Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-12 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó

MINDENRŐL HÁZUNK TÁJA­Szobai növények téli gondozása Minden növénynek — a szabad ég alatt vagy zárt helyiségben — évközben bizonyos ideig pihennie kelL A legtöbb növény a téli hónapokban pihen, mert a természet Igy kívánja. A fűtött szobákban tartott nö­vényekről természetesen az embernek kell gondos­kodnia. A legismertebb szobai növények téli gondo­zására adunk most néhány tanácsot. E célból három csoportba soroltuk őket. 1 E csoportba soroltuk azokat a növényeket, amelye­ket télen nem túlfűtött, hanem inkább hűvös helyi­• ségekben kell tartanunk. Hűvös levegőt igényelnek többek között az araliák, a borostyán (Hederaj, a Fatshe­dera, a ciklámen, a szobafenyők (Araucaria), a citrusfé­lék és mások. Ezeket a növényeket semmi esetre se állít­suk a kályha vagy más fűtőtest közelébe. A hűvös környe­zettel szorosan összefügg az öntözés is. A téli hónapokban nagyon óvatosan kell öntöznünk az említett növényeket. A túl gyakori vagy a túl bőséges öntözésnek ugyanis rossz következményei lehetnek. Ezért az sem baj, ha néha meg­feledkezünk az öntözésről. Sokkal előnyösebb és nem okoz­hat kárt a permetezés s a növények leveleinek lemosása sem. Véssük tehát emlékezetünkbe, hogy hűvös helyen le­hetőleg ritkán, melegebb helyen pedig gyakrabban öntöz­zük a szobai növényeket. Arra azonban mindenkor ügyel­nünk kell, hogy ne maradjon víz a virágcserepek alátétjei­ben. Ellenkező esetben megrothadnak a növények gyökerei. Am tavasszal, amikor kibújnak az első friss hajtások, foko­zatosan növelhetjük a növények környezetének hőmérsék­letét és vízellátásukat ls. A téli hónapokhan mellőzzük az e csoportba sorolt növé­nyek trágyázását. n Ebbe a csoportba azokat a szobai növényeket soroltuk, amelyeknek fejlődése több meleget és en­• nek megfelelően gyakoribb öntözést is igényel. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy annyi vizet kapjanak, mint a már meleg tavaszi vagy a tikkasztó nyári napokon, mivel télen szintén pihenniük kell. Ilyen gondozást Igé­nyelnek a következő szobai növények: a fikusz, a fllodend­ron (kontyvlrágféle), a Monstera (szintén konty virágféle j és a Sansevlerla (liliomféle). Hasonlók a legújabban köz­kedvelt álóé s a cslorophytum (mind a kettő liliomféle), nemkülönben az ananászfélék (Bromeliaceae) és a külön­féle szobahársok tulajdonságai is. Tartsuk meg mindenkor azt a szabályt, hogy az öntözésnek s a levegő nyirkosságá­nak a szobai hőmérséklethez kell igazodnia. Ezért e nö­vénycsoport esetében is többet várhatunk a gyakori per­metezéstől, mint az öntözéstől. Különösen arra ügyeljünk, hogy a központi fűtéses helyiségekben a növényeknek meg­felelő, tehát eléggé nyirkos legyen a levegő. A léghuzam a túl meleg levegőnél is sokkal több kárt okozhat. Nem kedvez a szobai növényeknek a hőmérséklet hirtelen vál­tozása, vagy túl gyakori ingadozása sem. Ha már feltétle­nül szellőztetnünk kell, úgy állítsuk a szobai növényeket minél távolabb a nyitott ablaktól. m Ebbe a csoportba tartoznak a télen virágzó, tehát tenyészidejűk csúcspontját e napokban • elért vagy elérő szobai növények, amelyeket éppen ezért kiadósan kell öntöznünk. Röviden: kapjanak annyi vizet, amennyit elbírnak! Aki nem biztos abban, hogy mikor elegendő a víz a virágcserépben, az vegye segítségül a