Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-07 / 338. szám, szombat

örökítse meg fényké­pezőgéppel az idei karácsony legszebb pillanatait a fenyőfa alatt. A szakemberek segítenek a legmegfefelőbb fénykép e­z ô g é p választásában a FOTO-KINO Q zle t e k b e n. i ••••••••••O ••••••••••• A I í I L M E K ••••••••••• ••••••••••• CSEND (svéd) Filmforgalmazásunk ezúttal is hü önmagához; közismert tény ugyanis, hogy a filmvilág legérdekesebb alkotásai több­éves késéssel Jutnak el a cseh­szlovákiai filmszínházakba... Erre néha a közerkölcsre hi­vatkozás, néha a valuta megó­vása megfellebbezhetetlen indí­tóok. S hogy hazánkban a közel­múltban e téren történt egy és más, bizonyítja az is, hogy Ingmar Bergman Csend című filmjét a filmforgalmazás! vál­lalat következetes habozás után nálunk ls vetítésre enge­délyezte. A Csend — erotikái problé­mákat is érintő tematikája el­lenőre — Bergman egyik leghí­resebb és tegyük hozzá, legna­gyobb filmalkotása. Ez a szikár és kiegyensúlyozott külsejű lel­készcsaládból származó művész sokoldalú tevékenységet fejt kl. Rendszeresen foglalkozik szín­házi rendezésekkel, irodalom­mal — de hírnevét a filmnek köszönheti. A szorgalmas mo­zilátogatók nálunk is emlékez­hetnek jelentős filmjeinek vala­melyikére. Különös hangulatú és félelmetesen lebilincselő filmjei — mint a „Hetedik pe­csét", az „Egy nyári éj moso­lya", az „Erdei szamócák", vagy az „Egy nyár Móniká­val" — a filmbarátok jelentős rétegét vonzották. És azok, Tkik ezeken a filmeken keresz­tül megszerették Bergman Momvalóságát, a Csend megte­Untése után sem hagyják el salódottan a nézőteret. A film története még misz­tikusabb és sejtelmesebb, mint Bergman korábbi filmmeséi. A három filmszereplő valahová utazik — de nem tudjuk hová, megérkezik, és egy szállodában tölt bizonyos időt, nem tudjuk mennyit és azt sem, hogy mi­lyen városban, országban. To­vábbutaznak, nem sejtjük miért és hová... A három főszereplő (két nő és egy fiúgyermek) egymáshoz tartozik, vonzódik és szabadulni akar egymástól. A nők mintha saját magukat keresnék. Saját teljességük görcsös vágyát a film szerzője az életmegnyilvánulások tel­jességén keresztül mutatja meg. És itt az ösztönök játszanak döntő tényezőt. A legerősebb ösztönök: az élnlvágyás és a nemivágy. A belső motorok — leegyszerűsített képletfl — te­vékenysége is pontosan annyi bonyodalmat és szenvedést, eset­leg gyönyörűséget eredményez, mint amit a Csend hősei, vagy akár mi magunk is átélünk. A fiú velünk együtt szemlélője annak a szörnyű szerelmi pár­bajnak, amit a két nőtestvér (?) egymással és egymás ellen vfv. Az egyik a másik után vágyik, de a fiatalabb és szebb szaba­dulni akar az egészséges sze­relembe. (Érdemes lenne fog­lalkozni a színművészekkel is, különösen Ingrid Thultn hibát­lanul megoldott ritka és hálát­lan feladatával.) Bergman bátorsága abban van, hogy a legtermészeteseb­ben és élménnyé fokozva be­szél arról, amit érzünk, de nem mondunk kl, Illetve amit eddig a filmművészet nem mondott ki. Ezek az elsődleges emberi kapcsolatok talán akkor is ér­dekesek lennének, ha a szerző nem helyezné őket abba a va­rázslatos és fájdalmas környe­zetbe, mint