Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-12 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó
MINDENRŐL HÁZUNK TÁJASzobai növények téli gondozása Minden növénynek — a szabad ég alatt vagy zárt helyiségben — évközben bizonyos ideig pihennie kelL A legtöbb növény a téli hónapokban pihen, mert a természet Igy kívánja. A fűtött szobákban tartott növényekről természetesen az embernek kell gondoskodnia. A legismertebb szobai növények téli gondozására adunk most néhány tanácsot. E célból három csoportba soroltuk őket. 1 E csoportba soroltuk azokat a növényeket, amelyeket télen nem túlfűtött, hanem inkább hűvös helyi• ségekben kell tartanunk. Hűvös levegőt igényelnek többek között az araliák, a borostyán (Hederaj, a Fatshedera, a ciklámen, a szobafenyők (Araucaria), a citrusfélék és mások. Ezeket a növényeket semmi esetre se állítsuk a kályha vagy más fűtőtest közelébe. A hűvös környezettel szorosan összefügg az öntözés is. A téli hónapokban nagyon óvatosan kell öntöznünk az említett növényeket. A túl gyakori vagy a túl bőséges öntözésnek ugyanis rossz következményei lehetnek. Ezért az sem baj, ha néha megfeledkezünk az öntözésről. Sokkal előnyösebb és nem okozhat kárt a permetezés s a növények leveleinek lemosása sem. Véssük tehát emlékezetünkbe, hogy hűvös helyen lehetőleg ritkán, melegebb helyen pedig gyakrabban öntözzük a szobai növényeket. Arra azonban mindenkor ügyelnünk kell, hogy ne maradjon víz a virágcserepek alátétjeiben. Ellenkező esetben megrothadnak a növények gyökerei. Am tavasszal, amikor kibújnak az első friss hajtások, fokozatosan növelhetjük a növények környezetének hőmérsékletét és vízellátásukat ls. A téli hónapokhan mellőzzük az e csoportba sorolt növények trágyázását. n Ebbe a csoportba azokat a szobai növényeket soroltuk, amelyeknek fejlődése több meleget és en• nek megfelelően gyakoribb öntözést is igényel. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy annyi vizet kapjanak, mint a már meleg tavaszi vagy a tikkasztó nyári napokon, mivel télen szintén pihenniük kell. Ilyen gondozást Igényelnek a következő szobai növények: a fikusz, a fllodendron (kontyvlrágféle), a Monstera (szintén konty virágféle j és a Sansevlerla (liliomféle). Hasonlók a legújabban közkedvelt álóé s a cslorophytum (mind a kettő liliomféle), nemkülönben az ananászfélék (Bromeliaceae) és a különféle szobahársok tulajdonságai is. Tartsuk meg mindenkor azt a szabályt, hogy az öntözésnek s a levegő nyirkosságának a szobai hőmérséklethez kell igazodnia. Ezért e növénycsoport esetében is többet várhatunk a gyakori permetezéstől, mint az öntözéstől. Különösen arra ügyeljünk, hogy a központi fűtéses helyiségekben a növényeknek megfelelő, tehát eléggé nyirkos legyen a levegő. A léghuzam a túl meleg levegőnél is sokkal több kárt okozhat. Nem kedvez a szobai növényeknek a hőmérséklet hirtelen változása, vagy túl gyakori ingadozása sem. Ha már feltétlenül szellőztetnünk kell, úgy állítsuk a szobai növényeket minél távolabb a nyitott ablaktól. m Ebbe a csoportba tartoznak a télen virágzó, tehát tenyészidejűk csúcspontját e napokban • elért vagy elérő szobai növények, amelyeket éppen ezért kiadósan kell öntöznünk. Röviden: kapjanak annyi vizet, amennyit elbírnak! Aki nem biztos abban, hogy mikor elegendő a víz a virágcserépben, az vegye segítségül