Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-23 / 19. szám, csütörtök
jO. farník miniszterelnök beszéde a cseh szakszervezeti kongresszuson (Folytatás a 4. oldalról) kormány májusi nyilatkozata ls tartalmazta, amely teljes mértékben a CSKP akcióprogramjából indult ki. A politikai rendszer és a polgári szabadságjogok területén jóváhagytuk a Nemzeti Frontról, a bírósági rehabilitációról stb. szóló törvényeket. Az új csehszlovák föderációban olyan rendszer alakult ki, amely lehetővé teszi egy egységes államban a cseh és a szlovák nemzet, valamint a többi nemzetiségek egyenjogú együttélését. A gyakorlatban megvalósítottuk a nemzetek teljes egyenjogúságának — tekintet nélkül azok nagyságára — marxi—lenini követelményét. A csehszlovák föderációs alkotmánytörvény és a nemzetiségi alkotmánytörvény számos további törvény kiindulópontja, amelyek újfent módosítják nemzeteink együttélésének alapelveit. A gazdasági reform további fejlesztése érdekében kidolgoztuk azokat a komplex intézkedéseket, amelyek a föderáció feltételei között az egységes gazdasági irányítást szabályozzák és ugyancsak kidolgoztuk az- állami tervezési rendszert, amely pontosan meghatározza a nemzeti és a szövetségi szervek kapcsolatát. Most dolgozzuk ki elméletileg és gyakorlatilag is a gazdasági reform további fejlődésének variánsait. Az életszínvonal területén fokozatosan számos jelentős intézkedést valósítottunk meg. Ezek közé tartozik elsősorban a munkaidő lerövidítése, az egységes családi pótlék emelése, az egyszeri szülési segély növelése és a fizetett szülési szabadság meghosszabbítása. A családok és a gyermekek támogatását célzó intézkedések mellett módosítottuk a szociális járadékokat is. Emelkedtek az összes alapnyugdíjak, hogy ezzel legalább részben kompenzálódjék az életszükségletek növekedése. Javult az ellenállási mozgalom tagjainak nyugdíjellátása és a szövetkezeti parasztság nyugdíjalapja ls növekedett. Számos gyakorlati intézkedést hagytunk jóvá a lakásépítkezés terén, beleszámítva a lakótelepek komplex felszerelését is. Ez a felsorolás nem teljes, de talán bizonyítja azt, hogy az állam és párt politikai vezetőségének szilárd akarata, a megállapított feladatok teljesítésének folytatása. A novemberi határozat — további utunk alapja 1969. Az a véleményünk, hogy az a néha hangoztatott vád, miszerint eltérünk a január utáni politika alapelveitől, nélkülözi a tárgyilagos indoklást, tehát nem igaz. Azonban igaz az a vád, hogy augusztus után is elkövettünk néhány hibát. A helyzet a társadalomtól és a politikai vezetéstől is néhány rendkívüli intézkedést követel, és néhány olyan megoldást, amely megalkuvásnak nevezhető. Azonban abból indultunk és indulunk ki, hogy a mi konkrét feltételeink között éppen ezek az intézkedések szükségesek a Január utáni politika fennmaradásához. Ebből a szempontból kell értékelni a párt Központi Bizottságának novemberi határozatát. Egészen világosan beszélünk benne. Politikánk minden pozitív vonását összpontosítani kell, fejleszteni kell politikai rendszerünket, erre kell építeni demokratikus szerveinket, meg kell oldani az ország sürgető gazdasági problémáit stb. Tudtuk, hogy e határozatnak fokozatosan meg kell nyerni a párt minden tagját és az egész társadalmat. Ez ma is aktuális feladat. Ugyanis Jól tudjuk, hogy ez a határozat nem oldja meg polgáraink öszszes jogos követeléseit, s ebből természetesen a politikai vezetőség és a nyilvánosság között feszültség, konfliktus alakulhat ki. Éppen külső és belső körülményeink ismerete késztet arra a megállapításra, hogy nem lehet másképpen kezdeni mint a novemberi határozat megvalósításával, mert az adott feltételek között ez jelenti a Január utáni politika alapelvei fejlesztését célzó első logikus lépéseket. Kérem önöket elvtársak, értsék meg ennek az ügynek a határtalan fontosságát. Minden akció, ami a novemberi határozat ellen irányul, szükségszerűen megbontja az annyira szükséges szocialista egységet, szétforgácsolja erőinket és gyengíti az előrejutás lehetőségét. Ha párt és a szakszervezetek nem találják meg a közös utat, ha nem egyeznek meg abban, milyen tényezőket kell figyelembe venni, ha nem támogatjuk egységesen a párt vezető szerepét, ha nem respektáljuk rövid és távlati célkitűzéseit, akkor az országban igen súlyos helyzet alakulhat ki. Hogy ezt megakadályozzuk, egységes politikai irányvonalra van szükség. A további munkának ezt a koncepcióját látjuk a CSKB KB novemberi és decemberi plénumának határozataiban. Ez azt jelenti, hogy a közvélemény nem befolyásolhatja a vezetőséget olyan irányban, hogy ezt a koncepciót megváltoztassa vagy esetleg módosítsa aszerint, ahogy a társadalom életfeltételei változnak. Kialakulása során természetesen figyelembe vettük jelenlegi helyzetünket, az embereknek ezzel kapcsolatos gondolatait, követeiményelt, mindazt, amit fontosnak tartanak és ami a legfájóbb számukra. De nem téveszthetjük szem elől a társadalom távlatait, mert ez az alapvető és a döntő. A vezetőség csak akkor dolgozhat így, ha a Nemzeti Front minden szervezete és a lakosság minden csoportja betartja és gyakorlatilag támogatja a politikát és a programot, valamint a közös megegyezéssel meghatározott eljárást. Elvégre nem ismeretlen az a tény, hogy a társadalmi tudat kialakítható, formálható, szervezhető. Erre különösen azok az emberek képesek, akik rendelkeznek az ilyen "tevékenységhez szükséges eszközökkel. Ezek segíthetik a társadalmi fejlődést, azonban gátolhatják is. Ha különböző politikai programokat hangoztatnak, olyanokat, amelyek eltérnek a közösen megállapított koncepciótól, vagy ezzel egyenesen ellentétesek, akkor a nemzet erői szétforgácsolódnak és fékezik az egységes program teljesítését, amely alapvető érdekeinkből indul ki. Ezért ahhoz, hogy a Jelenlegi helyzetből nagy veszteségek nélkül kerüljünk ki, elkerülhetetlenül szükséges egy alapvető feltétel. A nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatai ismételten meggyőznek bennünket arról, hogy a társadalom csak akkor fejlődhet egészségesen, ha olyan vezető ereje van, amely a társadalmat egyesíti, amely programja köré tömöríti az összes becsületes embereket és céltudatos munkára összpontosítja a nemzet egészséges erőit. Nem ismerünk semmi más erőt, és a szocializmus építésének története sem sorol fel más példát, mint a kommunista pártot. Csak a kommunista párt töltheti be ezt a vezető szerepet, csak ez lehet olyan szilárdan szervezett egész, amely képes tevékenyen harcolni osztálya és minden dolgozó érdekeiért azzal a mély meggyőződéssel, hogy a választott út helyes, kiindulva á demokratikus vitából, és amelynek minden tagja fegyelmezetten alárendeli magát a közös érdeknek. Ezzel kialakul az az egység, amely megsokszorozza a kSzös erőt. Mindaz, ami ezt az egységet gyengíti, gyengíti a párt és a munkásosztály érdekelt, valamint az előrehaladást is. kozatosan kidolgozzuk és előterjesztjük például a bíróságokról és az ügyészségről