Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-21 / 17. szám, kedd

Az Újvárosi pályaudvar vádol Én, a Bratislava Nové Mesto nevet viselő pályaudvar, ame­lyet hosszú huzavona után 1963­ban adtak át rendeltetésem­nek, hogy lebonyolítsam a Csallóköz felé irányuló vasúti forgalmat és tehermentesítsem Bratislava főpályaudvarának helyzetét: — Vádolom azokat, akik egy mintás pályaudvart akartak ter­vezni Szlovákia fővárosa leg­újabb városrésze számára s ennek ellenére elképzelésük — a terep ismeretének hiánya, avagy tehetetlenségük(?) miatt — nem járt sikerrel. — Vádolom azokat a terve­zőket, akik rossz helyre tették épületem bejáratát, s ezért en­nek — bár a legközelebb van a villamosmegállókhoz — min­dig zárva kell lennie. Tudniuk kellett volna, hogy mind az északi szelek, mind a közeli vegyiművekből áramló bűzök s hasonlóképpen az eső a hó is éppen előcsarnokomba csap ... — Vádolom azokat is, akik mind ez ideig nem foganato­sították azokat az ésszerű meg­oldásokat, hogy mind a bejá­ratot, mind a kijáratot az épü­let „szabad" homlokzatára he­lyezzék át — meglehetősen kis költséggel — s ezáltal számos panasznak elejét vehetnék. — Vádolom karbantartóimat, a Csehszlovák Államvasutak illetékes szerveit. Nem értem, miért tűrik, hogy a belépő­csarnokom mennyezetét díszítő travertinlapok omladoznak, a belépőajtóknak mintha nem lenne tulajdonosuk, s kivitele­zésük kezdettől úgyszólván primitívnek mondható. — Vádolom az utazóközön­ség nagy részét. Mindazokat, akik rövid öt év alatt oly tö­kéletesen züllött állapotba hoz­tak, hogy ma szégyenkeznem kell. Épületem és berendezé­seim ugyan elvileg korszerűek, használatuk, illetve a bennük levő egészségügyi, kulturális és utasellátó létesítményeim viszont — bátran állítom — züllött állapotban vannak. — Vádolom mindazokat, akik a belépöcsarnokban levő drága kárpitozott ülőhelyeket barbár módon rontják, tönkreteszik, s még az egészségügyi helyisége­ket, a WC-ket, a mosdókat, a vizvezetékszelepeket stb. sem kímélik. — Vádolom mindazokat, akik bármiképpen is hozzájárultak ahhoz, hogy a forgalmi irodá­ba vezető folyosó padlója úgy­szólván korhadt, s azokat is, akik oly „eszményi" megoldást találtak, hogy eső vagy télvíz idején a lefolyócsövek tele van­nak pernyével és korommal (senki sem tisztítja őketl), az aluljárókban és a peronokon tócsákban kell a pályaudvaron naponta sok ezernyi utasnak áthaladnia... Ezért azt javasolom, hogy a nagyközönség hozzon ilyen ésszerű ítéletet: 1. A legszigorúbb utasítást adni mindazoknak, akik a pá­lyaudvar üzemben- és karban­tartásáért felelősek, hogy azon­nali, operatív intézkedéseket foganatosítsanak a fogyatékos­ságok kiküszöbölésére. 2. A legszigorúbban bírsá­golni valamennyi utast, aki bármiképpen károsítja a pálya­udvar berendezéseit vagy fel­szerelését. 3. Azokat, akik a pályaudvar építési fogyatékosságait okoz­ták — a tervezés folyamán — arra kényszeríteni, hogy mun­kaidejükön kívül találják meg a fogyatékosságokat kiküszö­bölő intézkedéseket és gondos­kodjanak is érvényesítésükről. A pályaudvar „hívatlan" védője: DÖSA JÖZSEF Ivóvízproblémák a közép-szlovákiai kerületben Az elavult vízvezeték-hálózatok nagy veszteséget okoznak # Orava és Kysuca vízhiánya megoldást sürget # Az önsegélyes építkezésről sem szabad megfeledkezni 0 Az egészségügyi előírások megtartása elsőrendű feladat A közelmúltban a közép­szlovákiai kerületben az ivó­vízellátás terén még jobb volt a helyzet, mint Szlovákia má­sik két kerületében. A kedvező hidrogeológiai adottságok lehe­tővé tették a vízvezetékhálózat kiépítését. Ma azonban már másképp fest a helyzet. Az 1890-ben és 1920-ban épített vízvezeték-hálózat már nem győzi kielégíteni az egyre nö­vekvő városok lakosainak ivó­víz-szükségletét. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a régi vezeté­keknél nagy mennyiségű ivó­víz vesz kárba. Például Zólyom­ban ez a veszteség 41, a loson­ci járásban pedig 27 százalékot tesz ki. A nagykürtösi járásban az 1 lakosra eső ivóvízfogyasz­tás 325 liter. Ennek oka a gya­kori csőrepedés. MIT HOZ AZ ÜJÉV? A vízvezeték-hálózat építé­sét és a források kiaknázását a kerületben az idén is tovább szorgalmazzák. Tömeges vízve­zeték-hálózat épül — a pruži­na! forrásból — Púchov és Dubnica között. Orava vízhiá­nyát a Dolný Kubín és Námes­Mi AZ IGAZSÁG? Lapunk január 6-i számában A x Oj Szú kritikája n y o m á o cím alatt közöltük az illetékesek­től érkezett választ a párkányi évadával kapcsolatban megjelent bírálé jellegű riportra. Az ügyet a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nem­zeti Bizottság iskolaügy! szakosz­tályának dolgozói vizsgálták ki. Bertók Imrének, a nemzetiségi is­kolák Ügyeit intézd osztály veze­tőjének kiizlése szerint ez év ja­nuárjától a magyar tannyelvű óvoda önálló épületben kapott el­helyezést. Egy párkányi olvasó azonban a napokban levelet intézett szer­kesztőségünkhöz, melyben az aláb­biakat olvashatjuk: „Sajnos, már 1969. január B-at írunk, az óvoda még mindig „eredeti" helyén — Ott ahol volt — működik/ A szerkesztőség és az olvasők nevében a Párkányi Városi Nentr xett Bizottság Illetékeseitől kér­ttezzük: mi az igazság f tovo közti hálózat pótolja majd, amelyre később a Dolný Ku­bín-i járás összes falvait is rá­kapcsolják. Kysuca vidékének rohamos iparosításával nem tart lépést a vízelátás. Itt különösen ne­héz a helyzet, mivel a környék nem rendelkezik megfelelő víz­forrással. Némileg talán enyhít a helyzeten az a tény, hogy a közeljövőben kiszélesítik a Ky­suca patak čadcai víztisztító állomását. Innét látják majd el vízzel Krásna nad Kysucou és Turzovka községét. Nová Byst­rica fölött is hatalmas víztáro­ló jött létre, de a vízvezeték hálózat építését csak 1975-ben kezdik el. Ha elkészül, Zilina és környéke lakosainak víz­szükségletét teljesen kielégíti majd. A klenóci víztároló — amelyet 1967-ben kezdtek el építeni — a rimaszombati já­rást látja el majd vízzel. Kru­pina, Dudince vízellátása még megoldásra vár. Sok helyen érdemes volna fontolóra venni az önsegéllyel épülő hálózat jelentőségét és előnyét. A HIGIÉNIA NAGYOBB FIGYELMET ÉRDEMEL. A kerület lakosainak csupán 40 százalékát elégíti ki a víz­vezeték-hálózat. Sajnos, a víz­vezeték kezelői gyakran nem szakemberek s így nem tudják a vizet megfelelően fertőtlení­teni és a szükséges ellenőrzést biztosítani. Az egészségügyi dolgozók nem egy alkalommal megállapították, hogy a veze­ték vize nem felel meg az elő­irt normáknak. Az ivóvíz minő­ségére a legtöbb panasz Rima­szombatban hangzik el, mivel a Rima vizét nagyon beszennyezi a hnúšťai vegyigyár. A kerület lakosainak 60 szá­zaléka kutak, de sok helyen a folyók vizét issza. A víz minő­ségének jobb ellenőrzésére fertőtlenítésére, valamint meg­felelő kutak fúrására igen nagy a szükség. Csakis Így le­het gyorsan és hathatőan egészséges ivóvizet biztosítani. —né— IHlllf Betegségfelismerő gépek A szívtevékenységre jellemző EKG ( elektrokardiogram) és az agytevékenységekre jellemző EEGT (elektroencejalogramj gör­bék pontos diagnosztikai értelmezése nemcsak nehéz, hanem hosszadalmas munka is, mert egy-egy elektroenkefalogram 10—20 méter hosszú. Világszerte kísérleteznek tehát az EKG-, Illetve az EEG-görbék gépi értékelésével. Erre a célra természetesen csak nagyobb teljesítményű számítógépeket használhatnak fel, mert amint az amerikai kísérletek is bizonyítják, az elektrokardiogra­mok gépi értékeléséhez előzőleg ötezer utasítást kell a gépbe betáplálni. Gép értékeli az EKG-t Az erre a célra programozott berendezés havonta átlag mint­egy ezer analízist végez. Egy­egy elemzés időtartama csak tizedmásodpercekben fejezhető ki. Ez idő