Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)
1968-12-10 / 341. szám, kedd
BESZÉLGETÉS DÁVID FERENC ELVTARSSAL. A ROZSNYOl JARASI NEMZETI BIZOTTSÁG ELNÖKÉVEL TELJESÍTJÜK FELADATAINKAT Akcióprogram az útmutató # Tovább szorgalmazzák } a vizvezetékhólózat és a sportpályák építését # Évente i 200 000 téglát akarnak gyártqni # Mi lesz az alsósajói vasércbánya sorsa # Gondot okoz a foglalkoztatás # Az idegenforgalom jövedelmezőbb lehetne 0 A CSKP KB határozatának teljesítésére összpontosítják erejüket A JANUÁR utáni fejlődés arra ls rádöbbentette a Szakszervezetek . Központi Tanácsét, hogy nagyobb figyelmet szenteljen azon dolgozók problémáinak, akik inkább szellemileg dolgoznak, mint fizikailag. Január előtt az SZKT politikája inkább „a munkásság és az értelmiség egymáshoz közelítésére" irányult, de nem foglalkozott az értelmiségiek szociális kérdéseinek a megoldásával úgy, hogy kötelessége lett volna. Ezért számos szakmához, hivatáshoz tartozók — pl. orvosok, tervező mérnökök, kulturális dolgozók — az elmúlt hónapokban saját, külön szakszervezeti szövetséget alakítottak az FSZM keretében, mivel azok a szakszervezetek, melyeknek eddig tagjai voltak nem becsülték meg kellőképpen az említett foglalkozási ágakat. FIATALOK PERSPEKTÍVA NÉLKÜL? A tanácsnak már az első felmérései igen kedvezőtlen helyzetre mutattak rá. Aránylag kiterjedt felmérést végeztek a műszaki értelmiség körében, és a válaszok alapján kiderült, hogy a 35 éven aluliaknak 30 százaléka úgy érzi, képességei kibontakoztatására egyáltalán nincs lehetősége. A gyáriparban dolgozó 31 éven aluliaknak 45 százaléka nem lát maga előtt perspektívát. A megkérdezetteknek 63 százaléka szívesebben marad közrendű dolgozó, mintsem hogy bármiféle, akár alacsonyabbreedű vezető beosztást is vállaljon. Sok olyan esetre is fény derült, amikor például a konstrukciós osztály mui)Jtáérőhiánnyal küzd, mlg ugyanakkor konstruktőr szakképzettségű munkaerők ugyanabban az üzemben — fizetési vagy egyéb okokból — mint hegesztők, fémforgácsolók stb. dolgoznak. BESZIVÁRGÁS A NAGYOBB KÖZPONTOKBA A felmérések arra is rámuAz értelmiségiek is szakszervezeti tagok Egy felmérés meglepő eredményei # Az SZKT tudatában van hibáinak 0 Tovább tart egyes foglalkozási ágak diszkriminációja 0 Képes lesz a szakszervezet javítani a jelenlegi helyzeten? # A kisebb városokra, községekre, üzemekre is gondolni kell tattak, hogy az igényesebb foglalkozási ágakban dolgozók a gazdaságilag és társadalmilag szegényesebb vidékekről szinte menekülésszerűen a nagyobb központok felé áramlanak. Gondolunk Itt nemcsak az orvosokra és a pedagógusokra, hanem az okleveles mezőgazdákra, az erdőmérnökökre és a műszaki intelligenciára is. Az ok elsősorban a túlhajtott centralizmusban és abban keresendő, hogy ezek az értelmiségiek szeretnének valami alkotó munkát végezni, amihez — éppen a túlhajtott centralizmus következtében a nagyobb városokban — sokkal jobbak a feltételek. Dél- és Kelet-Szlovákia számos körzete klasszikus példája azoknak a vidékeknek, ahonnan az értelmiség a szó szoros értelmében menekül, valósággal, elrettentő, hogy hány főre esik ezeken a vidékeken például egy orvosi HOL KERESENDŐ A HIBA? A Szakszervezetek Központi Tanácsa tudatában van annak, hogy mielőtt sor kerülhetne a bajok orvosolására, ismernie kell a hibák forrását. S ez nemcsak a túlhajtott centralizálásban és a régi gazdasági mechanizmus praktikáiban rejlik, hanem az SZKT korábbi politikájában is. Az SZKT annak idején nem akarta tudomásul venni a szellemi munka jelentőségét. Néha maga is terjesztette azokat a szektás nézeteket, hogy az értelmiség nem produktív, hogy valakinek él kell tartania stb. Ezzel lényegében elősegítette az alkotómunka lebecsülését, s bérpolitikájával felelős azért, hogy az alkotómunkát végző