Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-22 / 353. szám, vasárnap

A mü jobb, mint a természetes? Már félórája vártam a találkán, nem lött. Ujabb félóra elteltével elhatároztam, hogy leszólítom azt a hosszú „copfos

1 hölgyet, akt kissé odább, alighanem szintén hiába várja partnerét. Elhatározásomban bátorított, hogy a hölgy is szemez velem. Odamentem hát hozzá s így szóltam: — Amint látom, maga ts hiába pár', akár csak én. En már akkor se mennék vele, ha megjönne. A nő értetlenül bámult rám. Miért? Később ugyanis kiderült, hogy ő volt az a hölgy, akire vártam. Csak nem ismertem meg, mivel tegnapelőtt (amikor a találkát megbeszéltük), még rövid frizurát viselt, most pedig hosszú haja volt. Derékig érő m ü ha j a. Gondolom, az újabban divatba főtt parókaviselet másokat is hozott már hasonló helyzetbe, hiszen valóban hihetetlennek tűnik, ha valakinek egyik napról a másikra hosszú „copfja" nő. Ráadásul, a hajviselet megváltoztatása olykor egészen megváltoztatja az arcot ts. Sokszor elgondolkoztam a parókaviselet reneszánszának okán, de bevallom, a mai napig sem tudom, miért viselnek a hölgyek hosszú műhajat, ha eredett hajukat levágatták. Igaz, a női logika a férfiak számára sosem volt érthető. Legalábbis a természetes férfiagy képtelen megérteni... Talán egy „m ü a q u" kellene hozzá? ... Kár, hogy ez hamarabb nem jutott eszembe. Akkor karácsonyi ajándéknak meleg alsónemű helyett, inkább ez utóbbit kértem volna... (fülöpj z ifjúság az idén fokozatosan — A

és ez igy is van rendjén — társadalmi-politikai tényezővé vált hazánkban. Elsajátítva a legprogresszfvabb eszméket, nézeteket, segíti a társadalmi haladást, a humánus eszmék, az emberi arculatú szocializmus megvalósítását. Ezek után szinte magától adódik számunkra a kérdés: mennyire részese és egyáltalán részese-e ennek a folyamatnak a csehszlovákiai magyar ifjúság? A válaszadás nem egyszerű s végeredményben ennek a rövid írásnak nem is lehet az a feladata, hogy pontos elemzést adjon erre az összetett kérdésre. Csupán körvonalazva a problémákat próbálok ennek kapcsán néhány gondolatot felvetni. Eddig már többször meggyőződhettünk arról, hogy csehszlovákiai magyar ifjúságunk progresszív nézeteket vall, humánus, internacionalista gondolkodású. És éppán ezeket a tulajdonságait kell a jövőben érvényre juttatnia. Ifjúságunknak eddig nem hallani eléggé a hangját, nem érezni reagálásának sajátos ízét az egyes problémákra. Ezért többnyire passzivitásba esik és a társadalmi mozgás perifériájára sodródik. A csehszlovákiai magyarság húsz éves múlttal rendelkező tömegszervezete — a CSEMADOK — január óta mélyreható változásokon ment át. Minden kétséget kizáróan szükségessé válik úf alapokra helyez•J/Ž&jäí. "i'-gunfc - « IMÁDOK ni a munkáját. A népművelést, népnevelést magasabb szintre kell emelni, és a csehszlovákiai magyarság érdekeiből kiindulva kell megválasztani a népnevelő előadások témáit. Szükséges ezért a magyar értelmiség minden rétegét aktívan bekapcsolni a csehszlovákiai magyar szellemi életbe. Éppen ezen a téren mutatkozik a lehetőség a progresszív ifjúság számára is, hogy műveltségét, tudását, érvényesítse, hogy társadalom-politikai erővé válhasson. A CSEMADOK munkájának magasabb szintre emelése csak friss erők bevonásával, ésszerű