Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-10 / 341. szám, kedd

ve Az iskolaügy és a föderáció A CSEHSZLOVÁK Köztársa­ság fennállásának félévszáza­dos évfordulója történelmi je­lentőségű eseménnyel párosult: ünnepélyesen aláírták a föde­rációs alkotmánytörvényt, mely határkő nemcsak a két nemzet, de a nemzetiségek életében ls. Köztársaságunk új államjogi rendezése mélyreható változá­sokat idéz elő mindennapi éle­tünkben, tehát gyökeres átszer­vezést hoz az oktatásügy terén ts. Ez az átszervezés kiváltképp az Iskolaügy felépítésére és szervezésére vonatkozik, de nem hagyja érintetlenül az ok­tatásügyi szervek jogkörét sem. Az illetékesek a föderációs törvény Jóváhagyását követően az Iskolaügy igazgatása és megszervezése égető problémái megoldását célzó intézkedések kimunkálásán szorgoskodnak. Az lskolairányitási javaslat ki­dolgozása nagy körültekintést és alaposságot igényel, mivel az oktatásügyet az elmúlt húsz évben a meggondolatlan be­avatkozások, a gyakori refor­mok és változások következté­ben súlyos torzulás érte. Az Oktatásügyi Minisztérium, Illetve Megbízotti Hivatal az Is­kolaügy irányítását felölelő ter­vezet kidolgozásánál a kétlép­csős rendszer lehetőségét la­tolgatja. Az irányítás első foko­zatának megfelelően két nem­zeti minisztérium létesítésével számolnak. A második fokozat Járási oktatásügyi szervek, il­letve igazgatóságok létrehozá­sát feltételezi. A teljes és önálló Jogkörrel rendelkező két egyenrangú mi­nisztérium feladata, hogy esz­mel-politikai, gazdasági, szerve­zési és káderpolitikai vonalon irányítsa a hatáskörébe tarto­zó iskolaügyet. Az egyenjogú­ság elveinek szellemében létesí­tendő két nemzeti minisztérium az oktatásüggyel kapcsolatos legfőbb problémák megoldásá­nál az országos törvényekhez és rendelkezésekhez fog Iga­zodni. A nemzeti minisztérium munkájának súlypontja a cseh és morva, illetve a szlovák országrészek iskolapolitikája elveinek és céljainak megfor­málásában lesz. S talán éppen e feladatok körvonalazásánál szükséges mindenekelőtt szem előtt tartani a nemzeti kultúra és művelődésügy sajátosságait. A minisztériumok feladata lesz az iskolaügy irányítását, vala­mint az oktató-nevelő munka feltételeit módosító törvényes normák megfogalmazása, az Is­kolaügy fejlesztése távlati ter­vének elkészítése, s az anyagi ellátottság kérdéseinek megol­dása. Mivel a művelődés a nemzet legbensőbb ügye, š természetes velejárója, feltétlenül szüksé­ges, hogy az oktatásügyi kér­dések a nemzeti szervek jogkö­rébe tartozzanak. Viszont a centralizáció múltbeli hibáiból okulva is indokolt a nemzeti minisztériumok létesítése. A FÖDERÁCIÓ szülte új Is­kolairányítást rendszei második fokozata értelmében járási is­kolaügyl igazgatóságok létesül­nek, melyek átveszik az eddigi járási nemzeti bizottságok isko­laügyi szakosztályainak szere­pet és Jogkörét. A járási igaz­gatóságok létesítésével kapcso­latban két változat ismeretes: az egyik szerint az említett Igazgatóságok a járási nemzeti bizottságok szervezeteként mű­ködnének, de az oktatásügyi minisztériumnak lennének alá­rendelve; a második változat, miszerint a nemzeti miniszté­rium szervezeteiként a járási iskolaügyi tanácsnak lennének alárendelve. A föderáció kere­tében nem számolnak a kerü­leti nemzeti bizottságok műkö­désével, bár ezek kérdése még tisztázatlan. Amennyiben eze­ket megszüntetnék, a második ciklusú iskolák a