Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-29 / 357. szám, Vasárnapi Új Szó

Il^iííAmikor négy-öt évvel ezelőtt a nemzetközi filmfórumokon megjelentek a cseh „új hullámhoz" tartozó alkotók első filmjei, a filmvilág igen gyorsan megismerkedett Formán, Chytilová, Schorm, Némec, Juráček, Passer és Menzel nevével — hogy csal- az ismertebbeket említsük. Első filmjeik jelentős szerepet játszottak a „csehszlovák filmcsoda" kialakulásában, amiről az idő tájt egyre több szó esett a film berkeiben. A külföldi szakemberek véleménye szerint éppen e nevekhez fűződnek az utóbbi évek legmutatósabb, legüdébb és legeredetibb csehszlovák filmalkotásai. Felvetődött a kérdés, vajon honnan került a felszínre egyszerre annyi kiváló tehetség, akik közül nem egy bármely külföldi filmgyártás díszére válna. Talán szerencsés véletlen volt ez? Igen is, meg nem is. Véletlen volt az alkotók szempontjából, vagyis hogy éppen arra az időre esett a fiatal feltörekvő erők találkozása. Ezt elősegítette a társadalmi fejlődés, mely — feloldva az előző évek különböző korlátozásalt — tág teret biztosított a művészi alkotásnak, s lehetővé tette az alkotók egyéni, sajátos életszemléletének kifejezésre Juttatását. Ez a tény nagymérvű érvényesülési lehetőséget nyújtott azoknak, akik tehetségükkel rászolgáltak erre. Bizonyos mértékig a véletlennek minősíthető az ls, hogy egyszerre annyi érvényesülésre váró fiatal tehetség Jött össze a filmművészeti főiskolán. Vagy talán nem ls volt ez annyira véletlen: hiszen az „alkalmas pillanatra" váró fiatalból nyilván több volt, mint azokból, akik már befutottak. Az viszont már aligha volt véletlen, hogy a főiskoláról szakmai szempontból tökéletösen felkészülve kerültek ki a fiatal alkotók. Ez minden bizonnyal a főiskola érdeme; s ugyanígy az is, hogy az iskola megtanította őket mindenre, ami a szakmához tartozik, de nem erőszakolt rájuk meghatározott művészi programot, nem kényszerítette őket, hogy bizonyos séma, valamilyen kialakult minta szerint alkossanak, vagy a már kialakultat, kipróbáltat fejleszszék tovább. Ellenkezőleg: a nevelés kimondottan arra irányult, hogy támogassa és fejlessze egyéni hajlamaikat. Nem véletlen, hogy a fiatal és ma már neves alkotók közül nem egy hálával emlékezik Otakar Vávra, a kiváló pedagógus érdemeire. Mert Vávra sajátos rendezői egyéniség, aki sohasem törekedett arra, hogy növendékeiből „Ifjú Vávrákat" faragjon. Átadta nekik tapasztalatait, megtanította őket mindarra, amit tudniuk kell, de mindig arra buzdította és nevelte őket, hogy egyént utakat keressenek. Az sem volt véletlen, hogy a barrandovl stúdió olyan sokrétű lehetőségeket nyújtott a cseh új hullámnak. Ily módon a filmstúdió céltudatos politikát folytatott. Nagy vol a tét — de megértei Amikor a világ lassan tudomásul vette az Ifjú cseh alkotók megjelenését a színen, és „cseh iskoláról" beszéltek, gyakran a különböző áramlatok is szóba kerültek az „új hullámon" belül. A fiatal alkotókat azonban közös vonás jellemezte: a szocializmusban nőttek fel, innen merítették egész élettapasztalatukat. S ez a tapasztalat arra ösztönözte őket, hogy szálljanak szembe minden konvencióval, művészeti és társadalmi téren egyaránt. Harcoljanak a hazugságok és a frázisok ellen mind a művészetben, mind pedig a politikában. Arra kényszerftette őket, hogy vonjanak párhuzamot a szocializmus alapjáról és értelméről az Iskolában tanult eszmények és a gyakorlat közt, amely oly ' sok mindenben eltért ezektől. Ennek ellenére azonban nem voltak szocialistaellenesek, mint ahogy azt egyes elfogult külföldi kritikusok állították, Ilyen Jelzőkkel megbélyegezve alkotásalkat. Ellenkezőleg: a szocializmus nevelte e nemzedéket, mely nem ls akart más lehetőséget választani, csupán az elkerülhetetlennek feltüntetett deformációk ellen tiltakozott, élesen bíráló nézőpontjával az eszmények és az igazi szocializmus összhangjának megteremtését akarta szorgalmasul. Ezenkívül megegyeztek az alkotók filmmel kapcsolatos ismeretei is. Nem véletlenül Járták meg a francia „új hullám" útját, amely megújította a film látásmódját, nem hiába élték meg a clnema verité térhódítását, mely a hamisítatlan valóság közvetlen ábrázolását hangsúlyozta. A szerzett ismereteket azonban nem vették át gépiesen, hanem tehetségüknek és alkotóerejüknek megfelelően továbbfejlesztették és érvényesítették. Volt azonban egyéb közös vonásuk ls: az élmény eredetisége és a gondolatok filmbeli kifejezésének sajátossága. Ugyanis sohasem figyelt volna fel rájuk a világ, ha nem hoztak volna valami egészen újat, olyat, amit