Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-23 / 354. szám, hétfő

A föderáció jó feltételeket teremt Szlovákia sokoldalú fejlődéséhez (Folytatás az 1. oldalról) sát, egyetért vele és támogat­ja. Pártunk, a párt vezetősége és a tagság tömegei négyhavi munkája után azt mondhatjuk, hogy Szlovákia ma aránylag konszolidált terület. Szeretném ebből az alkalomból hangsú­lyozni, hogy az SZLKP vezető­sége valamennyi fontos kérdés­ben egysfiges, s ez lehetővé te­Gustáv Husák elvtárs beszéde szi a céltudatos politikai mun­kát. Természetesen nem akar­juk azt mondani, hogy mun­kánkban és társadalmunkban nincsenek hibák, fogyatékossá­gok, nincs számos fájós pont. Tudatában vagyunk e fogyaté­kosságoknak és kiküszöbölésük­re törekszünk. Ä nyugtalanító irányzatok Meg kell mondani, hogy álla­munkban a politikai fejlődés a nemzeti területek tekintetében nem egyenletes. Nincs rá idő és hely: megvizsgálni a cseh környezetben és a szlovák kör­nyezetben az ez év januárja és augusztusa utáni politikai fejlődésben észlelhető különb­ségeket. E kérdéseket részben érintettem az SZLKP KB múlt ülésén mondott beszámolóm­ban. Közös államban élünk, s az egyik nemzeti terület irány­zatai, erői kihatnak a másikra is. Az SZLKP KB elnökségének nézetét fejezem kl, amikor azt mondom, hogy pártunkban és társadalmunkban számos áram­lat és irányzat nyugtalanít ben­nünket. Azért nyugtalanít, mert mi is teljes felelősséget érzünk államunk fejlődéséért és sorsá­ért, valamint azért, hogy ezek az áramlatok zavaróan hatnak a nálunk végbemenő konszoli­dációs folyamatra. A jobbolda­li opportunista erők hasonló­képpen, mint a CSKP KB májusi plénuma után, megint arra tö­rekszenek, hogy a CSKP KB no­vemberi plénumának határoza­tát részben elutasítsák, rész­ben megkerüljék, s különféle nyomással kényszerítsék a párt és az állam vezetőségét arra, hogy eltérjen a novemberi ha­tározat sarkalatos elveitől. Ha­sonló módszereket és akciókat alkalmaznak, mint az augusztus előtti jobboldali opportunista csoportok, s ismét kampányo­kat folytatnak a párt tudomá­sa nélkül, ellentétben a pártve­zetőség céljaival, s igy az em­berek között nyugtalanságot, bizonytalanságot, zavart kelte­nek, radikalizálődnak a politi­kai szélsőségesek, és tovább tart a válságos politikai h3ly­zet. Koholt Jelszavakat hangoz­tatnak a „kabinetpolitikáról", a „szabályozott demokráciáról", vagy pedig „az ötvenes évek visszatértével" ijesztgetnek minden alap nélkül. Nyugtala­nít bennünket a fejlődés, mert úgy véljük, hogy ezzel nem szállnak kellőképpen szembe, sőt egyes vezető pártfunkcioná­riusok is egyenesen kezükre játszanak, s az egységnek e hiánya gyengíti a CSKP akciő­képességét, és lehetővé teszi, hogy államunk és nemzeteink ismét kockázatos helyzetbe ke­rüljenek. A nyugati ellenséges propaganda, amely naponta özönével árasztja az irányza­tos, koholt provokációs híreket és tájékoztatásokat Csehszlová­kiáról, elárasztja az emberek tudatát, és ezek terjesztésében számos olyan ember is részt vesz, akik ez év augusztusa után távoztak külföldre. Ogy véljük, hogy a novemberi hatá­rozat szellemében az egész pártban politikai küzdelmet kell vívni a jobboldali opportu­nista erőkkel, amelyek veszé­lyes helyzetbe sodorják nemze­teinket. Megjavítjuk a munkát, megszilárdítjuk a fegyelmet A társadalmunkban folyó po­litikai küzdelem, amelynek so­rán kiutat keresünk a