nemzeti mi­nisztérium hatáskörébe tartoz­nának. Az új államjog! elrendezés, illetve a Szlovák Nemzeti Ta­nács Oktatásügyi Megbízotti Hivatala szlovákiai nemzeti minisztériummá alakulása nem zárja kl a két jövőbeni nemze­ti minisztérium együttműködé­sét. Az oktatásügyi miniszter és a megbízott ugyanis már ez év június 21-én megállapodott, hogy a Július 1-én életbe lé­pett egyezmény értelmében az SZNT megbízottja a föderációs alkotmánytörvény elfogadásáig központi szerv képviselőjeként, önállóan irányítja és ellenőrzi a hatáskörébe tartozó szlová­kiai alap-, közép- és főiskolákat, illetve nevelőintézeteket. A mi­niszter és a megbízott abból a meggyőződésből indult ki, hogy az iskolaügy a nemzeti lét sa­játos megnyilvánulása, ezért feltétlenül nemzeti szerveknek kell irányítaniuk. A maga ne­mében páratlan megállapodás (a cseh és a szlovák szakága­zat között) értelmében az eltelt idő alatt az országos jelentő­ségű, közös iskolairányítás! problémákat kölcsönös megbe­szélés alapján rendezték. Az átmeneti időszakban eszközölt intézkedések lehetővé tették, hogy az SZNT megbízotti hiva­tala alaposan felkészüljön jö­vőbeli új, felelősségteljes kül­detésére. AZ ISKOLAIRÁNYÍTÁS új mo­delljét tapasztalt pedagógusok, jogászok, iskolaügyl és tudo­mányos dolgozók, közgazdászok bevonásával szükséges lesz alaposan átgondolni és megítél­ni, hogy elejét vegyük a múlt­belihez hasonló esetleges de­formációknak. A szocialista is­kolaügy fejlesztését érintő Ja­vaslat az SZNT Oktatásügyi Megbízotti Hivatala külön bi­zottságának megvitatása után a végleges elbírálás céljából rö­videsen az SZNT elnöksége elé kerül. — ym — Lesz tagsági könyv! Az olvasó kérdez A közelmúltban panaszos le­velet kaptunk a CSEMADOK vá 0-ai helyi szervezetétől, amelyben többek között a kö­vetkezőket írják: „A CSEMADOK KB március­ban felhívással fordult a csehszlovákiai magyarsághoz és a szervezet funkcionáriusai­hoz, hogy tevékenységükkel többek között járuljanak hozzá a taglétszám emeléséhez. A felhívás alapján mi is munká­hoz láttunk és sok új tagot si­került szereznünk. Ekkor kö­vetkezett be a nem várt és el­szomorító helyzet, melynek kö­vetkeztében nem tudtunk a tag­ság igazolására tagsági köny­veket szerezni sem a galántal járási bizottságon, sem Bratis­lavában, a központi bizottságon. Itt vetődik fel a kérdés, miért nem tudja a CSEMADOK ezt az alapvető dolgot biztosítani új tagjai számára. Tényleg olyan nehéz lenne, vagy az apparátus egyes dolgozóinak hanyagsága okozza ezt?" Mivel a felvetett probléma más helyeken ls gondot okoz, felkerestük Varga Jánost, a CSEMADOK KB titkárát, aki er­ről a következőket mondta: „Minden mellébeszélés nél­kül, őszintén be kell ismer­nünk, hogy ez a panasz Jogos és a kritika helyénvaló. A leg­főbb hiányosságot két dolog­ban látom: elsősorban nem szá­moltunk a tagság számának ilyen mértékű növekedésével, s ez vezetett a tagsági könyv­tartalékunk teljes kimerülésé­hez. Persze, e téren mulasztás terheli szervezési és gazdasági osztályunkat is. Az is igaz vi­szont, hogy a nyomdal előállí­tás rendkívül nehéz és hossza­dalmas folyamat, amit az au­gusztusi és szeptemberi torló­dások még inkább problemati­kussá tettek. A helyzetet bonyo­lítja az a tény, hogy az emlí­tett tagsági könyveket két he­lyen, mégpedig a zólyomi és az eperjesi nyomdában készítik, külön a fedőlapot és a belső oldalakat, s ez is késlelteti a munkát. Természetesen minden erőnkkel azon vagyunk, hogy minél előbb szállítani tudjuk a hiányolt tagsági könyveket. A megegyezés alapján a nyom­dából még az év végéig meg­kapjuk a megrendelt tagsági könyveket." A magunk részéről ls bízunk ebben az Időpontban, és remél­jük, hogy mihamarabb felszá­molják ezt a szervezetek tevé­kenységét Jelentősen hátrálta­tó problémát. -szj.­füllift GYERMEKEINK KÖZELLENSÉGE: AZ ÓLOM Az Egyesült Államokban és Angliában nemrég végzett tu­dományos vizsgálatok eredmé­nyei arra a riasztó Jelenségre hívták fel a figyelmet, hogy a gyermekek körében meglepően gyakori a főként a háztartás­ban használatos festékek ólom­tartalma okozta mérgezés, amely súlyos megbetegedéseket, sőt nem ritkán halált is okoz. Az ólom mérgező hatását már évszázadokkal ezelőtt fel­ismerték. Amikor az Ipari for­radalom idején egyre növeke­dett az ólom használata, mind több mérgezéssel találkoztak az orvosok ls. A szigorú mun­kásvédelmi Intézkedésekkel ugyan sikerült gátat vetni az ólommérgezés „járványának", ám a technika további fejlődé­sével újabb és újabb ártalom­források jelentkeztek. 1923-ban kezdték használni azokat az új­fajta üzemanyagokat, amelyek­ben kopásgátló adalékanyag­ként ólomtetralilt kevernek; e tüzelőanyagok elégetése révén meglehetősen sok ólomvegyü­let kerül a levegőbe. Az ólom a beleken és a bő­rön át, vagy belégzés útján szí­vódik fel a szervezetbe. Külö­nösen érzékenyek a gyermekek az ólommérgezésre, és — saj­nos — nagy a veszély ezen a téren, mivel játék közben sok­féle idegen tárgyat, anyagot vesznek a szájukba, sőt le is nyelnek. A gyermekek ólom­mérgezésének tünetei: súly­vesztés, étvágytalanság, hányás, vérszegénység, szellemi vlssza­maradottság, az agyműködés akut zavarai, súlyos esetekben halál. A londoni orvosi egyetem kutatói 1961-ben újfajta vizs­gálati módszert fejlesztettek kl a gyermekek vérének és vize­letének ólomtartalma gyors és pontos meghatározására. Ezzel az új módszerrel 1961 januárja és 1963 májusa között 79 eset­ben állapítottak meg ólommér­gezést, ugyanebben a kórház­ban viszont 1951—1960 között, kilenc év alatt összesen csak 12 ólommérgezést észleltek. Megfigyelték továbbá, hogy a szellemileg visszamaradt gyer­mekek vérének ólomtartalma ál­talában jóval magasabb volt, mint a normálisan fejlettekké. Így Moncrleff professzor egye­nesen arra a következtetésre Jutott, hogyha egy gyermek in­gerlékennyé, Idegessé, enge­detlenné, zárkózottá válik, ala­pos a gyanú, hogy ólommérge­zés okozhatja a különös visel­kedését. Az amerikai orvosszövetség tudományos folyóiratban egyéb­ként nemrég számoltak be egy érdekes vizsgálatsorozat­ról, amelynek során 906 gyer­meket vizsgáltak meg Cleve­land négy kerületében. 810 gyermek régi, düledező épüle­tekben, a többi pedig új házak­ban lakik. A régi házakban élő gyermekek közül 216-nak a vi­zeletében találtak túlságosan sok ólmot, a 105 új lakásban élő gyermek közül viszont mindössze csak hároméban. A régi lakásokban élő 38 gyermek esetében az ólommérgezés ha­tározott tüneteit figyelték meg, az új lakásban élők között vi­szont egyetlen ólommérgezett sem akadt. A tútságosan ma­gas ólomszíntű gyermekek túl­nyomó többsége olyan lakások­ban lakik, amelyeknek festése hullik, padlózata összetöre­dezett. A háztartási festékek ólom­tartalmából származó mérge­zések veszélye lényegesen csökken az újfajta műanyag­emulziók használatával. A riasztó esetek