Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-08 / 339. szám, Vasárnapi Új Szó

A FILMGYÁRTÁS Beszélgetés ALOIS POLEDŇÁKKAL, a Csehszlovák Film központi igazgatójával es a FÖDERÁCIÓ Köztársaságunk új államjogi elrendezése a filmgyártás szervezeti felépítésében is változásokat hoz. Ennek kapcsán a Kvéty munkatársa a filmgyártás jövőjére vonatkozó elképzelésekről beszélgetést folytatott Alois Poledňákkal, a Csehszlovák Film központi igazgatójával, a Nemzetgyűlés kulturális bizottságának elnökével. • A filmgyártás különválására tulajdonképpen már ez év júniusában sor került, nemde? — Igen. A szlovák filmgyártás bratislavai vezetősége ugyanolyan jogkört kapott, mint amilyennel ez ideig csak a Prágai Központi Igazgatóság rendelkezett. Tekintve, hogy még nem alakultak meg a cseh nemzeti szervek, s a filmvállalatok pénzellátása a régi rendszer alapján történik, minden kérdésről ennek megfelelően, egységesen döntünk, a szlovák filmgyártás vezetőségével megállapodva. A közeljövőben jóváhagyják a cseh és szlovák nemzeti filmgyártás alapszabályzatát, mely pontosan rögzíti azok jogait, s meghatározza a nemzeti, illetve az országos szervekkel való kapcsolataikat. Ezenkívül — s ezt szeretném külön 'hangsúlyozni — készülőben van a filmgyártásról szóló törvény is, mely kifejezésre juttatja a filmnek a társadalmi életben betöltött szerepét, az államnak a filmgyártáshoz való viszonyát és tükrözi majd társadalmunk részéről a filmművészet fejlődése iránt megnyilvánuló érdeklődést is. Ezt a törvényt rendkívül fontosnak tartom, mert a film államosításáról szóló 1945. évi dekrétumon kívül egyetlen törvényes normával sem rendelkezünk a filmgyártás terén. E Köztársaságunkban tehát kettéválik a filmgyártás, vagy talán két teljesen önálló filmvállalat, szervezet jön létre? — Az egyenjogúság szellemében két nemzeti filmművészet jön létre. A tényleges önállóság szervezeti kereteinek kialakulása 1969. január elsejétől várható. Bár a két nemzeti filmgyártás önálló lesz, esetenként, ha azt mindkét fél érdeke megkívánja, igyekszünk majd együttműködni. El Ez ideig a ' filmgyártás is az állami költségvetésre szorítkozott. A föderatív elrendezés milyen változást hoz e téren? — Mindkét filmgyártás közvetlenül a nemzeti kormány hatáskörébe fog tartozni. Pénzügyi terveik részét képezik majd az illetékes nemzeti szervek költségvetésének. ' • Hogyan képzeli el a cseh és szlovák filmgyártás alkotóterveinek összehangolását? — Véleményem szerint a kulturális hagyományokon és a nemzeti fejlődés sajátosságain alapuló két filmgyártás önállósulása nem akadályozhatja a dramaturgiai elképzelések megvitatását, illetve az elért eredmények kölcsönös elbírálását. Ügy vélem, a pontosan meghatározott szervezési eljárások mellett e téren jelentős szerepet tölthet be a két nemzeti művészi szövetség: a cseh, illetve a szlovák film- és televíziós művészek szövetségének közös bizott0 Bizonyára a jövőben is két filmhíradó készül majd ... — Igen, továbbra Is két filmhíradóval számolunk, s azok állandó cseréjével szeretnénk elérni, hogy a nézők köztársaságunk egész területén mindkét filmhíradót megtekinthessék. G] A cseh, illetve a szlovák filmforgalmazás terén várható valamilyen együttműködés? — A területi alapon létrehozandó két önálló filmforgalmazó szervezet nem nélkülözheti a szoros együttműködést. A cseh országrészekhez hasonlóan Szlovákiában ls arra kell törekedniük, hogy a két nemzet filmjeinek bemutatását szorgalmazzák. Végeredményben ezt a szempontot figyelembe véve készül a filmgyártásról szóló törvény ls, mély a hazai filmeket előnyben kívánja részesíteni. Külföldi filmek vásárlása is csak a két nemzeti filmforgalmazó vállalat kölcsönös megegyezése alapján eszközölhető. • Ez azt jelenti, hogy külföldi filmek vásárlása során a nemzett filmforgalmazó vállalatok kölcsönösen meghiúsíthatják egymás terveit? — Igen. Hasonló jellegű visszás helyzetekben a két nemzeti filmgyártás közös igazgatói tanácsa tölti majd be a békéltető bíróság szerepét. Remélem, erre ritkán lesz szükség. • Értesülésünk szerint a cseh filmgyártás önálló külkereskedelmi vállalattal is rendelkezik majd. Ezt talán úgy kell értelmeznünk, hogy csak a cseh filmgyártás, illetve a csehországi mozik érdekeit fogja szolgálni? — Nem. Közös ügynökség lesz, mely a hazai filmgyártás és a külföldi filmforgalmazó vállalatok, valamint a hazai forgalmazó vállalatok és a külföldi filmvásárlók közötti kapcsolatok lebonyolításával összefüggő feladatokat látja el. E vállalat élére az összes érdekelt cseh és szlovák gazdasági szervezet képviselőiből álló igazgatói tanács kerül. • Nem kell tartanunk attól, hogy e vállalat előnyben részesíti majd egyik vagy másik nemzett filmgyártás érdekeit? — Ennek veszélye állandóan