Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-08 / 339. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN VASÁRNAP 1968. december 8. A NAP kel: 7.18, nyugszik: 15.53 órakor. A HOLD kel: 18.34, nyugszik: 10.32 óra­kor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük MARIA — MARINA nevű kedves olvasóinkat • 1838-ban halt meg IVAN GUNDULICS, a 17. sz. leg­nagyobb horvát költőbe (szül.: 1588) • 1938-ban halt meg ASZLÁNYI KA­ROLY író, a hnmoros, szó­rakoztató Irodalom egyik képviselője (szül.: 1908) • 1943-ban halt meg ADOLF PETRIČEK festő 6s grafikus (szül.: 1883). Rlszner Károly galántal olvasónk nemrégi levelében Joggal szemünkre vetette a fordításokban előforduló pongyolaságokat, sőt értel­metlenségeket. Nem vagyok sem író, sem nyelvész, — Írja olvasónk, — de a hi­bák bosszantanak, mert egyáltalán nem mindegy, hogy csempézett, vagy csempészett fürdő­szobáról írnak. Az utóbbi Időben mintha el­szaporodott volna a sajtóhibák száma a lapban — figyelmez­tetnek olvasóink. Sajnos, ez Igaz, pedig nem mindegy, hogy valami végleges vagy végle­tes, egységes vagy egészséges, új tévé vagy új t e v e. De sorolhat­nánk tovább a humoros, bősz­szántó vagy éppen értelmetlen hibákat. Ez úton is olvasóink elnézését kérjük és Ígérjük, hogy a legrövidebb Időn belül igyekszünk a minimumra csök­kenteni a hibákat. A szerkesz­tőségben megszigorítjuk az el­lenőrzést, és megpróbáljuk el­érni azt, hogy a nyomdal kor­rektúra alaposabb legyen. A tapasztalataink szerint a saj­tóhibák többsége a hibás sze­désből és a felületes korrektá­rából származik. Igaz ugyan az is, hogy a gyors munka miatt néha a kéziratok sem tö­kéletesek, és elég kellemetlen hibák származnak ebből is. Cj­ságlrók és nyomdászok gyak­ran azzal a régi mondással nyugtatják magukat, hogy mió­ta újság van, sajtóhiba ls lé­tezik, és ez így lesz továbbra Is. Nem akarunk vitába szállni ezzel a megállapítással, azon­ban az olvasók többsége elvár­ja a szerkesztőségtől és a nyomdától, hogy a hibák szá­ma a lehető legkevesebb le­gyen. A Vasárnapi 0f Szó kéz­iratait napokkal a megjelenés előtt adjuk le, mégis sok ben­ne a hiba. Ez pedig vélemé­nyünk szerint a nyomda és a szerkesztőség közös erőfeszí­tésével erősen csökkenthető. Olvasóinknak köszönjük az észrevételeket és valóban jo­gos bírálatukat, és kérjük, hogy a jövőben Is kisérjék fi­gyelemmel lapunkat és Írják meg, ha valami bántó hibára bukkannak. ígérjük, hogy a következő számok olvasása közben sokkal kevesebb lesz a bosszúság. Szeretnénk, ha a következő Vasárnapi Gj Szöban, amely lapunk 20. évfordulóján jele­nik meg, olvasóink már na­gyítóval sem találnának hibákat. Az ünnepi szám jelentős része már a nyomdában van, és munkatársaink többsége ere­deti írással szerepel benne. Csak úgy találomra olvasóink figyelmébe ajánljuk a gazdag tartalomból: Olvasóinké a szó (Vélemények, bírálatok, észre­vételek). A „fehér ördög" rab­jai — érdekes írás a kábító szercsempészetről. Portré az új amerikai alelnökről, Ag­newről. Tudomány-e a grafo­lógia? — beszélgetés egy Is­mert cseh grafológussal. Né­hány gondolat az ötéves József Attila Ifjúsági Klubról, Egy nemzeti bizottság elnökének portréja és még sok más ér­dekes eredeti írás gazdagítja a jövő heti évfordulós vasár­napi Oj Szót. SZERKESZTŐSÉG BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Sok a pénz, kevés az áru Közelednek a karácsonyi ünnepek, tetőzés előtt a vásárlási láz grafikonja. Az üzletek előtt kígyózó sorokban állnak a vásárlók, egy-egy korszerűbb, nagyobb választékot ígérő Aruhúz előtt csak • tehergépkocsikból álló modernkori „szekértábor" segítségével tartható fenn • rend. A helyzetet röviden így jellemezhetnénk: A kereslet nagyobb a kínálatnál, a