helyettük senki más nem tudott volna kimondani. Oj felismeréssel gazdagították a világot: nyíltan feltárták a szocializmusban élő ÚJ hullám Fend képünkön: Oj hullámunk egyfk Uo» JrtmttMbb képviselője, Evőid Schorm n» dezé ezúttal a színész szerepében - kórtér*® Járomit Jiref a Tréfa efmfl filmj'éíxwv Lenti képünkön: Jaroslav Fapousek gips** kollegája mellett nevet A felvétel Mven tfife téri azt a légköri, amelyben Papouiefc fot> gótja humoros bepillantását a Sífte! képző* művének és modelljeik életébe, a Legsiebfc kor dm fi filmben. emberek és a szocialista társadalom problémáit. Rendkívül érzékenyen, fiatalos lendülettel reagáltak a világ eseményeire. Ennek a feladatnak az idősebb nemzedék képviselői maradéktalanul már nem tettek volna eleget. Ez volt fő érveink egyike, amikor külföldön nekünk szegezték a kérdést: mikor merül ki ez az új hullám, mikorra fullad ki, mint az előzőek, mondjuk a francia. Nem félünk attól, hogy kifogy a lélegzete. Elsősorban azért, mert a mi új hullámunk nem egyetlen iskolát képvisel, hanem különböző és egymástól Igen eltérő egyéniségek csoportjából áll. Mert minden közös vonás ellenére vannak művészi egyéniségek, köztük Formán „pongyola életével", Némec, kaffkai stillzáclójával, Menzel megértő, de melankólikusan komédiázó filmvilágával. S éppen ebben fedeztük fel az új hullám erejét: a művészileg igen eltérő impulzusok állandó összjátékában, amely állandó véleménycserét, versengést, konkurrenciát teremt Ez viszont nem játszódhat ügy, mint egy állandóan ismétlődő hanglemez. Gondolom, igazunk volt: az új hullám sikeresen átesett a tűzpróbán, az egyes személyiségek különváltak egymástól. Az alapító generációhoz továbbiak csatlakoztak. S az igazat megvallva, nincs okunk, hogy e kiemelkedő nemzedékért akár napjainkban is aggódjunk. Még akkor sem, ha sikerük láttán a külföld kivetette a „koprodukciós hálót", melyben némelyikük kiváló lehetőséget látott. S tulajdonképpen kl dolgozik közülük napjainkban a barrandovi stúdióban? Formán és Passer pillanatnyilag külföldön tartózkodik, hogy eleget tegyen a külföldi partnerei iránti szerződéses kötelezettségeinek. Azonban Jaroslav Papoušek a Fekete Pétert és az Egy szöszi szerelmeit alkotó csoport egyik tagja rendezőként színre lépett. Papoušek most rendezi első filmjét, a Legszebb kort, melynek története a prágai képzőművészeti főiskola környezetében játszódik, s a forgatókönyv alapján ítélve, a film közös alkotásaik méltó folytatása lesz. Erre utal egyébként nemcsak stílusa, hanem számos „műkedvelő" szerepeltetése ls, amit már Formán korábbi filmjelből ismerünk. Nem színészek, pontosabban, a libereci Naiv Színház „művészei" játsszák a főszerepeket Véra Chytilová A paradicsom fáinak gyümölcsét esszük című filmjében is. A rendezővel operatőrként együttműködik a férj is, Jaroslav Kučera, akinek oroszlánrésze van e generációhoz tartozó néhány rendező sikerében. Szorgalmasan dolgozik Evald Schorm ls, akinek Mindennap bátorság című filmjét az őszi plzeňi Finále 1968 versenyen az utóbbi évek legjobb hazai filmalkotásának minősítették. A közelmúltban fejezte be a Plébános végzete elmű tragikomikus történetét, Brodskýval a főszerepben. A film Josef Skvorecký regénye alapján készült. Hynék Bočan befejezte a 30 éves háború Idejében játszódó Becsület és dicsőség című film forgatását, Rudolf Hrušinskýval a főszerepben. Jaromil Jireš bosszú szünet és az egykor oly sikeres Kiáltás című film után a Tréfával jelentkezik, mely M. Kundéra Ismert regénye alapján készül. Jura] Herz — R. Hruäinský főszereplésével — Fuks Hullaégető című regényét filmesíti meg, mely arról szól, hogyan válik egy kiegyensúlyozott polgár fanatikus nácivá. Jan Schmidt Grln forgatókönyve alapján szovjet együttműködéssel a Lanfierí kolóniát forgatja. Csakhogy az említett „új hullám" mellett újak ls Jelentkeznek. S hogy a „hullámzás" nem szűnik meg, vagy nem pezseg túl, erre ls van Jótállás. Itt van például Bratislavában a fiatal Hanák és Havetta, akik már a dokumentumfilmben bebizonyították tehetségüket. Vagy Prágában Schorm kortársa, Petr Turöek. Arra a kérdésre, vajon az új hullám átcsapott-e a zeniten, vagy teljes erejében van-e, nehéz lenne válaszolni. Am, ha mégis megpróbálkoznánk, az esetben is csak a kérdés második részére válaszolhatunk, mégpedig azt, hogy ez mindenekelőtt a feltételektől függ, melyeket az alkotók számára lehetővé tesznek, Illetve lehetővé kellene tenni, hogy elképzeléseiket és alkotó képességüket a Jövőben is szocialista kultúránk Javára hasznosíthassák és realizálhassák. MIT.O? FIALA