Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)
1968-12-10 / 341. szám, kedd
ve Az iskolaügy és a föderáció A CSEHSZLOVÁK Köztársaság fennállásának félévszázados évfordulója történelmi jelentőségű eseménnyel párosult: ünnepélyesen aláírták a föderációs alkotmánytörvényt, mely határkő nemcsak a két nemzet, de a nemzetiségek életében ls. Köztársaságunk új államjogi rendezése mélyreható változásokat idéz elő mindennapi életünkben, tehát gyökeres átszervezést hoz az oktatásügy terén ts. Ez az átszervezés kiváltképp az Iskolaügy felépítésére és szervezésére vonatkozik, de nem hagyja érintetlenül az oktatásügyi szervek jogkörét sem. Az illetékesek a föderációs törvény Jóváhagyását követően az Iskolaügy igazgatása és megszervezése égető problémái megoldását célzó intézkedések kimunkálásán szorgoskodnak. Az lskolairányitási javaslat kidolgozása nagy körültekintést és alaposságot igényel, mivel az oktatásügyet az elmúlt húsz évben a meggondolatlan beavatkozások, a gyakori reformok és változások következtében súlyos torzulás érte. Az Oktatásügyi Minisztérium, Illetve Megbízotti Hivatal az Iskolaügy irányítását felölelő tervezet kidolgozásánál a kétlépcsős rendszer lehetőségét latolgatja. Az irányítás első fokozatának megfelelően két nemzeti minisztérium létesítésével számolnak. A második fokozat Járási oktatásügyi szervek, illetve igazgatóságok létrehozását feltételezi. A teljes és önálló Jogkörrel rendelkező két egyenrangú minisztérium feladata, hogy eszmel-politikai, gazdasági, szervezési és káderpolitikai vonalon irányítsa a hatáskörébe tartozó iskolaügyet. Az egyenjogúság elveinek szellemében létesítendő két nemzeti minisztérium az oktatásüggyel kapcsolatos legfőbb problémák megoldásánál az országos törvényekhez és rendelkezésekhez fog Igazodni. A nemzeti minisztérium munkájának súlypontja a cseh és morva, illetve a szlovák országrészek iskolapolitikája elveinek és céljainak megformálásában lesz. S talán éppen e feladatok körvonalazásánál szükséges mindenekelőtt szem előtt tartani a nemzeti kultúra és művelődésügy sajátosságait. A minisztériumok feladata lesz az iskolaügy irányítását, valamint az oktató-nevelő munka feltételeit módosító törvényes normák megfogalmazása, az Iskolaügy fejlesztése távlati tervének elkészítése, s az anyagi ellátottság kérdéseinek megoldása. Mivel a művelődés a nemzet legbensőbb ügye, š természetes velejárója, feltétlenül szükséges, hogy az oktatásügyi kérdések a nemzeti szervek jogkörébe tartozzanak. Viszont a centralizáció múltbeli hibáiból okulva is indokolt a nemzeti minisztériumok létesítése. A FÖDERÁCIÓ szülte új Iskolairányítást rendszei második fokozata értelmében járási iskolaügyl igazgatóságok létesülnek, melyek átveszik az eddigi járási nemzeti bizottságok iskolaügyi szakosztályainak szerepet és Jogkörét. A járási igazgatóságok létesítésével kapcsolatban két változat ismeretes: az egyik szerint az említett Igazgatóságok a járási nemzeti bizottságok szervezeteként működnének, de az oktatásügyi minisztériumnak lennének alárendelve; a második változat, miszerint a nemzeti minisztérium szervezeteiként a járási iskolaügyi tanácsnak lennének alárendelve. A föderáció keretében nem számolnak a kerületi nemzeti bizottságok működésével, bár ezek kérdése még tisztázatlan. Amennyiben ezeket megszüntetnék, a második