alatt a berendezés összehasonlítja a kapott ténye­ket a memóriaegységében levő adatokkal, és ki is nyomtatja az analízis eredményét. Egye­bek között még arra is prog­ramozzák, hogy a téves diag­nózisokból levonja a következ­tetéseket, és ugyanazt a hibát ne kövesse el többé. Bár az ilyen berendezés csu­pán az EKG-görbék alapján sokkal nagyobb százalékarány­ban ad helyes diagnózist, mint az orvos, mégsem ez a legfőbb jelentősége, hanem az, hogy az adatokat rendkívül gyorsan bo­csátja az orvos rendelkezésére, és így sok időt szabadít fel más, ugyancsak fontos vizsgá­latok elvégzésére. Az elektroencefalogramok görbéinek gépi elemzése még nagyobb jelentőségű, nlSrt a görbékben olyan jelek is lehet­nek, amelyeket szabad szemmel nehéz értékelni. A jobb agyfél­ből, illetve a bal agyfélből származó görbék közötti elté­rés megállapítása pl. nagy gyakorlatot igényel, a gép vi­szont könnyűszerrel elvégzi. Röntgenképek gépi elemzése Az EKG- és az EEG-görbék értékelésében a gépi berende­zés már most felülmúlja az embert. A röntgenfelvételek ír­tékelésében azonban a jelek szerint nehezen pótolható az orvos szeme. A New York-i Al­bert Einstein Kollégiumban kí­sérleteznek ugyan azzal, hogy a röntgenképeket soronként számokra bontsák, és így táp­lálják be egy számítógépbe. Ez azt jelenti, hogy minden feketedési értékhez egy szám­értéket rendelnek. Amikor a „robotolvasó" rendellenességet észlel, azonnal jelez. Erre azért van szükség, mert ha pl. a be­rendezés a gyomor röntgenké­pét elemzi, nem tud különbsé­get tenni a lenyelt gomb és a daganat között. A másik módszer szerényebb ugyan, de mégis nagy segítsé­get nyújt a röntgenfelvételek értékelésében. Arra épül, hogy ugyanolyan helyzetben és ugyanolyan sugárral készített két röntgenkép között jól érzé­kelhető lesz az áttérés, ha az első diapozitívját a második fel­vétel filmjével lefedik, és így készítenek róluk másolatot. A két filmen levő azonos szerke­zeti elemek ugyanis az ellenté­tes fényárnyalatuk miatt átmá­soláskor kioltják egymást. A második felvétel kontraszt­anyaggal kitöltött részletei te­hát sokkal jobban az előtérbe kerülnek. Ez a módszer nagyon alkalmas például angiográfiák (érfeivételek) sorozatban való készítésére, mert a kontraszt­anyag terjedése jól követhető a két egymás utáni felvételen. A modern elektronika és a televíziótechnika segítségével sikerült már a különbözeti ké­pet közvetlenül ugyanazon a képernyőn láthatóvá tenni. A készülék két egymás mellett levő röntgenképről, amelyek közül az egyiket kontraszt­anyag nélkül, a másikat pedig kontrasztanyaggal vettek fel, alulról való átvilágítással két szinkronfutó vidikonfelvételt készít. A két felvétel elektro­mos impulzusokká átalakított képpontjait elektronikus úton kivonják egymásból, Így az azo­nos világossági értékek telje­sen kioltódnak. Rákfelismerés számítógéppel Az alapvető élettani jelensé­geket folyamatosan mérő be­rendezések már kaphatók, és megfelelő teljesítményű számí­tógépek is rendelkezésre állnak. Most már csak a diagnosztikai gépek programozása, illetve a programozás törvényszerűségei­nek feltárása van hátra. Jelenlegi ismereteink szerint a különböző kórképek száma mintegy 30 000-re tehető, s ezekhez egyenként néha több száz tünet tartozik. Valamennyi betegségnek a tünetek alapján való pontos felismeréséhez gi­gantikus mennyiségű kombiná­ciót, számítást kellene elvégez­nie a számítógépnek, és erre ma még nincs lehetőség. Ha azonban a lehetséges betegsé­gek számát leszűkítjük, sokkal egyszerűbb lesz a helyzet. W. Gorogyilova és munkatársai például a moszkvai onkológiai intézetben kimutatták: „mind­össze" 200 tünet mintegy két­millió kombinációja már ele­gendő ahhoz, hogy a diagnosz­tikai gép megállapítsa, vajon rákos megbetegedésről van-e szó vagy sem. A szovjet kuta­tók szerkesztettek