fennáll. Az igazgatói tanácsnak rendszeres áttekintéssel kell rendelkeznie arról, vajon a külkereskedelmi dolgozók megtesznek-e mindent a két nemzeti filmgyártás termékeinek sikere érdekében. Az igazgatói tanács ezért rendszeresen felül vizsgálja a külföldi partnerekkel való kapcsolatokat, értékelni fogja az egyes ajánlatokat. S ha úgy látja, hogy a két filmgyártás számára előnyös lenne önálló külföldi kereskedelmi hálózat létesítése, ezt nyilván nem mulasztja el. • Hogyan oldják meg hazánk részvételét a nemzetközi filmfesztiválokon? — A nemzetközi filmfesztiválokon és seregszemléken való részvétel ügyvitele továbbra is közös irányítás alatt marad, s közösen irányítják majd a nem kimondottan üzleti jellegű kapcsolatokat is. A két nemzeti filmgyártás vezetősége paritásos alapon döntés jogával felruházott bizottságot hoz létre. EJ Ez azt jelenti, hogy külföldön minden filmünket csehszlovák filmként tartják majd számon? — Igen. Véleményem szerint Csehszlovákiát külföldön az egész ország filmképviseleteként kellene nyilvántartani. Ez természetesen nem zárná ki a nemzeti akciók lehetőségét, mint pl. a szlovák kinematográfia és a külföldi honfitársi szervezetek közti kapcsolatot. • Az eddigi prágai központi igazgatóság jogkörébe tartozott az árképzés is. Kire hárul a jövőben ez a feladat? — Minden közös érdekű és országcs jelentőségű pénzügyi kérdésben egységesen fogunk eljárni. A filmszínházak belépődíjával kapcsolatban az az elképzelésünk, hogy szabad árképzés esetén, azaz, ha a belépődíjakat a mozik jellege, ellátottsága, a műsorok színvonala és egyéb körülmények alapján határozzák meg, akkor a két nemzeti filmgyártás vezetőségére csupán az árpolitika ellenőrzése és állandó elemzése marad. • A két nemzeti filmgyártás igazgatói milyen szervnek lesznek alárendelve? — Szó van egy közös bizottság létrehozásáról, mely kimondottan szerv, nem pedig intézmény lenne. Ez a bizottság az egyes művészeti és szakszervezeti szövetségek, valamint vállalatok érdekeit képviselné. Kizárólag a legalapvetőbb kérdésekkel foglalkozna, s csak abban az esetben, ha ezt valamelyik nemzeti filmgyártó vállalat kérelmezné. • Mi lesz a Karlovy Vary-l nemzetközi filmfesztivál sorsa? — Ha a filmszemlét egyáltalán megrendezik, az esetben természetesen nem nemzeti keretek között, lianem országos jelleggel. Jelenleg azonban, még csak a legalapvetőbb elképzelésekről folyik a vita, így erről nem nyilatkozhatom érdemlegesen. Amennyiben a fesztivált mégis megrendeznék, ebből mindkét nemzett filmgyártás kiveszi a részét. • Milyenek a tervek a filmgyártás fejlesztését illetően? — A két nemzeti filmgyártás kereteit mindenekelőtt a rendelkezésre álló források, továbbá a pénzgazdálkodás új rendszere szabja meg. Ennek ellenére feltételezzük, hogy a barrandovi filmstúdióban növekvő beruházások eszközlésére kerül sor, ugyanis a jövőben e stúdió lesz a cseh filmgyártás központja. A filmgyártás növelését csak olyan pénzügyi szabályok bevezetése teszi lehetővé, melyek bizonyos vállalkozó szellemet kívánnak meg. Pl. a hitellehetőségek fokozottabb kihasználását, azonban csak olyan feltételek mellett, ha kellő biztosíték van arra, hogy a hazai, illetve külföldi forgalmazásból befolyó jövedelem megtérül. • Érinti-e valamilyen formában a cenzúráról szóló rendkívüli törvény a filmgyártást? — Teljes mértékben ragaszkodnunk kell a rendkívüli törvény szövegéhez, mely kifejezetten hangsúlyozza a művészi alkotás szabadságának tiszteletben tartását. Ehhez hasonlóan a filmgyártásról készülő új törvényben ls — a filmkészítés egyik feltételeként — szeretnénk rögzíteni, hogy az alkotó a téma kiválasztást és a művészi feldolgozást illetően teljes szabadsággal rendelkezik. Az említett rendkívüli törvény természetesen a film-publicisztikára is vonatkozik, nézetem szerint azonban csak a filmhíradókra. A cseh és a szlovák filmek »l. fesztiválja az ún. Finále 1963 a közelmúltban zajlott le Plzeňben. Az 1960-67-es években hazánkban készült 287 játékfilm közül választották ki a bemutatásra kerülő legjobb 16 filmet. A bíráló bizottság társadalmi, esztétikai szempontok figyelembe vételével éiiékelte az egyes alkotásokat. A zsűri a Finále díját egyhangúlag az 1964-ben készült Mindennap bátorság cimű filmnek ítélte ocla. Jóllehet ez az alkotás nem büszkélkedhet nemzetközi díjakkal és kitüntetésekkel, de éppen őszinte társadalmi kritikájával és nyíltságával érdemelte ki ežt a váratlan sikert. A Finále 1968 díján és az ezzel járó 100 000 korona pénzjutalmon EvcSd Schorm rendező (50 000 kotona), Antonín Máša forgatókönyvíró (30 000 kotsna) és Ján Čurik kameraman (20 000 korona) osztozik. A felvételen: az Evald Schorm rendezte Mindennapi bátorság című díjnyertes film két főszereplője - Jana Brejchová és Jan Káčer.