válságos helyzetből, érinti a szocialista táborhoz, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatainkat ls. A CSKP KB novemberi plénumá­nak határozata ebben az irány ban ls pártunk internacionális ta elveinek szempontjából és nemzeteink szempontjából is meghatározta helyzetünket és célkitűzéseinket, kimondva, hogy mai és jövő fejlődésünk ls csupán a szocialista államok­kal való Jó elvtársi és baráti kapcsolatok közepette lehetsé ges. Azokat a meg nem értése­ket, amelyek közöttünk és egyes szocialista országok kö­zött az 1968-as év folyamán ke­letkeztek, mindkét részről tü­relemmel és következetesen le kell küzdeni, s meg kell gyor­sítani az ezen államokhoz fű­ződő Jószomszédi, elvtársi és baráti kapcsolatokat, különö­sen a Szovjetunióval. Az SZLKP e kérdésben is következetesen folytatja pártunk hagyományos irányvonalát, s minden erőfe­szítést megtesz a meg nem ér­tések leküzdésére, annak érde­kében, hogy különösen a szom­szédainkhoz, a Szovjetunióhoz, Lengyelországhoz, Magyaror­szághoz és a többi szocialista államhoz fűződő kapcsolataink normálisak, elvtársiak és bará­tiak legyenek. E bonyolult belpolitikai és nemzetközi helyzetben tudatá­ban vagyunk annak, hogy lé­nyegesen meg kell javítani a párton belül, a tömegszerveze­tekben, az Ifjúság, az értelmi­ség körében, az üzemekben és A föderáció — a szlovák politika új szakara Államunk föderatív elrende­zése folytán, Szlovákia új hely­zete következtében nemcsak politikai, nemzeti realizálódásra nyílik lehetőség, hanem a szlo­vák gazdaság, kultúra és tudo­mány fejlesztésére is. A szlo­vák politika új szakasza nyílik meg, amely hivatott teret biz­tosítani sokoldalú fejlődésének. Oj feltételek között fogjuk épí­teni szocialista társadalmunkat, s annak politikai, gazdasági, kulturális tartalmát a marxi­lenini tanokbői, nemzeti hagyo­mányainkból származtatjuk. Társadalmunkon belül megszi­lárdítjuk a demokratikus ele­meket, az ember és a polgár Jogait, s minden téren hozzájá­rulunk ahhoz, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaság a szlo­vák nemzet boldog hazája, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság szilárd része legyen, s elősegítse Csehszlovákiának mint fejlett, korszerű európai szocialista államnak a felépí­tését. Más alkalmakkal is megmon­dottuk már, hogy államunk fö­deratív elrendezésének semmi esetre sem szabad gyöngítenie közös csehszlovák államunk szilárdságát és egységét, s hogy Szlovákia Kommunista Pártja a Csehszlovákia Kommu­nista Pártja részeként minden erejéből ennek az országos egy­ségnek a megőrzésére fog tö­rekedni. Semmi esetre sem akarjuk Szlovákiát a cseh nemzettől el­szigetelni, hanem ellenkezőleg: minden téren szilárdítani és mélyíteni akarjuk a cseh nem­zethez fűződő kapcsolatainkat. A dolgozók Internacionális test­vériségének marxista gondola­tát elsősorban a cseh és a szlovák nemzet közötti kapcso­latok, valamint az államunk te­rületén élő nemzetiségekhez fűződő kapcsolatok terén akar­juk és kell, hogy érvényesítsük, így értelmezzük Szlovákia rész­vételét a szövetségi szervekben is. A CSKP KB legutóbbi ülésén jóváhagyta a kommunistáknak az új szövetségi kormányba való kínevezését, amely 1969. január 1-én kezdi meg tevé­kenységét. Elbírálás végett az SZLKP KB elé terjesztjük a szö­vetségi kormányban való szlo­vák képviseletet, amint azt a CSKP KB elnöksége javasolta. Ojév után a