Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-22 / 353. szám, vasárnap

Boldogság nekem is jár.. Minden embernek joga van a boldogsághoz. Végeredményben ezért élünk, ezért küzdünk, ezért válíaTunk minden megpróbáltatást.' A karácsony egy olyan alkalom, amikor valamennyien feivoniiitatjuk életünket, visszatekintünk a múiUíq, 'elidézzük boldog perceinKet és az elkeseredés óráit is. ívJi is a >J aogság? Ene a kérdés­e kerestünk felélétet néhány, véletlenül ütún«ja' kerülő embernél. • y £ ;y " ľ vfeív ' •• 'V äiéÄ'­...... •> -i -y. ••>-. • \ - ••' '-Ý • * •W^*''- -' • 1_ KRISTINOVA EVA, a Hviezdoslav Színház tagja, Bratislava Ha az embernek lehetősége van képessége szerint érvényesülni, helyet találni a társadalomban, osztania azokból a szellemi javakból, amelyekkel rendelkezik — boldog lehet Az önrealizálás nemcsak az egyén szempontjából, hanem a társadalom szempontjából is hasznos. Ehhez azonban egészségre van szükség és ezért szerintem a boldogság alapja az egészség. Én csak akkor vagyok boldog, ha nem csalódom azokban az emberekben, akikben bízom, akik minden körülmények között meg tudják őrizni emberi arcula­tukat hogy mi a boldogság, nem lehet meghatározni. Hogy életünkben mikor voltunk a legboldogabbak, azt csak halálos ágyunkon tudjuk megmondani. •Szerintem napjainkban az egyéni boldogság háttérbe szorul, a családi lég­kör sem olyan mint volt, viszont sokkal Inkább előtérbe került a közösség, az állam, a társadalom és olyan szférák, amelyek a múltban szinte mellékesek voltak. KAMENÁR LAJOS, kéményseprő, Bratislava Én akkor vagyok a legboldogabb, ha a napi munka után hazatérhetek szeretteim közé. Ha megértésre, bé­kességre, szeretetre találok. A pénz nem minden. Lát­tam én már szerencsétlen gazdagokat is, meg boldog szegényeket is. A pillanatnyi boldogság nem boldog­ság, csak a véletlen játéka. A tartós boldogsághoz a tartós kiegyensúlyozottság szükséges. UHROVÁ ALENA, elárusítónő, Bratislava Kevesen tudják megbecsülni a boldogságot Az em­beri természet olyan, hogy egyre többre vágyunk, és amikor elvesztettük azt is ami volt, csak akkor tudato­sítjuk tulajdonképpen, hogy elégedettek, boldogok vol­tunk. Szerencsénkkel és boldogságunkkal nem szabad hazárdíroznunk, ellenkezőleg, dédelgetnünk kell azt Kü­lönben a boldogságot nem nekem találták kl.,. POTURNAY JOZEF, katonatiszt, Liptovský Mikuláš A boldogsághoz szükséges, hogy az embernek le­gyen életcélja és, hogy azt szabadon teljesíthesse. Bol­dogságunk foka olyan, amilyen célt tűzünk magunk elé. Ez egyénenként változik. Nem lehet boldog az, aki képtelen munkakörén belül a legtöbbet elérni. Akit más feladatkörrel bíznak meg, mint amilyenek a ké­pességei, az mindig elégedetlen, vagyis boldogtalan lesz. A családi élet, a gyermekek ezt kiegészítik. Az egyiket a másik nélkül nem tudom elképzelni. JEVČÁKOVÁ ANNA, tanítónő, Bratislava - Rača Elégedett és boldog vagyok. Mindig is annak érez­tem magam. Az ember olyan célokat tűzzön maga elé, amelyeket el is érhet, akkor boldog lesz. Számomra a kiegyensúlyozott családi élet az egészség és a béka jelenti a boldogságot Meg a gyerekek: nemcsak a sa­játom, hanem minden gyerek. Akiket tanítok, akiket is­merek, de azok is akiket csak a villamosban látok. ZIRIG ÁRPÁD, tanító, Nagymegyer A boldogság olyan mint egy rózsa — akkor áll kö­zel a hervadáshoz, amikor a legjobban pompázik. Vagy­is szerintem a boldogság, csak átmeneti érzés lehet amelyet minden pillanatban az elmúlás veszélyeztet A boldogság kategória. Az életnek van rossz és jó oldala. Hogy melyik a rossz és melyik a jó, egyéni felfogás. Az embert emberré három érzelem teszi: em­beriesség, hovatartozás (haza, nemzetiség, család, kö­zösség) és a szerelem. Ebből tevődnek össze hétköz­napjaink, vasárnapjaink. Az érzelmileg gazdag ember mindenben talál örömet, vagyis erőt vesz rajta a bol­dogság érzete. Viszont a boldogságot nem tudom elképzelni emberi szabadság nélkül, anyagi biztonságérzet nélkül és a kitűzött tervek, elképzelések megva­lósulása nélkül. Nem létezik abszolút boldogság, mint ahogy nem létezik abszolút igazság sem. Számomra a legtisztább elégedettség érzését a szellemi élet teljes ki­elégültsége jelenti. Az ember ön realizálása, mozgás és szólásszabadsága meg­felelő anyagi fedezettel. MACS JÓZSEF, frá, Bratislava Végső soron senki sem tudja ml a boldogság. Olyan emberek, aki hivatásszerűen (pl. esztétikusok) foglalkoz­tak a boldogsággal, boldogtalanok voltak. Az ember­ben benne van valami, ami örökké nyugtalanítja, s ez a nyugtalanság eleve kizárja az abszolút boldogságot Ha mindenki boldog volna, ez azt jelentené, hogy min­denki elégedett is, ami eleve kizárná az egyén fejlő­dését a társadalom továbbjutását Azt éreznénk, hogy ezen a világon már semmi tennivalónk nincs, vagyis fölöslegesekké váltunk, életünk értelmét veszítette. A boldogság szerintem egyenlő a további küzdelmek feladásával. NÉMETH VINCÉNÉ, tanítónő, Nagymegyer A boldogságot a harmonikus családi életben kere­sem. Fontosnak tartom azt is, hogy az ember a munka­helyén is elégedett legyen. Mindehhez azonban egész­ségre van szükség és megfelelő anyagi alapra. Egy anya számára gyermekei jelenthetik a legnagyobb bol­dogságot. Azt kívánom, hogy sose legyen háború, mert akkor minden álmunk és vágyunk teljesülhet MÉRY FERENC, rendőr, Dunaszerdahely Nyugodtan, békében, kiegyensúlyozottan élni. Az em­beri boldogságnak a szeretet az alapja, nemcsak a családban, hanem azon kívül is. Ha valakit ember­társai megbecsülnek, elismernek, szeretnek, az már boldognak mondhatja magát Sokan az anyagiakban keresik a boldogságát, szerintem ez nem minden. Hogy az ember boldog lehessen, kell hogy legyen a boldog­ságról elképzelése. LÁSZLÓ IRÉN, benzinpumpa kezelő, Ounaszerdahely Mi kell a boldogsághoz? Jó kereset, jó férj, megértés, megbecsülés és egészség. Egyáltalán nem tartom sze­rencsétlenségnek ha nem teljesül minden vágyam. Sze­rintem minden ember megtalálja az életben a helyét HOFFMAN GYULA, az Autóiskola igazgatóhelyettese, Bratislava A boldogság alapfeltétele a kiegyensúlyozott, nyu­godt családi élet Bármi is történik velünk az életben, ha nehézségekkel kell megküzdenünk, ha munkahe­lyünkön problémáink vannak, az a tudat, hogy ott meg­értésre, melegségre, szeretetre- találunk, erőt ad a to­vábbi küzdelemhez. Az emberiség szemponjtából a bé­két tartom a legnagyobb boldogságnak. Az anyagiak nem jelentik a boldogságot, viszont ah­hoz, hogy az ember boldog lehessen, szükséges, hogy megfelelő anyagi alappal rendelkezzék. Ez nem ellent­mondás. VOJTEK MIROSLAV, fotoriporter, Bratislava Azt hiszem, hogy a legnagyobb boldogság annak a felismerése, hogy szabadon élhetünk, dolgozhatunk, szerethetünk és ezáltal megváltoztathatjuk a világot. ŠČEGLÍK IMRÉNÉ, a Magyar Könyvesbolt vezetője, Bratislava Ahhoz, hogy az ember boldog lehessen időre van szüksége. Milyen boldogságérzete lehet egy agyonhaj­szolt, munkából munkába rohanó dolgozó nőnek, aki még anyagi gondokkal is küzd? Mégis azt hiszem, hogy egy megértő férj, szófogadó, szorgalmas, tehetséges gyermekek nagyban hozzájárulnak a boldogsághoz. Számomra már az is boldogságot jelent, ha néha el­mehetek színházba. Van aki akkor sem boldog, ha minden nap szórakozik. CSERKÓ JÓZSEF, szerelő, Vásárút Ma mindent máshogy értékelünk. Még a boldogsá­got is. Egy jó fél évvel ezelőtt sokminden boldogság­gal töltött el, amire ma letargiával tekintek. Az emberi boldogság alapfeltétele a szabadság — minden te­kintetben: mozgás, szólás, gondolkodás, döntés stb. Életünket a létkérdés szabja meg. Nekem is Vásárút­ról Bárfára kell munka után vándorolnom, már tizen­két éve. Ennek több olyan oka van, ami inkább a bol­dogtalanság kategóriájába tartozik. Családommal, négy gyermekemmel a legjobb esetben kéthetenként egyszer találkozhatom. Az életben sok csapás ért már, mégis optimistának mondánál. Látszatra egészen biztos az vagyok. Még az a sze­rencse, hogy nem látunk bele egymásba - mi emberek. Ha egymás boldog­talanságában olvasni tudnánk, aligha élhetne boldog ember közöttünk. Szöveg: Ozorai Katalin - Foto: Tóthpál Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents