Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-23 / 354. szám, hétfő

ALEXANDER DUBČEK elvtárs felszólalása az SZLKP KB plenáris ülésén KÖVETKEZETESEN MEGVALÓSÍTJUK JANUÁR ESZMÉIT ÉS FELADATAIT Elvtársak! Komoly feladatokról tanács­kozunk, amelyek összefügge­nek a CSKP KB novemberi és decemberi plénumának határo­zatával, és amelyek meghatá­rozzák gazdaságpolitikánknak és a föderáció alapelvének realizálását. A két plenáris ülés döntései­nek alapvető politikai jelentő­sége az, hogy a feladatok tel­jesítése révén kifejezőbben folytathatjuk az erősen hul­lámzó politikai szint megnyug­tatását. Olyan helyzetet teremt­hetünk, amelyben sikeres lesz a munka és a társadalmi prob­lémák megoldása. E problémá­kat ismernünk kell, keresnünk kell okaikat és megoldásuk módját. A plenáris ülések előkészíté­se során abból indultunk ki, hogy csak egy pozitív program­mal valósíthatjuk meg céltuda­tosan azt, ami a jelen követel­ménye: a szélsőséges jelensé­gek áthidalása, a párt egyesí­tése, nézet- és akcióegységének megszilárdítása és a társadalmi élet minden szakaszára gyako­rolt befolyásának növelése. Ogy gondolom, és ma már számos jelenség is bizonyítja, hogy a helyes úton járunk, de e fela­datok teljesítése, valamint a párt és az egész társadalom te­vékenységének helyes tartalmi irányítása érdekében még sokat kell tennünk. Mindenekelőtt az a helyzet, hogy a párttagok és a társada­lom részéről is még mindig érezhetők a kétségek, tapasz­talhatók a különféle álláspon­tok. Ez azt bizonyítja, hogy a párttagság és a politikailag ak­tív polgárok még mindig tájé­kozódást keresnek, szeretnék világosabban látni pártunk po­litiKáját. Nem térhetünk el a januári politikától Az emberek ismételten felte­szik a kérdést, milyen értelme van munkájuknak, mennyire szilárd biztonságuk, milyenek távlataik. Meggyőződtek arról, hogy helyes úton járunk, és tudni akarják nem történtek-e változások. Az aggodalom kö­zös nevezője a kételkedés, sőt a bizalmatlanság, hogy valóban lehetséges-e és reális-e megtar­tani a január utáni politika alapvető vonásalt, valamint nyí­lik-e lehetőség a felgyülemlett problémák céltudatos megoldá­sára. Ezekre az őszintén feltett kérdésekre és aggodalmakra kötelesek vagyunk újfent türel­mesen, alapvetően és igazságo­san válaszolni. Mindehhez nem elegendők a szavak, hanem fő­képpen tettek kellenek. Ezt akarom külön hangsúlyozni. Munkánkban és eredményeink­ben kifejezésre kell jutnia an­nak a ténynek, hogy egész pár­tunk — mint az ország politi­kai vezető ereje — továbbra is teljes mértékben felelősnek ér­zi magát országunk további fej­lődéséért, polgáraink életfontos­ságú kérdéseinek megoldásáért, és ezeket az érdekeket, Igénye­ket akarjuk teljes mértékben továbbra is szolgálni. Ártanak nekünk az olyan ál­lásfoglalások, amelyek megta­gadják a január utáni politikát. A pártnak nem segítenek azok a hírek és elképzelések, ame­lyek csak tartósítják az ideges­séget és a bizonytalanságot. De nem segítenek az illúziók és az erőfitogtatás sem. Egyesek az­zal vádolják a vezetőséget, hogy megalkuvásra hajlamos és azt a látszatot igyekszenek kelteni, mintha a január utáni fejlődés pozitív eredményeinek megőrzése mellett valami más reális alternatíva is létezne. A novemberi határozat érvé­nyesítése során mutatkozó problémák lényegileg politikai jellegűek. Ezért mindenekelőtt politikai eszközökkel fogjuk megoldani. A