a film szállója, a maga több százévesnek ható, aszott képű pincérjével és lakói­val, a törpékkel. Érdekesek len­nének, de nem lennének annyi­ra felfokozottan hitelesek. S ha ehhez még hozzá tesszük, hogy a Csend csak egy filmtrilógia harmadik része (Magyarorszá­gon megjelent könyvalakban), akkor látni fogjuk Bergman tel­jességigényét, ami nem más, mint egy rendkívüli filozófia — szakmai szempontból sok fel­kiáltójellel, viszont bölcseleté­ben, s ezt önmeghatározásban is kimondja — sok kérdőjellel. Ilyen kérdőjel a filmtrilógia csendjének a mottója is- Az is­ten csendje... Az isten csend­jére Bergman szenvedélyesen újra és újra rákérdez Ogy érzem sokat írhatnék ar­ról, mit éreztem és gondoltam a Csend alatt, és után. A lényeg azonban az, hogy egy kevéssel többet tudtam meg arról a négy­betűs szóról, hogy — élni. GÁLÁN CEZA TÉRJÜNK A TÁRGYRA, KEDVES (nyugatnémet) A lázongó ifjúság világa, a Uág lázongó ifjúsága, a lázon­p ifjúság és a világ ... Akár­jogy vesszük, az Ifjúság lázon­gása világjelenség. S a lázon­gás oka nem mindig egy meg­határozott újban Ideált látó ki­kristályosodott tudattartalom, Bőt, többnyire nem, hanem csu­dán a meglévő rossz tagadása valami lehetséges jobb érdeké­len. A civilizáció vívmányai, a ökozódó anyagi jólét lehetővé .eszik, hogy az ember többet foglalkozzék saját értékeivel, élete rendjével erkölcsi-szelle­mi meghasonlottságával vagy tisztaságával, és a rossz taga­dásán túl megpróbálkozzék a )6 meghatározásával, elérésével. A nyugatnémet film új hul­láma e lázongásnak Jobbára még :sak az első stádiumban van. Tagadja az elvtelenséget, az er­kfllcs színlelését és az er­kölcstelenségben való tobzódást egyidőben, undorodik a pénz mindenhatóságától, s a szabad akarat nimbuszát hirdeti. Ugyanakkor ha ez a szabad akarat csak elvileg volna is le­hetséges, nem tud vele mit Vezdenl, mert egyrészt nincs a ,óbbnak számára elfogadható jlmélete, másrészt mert még abban sem hisz, hogy e jobbért !olyó archoz energiája volna. Nem vonatkozik ez az egész nyugatnémet ifjúságra, hanem csak arra a rétegére, amelynek képviselőjét a Térjünk a tárgy­ja, kedves című film főhősében negismerünk. Egy éppen hu­izonöt éves fiatalember lép elénk a vásznon azzal a céllal, hogy lehetőleg minden oldal­ról bemutatkozzék, tehát hogy egy típust ismerhessünk meg benne. Magatartása negáció, de 3nnek formája a teljes közöny, Ss ha csak egy mód van rá, a teljes tétlenség. Ez a fiatalem­ber legszívesebben átaludná az életet, vagy az ébrenlétben is csak álmodna, mert mint vallja, számára az élmények a fantá­ziának csak nyomorúságos he­lyettesítői. A gondolatok embe­re ő, de gondolatai nem tudnak kitörni a nosztalgia bűvköréből, s így tulajdonképpen sem ön­magának, sem társadalmának nincs hasznára. Különben ezt ő maga is tudja, hiszen lelkiis­meretfurdalást érez azért, mert „nem tud dolgozni". A negáció­ból így lesz válság, azért vál­ság, mert a tagadás öncélú, hi­szen csak valami miatt, és nem valamiért jött létre. De vajon egyedül ez a fiatalember ma­rasztalható-e el ezért? A filmet meglepő szerkezeti és képtechnikái Igényességgel a huszonhat éves May Spils ren­dezte, s forgatókönyvét — a főhőst