a mutatóujját. Ha megérinti a virágcserép földjét és úgy érzi, hogy annak felső rétege már, vagy még száraz, hozzáláthat az öntözéshez. A szobai levegő hőmérsékletének mindenkor az adott növényekhez kell igazodnia, s erről természetesen a lakástulajdonosnak kell gondoskodnia. Ajánlatos tehát, hogy már a kiszemelt virág vagy más szobai növény vásárlásakor érdeklődjünk tulajdonságuk iránt. A virágkereskedésben adott jó tanács sok esetben megkönnyítheti a növények károsodásának elhárítását. Melyek tehát a téli hónapokban virágzó, s ezért különös . gondozást igénylő szobai növények? Elsősorban minden gumós és hagymás növényre gondolunk. A tulipán, a jácint, a nárcisz, a sáfrány (Croucus), egyes kankalinfélék, a cineráriák (fészkesek), a papucsvlrág (Calceolaria), az apácakonty (Cariaj, az anthorium (kontyvirágféle) és az aza iea különösen most igényel bőségesebb öntözést. Gondozásuk általában nem okoz nehézséget, ám rendszerint azt tapasztalhatjuk, hogy a hűvösebb, nyirkosabb levegőben nemcsak tovább, hanem szebben ls virágzanak. K. WEISSBERGER BARKÁCSOLÓKNAK Kevés a hely a lakásban? Az ügyes barkácsoló könnyen segíthet ezen. Például, ha nappal becsukható, éjjel kinyitható fekhelyet készít. A megoldás nagyon egyszerű és praktikus, mivel sok helyet takaríthatunk meg vele. A képünkön látható módon egy régi szekrényt használhatunk fel erre a célra. A szekrény ajtaja képezi majd a fekhely alját, amit csapóajtószerüen szerelünk fel. Ez alulról felfelé csukódik. A fekhelyet hab gumi betétekkel látjuk ei. Az ágynemű is kényelmesen elfér a szekrényben. osalád # otthon VARRJUNK MAGUNKNAK Divat Télen, amikor kevesebbet tartózkodunk a szabadban, több időnk marad a varrásra. Tehát használjuk ki ezt az időszakot és varrjunk magunknak egyegy ruhát. Mai számunkban egy csinos, fiatalos szövetruha modelljét és szabásmintáját közöljük. Anyaga lehet: gyapjúszövet, teszil vagy kordbársony. A ruhát díszítő szalagcsokor és az öv azonos kelméből készül. Raglón ujjas hstrdígán, csavart mintával A szabásmintát a mellékelt ábra szerint készítjük a szükséges méretben. — Anyaga: kb. 40 dkg közepesen vastag gyapjúszál. 3-as és 3 és feles kötötűt használunk. Mintája: 1. sor: 6 fordított és 4 sima váltakozva. 2 sor: simára sima, fordítottra fordított szemet kötünk. 3. sor: az előző sor 8 fordítottja fölé 6 sima szemet kötünk, a következő 4 sima szemet pedig átcsavarjuk úgy, hogy az első 2 szemet segédtüre emeljük, a következő 2 szemet a leemelt szemek előtt lekötjük, majd a segédtű szemelt is lekötve, 6 simával folytatjuk a munkát. Ismét csavarás következik stb. 4. sor: végig fordított, majd Ismételjük az 1. sortól. A kardigán elejét kb. 60 szemmel kezdjük és a 3-as tűvel 1 sima és 1 fordított váltakozásával 4 cm-t kötünk. Utána a három és feles tűvel mintásán dolgozunk és egyenesen kötünk kb. 35 cm-ig. Itt a karkivágás felé eső oldalon 3, majd két szemet fogyasztunk a befejezésig. A középvonal felé eső oldalon 14 cm-es fogyasztás után a nyakkivágás részére befejezünk 10 szemet, majd 3, 2 és végül 1 szemenként fogyasztunk az utolsó szemig. A jobb elejét ugyanígy készítjük, csak gomblyukkal. A hátrészét 108 szemmel kezdjük és a patentkötés után mintásán dolgozunk egyenesen a karkivágásig. Itt 1 szemenként minden sor elején fogyasztjuk a karkivágást. Kb. 28 cm magasságnál a megmaradt szemeket egyszerre befejezzük. Az ujjat 50 szemmel kezdjük és 4 cm patentkötés után 10 szemet befejezünk. Ezt a fület egy gombbal levarrjuk az összeállításnál. A patentkötés után mintásán dolgozunk és minden 6. sor elején és végén 1—1 szemet szaporítunk, míg kb. 42 cm-es bőséghez érünk, öszszesen 40 cm magasságnál a hátrészhez hasonlóan fogyasztjuk a szemeket 23 cm magasságig. A megmaradt szemeket a hátrész felé magasítva, két részben befejezzük. Összeállítás után a nyakkivágás szemeit fölszedjük, és 4 cm-es patentkötéssel befejezzük. Húsfélék tartósítása Télen, a sertésvágás ideién jó, ha tudjuk, hogyan tartósíthatjuk a húsféléket. Receptjeink szerint a városi háziasszonyok, (akiknek nincs módjuk sertést vágni) is eltehetnek hosszabb időre húst, kolbászt, sonkát vagy tepertőt. SÜLT HÜS ÜVEGBEN A sertéshúst köménymaggal és fokhagymával megsütjük, kicsontozzuk és egészben patentzáras üvegbe tesszük. Felöntjük a hús levével, majd toa kihűlt, az üveget lezárjuk. Azután 100 C°-on másfél óráig csírátlanítjuk. A tartósított sertéshús akkor a legízletesebb, ha hidegen tálaljuk; a melegítéstől elveszíti eredeti jó ízét. TARTÓSÍTOTT MÁJAS KÄSA (A MÁJAS HURKA TÖLTELÉKE) A kész hurkatölteléket patentzáras üvegbe rakjuk, az üveget lezárjuk, és gőzben, 100 C°-oq csírátlanítjuk. Felhasználás előtt az üveget forró vízben lassan felmelegítjük. TAI SITOTT HÁZIKOLBÁSZ A friss kolbászt megsütjük, darabokra vágjuk, patentzáras üvegbe rakjuk és a sütéskor engedett levet ráöntjük. Az üveget lezárjuk, és 100 C°-on egy óra hosszat csírátlanítjuk. PATENTZÁRAS TARTÓSÍTOTT SONKA A friss füstölt sonkát megfőzzük, és darabokra vágva nagyobb patentzáras üvegbe rakjuk. Az üveget jól lezárjuk és 100 C°-on 1 óra hosszat csírátlanítjuk. TÖPÖRTYO ELTEVÉSE A nagyobb kockákra vágott és szép pirosra kisütött töpörtyűt hideg porcelán edényben jól legyömöszöljUk. azután a tetejét vastagon leöntjük olvasztott, friss disznózsírral. Amikor a zsír megdermedt, az edényt pergamenpapírral szorosan lekötjük és hideg helyre tesszük. Tartósíthatjuk patentzáras üvegben, csírátlanítással Is. Ezt az eljárást akkor ajánljuk, ha hosszabb időre tesszük el a tepertőt. PAPRIKÁS BORjÜHÜS PATENTZÁRAS ÜVEGBEN A kockákra vágott borjúhúst hagymás zsíron, sóval és paprikával megpároljuk. A léből a vizet jól elpárologtatjuk, a húst HÁZTARTÁS patentzáras üvegbe rakjuk, Ira kihűlt lezárjuk és 100 C°-on csírátlanítjuk lVt óra hos<?at. Felhasználáskor a húst lábasba tesszük, sűrített paradicsommal egy kissé felforraljuk. Azután liszttel elhabart tejföllel In intjük, és ha kész, makarónival vagy rizzsel tálalhatjuk. Az így elkészített húsból zöldséges rizottót is készíth • i ik vagy megdarálva palacsinta — tölteléknek is használh.-it'uk. Ízletes a belőle kézsített húspuding is. Paprikást eltev re ilyen eljárással bármilyen húsból készíthetünk, pl snr t^s vagy marhahúsból A SZÁRNYAST IS TARTÓSÍTHATJUK, azonban párolás után a húst kicsontozzuk és csak azután rakjuk az üvegbe. HCSPÁSTÉTOMOKAT IS ELTEHETJÜK HASONLÓ MÖDON. A kész, megdarált, megfűszerezett pástétomot üvegekbe tesszük, lezárjuk és 100 C°-on csírátlanítjuk. A tartósított húspástétomot különösen a dolgozó nőknek ajánljuk Ebből ugyanis remek kenőket készíthetünk tízóraira, hideg vacsorára, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.