csehszlovák föde­rációról szóló törvény érteimé­ben az eddigi Nemzetgyűlés át­alakul a nép képviselőházává, s a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek megvá­lasztásával megalakul a nemze­tek képviselőháza. Központi Bi­zottságunk elé terjesztjük a szlovákiai képviselők névsorát, akiket a nemzetek képviselőhá­zába javaslunk. A két képvise­lőházbői választások útján ke­rül ki majd a föderális gyűlés elnöksége. Ebből az alkalomból az SZLKP KB elnöksége nevé­ben fontos kérdést szeretnék elbírálásra felvetni. Arról van szó, hogy a csehszlovák föderá­cióról szóló törvény életbelépte­tésekor a szlovák nemzetnek közvetlenül a legmagasabb ál­lami tisztségekben is legyen képviselője. Ez év folyamán eb­ben az irányban erős nyomás alakult ki Szlovákia párttagsá­gának és párton kívüli lakosai­nak köreiben. Svoboda elvtár­sat, köztársaságunk elnökét teljes mértékben támogatja mind az SZLKP, mind a szlovák nép. A szövetségi kormány el­nökéről a CSKP KB legutóbbi ülésén hoztak döntést. Az SZLKP KB elnöksége az adott körülmények kőzött igazságos-' nak tartja, hogy a nemzeti egyenjogúság elvének érvénye­sítése során a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság szövetségi gyűlésének élén a szlovák nem­zet képviselője álljon, hogy így hazánk három legmagasabb ál­lami tisztsége közül egyet Szlo­vákia képviselője töltsön be. Javasoljuk, hogy az SZLKP KB mai ülésén állást foglaljon e kérdésben. A nemzetiségi kérdés konkrét megoldás különösen a tömegtájékoztatást eszközök terén végzett munkán­kat, hogy a CSKP KB plénumá­nak novemberi határozata el­jusson valamennyi párttag, va­lamennyi lakos tudatába, és hogy a tömegtájékoztatás te­rén dolgozó elvtársak segítsé­gével megbénítsuk az ellensé­ges propagandát, és a jobbolda­li opportunista csoportok tevé­kenységét. Tiszteletben tartva a párton belüli demokrácia el­veit, szilárdítani fogjuk a párt belső fegyelmét, és az alapsza­bályzat értelmében fellépünk azon egyének ellen, akik a párt irányvonalával ellentétes, ön­kényes tevékenységet folytat­nak. A fokozódó politikai konszo­lidáció, a szocialista táboron belüli kapcsolataink fokozatos rendezése lehetővé teszi, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk gazdaságunk problémáinak. Az egész párt és társadalmunk fi­gyelmét a gazdasági kérdések megoldására irányítjuk. Nem titkoljuk nehézségeinket, és hosszú évek óta tartó gazdasá­gi problémáinkat. E pillanat­ban az a fontos, hogy minden­ki rendes gazdaként, saját há­zatáján teremtsen rendet. E napokban lép életbe az ál­lamunk föderatív elrendezésé­ről szóló törvény. Központi Bi­zottságunknak állást kell fog­lalnia ezzel kapcsolatban nié­hány lnstitucionálls és káder­kérdéshez — mondotta beszéde további részében Husák elvtárs, s rövid visszapillantást tett a szlovák politikai élet fejlődésé­re, majd így folytatta: A csehek és a szlovákok kap­csolatainak megoldásával egy­idejűleg a párt hozzáfogott az államunk területén élő nemzeti kisebbségek helyzetének meg­oldásához is. E téren alkot­mánytörvény jelent meg, amely meghatározza nemzetiségi poli­tikánk fő elveit. E demokrati­kus elveket konkretizálni akar­juk a magyar és az ukrán pol­gártársainkhoz fűződő kapcso­latok terén. Azt akartuk, hogy az SZNT törvénye még az újév előtt konkrétabban megoldja e kérdéseket. De ezeket a nem éppen egyszerű problémákat különféle okokból nem