szakszervezeti mozgalomban. Tudatosítani kell: milyen a helyzete a társadalomban, mi­lyen a viszonya a vállalatveze­tőséggel szemben. Csupán arra legyen-e jó, hogy bizonyos égető problémák megoldását támogassa, avagy aktívan ls be­avatkozhassék a dolgozók, pél­dául a nők, a fiatalkorúak, a csökkent képességű dolgozók szociális helyzetének megoldá­sába ... A szakszervezeti mozgalom új utat választott. S z öv e t s é ­g 1 útra lépett. Valamennyi hl­szövetségek. Akkoriban azon­ban — felsőbb utasításra — fel­számolták őket. Ma ismét meg­alakultak. Nem azért, hogy szűkkeblű szociálpolitikát foly­tassanak, hanem azért, hogy orvosolják a tagjaikon esett sérelmeket, és az eddigi­nél tevékenyebben kive­gyék részüket mindannapi gaz­dasági feladataik teljesítéséből. A szakszervezetek felelős­séget viselnek tevékenységü­kért. A politikai, gazdasági, vál­lalati élet valamennyi posztján ott akarnak állni. Nemcsak — nagyobbrészt Indokolt — köve­telésekkel lépnek fel, hanem egyúttal új szellemet hoznak a szakszervezeti életbe, és itt is elsősorban a régi ha­gyományokhoz térnek vissza. Az a célkitűzés, hogy a szak­szervezetek politikai erő­v é váljanak a társadalomban, nem újkeletű. Nem más ez, mint az új feltételek között an­nak az aktív tevékenységnek a felélesztése, amely 1945-től gyakorlatilag 1948-lg tartott. Ne felejtsük el, hogy annak ide­jén éppen a szakszervezetek politikai kiállása döntött nagy­mértékben hazánk további poli­tikai fejlődéséről. A centrallsztikus Irányzat sa­ját eszközévé, a párt meg­hosszabbított karjává tette a szakszervezeteket, és emiatt ezek munkája több vi­szonylatban formálissá vált. Amennyiben ma ismét vissza akarják nyerni tagjaik bizal­mát, azt az utat kell választa­niuk, amelyről a szakszervezeti szövetségek konferenciái tár­gyaltak, és amely felett Szlo­vákia Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalmának ma kezdődő első kongresszusa is tárgyal. DÚSA JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents