Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-14 / 11. szám, kedd

UT A MUVELTSEGHEZ A szocialista társadalom gaz­dasági, szociális és kulturális fejlődésének rendkívüli gyors üteme alapvetően ú] igényeket és művelődési követelményeket támaszt az egyénnel szemben. A tudományos műszaki forrada­lom, az egyre nagyobb méreteket öltő társadalmi előrehaladás következtében gyorsabban vál­tozik és alakul át a szakmák profilja és a dolgozók csak ak­kor lesznek képesek elsajátíta­ni az új, korszerű munkamód­szereket, ha megfelelő művelt­séggel és kellő szakképzettség­gel rendelkeznek. A technikai ismeretek befogadásához ugyan­akkor szélesebb látókör és ru­galmasabb gondolkodási képes­ség kell. Korunk igényelt csak az az egyén képes kielégíteni, akire nem jellemző a szellemi „begyepesedés"; hanem benne ég a többet tudás, a tanulni akarás vágya, a tudásszomj. Minden önmagával szemben Igényes embernek tisztában kell lennie azzal, hogy a világ ro­hamosan megnövekedett köve­telményeinek csakis állandó művelődéssel, tehet eleget . A műveltség szükségességét tehát az élet írja elő. A hagyo­mányos munkamódszerek idő­ről időre elavulnak s hogy az egyén hatékonyabban végez­hesse munkáját, biztosabban el tudjon Igazodni a világ bonyo­lult kérdéseiben s lépést tart­hasson a fejlődéssel, feltétle­nül tudatosítania kell a tanu­lás, az önképzés, azaz a mű­veltségi színvonal-emelkedés döntő szerepét. Ezt a célt szol­gálja a felnőttoktatás, az intéz­ményesített népművelés. A dol­gozók különféle iskolái kitűnő lehetőséget nyújtanak arra, hogy a felnőttek, a munkásfia­talok és az idősebb szakmunká­sok elmélyítsék tudásukat, ka­matoztassák szellemi tőkéjüket, bővítsék szakmai ismereteiket s pótolják a mulasztást. Az álta­lános középiskola és az esti szakközépiskola az a híd, ame­lyen áthaladva eljuthatnak a kívánt műveltséghez és szak­képzettséghez. Az Oktatásügyi Minisztérium legutóbb kiadott közlönyét is­mertetve, célunk, hogy a tanu­lásra Irányítsuk a figyelmet. Az útmutatás értelmében a dolgo­zók középiskolájában továbbta­nulni szándékozók a munkaadó üzem vagy vállalat révén 1969. április 30-ig nyújtják be jelent­kezési Ivüket az illetékes Isko­la igazgatóságának. A középis­kolai felvétel alapvető feltéte­le az alapiskolai végzettség (alapfokú kilencéves iskolai bi­zonyítvány), valamint a mun­kaviszonyról szóló igazolás. Ez a kérelmezett középiskola típu­sának megfelelően több féle: az általános középiskolai tovább­tanuláshoz három évi ipari ta­nuló viszony, vagy három évi munkaviszony (lehet földmű­vessző vetkezetben ls) szüksé­ges; szakközépiskolai tanulmá­nyok folytatásához három évi ipari tanuló viszonyt illetve há­rom évi — a kérelmezett szak­nak megfelelő — munkaviszonyt ír elő a közlöny; az általános középiskolát végzettek számára a szakközépiskolai felvétel fel­tétele két évi gyakorlat a meg­felelő szakmában (az ipari ta­nuló viszonyt ls beleszámítva). Amennyiben a pályázó Iparmű­vészeti, képzőművészeti közép­iskolát, az egészségügyi iskolán fogászati laboráns, illetve re­habilitációs szakot, konzervató rlumot, vagy pedagógiai iskolát választott, a fentebb említett követelményeken kívül tehet­ségvlzsgát ls kell tennie. Az előirányzott munkaviszony Időtartama alól kivételt képez­hetnek azok a személyek, akik­nek az Illetékes iskola körzeté­ben levő kerületi nemzeti bizott­ság engedményeket tesz; az ipari tanulók esetében ez a kivétel nem jöhet számításba. A szak­középiskolákba és a pedagógiai iskolákba pályázókat tekintve — ha betöltötték 18. életévü­ket — a KNB Indokolt esetek­ben eltekinthet az előírt gya­korlattól, különösen, ha ház­tartásbeli nőkről, gyermekes anyákról, csökkent munkáké pességűekről vagy rokkant nyugdíjasokról van szó. A dolgozók középiskoláiba jelentkezők írásbeli felvételi vizsgát tesznek tanítási nyelv­ből és matematikából. Az írás­belire 1969. június 19-én kerül sor. A továbbtanulni kívánók számára ezt megelőzően a mun­kaadó előkészítő tanfolyamot reindez, hogy felelevenítsék is­mereteiket és kiegészíthessék hiányos tudásukat. A tanfolya­mok általában három hónapo­sak és rendszerint februártól májusig tartanak. Az esti iskolák nemcsak for­mailag, hanem tartalmilag is a nappalival egyenértékű tudást nyújtanak. A művelődés, a ta­nulás minden ember alkotmá­nyos joga. Az viszont már egyé­ni, sajátos érdek, ki hogyan él e Joggal és a kedvező lehető­ségekkel. —ym — HITIIIJ Fausto Zadra zenekari estje Antonín Dvofák Karneváljá­nak színes fogataga után az est szólistája, Fausto Zadra Chopin i-ffioll zongoraversenyével lé­pett a bratislavai közönség elé. Az argentin származású pia­nista évek óta Olaszországban él. Jelentékeny muzsikust Is­mertünk meg benne. Lénye köz­vetlen és rendkívül magabiztos, ami egy pódium-művésznél felbecsülhetetlen előny, a mű­vészi fejlődés szempontjából vi­szont bizonyos veszélyt ls rejt magában. Zadra pompásan kimunkált technikai fegyverzetben Jelent meg a hangversenydobogón. Tö­kéletes biztonsággal kezelt hangszerét. Játékmodora kötet­len, szabadon, sőt néha szeszé­lyesen csapongó fantáziája ér­vényre juttatja a Chopin mu­zsika rapszodikus elemeit. Elő­adásmódja a gyors tételekben néfei fiatalosan akaratos, de a Larghetto álomvllágában meg­szólaltak a lélek hangjai, a mű­vész érzékeny, sejtelmes planóí megéreztették a chopinl költé­szetet. Fausto Zadra líráját a mai ember érzésvilága alakítja, Chopin tolmácsolása nem tűr semmiféle „tűlromantlzálást" anélkül, hogy hűvös objektív felfogássá merevedne. játéka, ha nem ls minden mozzanatá­ban meggyőző, feltétlenül fi­gyelmet kelt és megragad, mert muzsikálását dinamikus egyéni­ségének heve fűti. Ezen az estén Fausto Zadra ujjal alatt szólalt meg először a Szlovák Filharmónia újonnan vásárolt „Stelnway" hangver­senyzongorája. A gyönyörű han­gú, nemes hangszerrel zenei életünk nagy értékkel gazdago­dott A hangverseny reprezentatív zárőszámát Beethoven VII. szimfóniája képviselte. Or. Raj­ter Lajos teljes odaadással ál­lította művészi képességeit a belső tűztől feszülő beethoveni alkotás élő megformálásának szolgálatába. A zenekar is szol­gálatkész hangszerré válva vé­gezte feladatát, fllharmoniku saink hajlékony, átélt muzsiká lássál sorakoztak fel karmeste­rük mögött. A közönség élénk tetszéssel fogadta a rangos művészi tel Jesftményt. HAVAS MÁRTA KiHJtiRÁus hírek • ÉRDEKES statisztikai ada tokát tartalmaz a Walt Disney munkásságát ismertető, nemrég megjelent könyv. 1966-ban he tériként kétszáznegyvenezer ember nézett mag Walt Disney filmet, a képernyőn pedig he­tenként százmillió nézői Ugyanebben az évben — a becslések szerint — mintegy nyolcszázmillió személy olvas­ta Disney írásalt, nyolcvanmil­lió vásárolt Disney márkájú já­tékszert, ötvenmillió pedig hanglemezt valamelyik Disney film számával, Disney-landnek hétmillió látogatója volt. A Walt Disney produkciók tiszta nyeresége — a könyv szerint — évi tíz—tizenkétmillió dollár. B EDVARD MUNCH, a nagy nevű modern festő képeinek témáira komponált balettet