Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-29 / 357. szám, Vasárnapi Új Szó

SÓKSZELÖCE 3560 ember otthona. Főutcája széles, a házak előtt betonjárda nyújtózik jelezve az embereknek a sártengerrel folytatott küzdelmét. A falu vezetőinek nagy gondot okoz az igények és az útjavítás üteme között tátongó űr áthidalása. Az utóbbi két évtizedben megnőttek az igények, változott a lakáskultúra, új utcasorok épültek, a lakóházak kétharmadát javították, újjáépítették. A falu arculatának változása a falusi életforma változásait sejteti. A SZÖVETKEZETBŐL ÉLÜNK Igy mondják az emberek, miközben az élet alakulásáról beszélgetünk. Tamaskovics Károly —akit a tagság bizalma tíz évvel ezelőtt állított a szövetkezet élére —, némileg módosítja a fenti meghatározást" — Abból élünk, amit termelünk. Ezért kell idejében „felderítenünk", mit lehet majd jó pénzért eladni 3—5 év múlva. A napi problémák mellett mind több figyelmet szentelünk a távlatoknak. A szövetkezet irodájában a jövő évi terveket készítik, szerződéseket kötnek, közben szenvedélyesen vitatkoznak a tervezés és az árpolitika kölcsönhatásáról. Minduntalan hallom, hogy nincs egy szilárd pont, „ki tudja, miként alakulhatnak az árak". A „majd meglátjuk" álláspont óvatosságra inti a termelőket, ezt a szerződések tételei jelzik a legérzékenyebben. Még csak elméleti síkon kezdődött meg a mezőgazdaság egyenjogúsítása. Márpedig a szövetkezetesek a gyakorlati Ismereteik alapján ítélik meg az egyenjogúságot. VÁRATLAN GONDOK ESZTENDEJE Felsorolni is sok, hogy mennyi váratlan természeti csapás érte a szövetkezetet. Termőtalajuk jelentős része fekete homok, s tavasszal az erős szelek 10—20 hektárnyi területről ls elsöpörték a gyenge növényzetet. Ezek a viharok közel 2 millió, a szárazság több mint 4 millió korona kárt okozott a közösnek. Az első fél évben csupán 42 mm csapadék hullott, ami kedvezőtlenül befolyásolta a terméshozamokat. Tavaly búzából 40,15, az idén csak 37,2 mázsa hektárhozamot értek el. Árpából 35,25 mázsa termett hektáronként. Ha számítjuk, hogy az ötvenes évek elején búzából 32, árpából 25 mázsás „rekordtermés" volt, akkor az idei szélsőséges időjárás ellenére elért eredményeket egészen jóknak mondhatjuk. Érzékenyen érintette a szövetkezetet, hogy 196 hektár cukorrépájukból 65 hektárt kellett kiszántani, mivel a vihar elsöpörte a gyenge növényzetet. Említettek olyan 30 hektáros táblát is, ahol háromszor vetettek, de egyszer sem kellett fáradniuk a termény betakarításával. A szövetkezet egyik lényeges jövedelmi forrása, a kertészet sem teljesítette a pénzügyi tervét. Szinte tehetetlenek voltak a különféle kártevőkkel szemben, s a kertészek bevétele 700 ezer koronával lett kevesebb a tervezettnél. Az év végi mérleg azt is elárulja, hogy a fűszerpaprikáért — 30 hektáron termeltéik — még a termelési költségek ellenértékét sem kapták meg. Az említettek után igazán nem lepett meg, hogy az elnök a váratlan gondok esztendejének nevezte az 1968-as évet. Szinte minden hónap tartogatott számukra valami „meglepetést". Elvetették 337 hektáron a drága heremagot, de az alávetés nem sikerült. Látták mindezt a szövetkezeti tagok, de a sikertelenség és a természeti csapások ellenére sem csappant a bizakodásuk. Nem lazult a munkaerkölcs, sőt a csüggedés helyett valamiféle, „csak azért is megmutatjuk" elhatározás kezdte formálni a közvéleményt. FELADATUNK A KÜZDELEM — Sok olyan munkát végeztettünk, amiből nem volt hasznunk, éppencsak, hogy foglalkoztattuk az embereket. Vállaltam a kockázatot, hiszen feladatunk a küzdelem, ezért állítottak az élre. Bizony több mint 11,5 millió koronát —, közel két millióval többet a tervezettnél —, kifizettünk munkabér címén. A nagy természeti csapás nem befolyásolta lényegesen a szövetkezeti tagok