szellemi dolgozók keresete más foglalkozási ágak bértarifájához képest igen szegényes. N A Szakszervezetek Központi Tanácsa külön munkacsoportot létesített, melynek feladata, hogy megvizsgálja az értelmiség helyzetének egész problématikáját az FSZM és az egész társadalom vonatkozásában, és javaslatot dolgozon ki az aránytalanságok fokozatos felszámolására. E csoport munkája egyszersmind része a VII. szakszervezeti kongresszusra való felkészülésnek. De már ma hozzáláthatna valamennyi szakszervezeti szerv az üzemi bizottságoktól a járási szakszervezeti tanácsokon keresztül a Szakszervezetek Központi Tanácsáig a január előtti sérelmek jóvátételéhez, az igazságtalanságok kiküszöböléséhez. E szerveknek minden szinten együtt kellene működniük a gazdasági szervekkel, megfelelő teret biztosítva az értelmiség alkotómunkájához, s ha kell, megteremteni a jogi biztosítékait a kockázattal járó alkotói tevékenységnek, gondoskodni róla, hogy nemcsak a központokban, hanem a kisebb helyeken és a gazdaságilag szegényebb vidékeken is legalább a minimális feltételek és lehetőségek meglegyenek az alkotómunkához. És következetesen oda kell hatniuk, hogy mindenütt, valamennyi munkahelyen késedelem nélkül lássanak hozzá az alkotó értelmiség szociális kérdéseinek megoldásához. FRANTIŠEK RAVEN Á szabad szombatok és a vasút problémái 3400 DOLGOZÓ HIÁNYZIK A rozsnyói járásnak is megvannak a sajátos problémái. Ipari járásként tartják nyilván, de ugyanakkor a járás egy részében gondot okoz a foglalkoztatás. A JNB Igyekszik a bajokat erejéhez mérten orvosolni, de a felsőbb szervek segítsége nélkül nem valósíthatják meg azokat az elgondolásokat, amelyeket akcióprogramjukba foglaltak. Az említett problémákkal kapcsolatban Dávid Ferenc elvtársnak tettünk tel néhány kérdést. — Az augusztusi események befolyásolták-e a korábban kidolgozott akcióprogramot? — Nem. Számunkra most is az szabja meg a feladatokat, sőt azon fáradozunk, hogy a dolgozók ezt részleteiben ís megismerjék. Céljaink igazán figyelemre méltók. A „Z" akció keretében például évente 3—4 községben épül vízvezeték és igy elérjük majd, hogy 1970-ig a járás lakosainak hetven százalékát vízvezetéki ivóvízzel láthatjuk el. Szintén célul tűztük ki, hogy a fent említett Ideig minden községben legyen művelődési otthon, illetve a szórakozásra és művelődésre alkalmas helyiséig A közeljövőben négy hasonló jellegű épületet adunk át rendeltetésének, egyiknek pedig éppen most fejezik be az építését. Ezek után csupán egy község marad művelődési otthon nélkül, de 1970Ig remélhetőleg ott ls felépül. Mintegy 400 000 koronát fordítunk a kisebb beruházásokat Igénylő sportpályák építésére, s rövidesen nem lesz járásunkban egyetlen egy központi fekvésű község, ahol ne lenne majd sportpálya. — Mint az ország más járásaiban, nálunk is gondot okoz a lakáskérdés, valamint az építőanyag hiánya. Ezért akcióprogramunkban nem feledkeztünk meg a helyi nyersanyagok kihasználásáról sem. Idén a nemzeti bizottság két téglagyárat és egy kőbányát helyezett üzembe. A rozsnyói mintegy 50 ezer, a krasznahorka—hosszúréti pedig 30 000 téglát égetett ki. Jövőre Stitníken és Jolsván kezdik el a téglagyártást. Számításaink szerint évi 200 000 téglát fogunk az egyéni építkezőknek juttatni, hogy ezzel is segítsünk enyhíteni a lakásgondokon. — Munkájuk során milyen nehézségekkel találják szembe magukat? — Első helyen említeném meg az alsósajói vasércbányát, ahol mintegy 1200 ember dolgozik. A mai napig nincs tisztázva, felújítják-e a bányát vagy nem. ígéretet kapunk bőven, de ügy gondolom, hogy a felsőbb szervek végre már határozottan és véglegesen állást foglalhatnának. Ez az ügy szorosan összefügg a foglalkoztatottsággal, ami úgyis sok nehézséget okoz, annak ellenére, hogy részleges eredményeket már e téren is