ciklusú iskolák a nemzeti minisztérium hatáskörébe tartoznának. Az új államjog! elrendezés, illetve a Szlovák Nemzeti Tanács Oktatásügyi Megbízotti Hivatala szlovákiai nemzeti minisztériummá alakulása nem zárja kl a két jövőbeni nemzeti minisztérium együttműködését. Az oktatásügyi miniszter és a megbízott ugyanis már ez év június 21-én megállapodott, hogy a Július 1-én életbe lépett egyezmény értelmében az SZNT megbízottja a föderációs alkotmánytörvény elfogadásáig központi szerv képviselőjeként, önállóan irányítja és ellenőrzi a hatáskörébe tartozó szlovákiai alap-, közép- és főiskolákat, illetve nevelőintézeteket. A miniszter és a megbízott abból a meggyőződésből indult ki, hogy az iskolaügy a nemzeti lét sajátos megnyilvánulása, ezért feltétlenül nemzeti szerveknek kell irányítaniuk. A maga nemében páratlan megállapodás (a cseh és a szlovák szakágazat között) értelmében az eltelt idő alatt az országos jelentőségű, közös iskolairányítás! problémákat kölcsönös megbeszélés alapján rendezték. Az átmeneti időszakban eszközölt intézkedések lehetővé tették, hogy az SZNT megbízotti hivatala alaposan felkészüljön jövőbeli új, felelősségteljes küldetésére. AZ ISKOLAIRÁNYÍTÁS új modelljét tapasztalt pedagógusok, jogászok, iskolaügyl és tudományos dolgozók, közgazdászok bevonásával szükséges lesz alaposan átgondolni és megítélni, hogy elejét vegyük a múltbelihez hasonló esetleges deformációknak. A szocialista iskolaügy fejlesztését érintő Javaslat az SZNT Oktatásügyi Megbízotti Hivatala külön bizottságának megvitatása után a végleges elbírálás céljából rövidesen az SZNT elnöksége elé kerül. — ym — Lesz tagsági könyv! Az olvasó kérdez A közelmúltban panaszos levelet kaptunk a CSEMADOK vá 0-ai helyi szervezetétől, amelyben többek között a következőket írják: „A CSEMADOK KB márciusban felhívással fordult a csehszlovákiai magyarsághoz és a szervezet funkcionáriusaihoz, hogy tevékenységükkel többek között járuljanak hozzá a taglétszám emeléséhez. A felhívás alapján mi is munkához láttunk és sok új tagot sikerült szereznünk. Ekkor következett be a nem várt és elszomorító helyzet, melynek következtében nem tudtunk a tagság igazolására tagsági könyveket szerezni sem a galántal járási bizottságon, sem Bratislavában, a központi bizottságon. Itt vetődik fel a kérdés, miért nem tudja a CSEMADOK ezt az alapvető dolgot biztosítani új tagjai számára. Tényleg olyan nehéz lenne, vagy az apparátus egyes dolgozóinak hanyagsága okozza ezt?" Mivel a felvetett probléma más helyeken ls gondot okoz, felkerestük Varga Jánost, a CSEMADOK KB titkárát, aki erről a következőket mondta: „Minden mellébeszélés nélkül, őszintén be kell ismernünk, hogy ez a panasz Jogos és a kritika helyénvaló. A legfőbb hiányosságot két dologban látom: elsősorban nem számoltunk a tagság számának ilyen mértékű növekedésével, s ez vezetett a tagsági könyvtartalékunk teljes kimerüléséhez. Persze, e téren mulasztás terheli szervezési és gazdasági osztályunkat is. Az is igaz viszont, hogy a nyomdal előállítás rendkívül nehéz és hosszadalmas folyamat, amit az augusztusi és szeptemberi torlódások még inkább problematikussá tettek. A helyzetet bonyolítja az a tény, hogy az említett tagsági könyveket két helyen, mégpedig a zólyomi és az eperjesi nyomdában készítik, külön a fedőlapot és a belső oldalakat, s ez is