egyéni Jövedelmét. A vezetők leleményességének egyik bizonyítéka, hogy kölcsön nélkül átvészelték az évet, sőt a tartalékalapra elhelyezett 5 millió koronához sem kellett hozzányúlniuk. Az állattenyésztés a tervezettnél nagyobb jövedelmet biztosított. Előzetes számítások szerint — a nagy károk ellenére —, csak egymillió korona hiányzik a piaci termelés tervének teljesítéséhez. A szövetkezeti tagok átlagkeresete 22 ezer korona körül volt. A szövetkezet vezetői reálisan mérik fel a helyzetet, s úgy irányítják a fejlesztést, hogy a jövőben csökkenjenek az esetleges negatív hatások. Jövedelmüknek 50 százalékát már ma is az állattenyésztésből nyerik. Évi szükségletük 360 vagon abraktakarmány. Kulcskérdésnek tartják a takarmányalap biztosítását. Hétszáz hektáron akarnak termeszteni évelőket. A gazdasági udvaron már épül a gyorsszárító, amelyben majd a zöldtakarmánylisztet készítik. Ehhez a négymillió koronás befektetéshez nagy reményeket fűznek. Számolnak az öntözőrendszer építésének megkezdésével is, hogy az öntözéssel és korszerű betakarítással a lucerna, valamint más zöldtakarmánytermő területek fehérjehozamát a kétszeresére emeljék. A gyorsszárító üzembe helyezése a korszerű gazdálkodás egyik jele, s egyben a gazdasági szilárdságra törekvés jelentős forrása lesz. GONDOK ÉS TÁVLATOK A három legilletékesebb egyénnel, a HNB, az EFSZ és a pártszervezet elnökével beszélgettünk e témáról. Véleményükből csupán néhány megjegyzést és gondolatot ragadok kl. Streba József pártelnök: Gondunk az országos gondokból ered, célunk a központi határozatok megvalósítása. A párthatározatok teljesítése a munkahelyeken dől el, ezért lényeges a megfelelő közvélemény kialakítása. A szövetkezeti tagság véleményét száz párttag befolyásolja. Chrupka József HNB elnök: Falunkban közel ezer cigány él, a péró felszámolását csak, mint távlati tervet tartjuk nyilván. Szükségünk volna új egészségügyi központra és évek óta szorgalmazzuk a vízvezetéket. Már készülnek a tervek, s ezt a munkát két év alatt szeretnénk elvégezni. Tamaskovics Károly szövetkezeti elnök: Gond az emberek téli foglalkoztatása. Keressük a megoldást. Erkölcsi kötelességünk, hogy télen ls munkát biztosítsunk az embereknek. Kísérletezünk egy melléktermelési ággal, ahol a bevétel csak a kiadásokat fedezi. Nem egyszer megtörténik, hogy a különböző munkahelyeken télen csupán azért fizetünk, mert „munkában voltak". Még a bér ellenértékét sem kaptuk meg. Nem szólva arról, hogy a nők jóformán csak idénymunkások. Ezek után bizonyára meglepő, hogy az állattenyésztésben dolgozó 130 személyt nem tudjuk szabadságra engedni mert nincs, aki helyettesítse őket. Az állattenyésztés a még jobb kereset ellenére sem vonzza az embereket. — A fejlődés útja: a vegyszerek használata, a gépesítés tökéletesítése, olcsóbb termelés, korszerűbb gazdálkodás. A mezőgazdászt a tervezésnél nem vezérelhetik az óhajok. Aki nem akar elbukni annak a hétköznapok valóságára kell építenie. Láttam a határt a decemberi napsütésben, mikor már kőkeménnyé merevedett a fekete homok. Ahol két évtizede 8957 kis parcella nyújtózott, ott ma 44 hatalmas tábla terül el. A viharok és sebes szelek ma is úgy repülnek mint a múltban. Az esemény nem változott — repül a fekete homok —, de hatása igen. S ebben a különbségben rejlik a lényeg, amit Kalap Béla bácsi igen érthetően megfogalmazott: az erős fa állja a vihart. CSETÖ JÁNOS STREBA JÓZSEF: Keveset ülök a telefon mellett A párthatározatok sorsa a munkahelyeken dől el. CHRUPKA JÓZSEF: Csak az vállaljon közéleti tisztséget, aki akar és tud is dolgozni. TAMASKOVICS KAROLY A közös érdekében minden kockázatot vállalunk A gyorsszárító, ahol majd a zöldttakarmánylisztet készítik. A falu közepén korszerű étterem és kávéház várja a vendégeket