vásárlókészség nagyobb az áru­készletnél. Mondani se kell, hogy ez — különösen, ha egy iparilag fejlettnek nevezett országról van szó — abnormális helyzet. Vajon milyenek a kilátásaink? Vajon a jövőben javul-e a hely set? A párt vezetősége és a kormány milyen koncepciót dolgozott ki • feszültség enyhítésére? Az ÚJ gazdaságirányítási rendszer egyik jellemző vonása, hogy • lakosság jövedelme rendkívül gyorsan emelkedik. A statisztika sze rlnt az 1982 és 1984 közötti három évben az ország lakosságának a bevétele 411 milliárd koronát tett ki. A tervek szerint az 1988— 1970 közötti ugyancsak három évben a lakosság bevétele B22 mii liárd korona lesz. Ezek a számok — természetesen — csak globáli­san fejezik kl a helyzetet, nem mutatnak rá azonban az egyes szo­ciális rétegek bevételeinek alaknlásira. Arra viszont rámutatnak — még ba közben ármódosulások következtek ts be —, hogy egyes árufélék Iránt jelentősen fokozódik a kereslet. Közgazdászaink szá­mára világos, hogy itt elsősorban az ipari termékek (a tartós köz­szükségleti cikkek) Iránt fokozódik majd az érdeklődés. Az 1988—70 közötti időszaknak még csak az első éve van mö­göttünk, de a statisztika már világosan mutatja, hogy a családok a nominálisan megnövekedeti bérükből a „pluszt", a bérnövekedést zömében Ipari cikkekre kívánják költeni. Ez érthető is, hiszen az élelmiszerre kiadott összeg — hacsak a család nem a létminlmu mon aluli összegből él — rendszerint állandó. A közszükségleti ipar — sajnos — a kereslet növekedésének erre •z inváziójára nem készült fel. Nem is készülhetett fel, mert az új gazdaságirányítási rendszer a termelés irányításában, a termelési struktúra módosításában teljes egészében még nem érvényesülhe­tett. Más szóval: az üzemek még nem eléggé rugalmasan reagálnak • piac követelményeire, még nem mindig azt gyártják, amire szük­ség van, hanem azt, amit éveken át — sokszor az eladatlan kész­letek további gyarapítására — gyártottak. Sokan felteszik mostaniban a kérdést: ml a teendő? Vajon nem lenne-e a feszültség enyhítésénél célravezetőbb, ha az állam hatal­mi eszközökkel, adminisztratív úton meggátolná a lakosság jöve­delmének emelkedését. Kétségtelen, ez egyszerűbb megoldás lenne, de ugyanabba a zsák­utcába vezetne, ahová az eztenzív gazdaságfejlesztés előző évei vezettek. Ha a termelővállalatokat továbbra se ösztönöznénk jobb, választékosabb, korszerűbb termékek gyártására, gazdaságunk ezen túl is a stagnálás útján maradna. Gazdasági életünk Irányítói másban látják a kiutat. Elsősorban is abban, bogy a termelővállalatokat rá kell döbbenteni — természe­tesen gazdasági eszközök alkalmazásával, érvényesítésével —, hogy érdemes jobbat, korszerűbbet, keresettebb cikket termelni. A jö­vő évi költségvetési tételek tanulmányozása során ez már nyilván­valóvá válik. A progresszív termékek gyártására való áttérésért a vállalatok adókedvezményt kapnak. A közszükségleti ipar fejlesz­tésére az állam jelentős összegeket Irányzott elő. Reméljük, hogy az Intézkedések hatása csakhamar jelentkezik. Tény, hogy ez bizonyos áremeléssel jár, de reméljük — terveinkben ezzel számolunk —, hogy ez a nominális bérek növekedési üteménél lassúbb lesz. TÓTH MIHÁLY Tapogatózások vagy tárgyalási előkészületek Az utóbbi hetekben a világsajtóban meglehetősen sok talál­gatás látott napvilágot egy szovjet—amerikai csúcsértekezlet lehetőségeiről. A lapok azt írják, hogy McNamara volt ameri­kai hadügyminiszter, a Világbank jelenlegi igazgatója, valamint A. Gora és C. Pell amerikai szenátorok moszkvai látogatásának komoly Jelentősége van, és az ENSZ-közgyűlés általános vi­táján New Yorkban tartózkodó Gromiko külügyminiszter több­szöri találkozója Ruskkal valami „előkészületeket" sejttet, No­ha mindkét fél igyekszik elkerülni annak látszatát, hogy ő kez­deményezi a kölcsönös tárgyalásokat, számos külpolitikai meg­figyelő szinte már biztosra veszi, hogy rövidesen magas szintű szovjet—amerikai eszmecserék kezdődnek. Egyes amerikai hírforrások szerint a távozó Johnson elnök szeretne találkozni Koszigin miniszterelnökkel, még mielőtt átadja h.elyét utódjának. Állítólag ezzel szeretné bebizonyítani, hogy konkrét elképzelései voltak a szovjet-amerikai kapcso­latok megjavítására. Mások viszont úgy gondolják, hogy egy ilyen csúcsértekezletnek már csak Nixonnal lenne értelme, hi­szen január 20-a után már az elnöki székből ő Irányítja az amerikai külpolitikát. Lehetséges, hogy a nemrég lezajlott diplomáciai eszmecserék már egy Koszigin—Nixon találkozót készítettek elő. Az új amerikai elnök a terveiről ugyan még nem nyilatkozott, azonban számos nemzetközi probléma sür­gős megoldást követel, és a két nagyhatalom közötti elhidegü­lés kiküszöbölése Níxonnak csak segítene. Egy csúcsértekezleten valószínűleg megvitatnák a következő kérdéseket: i A párizsi tanácskozások új szakaszával kapcsolatban ki • • alakult vietnami helyzet. Vietnam jövője és az ellensé­geskedések teljes beszüntetésének lehetősége. A támadó és védelmi rakétarendszerek korlátozásának előkészítése, amelyről — mint ismeretes — az előzetes tárgyalásokat a Közép-Európában kialakult helyzet miatt nem kezdték meg. O Az elmérgesedett közel-keleti helyzet rendezése, mielőtt még a két nagyhatalom kezéből ki nem csúszik a tel­jes ellenőrzés, nehogy akaratuk ellenére beleránthassák őket egy újabb konfliktusba. a A két ország kapcsolatai, amely a Newsweek értesülése szerint újra normalizálódnak (a két ország szimfónikus zenekarai kölcsönös turnén vesznek részt, és megvalósul a Moszkva—New York szovjet légijárat.) James Reston az ismert amerikai újságíró a New York Ti­mesben azt írta, hogy az amerikai kormánykörök derűlátóan tekintenek a jövőbe és bíznak abban, hogy Nixonnak sikerül megegyeznie a Szovjetunióval számos fontos kérdésben. Ez kétségtelenül megjavítaná a nemzetközi légkört és elősegítené számos más probléma megoldását. Felvetődik a kérdés, hol tartanák meg a csúcsértekezletet? Ezt elég nehéz lenne megjósolni, de sok hírmagyarázó úgy lát­ja, hogy a jelenlegi helyzetben legalkalmasabb lenne egy sem­leges terület (pl. Bécs). Igaz, hogy Hruscsov látogatását még nem viszonozta amerikai elnök, azt azonban nem tartják va­lószínűnek, hogy Nixon első útja Moszkvába vezetne. SZŰCS BÉLA A Szovfeluniö V. A. Popov művelődésügyi miniszterhelyettes Ibalról a negyedik) vezette küldöttsége és Csehszlovákia kül­döttsége B. Chfíoupek művelődésügyi miniszterhelyettessel az élén (jobbról az első) Prágában kedden megkezdte tanácskozá­sát a két ország 1969. évi kulturális egyezményéről. (Telefoto — CSTK J A dél-morvaországi MiSovice és Jifice községekben decem­ber elsején ünnepelték meg a Jugoszláviában szervezett troc­novi Ján Ziika partizándandár megalakulásának 25. évfordu­lóját. A jiricei ünnepségen J. HuSek, az Antifasiszta Harco­sok Szövetsége Központi Bizottságának elnöke és Franz Les­kovek, a Jugoszláv küldöttség vezetője mondott beszédet. Ké­pünkön az ünnepség részvevői megkoszorúzzák az ez alka­lommal leleplezett emlékmüvet. (Telefoto — CSTK) De Gaulle tábornok november 23-án közölte azokat a pénz­ügyi és politikai intézkedéseket, amelyek segítségével ismét Jellendül majd Franciaország gazdasági élete. Képünkön a párizsi orly repülőtér, ahol zavartalan a forgalom, csupán a repülőtér pénzváltó helyisége volt november 24-én zárva. (ÜPI — CSTK felv.) Nehéz helyzetben Nixon NYAKIG Nyakig a problémákban (Dl* Zeit)

Next

/
Thumbnails
Contents