szóló alkotmánytörvény Javaslatát. Ennek célja, hogy senki se élhessen vissza az állampolgárokkal szemben adott jogkörével és bírósági döntések védelmezzék a polgárok szabadságjogait és jogait. Ezzel párhuzamosan kidolgozzuk a bírák függetlenségének jogi garanciáit. Tervbe vettük az egyesülési és a gyülekezési jogot szabályozó törvény, a sajtótörvény kidolgozását, előkészítjük az uti okmányok kiadásának Jogi elrendezését, a bíróságon kívüli rehabilitálásról szóló törvényt és más intézkedéseket, amelyek biztosítják a polgári szabadságjogoknak érinthetetlenségét. Még ebben a negyedévben a Szövetségi Gyűlés elé terjesztjük a szocialista vállalatokról, valamint a vállalkozói tevékenységről szőlő törvények javaslatát és ezzel összefüggésben módosítjuk a Munka Törvénykönyvet, hogy összhangba kerüljön ezekkel a Jogszabályokkal. A szocialista vállalatokról szóló törvény előkészítésében az állami és a vállalati szférának viszonylagos függetlenségéből indulunk ki. Számolunk azzal, hogy az állam gazdaságpolitikájával létrehozza a vállalatok tevékenységének és egyesülésüknek feltételeit. Az állam ezt a népgazdasági tervek, a közgazdasági eszközök rendszere (adók, árak, hitel stb.) és olyan jogszabályok útján éri el, amelyek meghatározzák a vállalkozói tevékenység gyakorlásának feltételeit. Lényegében arra törekszünk, hogy a szocialista vállalatokat fokozatosan az irányítás aktív szubjektumaivá formáljuk, amelyek az általános érvényű feltételek keretében saját maguk döntenek további fejlődésükről. Ezért kidolgozzuk a dolgozók tanácsai Jogi rögzítésének alapanyagait is. A munka jelenlegi állása szerint ezek a tanácsok fogják jóváhagyni a vállalat fejlesztésének koncepcióját, kinevezik és visszahívják vezető dolgozóit, Jóváhagyják a zárómérleget, eldöntik a nyereség elosztásának módját stb. Ezeknek a feladatoknak valóra váltásában szorosan és alkotó szellemben együttműködünk a szakszervezeti mozgalom vezető szerveivel, mégpedig a béralakulás, a szociális és a munkabiztonság garantálását érintő minden kérdésben. A kormány megegyezést kötött a Szakszervezetek Központi Tanácsával, amely kölcsönösen kifejezésre Juttatja az ez évi gazdaságpolitika elfogadott alapelveit. Ezt a megegyezésünket teljesíteni kívánjuk. Világos azonban, hogy ez a társadalomtól is megkívánja a szükséges feltételek létrehozását. Csak néhány soron levő feladatot említettem meg, hogy konkrétan megvilágítsam elhatározásunkat: továbbra ls egyértelműen érvényesíteni akarjuk a január utáni politikának minden pozitív alapelvét. Ezt a programot derekasan és becsületesen teljesíteni akarjuk. Ezt azonban csak akkor tehetjük meg, ha olyan feltételek között dolgozhatunk, amilyeneket ez a munka feltétlenül megkíván. Csak a céltudatosság vezet eredményhez A kormány programja Elvtársak, annak a programnyilatkozatnak javaslatán dolgozunk. amellyel a kormány Január végén lép a Szövetségi Gyűléí elé. Ebben az esztendőben foMárpedig ez lehetetlen olyan lázas társadalmi viszonyok között, amikor számos ember, egyszer az egyik, máskor a másik oldalról, szüntelenül támadja a párt pozitív programját. Nem állítom, hogy az általunk meghirdetett program végérvényesen átfogó és tökéletes. Örömmel fogadunk a javítására Irányuló minden reális javaslatot. A január utáni politika gyakorlásának fontos kérdése közösen kidolgozott programunk megvalósításának időrendje' is. Teljesen egyértelműen kimondjuk, hogy ebben a vonatkozásban nagyon céltudatosan, lépésről