job Sanders amerikai koreográfus. Az új táncjátékot az Oslói Nor vég Opera balettkara mutatta be. 30 milliós város lesz Tokiói Tokiónak ma még „csak" 11 millió lakosa van. A további növekedés egyre több magasépületet, új közlekedési lehetőségeket kíván és ez nagy problémát Jelent a városi hatóságoknak is. Egy 1965-ben megalkotott törvény Toklót sokmagú városrendszerré akarja tenni, melynek sugara (a központi pályaudvar körül kb.J 100 kilométer lennel Shinjuku-i „alközpont" A városiasodás új irányzata az új városköz pontok kialakítása, melynek tipikus példája a Shinjuku-i központ kb. 100 hektáron. Ezen a te­rületen új üzleti negyedet alakítanak ki 11 nagy épülettömbbel. Az útkereszteződéseket a máso­dik emelet szintjén levő felüljárókkal oldják meg. Felépült egy hatalmas tér föld alatti gará zsokkal, autóbusz- és textllállomással, ahol na­ponta 1 millió ember fordul meg. (A megoldás eredetisége felkeltette a szovjet és francia építé­szek érdeklődését ls.) A Tokio Statlon Place felépítése új arculatot fog adni a városnak. 900 autóra föld alatti ga­rázs, 13—17 emeletes nagy Irodaházak, 1,6 hek­táros park, modern új utak fognak itt épülni. Új elővárosok Tokió zsúfolt belvárosa növekvő lakosságának elhelyezésére új elővárosokat építenek, melyek közül az egyik a Tama lesz. 30 km-re a belvá­rostól 6910 hektáron fog felépülni és ebből 1973-ig 3000 hektárt építenek be. A teljes kor­szerű város gyorsforgalmi utakkal kb. 450 mil­lió dollárba fog kerülni. Tokió lakossága 1985 és 2000 között eléri a 28—30 milliót. A területhiány arra kényszeríti ezt a hatalmas népességet, hogy a városon kívül telepedjék le. Részleges megoldás, hogy a jelen­legi alacsony épületeket úgy építik át magashá­zakká, hogy az alsó szinteken irodahelyiségek, a felsőn lakások lesznek. Az Irányzat mégis az, hogy egyenként 500 000 lakossal 10 „bolygó-várost" telepítsenek a köz­ponttól számított 15—50 kilométeres körzetbe. Ilyen módon az ún. piramis rendszerű városból sok különálló központú várost létesítenek és egyidejűleg elköltöztetik a központból a hivata­lokat és gyárakat. A japán főváros alakulásának első nagy sike­A Shlnjnku pályaudvar nyugati bejáratánál most befejezett forgalmi csomópont, óriási szellőzőkürtökkel. A tágas új földalatti „vá­ros" a Shinjuku állomásnál üzleteknek, te­lefonkészülékeknek, taxiállomásoknak és par­kolóterfiletnek ls helyet biztosit. re az 1964-es olimpia idejére elkészült gyors­forgalmi út volt. Ez (eltérően a nagy metropo­lisok egyenes autósztrádáitól) változatos pá­lyán halad és így mutatja be az új, modern ré­szeket A jövőben nyolc út, összesen 71,6 kilo­méteres hosszban fogja összekötni a városköz­pontot és a külvárosokat. További kilenc, ösz­szesen 100 km hosszú gyorsforgalmi út építését kezdik 1970-ben, a központ és a legtávolabbi ré­szek forgalmának biztosítására. A tenger felé A tokiói öbölben 2244 hektárt csapoltak le a kikötő bővítésére. Itt építik meg az új szenny­víztisztító telepet és halotthamvasztót ls. Ezenkí­vül kis és középnagyságú Ipari és kereskedelmi vállalatokat helyeznek itt el. Tudományos fényképezés — új eszközökkel A tudományos fényképezés fejlesztésének újabb lépéseként a Llnhof cég érdekes felvevő­gépet (Kardan-BIJ hozott forgalomba. Újszerűsé­gének lényege, hogy a fényképezőgépet (és vele természetesen optikai tengelyét ls) kardáncsuk­lószerűen, tehát két egymásra merőleges ten­gely körül lehet forgatni. Ezáltal alkalmassá válik a gép a gyakorlatilag előforduló legkü­lönbözőbb