mutatóujját. Ha megérinti a virágcserép földjét és úgy érzi, hogy annak felső rétege már, vagy még száraz, hozzá­láthat az öntözéshez. A szobai levegő hőmérsékletének mindenkor az adott növényekhez kell igazodnia, s erről természetesen a lakástulajdonosnak kell gondoskodnia. Ajánlatos tehát, hogy már a kiszemelt virág vagy más szo­bai növény vásárlásakor érdeklődjünk tulajdonságuk iránt. A virágkereskedésben adott jó tanács sok esetben meg­könnyítheti a növények károsodásának elhárítását. Melyek tehát a téli hónapokban virágzó, s ezért különös . gondozást igénylő szobai növények? Elsősorban minden gumós és hagymás növényre gondolunk. A tulipán, a jácint, a nárcisz, a sáfrány (Croucus), egyes kankalinfélék, a ci­neráriák (fészkesek), a papucsvlrág (Calceolaria), az apá­cakonty (Cariaj, az anthorium (kontyvirágféle) és az aza iea különösen most igényel bőségesebb öntözést. Gondozá­suk általában nem okoz nehézséget, ám rendszerint azt tapasztalhatjuk, hogy a hűvösebb, nyirkosabb levegőben nemcsak tovább, hanem szebben ls virágzanak. K. WEISSBERGER BARKÁCSOLÓKNAK Kevés a hely a lakás­ban? Az ügyes barkácso­ló könnyen segíthet ezen. Például, ha nappal be­csukható, éjjel kinyitha­tó fekhelyet készít. A megoldás nagyon egysze­rű és praktikus, mivel sok helyet takaríthatunk meg vele. A képünkön látható módon egy régi szek­rényt használhatunk fel erre a célra. A szekrény ajtaja képezi majd a fekhely alját, amit csapóajtószerüen szerelünk fel. Ez alulról felfelé csukódik. A fekhelyet hab gumi betétekkel látjuk ei. Az ágynemű is kényelmesen el­fér a szekrényben. osalád # otthon VARRJUNK MAGUNKNAK Divat Télen, amikor keve­sebbet tartózkodunk a szabadban, több időnk marad a varrásra. Te­hát használjuk ki ezt az időszakot és varr­junk magunknak egy­egy ruhát. Mai számunkban egy csinos, fiatalos szövet­ruha modelljét és sza­básmintáját közöljük. Anyaga lehet: gyap­júszövet, teszil vagy kordbársony. A ruhát díszítő szalagcsokor és az öv azonos kelmé­ből készül. Raglón ujjas hstrdígán, csavart mintával A szabásmintát a mellékelt ábra szerint ké­szítjük a szükséges méretben. — Anyaga: kb. 40 dkg közepesen vastag gyapjúszál. 3-as és 3 és feles kötötűt használunk. Mintája: 1. sor: 6 fordított és 4 sima válta­kozva. 2 sor: simára sima, fordítottra fordított szemet kötünk. 3. sor: az előző sor 8 fordított­ja fölé 6 sima szemet kötünk, a következő 4 sima szemet pedig átcsavarjuk úgy, hogy az első 2 szemet segédtüre emeljük, a következő 2 szemet a leemelt szemek előtt lekötjük, majd a segédtű szemelt is lekötve, 6 simával foly­tatjuk a munkát. Ismét csavarás következik stb. 4. sor: végig fordított, majd Ismételjük az 1. sortól. A kardigán elejét kb. 60 szemmel kezdjük és a 3-as tűvel 1 sima és 1 fordított váltako­zásával 4 cm-t kötünk. Utána a három és feles tűvel mintásán dolgozunk és egyenesen kötünk kb. 35 cm-ig. Itt a karkivágás felé eső oldalon 3, majd két szemet fogyasztunk a befejezésig. A középvonal felé eső oldalon 14 cm-es fo­gyasztás után a nyakkivágás részére befeje­zünk 10 szemet, majd 3, 2 és végül 1 szemen­ként fogyasztunk az utolsó szemig. A jobb ele­jét ugyanígy készítjük, csak gomblyukkal. A hátrészét 108 szemmel kezdjük és a patentkö­tés után mintásán dolgozunk egyenesen a kar­kivágásig. Itt 1 szemenként minden sor elején fogyasztjuk a karkivágást. Kb. 28 cm magas­ságnál a megmaradt szemeket