lépésre kell előrehaladni, önkényesen nem gyorsíthatjuk meg a fejlődés iramát és nem láthatunk hozzá a mai helyzetben nem teljesíthető követelmények valóra váltásához. Kidolgozott programunktól nem hátrálunk meg. Előrehaladásunk gyorsasága nemcsak ennek az államnak politikai vezetőségétől függ, hanem a vezetőségnek nyújtott támogatástól és az ország minden polgárának nap nap után végzett áldozatkész munkájától is. Az utóbbi időben a lakosság bizonyos részében, főleg a fiatalok körében Ismét és mélyebben megnyilvánul a kételkedés, amely reménytelenségbe, a kllátástalanságtól való félelembe torkoll. Ogy hiszem, hogy nekünk idősebbeknek meg kell a fiatalokat értenünk, de ugyanakkor helyes mederbe kell terelnünk hangulataikat, rámutatva a kiútra. A fiataloknak tárjuk fel a nemzet gazdasági és drámai történelmének nagy példáit, hogy merítsenek ebből és felismerjék: nemzetünk a legnehezebb helyzetben ls rátalált a kiútra. A történelem alapján meg kell érteniük, hogy a nemzet érdekében tevékenyen dolgozni kell. A fiataloknak említsünk fel példákat a legújabb kor, a jobb jövőért folytatott osztályharcok korának történelméből is. Mutassunk rá arra, hogy valamennyi ország dolgozói nagy reményekkel tekintenek a szocializmusra. A fiatalok maguk szolgáltatják a példát. Nyugaton a diákok, akik a saját tapasztalatuk alapján megismerkedtek a kapitalista valósággal és meggyőződtek róla, hogy tulajdonképpen mit is Jelent. Éppen ők hangoztatják ma, hogy a szocializmusnak sokkal nagyobb és Jobb adottságai vannak a szabad emberek társadalmának mélyen humánus elrendezésére. A fiatalok követelményei nálunk is a szocializmus alapelveiből indulnak ki, néha azonban túlhajtottak: egyenesen, gyorsan, kompromisszumoktól mentesen akarnak haladni. így például a sajtótörvénnyel kapcsolatos vitában ezt a nézetet képviselték: „Nem érdekel bennünket, hogy ezt a kérdést hogyan rendezték világviszonylatban, Nyugaton vagy Keleten. Ml a szocialista Csehszlovákiában nagyobb, teljes, abszolút szabadságot akarunk, nagyobbat, mint bárhol másutt". De vajon lehetséges-e, hogy egy 14 millió lakost számláló ország teljesen elkanyarodjék a világ folyásától, ne vegye tekintetbe létének belső és külső feltételeit? Valamennyien tudjuk, hogy ez lehetetlen. S vajon ezért szükséges-e azonnal elveszítenünk a fejünket, behódolni a reménytelenségnek, mivel az abszolutizált eszményi elképzelések összeütközésbe kerültek a fejlődés szintjével, a világ történésével? Vajon az óriási reményeket azonnal fel kell váltania a mély reménytelenségnek? Már régen nem élnénk ebben az országban, ha elődjeink is ilyen magatartást tanúsítottak volna. Valamennyien Jól tudjuk, a szocializmus nem adott dolog, nem égből lepottyanó sült galamb. Minden új társad4lmi rendért ádáz harcot kellett vívni, szembeütközve az objektív feltételekkel ős a szubjektív erők ellenállásával. Ezzel nekünk ls számolnunk kell. Tekintetbe kell vennünk azt is, hogy a szocializmusért ádáz harcot kell vívnunk, szembe kell ütköznünk a régi társadalmi renddel és annak csökevényeivel és ugyanakkor meg kell oldanunk saját problémáinkat is. A tényen mit sem változtatna, ha mindenki azt állítaná, hogy már nincs nemzetközi osztályharc. Ez a harc létezik. Szilárdan a szocialista közösségben Hazánk természetszerűleg a szocializmus pártjára állt és a szocialista közösség tagja lett. Ez bizonyos kötelezettségekkel és bizonyos korlátozásokkal jár. Igy van ez ma és így volt ez azelőtt