alakító Werner Enkevel, valamint R. Leberechttel és P­Schlieperrel — is ő írta. A fia­tal rendezőnőnek ez az első já­tékfilmje, s mindjárt akkora si­kert aratott vele, hogy nevét nyomban a legjobb nyugatné­met rendezőkével együtt emle­getik. Bizonyos, hogy ez koránt­sem csak a gyengébb nem irán­ti hódolat Jele. Spils reális élet­képet festett filmjében, szépen, ötletesen ábrázolta azt a való­ságot, amelyet koránál és tár­sadalmi helyzeténél fogva két­ségkívül Jől Ismer. S mint a film hőséről, róla is elmondhatjuk: nemcsak az ő hibája, hogy mindössze látlelet az, amit önmagáról és társadalmáról mond. Viszont tagadhatatlanul erény, hogy kimondja. A főbb szerepeket — az emlí­tetten kívül — Uschl Glas, Hen­ry van Lyck, Ratner Basedow, Inge Marschall és Helmut Brasch alakítja a rendezőnő realitásra való törekvésének megfelelően. (szó] ALIAS • A TESLA n. v. (Bratislava, ul. Februárového vífazstva 810) azon­nali belépésre alkalmaz: — 1 karbantartót, géplakatost, fizetés: TKK R 7 — 2 takarítónőt. '— 3 segédmunkást a kazánház­ba. Jelentkezni lehet a személyzeti osz­tályon. ÚF-1255 • A Dél-csehországi Papírgyár Ceské Budéjovlcén új tizemében alkalmaz: — női munkaerőket két műszak­ra. — férfi munkaerőket három mű­szakra. Lakás a munkásszállókban. Cím: Jihočeské papfrny, n. p. Ceské Budölovtce. OF-1021 • A TESLA (Bratislava, Februá­rového vífazstva 610) azonnal al­kalmaz: — dolgozókat (16 évtől), bér a TKK szerint, 2 műszak, 4 szabad szombat, — 1 gépknnőt, bér a TKK szerint. Jelentkezés a személyzeti osztá­lyon 0F-1242 • Felveszünk asztalosokat és bá­dogosokat, érdeklődők Jelentkezze­nek: Komunálne služby mesta Ko­lárova. ŰF-1228 gekért. Tevelekért, esetleg eladom. Rudolf Jámbor, Považany Vieska 237, okr. Trenčín. 0-1262 • Koncertplanínó, barna, eladó 6200 koronáért. Jelige: Világmár­ka. Ú-1269 • Eladó öregebb ház 300 négy­szögöles telekkel, 100 méterre az autóbuszmegállótól. Nová Dedin­ka 69 szám alatt, felige: Megegye­zünk. 0-1273 ISMERKEDÉS ADÁSVÉTEL • Megismerkednék az 0-1220­sza[. „Jelige: Komárommal". 0-1270 • 62 áves dolgozó özvegyember vagyok. Keresek házasság céljá­ból r. kat. 30 év körüli nőt, aki 12 éves kislányomnak jó anyja tudna fenni. Jelige: Házasság azonnal. 01274 • Két érettségizett, barna lány 20/182, 20/183, Jobb lehetőség hiá­nyában szeretne megismerkedni komoly fiatalemberekkel. Jelige: Siess, várlaki 0 1275 • 33/165 komoly, értelmiségi, gyermektelen, elválni akaró asz­szony megismerkedne intelligens, egészséges férfival 40 éves korig. Jelige: Még szeretnék boldog len­ni. 0-1277 • 38/182 falusi lfatalember őszin­tén szeretne megismerkedni hoz­zá illő leánnyal, de csak komo­lyan. Jelige: Nyitra. 0 1278 žés aTapJán állami egyszobás vagy 2 szobás lakással Bratislavában, Érsekújváron, Kassán vagy Léván, Cím a hirdetölrodában. 0-1272 • Jószívű, tiszta, megbízható nagymamát keresek, féléves kislá­nyom mellé. Jelige: Sürgős. 0 1271 • Harmonikát, gitárt Javltunk, zongorákat hangolunk, dobokat áthúzunk, mindent Jótállással, SLUŽBA rokkantszövetkezet, Bra­tislava, Zámočnícka 4. Telefon: 338-23. 0F-744 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS • Planínó eladó 4800 koronáért. Jelige: Petrof. 