fényképezési feladatok megoldására. Így a nagyteljesítményű objektívek (nagy gyúj­tótávolságú, a különösen nagy felbontóképessé­gű, valamint a nagy látszószögű objektívek) is kiválóan használhatók. Számos esetben jut a fényképezd szakember vagy amatőr is olyan helyzetbe, amikor az egyet­len tengely körüli gépforgatás nem elegendő. Ilyenkor az eddigi gépek használata esetén kü­lönféle alátámasztásokat, szükségmegoldásokat kellett igénybe venni. Ez meglassítja egyrészt a beállítást, másrészt veszélyezteti a gép stabili­tását. Az ilyen esetekben különösen megmutat­koznak a Kardán-Bl-rendszer előnyel. Építőszekrény-elv A rendszer szigorúan az építőszekrény elvére épült fel, tehát a különféle Llnhof típusú szer­kezeti részek egyszerűen illeszthetők, illetve csatlakoztathatók a géphez. Kétféle (9X12 és 13X18 cm) képmérettel készül. Állványa mind­két formátumú kamerához egyaránt használha­tó. A 9 X12 cm-rőí a 13 X18 cm-es képformátum­ra a hátfeltartó, a harmonlkaklhuzat és az ob­jektív cseréjével lehet áttérni. Az állványfejre, valamint a kamera hátfalára egy-egy szelencés libellát szereltek fel, ami minden irányból jól látható és ezáltal nagyon megkönnyíti a gyors és pontos beállítást. Sokoldalúság A hátfalra a legkorszerűbb tartozékokat le­het ráhelyezni, mint pl. szögtükröt, beállító- és mérőkihuzatot. Ezek a pontos élességállítást és megvllágltásmérést teszik lehetővé a homályos üvegen a megfelelő megvilágításmérő használa­tával. A különböző redukáló betéten és kazettá­kon kívül egy újszerű kompendiumot is fel le­het az állványfejre szerelni. A vlgnettálást határoló keret felillesztésével ezenkívül különféle maszkok, szűrőfóliák lesz­nek használhatók a vignettálás veszélye nélküL A keret ugyanis levágja azokat a szélső, képal­kotó sugarakat, amelyek fényszegénysége a „vignettálás" határáig legyöngül. Ez Igen Jó szolgálatot tesz a kifogástalan munkára törek­vő fényképező szakembernek, mert a sok egyéb tevékenysége mellett ezzel a problémával nem kell külön törődnie. Elektronikus vezérlés Mivel a fényképezőgép hátfala négyzet alakú, ezért akár a 9X12-es, akár a 13—18-as formá­tummal dolgozunk, csupán a kazettakaretet kell átforgatni, miáltal áttérhetünk az álló képfor­mátumról a fekvő formátumra és fordítva. A Kardán Bl-rendszerű kamerákba elektronikus Compur-zárat építenek be. Ennek távvezérlő be­rendezése lehetővé teszi, hogy a felvétellel kap­csolatos minden beállítást és egyéb képmozdu­latot a kamera hátoldaláról lehessen elvégezni. A Limhof gépek eddig ls igen alkalmasak voltak a közeli, nagylátszószögű fényképezésre, mint ami például a keskeny utcában épült há­zak homlokzatának torzításmentes fényképezésé­hez elkerülhetetlen. A Kardán BI-rendszerreI nagylátszószögű, különösen a rövid, 75 mm gyújtótávolságú objektívek használata és ezek­nek egészen 45 mm képtávolságig süllyesztése esetén csökkentett képméretet ls készíthetünk. Mind az objektívcsere, mind a kihuzatcsere, valamint az objektívlemez eltolása egyszerűen és gyorsan végezhető el azáltal, hogy ezeket a véghelyzetükben egy-egy rugós csapózár auto­matikusan rögzíti. Nyitásukhoz viszont egy gombnyomás elegendő. Ezek a kamerák természetesen nem a min­dennapi használatra készültek. Gyakran kerül azonban mind a tudományos munkával foglalko­zó szakember, mind pedig az igényes amatőr is olyan helyzetbe, amikor a fényképezési felada­tát csak az Itt Ismertetett és hasonló felépítésű kamerákkal tudja megoldani. (ah)

Next

/
Thumbnails
Contents