is. Vajon ezért hagyjuk abba a szocialista társadalom építését? Csak egy utunk van: fokozatosan és a valósággal szembesítve érvényesíteni a szocialista társadalommal kapcsolatos elképzeléseinket. Egy pillanatra sem veszthetjük szem elől céljainkat és összpontosultan, kitartással és nagy türelemmel építenünk kell szocialista társadalmunkat a szocialista országok nemzetközi közösségében. Egyesek felteszik nekünk a kérdést: milyen kötelezettségei vannak a párt és az állam vezetőségének a Szovjetunióval és más szocialista országokkal szemben? Mit tehetünk és mit nem? Nincsenek más nemzetközi kötelezettségeink csak azok, amelyeket az általunk aláírt egyezmények és jegyzőkönyvek tartalmaznak s amelyeknek egy részét nyilvánosságra hoztuk és ismerik. Ilyen egyezményt kötöttünk például a hadsereg ideiglenes itt-tartózkodásáról, továbbá ide soroljuk a moszkvai egyezményeket, amiről tájékoztattuk a CSKP Központi Bizottságát, a kormányt, a párt- és a társadalmi szervezetek aktivistáit, a tudományos és a kulturális dolgozók aktíváit stb. Ezen túlmenően, Íratlan kötelezettségünk törekedni a szocialista rendszer válvetett fejlesztésére, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységére és akcióképösségére. Világviszonylatban továbbra is olyan a helyzet, hogy saját nemzeti, állami és egyben osztályérdekünk diktálja együttműködésünk fejlesztését a Szovjetunióval és más szocialista országokkal, diktálja azt, hogy Irányukban elvszerű külpolitikát folytassunk és a szerződő felek számára hasznos egyezményeket kössünk. Belpolitikánk korlátait társadalmunk, államunk és pártunk helyzete, kapacitása, szükségletei és reális lehetőségei határozzák meg. Utunkat jelzi a CSKP három legutóbbi központi bizottsági ülésének határozata. Előrehaladásunk útját a közeli napokban megszabja majd a szövetségi kormánynak, valamint a cseh és a szlovák kormánynak nyilatkozata. Nincs ettől nagyobb, sem ettől kisebb kötelezettségünk. Programunkból nem hiányoznak az olyan követelmények, hogy tartsuk meg a választásokat, a párt kongresszusát, valósítsuk meg a gazdasági reformot és érvényesítsük az alkotmányos szabadságjogokat. Ezért ezeket a követelményeket nem kell drámai módon ellentétbe állítani a párt és az állam vezetőségének politikájával és nem kell ultimátumokat adni. A politikában csak kissé Jártas ember is tudja azonban, hogy a választások megkívánják a választási rendszernek és jogszabályoknak kidolgozását, illetve a távlati gazdasági program előkészítését. Ez nyilvánvalóan hosszabb előkészületet igényel. A pártkongresszus összehívása előtt ki kell dolgoznunk a párt felépítésének a föderáció feltételeihez Igazodó megfelelő modelljét. A távlati célokat rögzítő politikai dokumentumok sorát kell kidolgoznunk és lehetővé kell tennünk, hogy az egész párt intenzíven részt vehessen a kongresszus előkészítésében. Ezzel kapcsolatban további érveket is említhetnék. Az áldozatos munka útja Mit kívánunk? Azt, hogy a türelmetlen elvtársak ne kergessenek bennünket elhamarkodott akciókba, adjanak nekünk bizonyos időt az erők összpontosítására és támogassák a feladatok fokozatos teljesítésének ütemtervét. Megalapozottan és megfontoltan akarunk dolgozni, nem azonnal szembetűnő elkápráztatásra törekszünk, hanem tartós eredményekre. Nagyon jól tudjuk és megértjük, hogy az elmúlt év eseményei felajzották a cseh nemzet érzéseit és hogy ilyen feszültségben az érzések bizonyos ideig felülkerekedhetnek a (Folytatás az 5. oldalon)