sikerült úgy előkészíteni, hogy a mai napig kidolgozhattuk volna a törvényt. E problémákkal to­vábbra is Szlovákia Kommunis­ta Pártjának Központi Bizottsá­az Husák elvtárs a továbbiakban a szlovák kommunisták felelős­ségét hangsúlyozta. Az SZLKP most sokkal fontosabb helyzet­be kerül és sokkal nagyobb fe­lelősség hárul rá a nemzeti szervekben dolgozó kommunis­ták munkájáért, valamint álta­lában e szervek munkájáért és eredményeiért. A szlovák nemzeti szervek létrehozásával kapcsolatban még két gyakorlati kérdést sze­retnék érinteni. A szlovák és a cseh kormány tagjainak Javas­latánál többé-kevésbé az állami igazgatás eddigi struktúrájá­ból és a csehszlovák kormány eddigi reszortjaiból indultunk ki. Sok oldalról Javasolták a kormány más struktúráját. A javaslatokat még nem dolgoz­hattuk ki. Azonban olyan irány­zat is megnyilvánult, hogy egy­forma legyen a cseh és a szlo­vák kormány struktúrája. Java­solták a cseh és a szlovák kor­mány minisztériumainak egyen­lő számát, 18-at, s ezt máris bírálja közvéleményünk. A3 SZLKP KB elnöksége javasolja e minisztériumok számának 18­ról 15-re való csökkentését, mégpedig azzal, hogy az ifjúság és a sport problémáit — ame­lyeknek megoldására a Cseh Szocialista Köztársaság e cél­bői külön létesített minisztériu­mai lesznek illetékesek — elő­ször az új kormány bizottsága bírálja el, s dönt arról, mily módon iktassa az állam gon­doskodását az Ifjúságról és a sportról a kormány hatásköré­be. Javasoljuk továbbá, hogy a közlekedést és a postát egy mi­nisztérium Irányítsa, jóllehet ga, s elsősorban szlovák kor­mányunk és a Szlovák Nemzeti Tanács foglalkozik majd. Ogy véljük, hogy a szlovák kor­mánynak különbizottságot kel­lene létesítenie, amely viszony­lag rövid időn belül megolda­ná a nemzetiségi kisebbségek helyzetének a Szlovák Szocia­lista Köztársaság keretében tör­ténő törvényes rendezését. Fel­tételezzük, hogy e kérdéseknek a magyar és az ukrán polgár­társaink részvételével való megvitatása után erre vonatko­zólag Javaslatot terjesztünk az SZLKP KB ülése elé. A szlovák nemzeti szervek tisztségeinek betöltésére irányuló javaslatok­ban tiszteletben tartjuk nemze­tiségi kisebbségeink képvisele­tét is. tudjuk, hogy főként a posta dolgozói sürgetően követeltek egy külön központi szervet. Hasonlóképpen javasoljuk, hogy az árhivatal ne legyen a kor­mányszervek rendszerének ré­sze. Kis létszámú, kiváló Társadalmunkban sok aggo­dalmat kelt az, hogy ne bur­jánozzék el túlságosan az álla­mi apparátus. Valamennyi poli­tikai és kormányszerv elfogad­ta azt az elvet, hogy ennek az országos méretekben folyó át­építésnek a során nem szabad növelni az állami apparátus ed­digi létszámát. Szlovákiában, ahol az elmúlt évek folyamán a Megbízottak Testületének és egyes reszortoknak megszünte­tése következtében az appará­tus aránytalanul lecsökkent, bi­zonyos növekedéssel kell szá­molni. Javasoljuk a párt Köz­ponti Bizottságának, tegye a jövő szlovák kormányban mű­ködő kommunisták feladatává, hogy szigorúan ragaszkodjanak a kis számú kiváló apparátus elvéhez, s hogy a reszortokban valamennyi szakaszon óvakod­janak az állami apparátus nö­velésétől. Ezzel összefüggésben a Központi Bizottság elé ter­jesztjük elbírálás és döntés vé­gett a kerületi nemzeti bizott­ságok további létezésének kér­dését. Ezek a szervek nagyrészt a direktív irányítás időszakában épültek ki. Most, amikor