döntő azonban az, hogy az egész pártban mi­előbb gyakorlati tettekkel bi­zonyítsuk mindenki előtt, hogy fokozatosan, reálisan és céltu­datosan megvalósítjuk január utáni politikánk döntő tartal­mát úgy, ahogyan azt a hatá­rozat hangsúlyozza. Ez nemcsak a pártnak, mint egésznek, és nemcsak a párt vezetőségének a kötelessége a társadalommal szemben, hanem minden párttagnak is. Január­ban a párt és annak Központi Bizottsága utat nyitott a fel­gyülemlett problémák megoldá­sához. E problémák megoldá­sának programja és vázolt mód­szere ma is alapját képezi a párt alapszervezetei, járási szervezetei, kerületi szervezetei és a Központi Bizottság minden döntésének. A január utáni po­litikát társadalmunk nagy re­ményekkel fogadta. Igy fogad­ták a munkások, a dolgozók, a szövetkezeti parasztok, mögötte áll egész szocialista értelmisé­günk, és nagy reményekkel fo­gadta az ifjúság, amely jogo­san követel politikai elkötele­zettsége számára teret, hogy részt vehessen szocialista tár­sadalmunk közéletében. Ha ettől a politikától eltér­nénk, és nem tartanánk tiszte­letben az alapelveit, ez a párt politikai veszteségét jelentené, amely miatt a társadalom nagy­fokú stagnációja következhetne be. A január utáni társadalmi megmozdulásokban a szocialis­ta orientáció ellenére is szá­mos fogyatékosság, akadály és nehézség mutatkozott. Felütöt­ték fejüket olyan erők is, ame­lyek ezen akartak élősködni. Ezt láttuk és felléptünk elle­nük. A párt a fejlődés bonyolult­sága ellenére ls állandóan kéz­ben tartotta a társadalmi fejlő­dést és világosan szocialista Jellegének szavatolója volt. Nem ismétlődhetnek meg a komplikációkat okozó jelenségek 1968. XII. 23. Röviden azt mondhatom, hogy vissza akarunk és vissza is kell térnünk január feladatainak és eszméinek következetes megva­lósításához, de nem akarjuk, hogy megismétlődjenek azok a Jelenségek, amelyek eltérítettek bennünket ezek megvalósításá­tól, gátolták törekvéseinket és végül súlyos komplikációkhoz vezettek. A jelenlegi helyzet fe­lett ls csak a januári politika lényegének megvalósításával le­hetünk úrrá. A szélsőség — a CSKP KB döntéseitől és lépé­seitől való eltérés — a legna­gyobb veszély, amely a mai helyzetben megsemmisítheti célkitűzéseinket. Ha nem bíráló módon közelít­jük meg azokat a fogyatékossá­gokat, amelyek a CSKP KB lé­péseinek kísérői voltak, és na­gyon ártottak, valamint ha mel­lőzzük annak a szemléletnek a kritikáját, amely egyoldalúan tagadja a január utáni fejlő­dést, akkor az első utat nyít­sadalmat tragédiába sodorhat­ná, ezért mindent el kell kö­vetni a kommunisták egységes fellépése, és a CSKP KB no­vemberi és decemberi plénuma által kijelölt feladatok biztosí­sa érdekében. Ha az említett tendenciák kö­vetkeztében az utóbbi napokban észlelhető fejlődés folytatódik a pozitív kiutat akadályozva, a párt vezetősége a kormánytól, az államtól, a Nemzetgyűléstől, a párttól és a néptől kéri az el­kerülhetetlen intézkedések meg­tételét. Lehet, hogy ezek az in­tézkedések látszólag antide­mokratikusak lesznek, a való­ságban azonban a demokrácia érdekeit szolgálják, és meggá­tolják, hogy köztársaságunkat az anarchizmus, az anarchiz­mus kezdeményezői jóval a ja­nuár előtti időszakba vessék vissza. Ogy gondolom, hogy ez elég világos. Természetesen ez már más politikusokkal történ­ne. Lehet, azt gondolják, hogy ezek túl kemény szavak, de meggyőződésünk, hogy