késlelteti a munkát. Természetesen minden erőnkkel azon vagyunk, hogy minél előbb szállítani tudjuk a hiányolt tagsági könyveket. A megegyezés alapján a nyomdából még az év végéig megkapjuk a megrendelt tagsági könyveket." A magunk részéről ls bízunk ebben az Időpontban, és reméljük, hogy mihamarabb felszámolják ezt a szervezetek tevékenységét Jelentősen hátráltató problémát. -szj.füllift GYERMEKEINK KÖZELLENSÉGE: AZ ÓLOM Az Egyesült Államokban és Angliában nemrég végzett tudományos vizsgálatok eredményei arra a riasztó Jelenségre hívták fel a figyelmet, hogy a gyermekek körében meglepően gyakori a főként a háztartásban használatos festékek ólomtartalma okozta mérgezés, amely súlyos megbetegedéseket, sőt nem ritkán halált is okoz. Az ólom mérgező hatását már évszázadokkal ezelőtt felismerték. Amikor az Ipari forradalom idején egyre növekedett az ólom használata, mind több mérgezéssel találkoztak az orvosok ls. A szigorú munkásvédelmi Intézkedésekkel ugyan sikerült gátat vetni az ólommérgezés „járványának", ám a technika további fejlődésével újabb és újabb ártalomforrások jelentkeztek. 1923-ban kezdték használni azokat az újfajta üzemanyagokat, amelyekben kopásgátló adalékanyagként ólomtetralilt kevernek; e tüzelőanyagok elégetése révén meglehetősen sok ólomvegyület kerül a levegőbe. Az ólom a beleken és a bőrön át, vagy belégzés útján szívódik fel a szervezetbe. Különösen érzékenyek a gyermekek az ólommérgezésre, és — sajnos — nagy a veszély ezen a téren, mivel játék közben sokféle idegen tárgyat, anyagot vesznek a szájukba, sőt le is nyelnek. A gyermekek ólommérgezésének tünetei: súlyvesztés, étvágytalanság, hányás, vérszegénység, szellemi vlsszamaradottság, az agyműködés akut zavarai, súlyos esetekben halál. A londoni orvosi egyetem kutatói 1961-ben újfajta vizsgálati módszert fejlesztettek kl a gyermekek vérének és vizeletének ólomtartalma gyors és pontos meghatározására. Ezzel az új módszerrel 1961 januárja és 1963 májusa között 79 esetben állapítottak meg ólommérgezést, ugyanebben a kórházban viszont 1951—1960 között, kilenc év alatt összesen csak 12 ólommérgezést észleltek. Megfigyelték továbbá, hogy a szellemileg visszamaradt gyermekek vérének ólomtartalma általában jóval magasabb volt, mint a normálisan fejlettekké. Így Moncrleff professzor egyenesen arra a következtetésre Jutott, hogyha egy gyermek ingerlékennyé, Idegessé, engedetlenné, zárkózottá válik, alapos a gyanú, hogy ólommérgezés okozhatja a különös viselkedését. Az amerikai orvosszövetség tudományos folyóiratban egyébként nemrég számoltak be egy érdekes vizsgálatsorozatról, amelynek során 906 gyermeket vizsgáltak meg Cleveland négy kerületében. 810 gyermek régi, düledező épületekben, a többi pedig új házakban lakik. A régi házakban élő gyermekek közül 216-nak a vizeletében találtak túlságosan sok ólmot, a 105 új lakásban élő gyermek közül viszont mindössze csak hároméban. A régi lakásokban élő 38 gyermek esetében az ólommérgezés határozott tüneteit figyelték meg, az új lakásban élők között viszont egyetlen ólommérgezett sem akadt. A tútságosan magas ólomszíntű gyermekek túlnyomó többsége olyan lakásokban lakik, amelyeknek festése hullik, padlózata összetöredezett. A háztartási festékek ólomtartalmából származó mérgezések veszélye lényegesen csökken az újfajta műanyagemulziók használatával. A riasztó esetek mégis arra figyelmeztetik az orvosokat, az ipari és a közegészségügyi szakembereket, hogy sürgősen meg kell találni a módját a gyermekek esetleges ólommér* gezése megelőzésének. ÜEUTRiraLLAGOK: A GIGÁSZI ENERGIÁK BÖLCSŐI Az amerikai csillagászok a kaliforniai technológiai intézet hatalmas rádióteleszkópjával, majd a Palomár — hegyi óriás távcsővel különös objektumokat fedeztek fel az égbolton az elmúlt években. A vizsgálatok megállapították, hogy a halvány fényű, de roppant erős rádiósugárzású égi objektumok nem a mi csillagrendszerünkben helyezkednek el, hanem tőlünk legalább 15003000 fényévnyire vannak, sőt, egyikük-másikuk még ennél ls jóval távolabbra. Ez Ideig már számos Ilyen rejtélyes sugár•forrást észleltek, és kimutatták róluk, hogy csupán rádióhullámok formájában százbllliószor annyi energiát sugároznak ki magukból, mint a mi Napunk. Az egyik legérdekesebb feltevés Fred Hoyle és F. A. Fowler neves angol csillagászoktól származik a gigászi energiatömeg keletkezésének magyarázatára. Szerintük a nagy csillagok belsejében hatalmas gáztömeg sűrűsödik össze; e gáztömeg „elégetése" biztosítja kezdetben a csillag energiáját. Az „égés" ebben az esetben is természetesen nukleáris folyamat, olyanfajta, amilyen a hidrogénbomba felrobbantásakor vagy a Nap belsejében megy végbe: hidrogén alakul át magfúzió révén héliummá. E szupercsillagok belsejében nehezebb elemek épülnek fel, és kezdetben aránylag kicsi mag keletkezik belőlük. A mag növekedésével arányban egyre nagyobb lesz a gravitáció is, és ez a gravitációs összehúzó erő olyan hatalmas lehet, hogy az egész csillag „összeroppanhat", és az elemi részecskék óriási, a fénysebességet elérő sebességgel „belezuhannak" a középpontba. Hoyle és Fowler feltevése szerint ez a folyamat az univerzum leghevesebb, leghatalmasabb energlafelszabadulása, s a gravitációs robbanás energiájának egy része — ma még nem tudni pontosan, miként — rádióhullámokká, rádiósugárzássá alakul át. A feltevés tetszetős, viszont ma még sokan nem fogadják el, és kielégítőbb magyarázatot keresnek helyette. Nemrégiben M. A. Markov, a Szovjet Tudományos Akadémia Lebegyev Fizikai Intézésének kutatója tett közzé meghökkentően új feltevést e rejtélyes égi objektumok energiatermelésének magyarázatára. Markov szerint ezek a különös égi objektumok neutrínókból épülnek fel. A neutrínókról úgy tudjuk, hogy sem villamos töltésük, sem tömegük nincsen. De ez csak részben Igazi Egyik fajtájukról a kísérletek során valóban kiderült, hogy tömegűk nem lehet több az elektron tömegének négy tízezred részénél, de a másik fajtájuk, a muon — neutrínó tömege az elektron tömegénél néhányszor nagyobb ls lehet. Markov éppen arra építi feltevését, hogy a neutrínóknak van meghatározható tömegük — ha kicsiny is. Markov utal rá: rakétakísérletek során csak nemrégiben fedezték fel olyan röntgensugarakat kibocsátó „elfajult" csillagokat, amelyek feltevésünk szerint neutronókból épülnek fel. E szemmel nem látható égitestek anyaga roppant sűrű elméleti számítások szerint sugaruk nem lehet több 10 kilométernél, de ebben a kis térfogatban a mi Napunkénak megfelelő anyagtömeg sűrűsödik össze. A szovjet kutató számításai szerint neutrínókból jóval nagyobb objektumok épülhetnek fel, tömegük elérheti a Nap tömegének 1-100 millőszorosát, sugaruk