0-1289 • Révay lexikont és különféle könyveket elcserélek régi bélye­VEGYES • Elcserélném Rozsnyón levő szö­vetkezeti, központi fűtéses, 2 szo­bás lakásomat, esetleg megegye­• Ezúton mondunk őszinte köszönetet mindazon kedves Ismerősnek, akik 1968. decem­ber 4-én Rimaszombatban elkí­sérték utolsó útjára drága ha­lottunkat: a legdrágább férjet, apát, nagyapát és dédapát, Idősebb Dárda Jánost. A gyászoló család. Ajándékozzon karácsonyra könyvet és hanglemezt Széppróza: Kis H. de Balzac: Elveszett Ulfizlók I—II. (VII. rem.) 46,80 Bókay: Bohémek és pillangók (Paccini életre­génye) 45,90 Dold—Mihajlik: Fekete lovagok között 20,70 Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés I—II. 19,35 Ifj. Dumas: A kaméliás hölgy 22,50 Feuchtwanger: A csúnya hercegnő — Simoné (Vil. rem ) 23,40 Holland C.: Nagy pillanatok a nyomozásban 5,— Huszadik századi dekameron I—II. (VII. rem.) 46.80 Jókai: A cigánybáró 10,80 Jókai: Politikai divatok (Helikon) 36,— Jókai: A szerelem bolondjai 19.80 la Mure: Moulin Rouge 49,50 Lelkek a purgatóriumban (Nyolc halhatatlan francia kisregény) (Vil. rem.) 23,40 London |.: Kisregények és elbeszélések I—II. (VII. rem.) 46,80 Rejtő: Csnntbrlgád 22,50 Rejtő: Az előretolt helyőrség 22,05 Rejtő: A Láthatatlan Légió 19.80 Rejtő: Menni vagy meghalni 19,80 Rejtő: A szőke ciklon 18,90 Simenon: Maigret és a lusta betörő 11,70 Simenon: Maigret és a szombati kliens 12,60 IF|ÜSÁGI ES GYERMEKKÖNYVEK: Bogdány: Képes német nyelvkönyv gyerme­keknek 2. 27,90 R. Chitz: Muzsikus Péter Hangszsrországban 18,90 Grimm legszebb meséi 30,60 Kálmán: Sicc Meseországban 24,30 Kertész: Harriet regénye 22,50 Varga: Gőgös Gúnár Gedeon 26,10 Verne: Észak Dél ellen 26,10 Verne: A tizenötéves kapitány 28,80 KALENDÁRIUMOK, ÉVKÖNYVEK: Elet és Tudomány — kalendárium 18,20 Érdekes kalendárium kb. 12,— Füles évkönyv 10,80 Fürge ujjak évkönyve kb. 12,— Kincses kalendárium 10,60 Nők lapja évkönyve 10,80 Népnaptár (Pravda, Bratislava kiadása) 10,— Ojévi Táncalbum 1969. Énekre, zongorára és gitárjelzéssel (A legújabb magyar, valamint angol, olasz, német slágerekkel) 10,80 KISLEMEZEK: SP 361 Még iskolába járok — Nem volt szép tőled, énekel Harangoxó T.—Arad­szky L. 12,— Í SP 389 Mindennap, mikor eljön ax este — Teenager melody, énekel Harangoxó T. 12,— SP 410 Nappalok és éjszakák — Színes gyer­tyák, énekel Ambrus K. 12,— SP 418 Lassan bandukolva — Nem adom én, énekel Sárosi K. 12,-a SP 426 Nyíló vérpiros rózsa — Kerülő ntakon, énekel Koncz Zs. 12,-4 SP 434 Kövek a vízparton — Mirjam, énekel Dobos A. 12,-4 SF 435 Fekete vonat — Nem sírom át, énekel Poór P. 12,— SP 439 Mister Alkohol — Szőke Anni balladá­ja, énekel Koncz Zs. 12,— SP 440 Szomszédasszony, fütyOlök a lányára — De mondd, ml lesz velem ezntán, énekel Aradszky L. 12,— SP 441 A boldogságtól ordítani tudnék — Ró­zsák, illatozzatok, énekel Dobos A — Aradsxky L. 12,— SP 442 Mindenkinek van egy álma — Nincs olyan szerencsém, énekel Harangoxó T. 12,— t SP 457 Ne lépd át a küszöbömet többé — Szívvel, lélekkel, énekel Kovács K.— Kozák G. 12,— SP 463 Sajnálom szegényt, a következőt — Átölelsz még, énekel Koncz Zs.