igazak, és ezért kötelességünk mindezt nyíltan megmondani. Elhatározott szándékunk a január utáni politika megvédé­se és megvalósítása; ennek ér­dekében egyesíteni kell erőin­ket. Éppen ezért, ennek érde­kében határoztuk el, hogy meg­gátoljuk mindazokat az irányza­tokat, amelyek veszélyeztetik ezt a politikát, amelyek ellene szegülnek. Meggyőződésem, hogy ebben a párttagok és pol­gárok döntő többsége támogat bennünket. Ezért Ismétlem: nem ismerek más reális kiutat, mint az elő­rehaladást, mint a kommunis­ták egységes tetteit a Központi Bizottság elfogadott határozatai jegyében. Érvényesíteni kell a párt ve­zető szerepét, amely felszámol­ja a szektásságot és arra tö­rekszik, hogy felújítsa az em­berek bizalmát a párt politiká­ja iránt. A párt az emberek nélkül egyetlen komoly társa­dalmi problémát sem képes megoldani. Minden szervezet­ben időszerű, hogy a lenini alapelvek szerint növeljék a kommunisták részvételét a po­litika alakításában és teljesíté­sében, valamint biztosítsák az emberek között végzett aktív politikai munkát. Külön ki kell dolgozni és meg kell valósítani a munkások valódi részvételé­nek növelését a közügyek irá­nyításában. Nagyon gondosan továbbra is a munkásság, a pa­rasztság és az értelmiség egy­ségét gátló tényezők felszámo­lására kell törekedni és gya­korlatilag kell megvalósítani a társadalom fejlődése szempont­jából közös érdekek alapelvét. A kommunisták felelőssége az életszínvonal emelkedéséért A január utáni programból továbbra is következetesen mog kell valósítani — ahogyan azt a határozat is hangsúlyozza — a gazdasági reformot, ügyelni kell az egészséges gazdasági fejlődésre és arra, hogy kielé­gítsük az emberek közvetlen szükségleteit. Előtérbe kell lép­nie az életszínvonal problémái effektívebb megoldásának, ne­vezetesen a személyi szükségle­tek, jutalmazás, lakásépítés, munka- és életkörnyezet kér­dései megoldásának. Nem szük­séges magyarázni, hogy ezen a téren a kommunisták feladata és felelőssége a központban vagy a munkahelyeken osztha­tatlan. Szükségünk van az át­gondolt fejlesztési programra és az ennek megvalósításához szükséges eszközökre. Ezek a gazdasági feladatok és a szlovák nemzeti szervek új helyzete egyrészt utat nyitnak, másrészt azonban e szervekben tevékenykedő kommunisták szá­mára nagy felelősséget is je­lentenek, éspedig a szlovákiai gazdasági- és szociális problé­mák megoldásával kapcsolat­ban. Legfőbb ideje, hogy az egységes csehszlovák gazdaság érdekében kidolgozzák Szlová­kia minden forrása optimális kihasználásának módját. Ugyancsak nagy és igényes feladatok várnak a kommunis­tákra az állami szervekben. Ezek a feladatok közvetlenül érintik polgáraink érdekeit. Ja­nuár utáni politikánk tartós pozitív vonásaként következe­tesen szavatolnunk kell az alapvető polgári szabadságjo­gokat, a szocialista törvényes­ség megtartását és következe­tesen rehabilitálni kell a jog­talanul üldözést szenvedetteket. Minden kommunista sürgető feladata a törvények és normák tiszteletben tartása, éspedig a párt belső életében is. Külön hangsúlyozni szeretném a ha­tározatnak azt a részét, amely kimondja, hogy egyetlen párt­tag sem üldözhető jelenlegi vagy múltbeli nézeteiért, ha nem törvényellenes vagy párt­ellenes tevékenységről van szó. Emellett rá kell mutatni a pártmunka alapelvei megsérté­sére, ha a párttag, a kommu­nista, egy párton kívül álló fó­rumon nem