mégis arra fi­gyelmeztetik az orvosokat, az ipari és a közegészségügyi szakembereket, hogy sürgősen meg kell találni a módját a gyermekek esetleges ólommér* gezése megelőzésének. ÜEUTRiraLLAGOK: A GIGÁSZI ENERGIÁK BÖLCSŐI Az amerikai csillagászok a kaliforniai technológiai inté­zet hatalmas rádióteleszkópjá­val, majd a Palomár — hegyi óriás távcsővel különös objek­tumokat fedeztek fel az égbol­ton az elmúlt években. A vizs­gálatok megállapították, hogy a halvány fényű, de roppant erős rádiósugárzású égi objek­tumok nem a mi csillagrend­szerünkben helyezkednek el, hanem tőlünk legalább 1500­3000 fényévnyire vannak, sőt, egyikük-másikuk még ennél ls jóval távolabbra. Ez Ideig már számos Ilyen rejtélyes sugár­•forrást észleltek, és kimutatták róluk, hogy csupán rádióhullá­mok formájában százbllliószor annyi energiát sugároznak ki magukból, mint a mi Napunk. Az egyik legérdekesebb felte­vés Fred Hoyle és F. A. Fowler neves angol csillagászoktól származik a gigászi energiatö­meg keletkezésének magyará­zatára. Szerintük a nagy csil­lagok belsejében hatalmas gáz­tömeg sűrűsödik össze; e gáz­tömeg „elégetése" biztosítja kezdetben a csillag energiáját. Az „égés" ebben az esetben is természetesen nukleáris folya­mat, olyanfajta, amilyen a hidrogénbomba felrobbantása­kor vagy a Nap belsejében megy végbe: hidrogén alakul át magfúzió révén héliummá. E szupercsillagok belsejében nehezebb elemek épülnek fel, és kezdetben aránylag kicsi mag keletkezik belőlük. A mag növekedésével arányban egyre nagyobb lesz a gravitáció is, és ez a gravitációs összehúzó erő olyan hatalmas lehet, hogy az egész csillag „összeroppan­hat", és az elemi részecskék óriási, a fénysebességet elérő sebességgel „belezuhannak" a középpontba. Hoyle és Fowler feltevése szerint ez a folyamat az univerzum leghevesebb, leg­hatalmasabb energlafelszabadu­lása, s a gravitációs robbanás energiájának egy része — ma még nem tudni pontosan, mi­ként — rádióhullámokká, rá­diósugárzássá alakul át. A feltevés tetszetős, viszont ma még sokan nem fogadják el, és kielégítőbb magyarázatot keresnek helyette. Nemrégiben M. A. Markov, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia Lebegyev Fi­zikai Intézésének kutatója tett közzé meghökkentően új felte­vést e rejtélyes égi objektu­mok energiatermelésének ma­gyarázatára. Markov szerint ezek a külö­nös égi objektumok neutrínók­ból épülnek fel. A neutrínók­ról úgy tudjuk, hogy sem villa­mos töltésük, sem tömegük nincsen. De ez csak részben Igazi Egyik fajtájukról a kísér­letek során valóban kiderült, hogy tömegűk nem lehet több az elektron tömegének négy tízezred részénél, de a másik fajtájuk, a muon — neutrínó tö­mege az elektron tömegénél néhányszor nagyobb ls lehet. Markov éppen arra építi felte­vését, hogy a neutrínóknak van meghatározható tömegük — ha kicsiny is. Markov utal rá: rakétakísér­letek során csak nemrégiben fedezték fel olyan röntgensu­garakat kibocsátó „elfajult" csillagokat, amelyek feltevé­sünk szerint neutronókból épül­nek fel. E szemmel nem látha­tó égitestek anyaga roppant sűrű elméleti számítások sze­rint sugaruk nem lehet több 10 kilométernél, de ebben a kis térfogatban a mi Napunkénak megfelelő anyagtömeg sűrűsö­dik össze. A szovjet kutató szá­mításai szerint neutrínókból jó­val nagyobb objektumok épül­hetnek fel, tömegük elérheti a Nap tömegének 1-100 millőszo­rosát, sugaruk pedig a 100 