elértünk. Pelsőcön például bővítik a zománcgyárat, ahol 350 munkás dolgozhat majd. Dobšinán pedig 250 embert foglalkoztató üzem épül. Rozsnyó és környéke e nagy bajának orvosolására azonban jelenleg még nincs kilátás. Komplikálja a helyzetet az, hogy a környező vasércbányák dolgozóinak számát csökkentik, jóllehet e bányákon kívül nincs a közelben egyetlen Ipari üzem sem. Körülbelül 2500 •—3000 embernek kellene munkalehetőséget biztosítani. Több csehországi üzemmel tárgyaltunk, de megfelelő épület hiányában nem tudtunk egyezségre jutni. Beruházás engedélyezése nélkül e kérdést nem tudjuk megoldani. — Az önök járása bővelkedik a szép kirándulóhe lyekben. Mit tesznek az idegenforgalom fellendítése érdekében? — Ott kezdeném, hogy járásunk területén van a domicai és a gombaszögi cseppkőbarlang, a dobsinai jégbarlang, a krasznahorkai vár és a múzeumként ismert betléri kastély. A barlangok „gazdái" a múltban gyakran váltakoztak, és fejlődés csak azóta észlelhető, amióta ezek a kincsek a kerületi múzeumhoz tartoznak. Az idegenforgalom fellendítése céljából a betléri HNB 70 személy befogadására alkalmas víkendházakat állított fel. Annak ellenére, hogy az idei turistaidény idejekorán befejeződött, mintegy 20 000 korona tiszta jövedelemmel számolnak. Hasonló elgondolás mellett döntöttek a krasznahorkaiak ls. Ezek az eredmények azonban nem segítenek ki bennünket a kátyúból. Kevés a vendéglátó üzem, még kevesebb a szálloda. Húsz év óta csak most épül majd szálloda Dobslnán. Véleményem szerint az SZNT mellett működő idegenforgalmi bizottság foglalkozhatna járásunk problémáival, annál is inkább, mivel önkéntes barlangkutatóink egyre több barlangot tárnak fel, amelyek közül kettő megnyitására 1970-ben kerül sor. Egyszóval: saját erőnkből képtelenek vagyunk még vonzóbbá tenni járásunkat. — Ez Idén kellett volna megtartani a képviselőválasztásokat. Az elhalasztás hogyan hat a nemzeti bizottságok munkájára? — Az év elején teljes erőnkből a választások előkészítésén fáradoztunk, ebben az Időben a HNB-k még aktívan tevékenykedtek. Aztán jött az újabb ren delet, hogy a választásokat ősszel tartjuk meg. Ezek után azoknál a képviselőknél, akiknek a jelölésével nem számol tak, visszaesést lehetett észlelni. A HNB tagjai mindent elkövettek, hogy a nemzeti bizottságok munkáját újből aktivizálják, de igyekezetük nem járt teljes sikerrel. A plénum ülésein való részvétel 70—75 százalék között mozog. A tanácsok és a fizetett apparátus munkája kielégítő. — Milyen feladatokat tűztek kl a legközelebbi Időszakra? — Elsősorban is az akcióprogram teljesítését. Munkánkban a CSKP KB novemberi határozatából indulunk ki. A közeli napokban a képviselőkkel körzeti aktlvaüléseket tartottunk, amelyeken a határozatból a nemzeti bizottságokra háruló feladatokkal foglalkozunk majd. Azok teljesítésére minden segítséget megadunk a helyi nemzeti bizottságoknak. Egyszóval: minden erőnket latba vetve a lehető legipbban akarjuk a ránk hárulf feladatokat teljesíteni. Ebben az igyekezetünkben azonban számítunk járásunk lakosainak segítségére is. nemeth jános A szabad szombatok bevezetése a vasúton jóval bonyolultabb, mint a többi népgazdasági ágakban. Ez azzal magyarázható, hogy a szállítási folyamat a vasúton állandó, és nem lehet megzavarni. A közlekedés ritmusának bárminemű lassúbbodása szükségszerűen az egész népgazdaságban éreztetné a hatását. Erről már nemegyszer meggyőződhettünk, például a téli kalamitások idején és az augusztusi napokban is. Ennek ellenére a Keleti Vasútvonal Igazgatósága keretében lerövidítették a munkaidőt: ott, ahol három műszakban folyik a munka, heti 40 órára, két műszak esetén 41 és negyed órára, az egy műszakban dolgozóknál pedig 42 órára. Egyelőre azonban még nem élvezheti minden vasutas ezeket az előnyöket. Tekintettel