—Zalat­nay S. 12,— SP 484 Hobby a szerelem — Nem nagy dolog, énekel Magay C. 12,—< SP 488 A bánatomat nem mondhatom el — Ha­lálkanyar, énekel Mary Zs.—Dobos A. 12,— SP 501 Nem születtem grófnak — Sárga bér­ház, énekel Aradszky L. 12,— SP 503 Sose fájjon a fejed — Még hazakísér, énekel Harangozó T. 12,—• SP 507 Kislány a zongoránál — Én, aki nála jártam, énekel Koós J. 12.-* SP 518 Így mulat egy beatles magyar úr — Hfiha, énekel Pápay Faragó—Szlgetvá­ry T. 12,— SP 521 Mama — Almaimból ne fizz tréfát, énekel Mary Zs. 12,— SP 526 Egyszer vagy fiatal — Balatoni nyár, énekel Fenyő—Horvát 12,— EP 21375 Karácsonyi dalok: Mennyből az an­gyal — Pásztorok, pásztorok — Csendes éj — Csordapásztorok — A kis Jézus, énekel a budapesti gyermekkar 20, EP 27371 Nemcsak a húszéveseké a világ — Találtam egy virágot — Halló, che­rie — Bacci, énekel Voith Ä.—Bod­rogi Gy. EP 27376 Bell, a részeges kutya — Roppant kényes — Viharvirág — Feltámad­tál, énekel Sztevanovlty Z. EP 20102 Cigánydalok. Csináltattam én egy palotát — Aj, aj. Istenem — Amoda megy egy kis szekér — Hajnallik már — Három deci köménymag stb., énekel Kovács App. 20, 20, 16,­NAGYLEMEZEK: LPX 6537 Részletek Kálmán Imre Csárdáski­rálynő c. operettjéből: Egy a szívem — Emlékszel még — Jaj, cica — Túl az Óperencián — Az asszony össze­tör — Hajmás! P. — stb., énekel Németh M.—Ráthonyi R.—Honthy H. stb. LPX 6542 Legyen a Horváth-kertben Budán — Hétre ma várom a Nemzetinél — Hol van az a nyár — JÖJJ vissza csó­kos ifjú nyár — A szívem tiéd, Bu­dapest stb., énekel Hontby H-—Bi­licsi T.—Németh M.—stb. LPX 7341 Van a Bajza utca sarkán — János legyen — Álmaimban valahol — Vá­ci utcán — A mi ntcánk — Én át­mulatok minden éjszakát, stb. éne­kel Záray M —Feleky K.—Sárosi K. — Bilicsl T. LPX 10085 Népdalok: Ablakomban szép mus­kátli — Bujdosik az árva madár — Megyen már a hajnalcsillag — Hej halászok — Búzával él a vadga­lamb — Fúj, süvölt a Mátra szele, stb., énekel Török E.—Mindszenti Ö.—Vörös S., stb. LPX 10091 Népdalok: Száz szál piros rózsát — Az egri ménes — Ég a kunyhó — Söprlk a pápai utcát — Sárgnl a fa­levél — Arra alá faragnak az ácsok — Tíz pár csókot, stb., énekel Bódy J.—Csongor I.—Utry A., stb. LPX 10100 Népdalok. Kék a szemed — Gyere velem akáclombos falumba — Már minálunk babám — Azt hittem, hogy minden könnyen — Vannak el nem csókolt csókok — Elkerülsz, mert szegény vagyok — Szebben ragyog a két szemed stb., énekel Bojtor I.— Jákó Vera—Zala—Tóth E„ stb. LPX 10101 Népdalok: Kis kntya, nagy kutya — Mért nem szabad szeresselek — Hegedülnek, szépen muzsikálnak — Lányok, lányok a falnba — Sűrű csillag ritkán ragyog az Égen — Be­fútta az ntat a hő — Halljátok, ci­gányok, stb., énekel Kovács App.— Szabó }.—Endrédl M., stb. LPX 10103 Népdalok: Ctgánydalok — Kertem alatt )ár a postás — Mikor mentem Szovátára — Most már elmehetsz — Alacsony ház — Búzát eszik a vad­galamb — Piros volt a paradicsom — Ki táncol a kocsmában — Főzök neked száraz babot, stb., énekel Kovács App.—Madarász G. —Gál G., stb. 36,­44,-i 44, 38,­36,— 36.— 36,— 36,­A könyvek és a hanglemezek megrendelhetők: MAĎARSKÁ KULTORA Praha— 1. Václavské nám. 2. \!t lSflfl XII.

Next

/
Thumbnails
Contents