pedig a 100 milliárd kilométert. Markov úgy véli, hogy a neutrinocsillagok minden egyes köbcentiméternyi térségében elképzelhetetlen mennyiségű, 1035 db részecske zsúfolódhat össze. Ebben a fantasztikusan sűrű anyagban a „szelíd" neutrínók egészen másként viselkednek, mint az eddig ismert körülmények között, és az ott jelenlevő más részecskékkel kölcsönhatásba lépve, óriási robbanásokat idézhetnek elő. HIPNOTIZÁLÁS — GÉP SEGÍTSÉGÉVEL A hipnózis mindinkább rutíner eljárássá válik a betegek gyógyításában, és nagy segítséget nyújt bizonyos esetekben a sebészek és a pszichiáterek munkájához. Sajnos, a hipnózis levezetése nagy felkészültséget, tudást követel az orvostól, és ilyen különleges felkészültségű orvos még kevés van. További nehézséget okoz, hogy minden egyes hipnotizálás nagy idegi megterhelést ró magára az orvosra is. Hogyan lehetne ezt a munkát, vagyis az orvosi célokból végrehajtott hipnózist minden nagyobb gyógyintézet, klinika számára megkönnyíteni? Szovjet kutatók szerint olyan automatát kell szerkeszteni, amely teljes egészében átveheti és elvégezheti a hipnotizáló orvos munkáját. A hipnózis állapotának a természetes álomhoz hasonlóan több átmeneti szakasza van, a felszínes hipnózistól a mély hipnózisig. Ezeknek az átmeneti szakaszoknak Jellegzetes funkcionális ismertetőjegyei vannak, és az agy bloáramainak jellegzetessége révén világosan megkülönböztethetők egymástól. Az emberi agynak ezek a bloáramal elektroenkefalográffal felfoghatók és megfelelők mértékig felerősíthetők, így tüzetesen tanulmányozhatók. Egy moszkvai üzemben már el ls készült az a berendezés, amely követi a hipnózisszakaszok változásait a bloáramok váltakozásának függvényében. Ezt a szerkezetet elektroence phalográphfal kapcsolták össze és fgy önműködően kikapcsolódik, ha a hipnózis az előre meghatározott szakaszba jutott. Ezzel a berendezéssel mindaddig a kívánt szinten lehet tartani a hipnózist, marad. A berendezés egyhangú ingerléssel hat az emberi agyra, s ennek következtében a beteg mély álomba merül, de ha szüksége van rá, meggátolja a nagyagykéreg bizonyos területeinek tevékenységét, és ezzel csak felszínes hipnotikus állapotban tartja a beteget. Stimulálásra, serkentésre különböző módszereket: hangot, fényt, villamos áramot, gyenge mágneses teret, de akár magnetofonszalagra rögzített szavakat ls igénybe lehet venni. A hagyományos módszerekkel, vagyis e berendezés nélkül végrehajtott hipnotikus állapotot nem lehet ellenőrizni, ezért gyakran nem ls járt a kívánt eredménnyel. Az új szovjet berendezés viszont folyamatosan, objektíven meghatározza a hipnózis stádiumát, meghatározott szinten tartja ezt, vagy ennek elérésére azonnal önműködően beavatkozik. Az orvos szavait előzetesen hangszalagra rögzítik, a magnetofont azonban csak akkor kapcsolják be, amikor a beavatkozásnak ez a formája a leghatásosabb. A több csatornás készülék csatornaszámtól függően, egyetlen berendezés egyszerre több beteg hipnotizálására ls felhasználható. Egy 17 csatornás elektroencephalográph például egyszerre 17 beteg kezelésére alkalmas. A csatornaszám növelése, persze, Jelentékenyen csökkenti hipnotizáló gép árát. így a berendezés a jövőben nem csak a nagy klinikák, hanem a kisebb kórházak számára is hozzáférhetővé válik, sőt, hozzájárulhatnak majd a különböző kutatóintézetek is. 6