is egy olyan diagnosztikai gépet, amely 90 százalékban helyes választ adott arra a kérdésre, hogy tü­dőrákról van-e szó, vagy csu­pán krónikus tüdőgyulladásról. Még jobb eredményeket értek el a mellrák gépi úton való megállapításában. Az elektroni­kus számítógép válaszainak 97 százaléka helyes volt, és csak három százaléka volt téves diagnózis; a szokásos módsze­rekkel készült diagnózisoknak viszont 78 százaléka volt csak helyes, 5 százaléka téves, a többi pedig bizonytalan. Ami­kor azután a gépet úgy alakí­tották át, hogy az igen-nem választ „nem tudom"-mal is ki­egészítették, akkor a válaszok 90 százaléka volt helyes, 0,7 százaléka téves és a többi eset­ben „nem tudom". A diagnosztikai gépek jelentősége Érdekesek azok a tapasztala­tok is, amelyeket Svédország­ban szereztek az ilyen diag­nosztikai géppel. Több mint százezer embert vizsgáltak meg a berendezéssel, és a feltett kérdések, tünetek számától füg­gően 60 —92 százalékban helyes diagnózist kaptak. A kísérletek során a megvizsgáltak 5 száza­lékánál — vagyis ötezer em­bernél — olyan rejtett betegsé­geket ls felfedeztek, amelyek­ről az Illetőnek nem volt tudo­mása. A diagnosztikai gépeknek nemcsak a betegségek megálla­pításában van fontos szerepük, hanem az orvosképzésben is. Ezekkel a berendezésekkel ugyanis az összes betegség szimulálható, utánozható. Az egyesült államokbeli stanfordi egyetemen elmebetegségekre si­került programozni a diagnosz­tikai berendezést. Az így prog­ramozott gép nemcsak arrfl volt jó, hogy megtanítsa az or­vosjelölteket az elmebetegsé­gek felismerésére, hanem arra is, hogy felhívja a figyelmet a diagnosztika szempontjából olyan fontos tényezőkre, ame­lyek, eddig elkerülték az elme­orvosok figyelmét. Érdekes területen, a gyer­mekpszichiátriában is sikeresen alkalmazták a pennsylvaniai pszichiátriai klinikán az UNI­VAC 1 elektronikus számítógé­pet. Miután 200 kóreset állt rendelkezésre, az összes tüne­tet betáplálták, is mintegy 20 000 kombinációt vizsgáltak meg. Az egyes tünetek előfor­dulásának gyakoriságából kö­vetkeztetni lehetett a gyermek lelki zavarai és a környezet közötti összefüggésre, illetve azokra a gazdasági és lélek­tani indítóokokra, amelyek a betegséget kiválthatták. Az elektronikus számítógép természetesen sohasem pótol­hatja a nagy tudású orvosok felelősségteljes munkáját. Leg­feljebb olyan új segédeszközt adhat a gyógyító orvosok kezé­be, amely lehetővé teszi a hi­bás diagnózisok számának to­vábbi csökkentését, egyes be­tegségek gyorsabb, pontosabb felismerését. Remélhető, hogy egy-két évtized múltán ugyan­olyan mindennapi segédberen­dezései lesznek ezek a gépek a kórházaknak, mint napjaink­ban a vérnyomásmérő vagy az EKG. (ahj A HÜGYKÖ ELÍVOÜrá FÁJDALOM ML A húgykő bizonyára számos olvasónknak is komoly nehézsé­geket és fájdalmat okoz. Mi is tulajdonképpen ez a „kő"? A szak­könyvekben ezt olvassuk róla: a vizeletből kicsapódó, kristályos, szervetlen, valamint kolloidális szerves anyagokból álló, néha puha, morzsalékony, máskor kőkemény, változó alakú és nagysá­gú képződmény. A vesekelyhekben, a vesemedencében, a húgyve­zetékben és a húgyhólyagban fordulhat elő. Létrejövetelének oka a vizelet kolloid-egyensúlyának zavara, aminek következtében az ún. védőkolloidok nem képesek a vizeletben feloldott anyago­kat oldatban tartani, illetve kicsapódásukat meggátolni. Mindenesetre kellemetlen és fájdalmat okozó képződmény, amelyet nemegyszer műtéti beavatkozással kell eltávolítani. A moszkvai 12. kórház urológiai osztályán nemrégiben egy olyan érdekes készüléket szerkesztettek, amely nagymértékben elősegíti a húgykő eltávolítását. Az URAT-1 típusú készülékkel (a képen) fájdalommentesen, nagyfrekvenciás áram segítségével morzsol­ok szét a húgyhólyagban képződött köveket. 1969 I. 21. 6

Next

/
Thumbnails
Contents