mil­liárd kilométert. Markov úgy véli, hogy a neutrinocsillagok minden egyes köbcentiméternyi térségében el­képzelhetetlen mennyiségű, 1035 db részecske zsúfolódhat össze. Ebben a fantasztikusan sűrű anyagban a „szelíd" neut­rínók egészen másként visel­kednek, mint az eddig ismert körülmények között, és az ott jelenlevő más részecskékkel kölcsönhatásba lépve, óriási robbanásokat idézhetnek elő. HIPNOTIZÁLÁS — GÉP SEGÍTSÉGÉVEL A hipnózis mindinkább rutí­ner eljárássá válik a betegek gyógyításában, és nagy segítsé­get nyújt bizonyos esetekben a sebészek és a pszichiáterek munkájához. Sajnos, a hipnózis levezetése nagy felkészültsé­get, tudást követel az orvostól, és ilyen különleges felkészült­ségű orvos még kevés van. To­vábbi nehézséget okoz, hogy minden egyes hipnotizálás nagy idegi megterhelést ró ma­gára az orvosra is. Hogyan lehetne ezt a mun­kát, vagyis az orvosi célokból végrehajtott hipnózist minden nagyobb gyógyintézet, klinika számára megkönnyíteni? Szovjet kutatók szerint olyan automa­tát kell szerkeszteni, amely tel­jes egészében átveheti és elvé­gezheti a hipnotizáló orvos munkáját. A hipnózis állapotának a természetes álomhoz hasonló­an több átmeneti szakasza van, a felszínes hipnózistól a mély hipnózisig. Ezeknek az átmene­ti szakaszoknak Jellegzetes funkcionális ismertetőjegyei vannak, és az agy bloáramai­nak jellegzetessége révén vilá­gosan megkülönböztethetők egymástól. Az emberi agynak ezek a bloáramal elektroenke­falográffal felfoghatók és megfelelők mértékig felerősít­hetők, így tüzetesen tanulmá­nyozhatók. Egy moszkvai üzemben már el ls készült az a berendezés, amely követi a hipnózisszaka­szok változásait a bloáramok váltakozásának függvényében. Ezt a szerkezetet elektroence phalográphfal kapcsolták össze és fgy önműködően kikapcsoló­dik, ha a hipnózis az előre meghatározott szakaszba ju­tott. Ezzel a berendezéssel mindaddig a kívánt szinten le­het tartani a hipnózist, marad. A berendezés egyhangú inger­léssel hat az emberi agyra, s ennek következtében a beteg mély álomba merül, de ha szüksége van rá, meggátolja a nagyagykéreg bizonyos terüle­teinek tevékenységét, és ezzel csak felszínes hipnotikus ál­lapotban tartja a beteget. Sti­mulálásra, serkentésre külön­böző módszereket: hangot, fényt, villamos áramot, gyenge mágneses teret, de akár mag­netofonszalagra rögzített sza­vakat ls igénybe lehet venni. A hagyományos módszerek­kel, vagyis e berendezés nél­kül végrehajtott hipnotikus ál­lapotot nem lehet ellenőrizni, ezért gyakran nem ls járt a kívánt eredménnyel. Az új szovjet berendezés viszont fo­lyamatosan, objektíven megha­tározza a hipnózis stádiumát, meghatározott szinten tartja ezt, vagy ennek elérésére azon­nal önműködően beavatkozik. Az orvos szavait előzetesen hangszalagra rögzítik, a mag­netofont azonban csak akkor kapcsolják be, amikor a beavat­kozásnak ez a formája a legha­tásosabb. A több csatornás készülék csatornaszámtól függően, egyet­len berendezés egyszerre több beteg hipnotizálására ls fel­használható. Egy 17 csatornás elektroencephalográph például egyszerre 17 beteg kezelésére alkalmas. A csatornaszám nö­velése, persze, Jelentékenyen csökkenti hipnotizáló gép árát. így a berendezés a jövőben nem csak a nagy klinikák, ha­nem a kisebb kórházak számá­ra is hozzáférhetővé válik, sőt, hozzájárulhatnak majd a külön­böző kutatóintézetek is. 6

Next

/
Thumbnails
Contents