arra, hogy nem tudták feltölteni a dolgozók létszámát — Nem a palack Körülbelül két évvel ezelőtt parázs vita támadt a körül, hogy adjunk vagy ne adjunk a tanulóifjúságnak tízóraira tejet. A tejfogyasztás híveinek tábora — én is ebbe tartozom — arra hivatkozott, hogy a tej rendkívül egészséges és tápláló, és hogy néhány nyugat-európai országban tízóraira a tejet ingyen adják. Nos, a tej egészséges és tápláló voltéhoz még akkor sem fér kétség, ha a nyugat-európai országokban történetesen nem is ismernék. Amilyen nagy port felkavart, olyan hamar el is ült a vihar. Pedig alig akad egy-egy Iskola, ahol a gyerekek habos tejet szürcsölnek napjában legalább egyszer. 3400 dolgozó hiányzik —, a folyamatos üzemmenet biztosítása érdekében egyes helyeken túlórázni kell. Remélik azonban, hogy ezt a problémát rövid időn belül megoldják. A Közlekedésügyi Minisztérium, valamint a Keleti Vasútvonal Igazgatóságának akcióprogramja biztosítja a nagyobb anyagi, szociális és kulturális gondoskodás kezdeményezését, aminek kétségtelenül kedvező hatása lesz az új vasúti dolgozók toborzására. Saját problémáin kívül a vasútnak ma számos olyan további nehézségekkel is meg kell birkóznia, amelyek az üzemekben, a vállalatokban és a hivatalokban bevezetett szabad szombatokkal függnek össze. A legtöbb gondot a személyforgalom okozza. A menetrendet az ipari központokban megváltoztatott munkaidőhöz kellett Igazítani, s ez — egynéhány kivételtől eltehet róla! Vajon hol tört derékba e hasznos kezdeményezés? Kit vádoljunk azért, hogy az ifjú nemzedék egészséges fejlődése érdekében ennyi áldozatra sem vagyunk képesek. Emlékszem a vita legapróbb részleteire. Az orvosok és higiénikusok leszögezték, hogy csakis palackban forgalmazott tejet lehet osztani. A kannában szállított tej egészségügyi szempontbói kifogásolható, és csak forralás után élvezhető, viszont a forralás a legtöbb iskolában megvalósíthatatlan. A palackozáshoz azonban kisebb, két, legfeljebb három decis palackocskákra lenne szükség. A tejfeldolgozó üzem erre kimondta a végszót: ilyen menytekintve — sikerült is. Megoldatlan a helyzet a Senica nad Myjavou—Stará Turá közötti vonalon, ahol a vállalatoknak és az üzemeknek a közlekedéshez kell alkalmazkodniuk, ellenkező esetben ugyanis rövid Időközökben több vonatot kellene indítani egymás után, ami gazdasági szempontból hátrányos lénne. A gyorsvonatl közlekedésben is meg kell még oldani néhány problémát. Különösen a Bratislava—Kassa, Bratislava— Zvolen és Párkány—Prága vonalakon pénteken, vasárnap és hétfőn kell növelni a gyorsvonati forgalmat. Sok gondot okoz a vasútnak a teherforgalom is. A szállítással szembeni igények hétköznapokon fokozódnak, szombaton és vasárnap viszont késik a klés berakodás. Ezt a problémát a vasút úgy igyekszik megoldani, hogy a munkaszüneti napokon növeli a korai berakodásért nyújtott prémiumokat (jóváírást). Ám a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a vállalatok és az üzemek anyagi érdekeltsége ebben a vonatkozásban nem eléggé hatékony, ezért e probléma más megoldási módjait ls keresik. JOZEF BRANCOK nylségben nem érdemes palackozni a tejet. Nem gazdaságos. Igen, Jól olvasták. Az Ifjúság egészségével törődni nem érdemes, nem gazdaságos... Minden csoda három napig tart. A tejvita is. El is feledkeztem volna már róla, ha nincs valami, ami mindig eszembe juttatja. Nyilván a kedves olvasó ís felfigyelt már arra, hogy nincs olyan élelmiszerüzlet, büfé, kocsma, ahol ne díszítenék a polcokat kisebb-nagyobb stílusos palackocskák tömény szesszel töltve. Van, aki gyűjti, van aki issza őket. Féldecisek, declsek, kétdecisek változatos italmárkákkal, s szinte kínálják magukat: Itt vagyunk, kóstolj meg! Különöst Ezeknek a minipaíackocskáknak a megtöltése előnyösebb é6 gazdaságosabb volna?) PALÄGYI LAJOS