a gaz­daságban is más elvekre té­rünk át, s különösen amikor létrejön a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya és egyes minisztériumai, célszerűtlenné válik, hogy a szlovák kormány és minisztériumai három kerü­leti nemzeti bizottság útján gyakorolják az államhatalmat és teljesítsék feladataikat. Az 1968-as év folyamán az egész államban elterjedt az az álta­lános nézet, hogy a kerületi nemzeti bizottságok intézménye elévült. A CSKP Központi Bi­zottsága arra az álláspontra helyezkedett, hogy 1969 júniu­sának végéig előkészítsék a nemzeti bizottságok reformját. Az SZLKP Központi Bizottságá­nak elnöksége azt a nézetet vallja, hogy meg kell gyorsíta­nunk a kerületi nemzeti bizott­ságok megszüntetését, hogy egyrészt ne épüljön az új szlo­vák minisztériumok apparátu­sa, másrészt ne maradjon bi­zonytalan a három szlovákiai kerületi nemzeti bizottság dol­gozóinak a sorsa. Ezért java­soljuk, az SZLKP KB döntse el, hogy Szlovákiában a kerületi nemzeti bizottságokat fokozato­san {osztályonként) megszün­tetjük úgy, hogy körülbelül 1969. június 30-ig jogkörüket, valamint dolgozóikat részben a szlovák minisztériumok, rész­ben a Járási nemzeti bizottsá­gok, esetleg — az elkerülhetet­len esetekben — egyes járáson felüli szervek vegyék át. Java­soljuk, hogy az SZLKP Közpon­ti Bizottsága az új szlovák kor­mányban dolgozó kommunisták feladatává tegye e kérdés mi­előbbi megvizsgálását, előkészí­tését, főként a kerületi nem­zeti bizottságok hatáskörének megosztását illetően, s törvény formájában megoldás végett az SZNT elé terjessze. Ugyanakkor javasoljuk a szlovák miniszté­riumok apparátusának kiépíté­sét úgy, hogy a kerületi nem­zeti bizottságok dolgozóit — amennyiben megvan hozzá a képesítésük és érdeklődésük — felvegyék a központi hivata­lokba Az említett problémák, vagy­is alapvető politikai kérdéseink, gazdasági problémáink megol­dása, valamint államunk föde­ratív elveken való átépítése kölcsönösen összefügg egymás­sal, figyelmünk középpontjá­ban áll. E feladatok megoldása folytán egész államunk normá­lis helyzetbe kerül, leküzdi a válságos állapotot, a nyugtalan­ságot, a lakosság aggodalmait, s ugyanakkor megteremti nem­zeteink és államunk anyagi és kulturális felvirágoztatásának alapját. E kérdésekkel pártunk összes tagjának foglalkoznia kell. Kell, hogy a dolgozók e kérdésekre összpontosítsák fi­gyelmüket pártunk évzáró tag­gyűlésein, valamint valamennyi munkahelyen. Az e feladatok teljesítése ér­dekében végzendő munkára szólítjuk fel valamennyi pol­gártársunkat — munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, különösen Ifjúságunkat és min­den becsületes polgárunkat. Alexander Dubček elvtárs bratislavai üzemekbe látogatott A LEGSZEBB KARÁCSONYI AJÁNDÉK (ČSTKj — Alexander Dubček, a CSKP KB első titkára, aki részt vett az SZLKP KB plenáris ülésén, vasárnap ]án Pavlík­nak és Mikuláš Fodornak, az SZLKP városi bizottsága titkárai­nak kíséretében a Kablo üzembe látogatott, ahol a dolgozók leírhatatlan lelkesedéssel fogadták. A délutáni órákban DubCek elvtárs a petržalkai Üvegipari gépgyár dolgozóit látogatta meg. Itt hasonló fogadtatásban volt része. A szívélyles fogadtatás okát Jálius Duša, a gyár egyik mes­tere így fogalmazta meg: „Mindnyájan szeretjük őt, hiszen egy közülünk. DubCek elv­társ látogatása számunkra a legszebb karácsonyi ajándék."

Next

/
Thumbnails
Contents