támogatja, hanem igen sok esetben ellenzi a Köz­ponti Bizottság határozatát... Másrészt természetesen ra­gaszkodunk ahhoz az elvhez, hogy nem büntethető, nem ül­dözhető, de még csak nem ls molesztálható az, aki támogat­ta, védelmezte és védelmezi a pártszervek határozatait, állás­pontját, és aki az állam törvé­nyes szervei által kiadott ha­tározatok érvényesítésében ak­tívan részt vett. Ennek az elv­nek a megsértése társadal­munkban súlyos következmé­nyekkel járna, önkényességhez vezetne, a törvényesség és a párt belső demokráciája alap­elveinek megsértését eredmé­nyezhetné, vagyis a demokrá­cia alapjainak megsértését. Ezért külön hangsúlyozom a párt minden tagja, szerve és szervezete számára, hogy lépje­nek fel minden ilyen jelenség ellen. Nevezetesen az állami és hatalmi apparátusban dolgozó kommunistáknak és szerveze­teknek kell ezt az alapelvet nagyon felelősségteljesen betar­tani az illetékes szerv tevé­kenységében. hat olyan tendenciák előtt, amelyek továbbra is bizalmat­lanságot keltenek a meghatáro­zott feladatok iránt, és követ­kezményeikben veszélyeztetik a párt akcióképességét, a másik pedig — miután mellőzi a párt­tagok ős nem párttagok töme­gének nézeteit — elszigetelhet­né a pártot és annak vezetősé­gét a tömegekből és ez belátha­tatlan következményekkel jár­na. Beláthatatlan károkat okoz­nak a pártnak és az egész tár­sadalomnak a CSKP KB novem­beri plénuma döntései ellen irá­nyuló különféle akciók. Olyan akciók, amelyek az adott hely­zetben vagy időben a párt veze­tőségétől, a kormánytól, a Nemzetgyűléstől vagy a köztár­saság elnökétől megoldhatatlan feladatok teljesítését követelik, hogy ezzel diszkreditálják eze­ket a szerveket és vezető kép­viselőket a nyilvánosság előtt. Ez a pártot és az egész tár­A föderáció nagy jelentőségű a szlovák nemzet számára Elvtársak! Jelentős és azt mondhatjuk, történelmi feladat a Cseh Köz­társaság és a Szlovák Köztársa­ság szövetségi és nemzeti szer­veinek kiépítése, amelyet a párt akcióprogramjának szelle­mében kezdünk meg. Az új föderális szervek kiépí­tése tulajdonképpen alapvető átépítés, mégpedig nemcsak szerkezeti szempontbői, hanem a munka tartalmi szempontjá­ból is. Ennek meg kell felelnie az államrendezés politikai és közigazgatási feltételeinek, sőt a gazdasági reform Irányelvei­nek ls. A Szlovák Szocialista Köztársaság szerveinek konkrét, széles körű feladatáról és fej­lesztéséről Husák elvtárs szá­mol be. Igen, elvtársak, megszületett a Szlovák Szocialista Köztársa­ság, és ez számomra rendkí­vüli, sőt ünnepélyes pillanat s mindenkor örömmel gondolok arra, milyen nagy jelentősége van ennek a szlovák nemzet to­vábbi fejlődése szempontjából. A föderáció ünnepélyes ki­kiáltásakor beszéltünk az eljö­vendő mindennapokról. Teljes mértékben tudatosítanunk kell, milyen mélyreható beavatkozás ez az államhatalom és közigaz­gatás életében, milyen áramlást és változásokat vált ez ki a köztársaság mindkét részének irányításában. Az az tény, hogy a helyzet urai lehetünk, bizo­nyítja, hogy a párt valóban ké­pes a társadalmi áramlások élén állni és azt Irányítani. Az elmúlt években — bár nem becsülhetők le a pozitív eredmények — az egyik legér­zékenyebb terület éppen a nem­zetiségi probléma volt. A párt egyes január előtti vezető tag­jainak helytelen viszonya a szlovák problematikához és a nemzetiségi problematikához általában, növelte a feszültsé­get és nem