egyszerre be­fejezzük. Az ujjat 50 szemmel kezdjük és 4 cm pa­tentkötés után 10 szemet befejezünk. Ezt a fü­let egy gombbal levarrjuk az összeállításnál. A patentkötés után mintásán dolgozunk és min­den 6. sor elején és végén 1—1 szemet szapo­rítunk, míg kb. 42 cm-es bőséghez érünk, ösz­szesen 40 cm magasságnál a hátrészhez ha­sonlóan fogyasztjuk a szemeket 23 cm magas­ságig. A megmaradt szemeket a hátrész felé magasítva, két részben befejezzük. Összeállítás után a nyakkivágás szemeit föl­szedjük, és 4 cm-es patentkötéssel befejezzük. Húsfélék tartósítása Télen, a sertésvágás ideién jó, ha tudjuk, hogyan tartósít­hatjuk a húsféléket. Receptjeink szerint a városi háziasszo­nyok, (akiknek nincs módjuk sertést vágni) is eltehetnek hosszabb időre húst, kolbászt, sonkát vagy tepertőt. SÜLT HÜS ÜVEGBEN A sertéshúst köménymaggal és fokhagymával megsütjük, ki­csontozzuk és egészben pa­tentzáras üvegbe tesszük. Fel­öntjük a hús levével, majd toa kihűlt, az üveget lezárjuk. Az­után 100 C°-on másfél óráig csírátlanítjuk. A tartósított ser­téshús akkor a legízletesebb, ha hidegen tálaljuk; a melegí­téstől elveszíti eredeti jó ízét. TARTÓSÍTOTT MÁJAS KÄSA (A MÁJAS HURKA TÖLTELÉKE) A kész hurkatölteléket pa­tentzáras üvegbe rakjuk, az üveget lezárjuk, és gőzben, 100 C°-oq csírátlanítjuk. Fel­használás előtt az üveget forró vízben lassan felmelegítjük. TAI SITOTT HÁZIKOLBÁSZ A friss kolbászt megsütjük, darabokra vágjuk, patentzáras üvegbe rakjuk és a sütéskor engedett levet ráöntjük. Az üveget lezárjuk, és 100 C°-on egy óra hosszat csírátlanítjuk. PATENTZÁRAS TARTÓSÍTOTT SONKA A friss füstölt sonkát meg­főzzük, és darabokra vágva na­gyobb patentzáras üvegbe rak­juk. Az üveget jól lezárjuk és 100 C°-on 1 óra hosszat csí­rátlanítjuk. TÖPÖRTYO ELTEVÉSE A nagyobb kockákra vágott és szép pirosra kisütött töpör­tyűt hideg porcelán edényben jól legyömöszöljUk. azután a tetejét vastagon leöntjük olvasz­tott, friss disznózsírral. Amikor a zsír megdermedt, az edényt pergamenpapírral szorosan le­kötjük és hideg helyre tesszük. Tartósíthatjuk patentzáras üveg­ben, csírátlanítással Is. Ezt az eljárást akkor ajánljuk, ha hosszabb időre tesszük el a te­pertőt. PAPRIKÁS BORjÜHÜS PATENT­ZÁRAS ÜVEGBEN A kockákra vágott borjúhúst hagymás zsíron, sóval és papri­kával megpároljuk. A léből a vizet jól elpárologtatjuk, a húst HÁZTARTÁS patentzáras üvegbe rakjuk, Ira kihűlt lezárjuk és 100 C°-on csírátlanítjuk lVt óra hos<?at. Felhasználáskor a húst lábasba tesszük, sűrített paradicsommal egy kissé felforraljuk. Azután liszttel elhabart tejföllel In int­jük, és ha kész, makarónival vagy rizzsel tálalhatjuk. Az így elkészített húsból zöld­séges rizottót is készíth • i ik vagy megdarálva palacsinta — tölteléknek is használh.-it'uk. Ízletes a belőle kézsített hús­puding is. Paprikást eltev re ilyen eljárással bármilyen hús­ból készíthetünk, pl snr t^s vagy marhahúsból A SZÁRNYAST IS TARTÓSÍT­HATJUK, azonban párolás után a húst kicsontozzuk és csak azután rakjuk az üvegbe. HCSPÁSTÉTOMOKAT IS ELTE­HETJÜK HASONLÓ MÖDON. A kész, megdarált, megfűsze­rezett pástétomot üvegekbe tesszük, lezárjuk és 100 C°-on csírátlanítjuk. A tartósított hús­pástétomot különösen a dolgozó nőknek ajánljuk Ebből ugyanis remek kenőket készíthetünk tíz­óraira, hideg vacsorára, gyere­keknek és felnőtteknek egya­ránt.

Next

/
Thumbnails
Contents