kihasználásával képzelhető el. A CSEMADOK megújhodásának folyamatában elengedhetetlenül szerepet kap a progresszív ifjúság. Egyrészt csökkenteni kell a CSEMADOK-ban az elég magas korátlagot, másrészt viszont szükség van friss erőkre, értelmes fiatalokra, akik nem csak a tánccsoportokban, színielőadásokon szerepelnek, hanem politikailag is megfelelő szinten vesznek részt a CSEMADOK munkájában. A CSEMADOK alapszabályzata lehetővé teszi, hogy a fiatalok már 16 éves koruktól a szervezet tagjai lehetnek. A bonyolult társadalmi viszonyok között fokozatosan szükséges, hogy a CSEMADOK ban a felnövekvő új generáció, a szervezet aktív rétegeként és egyénileg is részese legyen társadalmunk és a CSEMADOK ha'adó szettemben való továbbformálásának. Fiataljainknak szük ségük van a tapasztalatszerzésre, hogy a későbbiekben új értékekkel gazdagítva sikeresen folytathassák az előző gcneráció által megkezdett társadalmi, kulturális, pnlitikai tevékenységet az új megnövekedett követelményeknek megfelelő szinten. Az elmondottak alapján valaki azt gondolhatná, hogy ifjúsági tagozat kialakítását szorgalmazzuk a CSEMADOK-ban. Erről szó sincs. A Nemzeti Front alapszabályzata — amelynek a CSEMADOK tagja — világosan kimondja, hogy a Nemzeti Frontban tömörülő szervezetek nem rendelkezhetnek ifjúsági szekcióval, tagozattrL Csupán arról van szó, hogy a fiatalokon keresztül, akik egyénileg a CSEMADOK-ba lépnek, érvényesüljön a nrogresszív szellem. VARGA SÁNDOR, a CSEMADOK KB titkára AZ ÖKO£ AZ ÚKOR1 VILÁG bét csodájáról először az Időszámításunk előtti utolsó században élt Antipatrosz nevű költőnek eplgrainmjából értesülünk. Alig egy év századdal később az ókor nagy természettudósa — Pllnius, szintén emlegeti ezeket a csodákat, de már némi eltéréssel. Időrendben első és második forrásunk nem egészen ugyanarról a hét csodáról beszél. Még tovább bonyolódik a kérdés akkor, ha figyelembe - vesszők a későbbi forrásokat ls. Ezek tudniillik tovább va riálják a hetes számot, úgy, bogy ha na gyon pontosak akarnánk lenni, akkor a hét csoda helyett legföljebb négyről -be szélhetnénk. Arról a négyről, amelyről minden forrásunk megemlékezik. Ha nem vagyunk ennyire szűkkeblűek s összeszá móljuk mindazt, amit a különböző források nét csodaként emlegetnek, akkor valóban jóval többről beszélhetünk. Ezek közt emlegetik Bábel hatalmas falait, amelyeken kényelmesen járhatott a szekér, a római Colosseumot, sőt több ókori író a világcsodák közt említi azt a meg döbbentő ötletet, amely az 1. e. IV. század utolsó harmadában mint a személyi kultusz gigantikus mérvű terve született. A világhódító Nagy Sándor építésze: Deinokratész, akinek tervel szerint később épült az ókor legnagyobb görög városa — az egyiptomi Alexandria, azt javasolta Nagy Sándornak, hogy a Khalkidiké-félsziget majdnem kétezer magas hegyét, a későbbi kolostoráról nevezetessé vált Athosz hegyét, faragják kl Nagy Sándor szobrának. A terv csak azért nem valósult meg, mert Nagy Sándort korai halála megakadályozta abban, hogy végrehajtsa az ötletet. Az alábbiakban — hétről-hótre — ml arról a hét csodáról emlékezünk meg, amelyeket nagyon sok régi írás sorol fel az ókori világ hét csodájaként. O </> z < az A világ hét csodája közül legtöbbet a piramisokat emlegetik. Ezek legalább négyezer évesek, de lehet, hogy régebbiek. Eredetileg ktrálysirok voltak. Legismertebb közülük a Kheopsz piramis. A legtöbb piramis, és éppen a legnagyobbak a Nílustól nyugatra találhatók, s ma sem ismerjük valamennyit, mert olyan sok van, amelyet a Sahara mindent elborító homokja takar. Megállapították, hogy a piramisok építése során az egyiptomiak Igen alapos mértani és csillagászati ismeretei is érvényesültek. Ma csodálattal állunk e monumentális alkotások előtt, amelyeket a régi egyiptomiak pusztán emberi erővel emeltek, és amelyek megépítése a modern technika tökéletes eszközeinek birtokában ls súlyos gondot okozna korunk szakembereinek. IS" S Z < č £ x ti 2 Ojévre ródilt vettem a kisliamcak. Igen formás, tetszetős kis alkalmatosság, méretei szerint ts éppen a fiamnak való. Valahogy illenek egymáshoz; a gyerek nem veszik el a ródli mellett, a ródli nem veszik el a gyerek mellett. Még hét-nyolc éves koromban határoztam el erősen, hogy Ilyen ródilt veszek a fiamnak, ha fel növök, és lesz gyermekem. Ez egy kicsit talán furcsán hangzik, de Így volt. Abban az időben, kora gyermekkoromban, igy télvíz idején, álmaim netovábbja egy kis szánkó volt. Utcabeli pajtásaimnak már mindnek volt, s én ls nagyon szerettem volna egyet. Nem olyan mesebeli világban éltünk akkor, hogy a kívánságokat szinte kl se kellett mondani, máris teljesültek, sőt leginkább akkor se teljesültek, ha heteken át könyörögtünk szüleinknek. Valamirevaló kis szánkót csak a bognármester tnd fab rikálni, arra pedig még álmomban sem mertem gondolni, hogy nekem egy kedvemre való kis szánkót taragtasson édesapám a bognárral. Egyik pajtásomnak az apja deszkából eszkábált olyan tepsi formájú faronülő kis szán kőt, de olyan nekem bizony nem kellett. Szégyeltem volna kihúzni az ntcára. De hát akkor honnan szerezzünk igazi kis szánkót? x Édesanyámnak mentő ötlete támadt: — Öregapádnak van egy szánkója, a havat szokta vele kihordani az udvarból, majd 6n megpróbálom elkérni tőle. És el is kérte. Meg is kapta, ás egy este hazaszállított vele. Apám, mikor meglátta, elkacagta magát: — No, Ham, ebbe akár egy szamarat is befoghatsz, akkora! Valóban, Ijesztően nagy szánkó volt az. Szinte elvesztem mellette. Nem volt épp akkora, mint amilyenek elé lovat lógnak, de gyerekszánkónak se volt mondható, és én, anyám szomorúságára, nem nagyon őrültem neki. — Szánkózni jó lesz — próbált vigasztalni anyám — Nincs ennek semmi baja, fiam, csak egy klMEGLEPETÉS csit nagy Majd hozzánősz, mert neked adta öregapád. No, nekem semmi kdevem nem volt hozzá, s másnap reggel mégis kituszkoltak vele a havas utcára: örüljek én ls a télnek, mint a többi gyerek. Mikor a pajtásak megláttak a nagy szánkóval, gnraltak a neve téltől. Rögtön el is nevezték a szánkómat tanknak. Folyton csipkelődtek, gúnyoltak -a behemót szánkóval, s én mégse rájnk haragudtam meg, hanem a szánkóra. Különösen akkor restellkedtem miatta, amikor kislányok kevered tek közénk, mert hát egy serdülő hét-nyolcéves legényke tekintélyét a lányok szemében igen igen lerontja egy ilyen estit nagy szánkó. Sok keserűséget nyeltem miatta: mikor a kocsi után kötöttük, öten-hatan felkapaszkodtak rá, a madzag nem bírta el a nagy terhet, leszakadt, a pajtások visz tzaszaladtak, én meg bosszankod va toltam utánk a „tankot". Egyszóval nemegyszer és alaposan megalázott engem az a nem rám szabott „kis szánkó". Akkor batárobtam el magamban, hogy ha egyszer felnövök, es fiam lesz, olyan szánákót veszek neki, bogy öröme leljék benne, és ne kelljen miatta szégyenkeznie. S most újévre vettem a kisfiam nak egy jó formájú ródilt. O húz ta hazafelé, úgy üresen, én meg baktattam .utána. És ahogy kocogok a kisfiam meg a ródli után a fagyos úton, megpillantok egy szembejövő kislányt, aki valami furcsa alkalmatosságot vonuszol maga után. Ahogy elhalad mellettem, látom: a furcsa alkalmatosság tulajdon képpen egy kis szánkó: De milyen kis szánkói Egy kékre festett hokkedli, melynek az ülőkéjét lefeszítették, két lábát meghegyezték, hogy ne akadjon meg a hóban. Tehát egy oldalára fordított hokkedlit húzott a kislány, i azt képezltc róla, hogy szánkó. Tuplajdonképpen kacagtató látvány volt, nekem egy pillanatra mégis elszomorult a szívem. A fiam csodálkozva fordult meg a kék meseszánkó után. Aztán a fagyról pirosra csípett srcáján fnresa vigyor szaladt szét. Ofy-as mi, mint egykor pajtásaim arcán, amikor meglátták azt a bebomót „kis szánkót". TÖRD A FEJED A TÖRD A FEJED # TÖRD A FEJED VÍZSZINTES: 1. Idézet Petőfi Sándor A bazáról c. költeményéből [a nyíl Irányában folytatva). 11 Ékezettel állatlakás. 12. Savanyított szálastakarmány. 13. Végtelen éjjeli madár. 14. Men] angolul. 15. Észak-Amerikai eredetű, gyors űtemü társasági tánc. 18. Bárány szlovákul. 17. Egyesület. 18. Piaci elárusítónő. 19. 0 és Ibsen dráma. 21. Becézett flúnév. 22. Névelő. 23. Kegyetlen római császár. 24. Mohón evett. 25. Ételnek, eledelnek van. 26. Fordítva más szlovákul (ók. hiány). 27. Éktelen hideg széli 28. Döf. 29. ö. E. 30. Fél megawattl 31. Hint-e? (ék. hiány). 32. Mesealak. 33. Emel betűi. 34. Lyuk és a végén t. 36. Könyörgött. 37. Igekötő, de Irány ls. 38. Fordítva: ragadozó madár névelővel. 39. In Czechoslovakla (Készült Cseh1 i 3 p * s 6 y L 1 • s 10 m t X H x « X 13 ItX 13 X te y X m X u X 5 » Zo x 21 x ií J3 x M X ts M x 2Í K « >9 x 30 X 3t •R X Si K 33 x T 3* 33 x 3Í x 37 J3 1 x 33 x H é» z y X A teve a többi állatoktól eltérően szívesen megissza « VIZET IS, sőt kitű nően oltja vele szomját. Szlovákiában). 40. Piros németüL FÜGGŐLEGES: 2. Állatkert. 3. Létezik. 4. Lassú mint a ... 5. Nem érdes. 8. Ilona becézve. 7. Igavonó. 8. Régi családnév. 9. Végtelen szlovákiai folyó. 10. Magas török tiszti rang. 14. Idézetünk második része (a nyíl irányában folytatva). 15. Rívó (hosszú ékezettel). 16. Üzlet. 17. Színpompás tollazatú papagályfajta. 18. Szovjet félsziget. 20. Tiltószó kétszer. 21. Dalmáciai kikötőváros (ók. hiba). 22. Égszínkék. 24. Szerszám. 25. Ilyen láz ls van. 27. Belúl. 28. Játszma (teniszben). 30. A jegw nye ilyen. 31. Csapat. 32. A gyerekek szórakoztatására szolgál. 33. Így nevezi Ady Endre verseiben költészetének lhletőjét. 35. Nyelvtani fogalom. 36. Végtag. 37. FOgg. 39 M. N 40 Görög betűi. Bnkflldte: Molnár Mária, Perbenyl KÉT HETE MEGJELENT FEjTÖRÖNK HELYES MEGFEJTÉSE A tudomány az egyetlen fegyver, amit senki sem vehet el tőled. KIK NYERTEK? A helyes megfejtők közül könyv)utalomban részesülnek: Viczén Júlia, Tornaija, Czanlk |enő, Mesto Ubavá, Bugyi Miklós, Nagymácséd, Pinke Erzsébet, Udvard, Danis Katalin, Garamszentgyörgy.