segített azt megol­dani, valamint áthidalni azokat a régi nemzetiségi problémákat, amelyek a társadalmi fejlődés minden szakaszán észlelhetők voltak. Ogy vélem, éppen az a tény, hogy Szlovákiában minden probléma összefonódott a nem­zetiségi problematikával, hoz­zájárult ahhoz, hogy éppen Szlovákia kezdte meg a múlt év végén az adminisztratív, bü­rokratikus módszerek legkon­centráltabb bírálatát. Egy pillanatra sem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy minden tekintetben he­lyesen oldjuk meg a nemzetisé­gi kérdéseket, és igazságosan oldjuk meg a nemzetek helyze­tét. Lenini felfogás szerint, hogy megfeleljen a nemzeti ér­dekeknek, hozzájáruljon állami­ságunk, a csehek, a szlovákok, és a többi nemzetiségek testvé­ri kapcsolatainak, egymás köl­csönös tiszteletben tartásának és együttműködésének megszi­lárdításához Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságunk építése érdekében. Azzal, hogy merí­tünk a nemzeti múltból, elmé­lyítjük a szocialista hazafisá­got, az egészséges nemzeti büszkeséget, de dolgozóink nemzetközi tudatát is. Január előtt és január után is tettekkel és szavakkal ls a nemzetközi kommunista mozga­lom, a szocialista világ része voltunk, részt vettünk a hala­dásért folytatott világméretű küzdelemben. Ezt kifejezésre juttattuk január után a CSKP KB februári plénumán, az ak­cióprogramban és a közelmúlt­ban, a novemberi határozatban. Az a tény, hogy a szocialista közösség, a Varsói Szerződés tagjai vagyunk, hogy szövetség fűz a Szovjetunióhoz, hogy részt veszünk a nemzetközi kommunista mozgalomban, min­denkor vitathatatlanul kifeje­zésre jutott a CSKP KB és a köztársaság politikájában. Ab­ban a tudatban cselekedtünk, hogy a megosztott világban szi­lárd helyünk van a szocialista országok sorában, és külpoliti­kánknak aktívabban és kezde­ményezőbb módon kell szol­gálni a szocializmust és né­peink érdekeit. Köszönet a munkáért, az elkötelezettségért Engedjék meg, hogy végül kifejezzem személyes kívánsá­gomat is. Közelednek a kará­csonyi és az újévi ünnepek, a köztársaság minden részéből számtalan üdvözletet és jókí­vánságot kaptam. Őszintén be­vallom, hogy ezt a bizalmat na­gyon értékelem. Hiszen a ml munkánkban mindig a kölcsö­nös bizalomról van sző. Fel akarom használni ezt az alkal­mat, hogy köszönetet mondjak a párttagoknak és minden pol­gárunknak munkájukért, politi­kai magatartásukért, szocialista elkötelezettségükért, amiről eb­ben az évben tanúságot tettek. Kívánom mindenkinek, hogy az ünnepeket valóban pihenésre fordítsa és szívélyes családi körben töltse el. Ami a jövőt Illeti, bizonyosan mindnyájan azt kívánjuk, hogy a jövő év olyan esztendő le­gyen, amely munkánk révén hozzájárul majd népünk szo­ciális biztonságának és pers­pektíváinak megerősödéséhez, az anyagi és kulturális igények jobb kielégítéséhez, ahhoz, hogy kibővüljön a tér a szocia­lista politikai elkötelezettség számára. Bizonyos vagyok abban, hogy Szlovákia kommunista és dol­gozói továbbra is a köztársaság aktív erőiként támogatják ezt a törekvést. A Husák elvtárs ál­tal vezetett Központi Bizottság és pártvezetőség, a párt kerüle­ti és járási szervei és állami szervei lesznek Szlovákiában azok a szervező erők, amelyek tovább mélyítik Szlovákia fej­lődésének haladó, szocialista jellegét. Kívánjuk közösen, hogy ez a munka termékeny és népünk számára hasznos legyenl

Next

/
Thumbnails
Contents