Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-21 / 352. szám, szombat

Elkerülhető az infláció és a pénzreform KARÁCSONY ELŐTTI GOND: ÁRUHIÁNY # ÉRDEMES TAKARÉKOSKODNI? * FÉKEN TARTJUK AZ ÁRAKAT ® SZLOVÁKIÁBAN AUTÓGYÁR LÉTESÜL O ELENGEDHETETLEN A JOBB MINŐSÉG # VERSENYKÉPESEKKÉ KELL VÁLNUNK A KÜLFÖLDI PIACOKON 9 Ml A LEGFŐBB FELTÉTEL? A decemberi barátságtalan köd és hideg szél ellenére is csak úgy hemzsegnek a járókelők Prága utcáin. Az üzletekben a nem mindennapi tolongást indokolttá tennék ugyan a szokásos karácsony előtti bevásárlások, ha... És éppen ez a „ha" a lakosság nyugtalanságának az oka. Igen, ha az előző évekhez hasonlóan az idén ls elég áru volna a karácsonyi piacon, ha nem kellene hajszolni a szinte máról holnapra hiánycikké vált létszükséglett cikkeket, mint pl. az ágyneműt, a sót, a gyufát és persze, ha az árak emelkedéséből nem következtethetnénk a pénz elértéktelenedésére, inflációra ... pénzreformra ... Eltúlozzuk-e a helyzetet, vagy valóban ilyen roszszul állunk? Ezzel a kérdéssel fordultunk dr. MIROSLAV KOUDELKÄHOZ, a pénzügyminiszter helyetteséhez. — Tagadhatatlan, hogy az Idei nagymérvű kereslet nem hasonlítható az előző évekhez. Énnek az oka — azt hiszem — részben a közelmúlt rendkívüli eseményeiben keresendő, melyek felett a lakosság csak nehezen tér napirendre. Másrészt azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tény,t sem, hogy sok pénz van forgalomban. S az természetes, hogy az emberek pénzüket árura akarják beváltani. A takarékpénztári betétek összege az év végére eléri az 50 milliárd koronát. A lakosság oz augusztusi eseményeket követően betéteinek egy részét kivette a pénzintézetekből. Ezeket a pénzösszegeket arra tartalékolták, hogy adandó alkalommal megvásárolhassák azt az árut, amelyet már régóta hajszolnak a piacon ... Véleményem szerint karácsony után lecsillapodnak a kedélyek és a helyzet fokozatosan normalizálódik majd. Egyébként minden intézkedésünk ezt célozza. A normális helyzet megteremtésére azonban nemcsak a jövő évi tervben, hanem az egész gazdaságpolitikánkban is gondolunk. A közszükségleti cikkek gyártásának, valamint a szocialista és a kapitalista államokból való behozatalának fokozását a kormány szervei hivatottak biztosítani. • Az árukészletek hiánya mindenkiben a kilátástalanság nyomasztó érzését váltja ki. Ennek természetes következménye, hogy a takarékoskodás háttérbe szorul. Az emberek pénzüket nem viszik a bankba, hanem elkótyavetyélik, károkat okozva önmaguknak, de népgazdaságunknak is... — Helytelen felfogás, ha a pillanatnyi nehézségekből indulunk ki. Ha nem ls sikerül azonnal beszereznünk a keresett árut, kétségtelen, hogy — átmeneti állapotról lévén sző — végül mégiscsak megvásárolhatjuk, amire szükségünk van. Az egyes közszükségleti cikkek terén máris lényeges javulás észlelhető. 1968. 11. 21. A lakáskérdés nemcsak nálunk, hanem világszerte óriást problémát jelent. Az utóbbi időben a kormány és a Gazdasági Tanács fokozott mértékben foglalkozik ezzel a kérdéssel. Biztosra vehető, hogy igyekezetüket a jövő évben siker fogja koronázni. Aki tehát lakásépítésre gyűjti a pénzét, az nem takarékoskodik hiába ... A személygépkocsikban mutatkozó hiányt ls igyekszünk pötolni. Többek között szó van arról, hogy Szlovákiában is gépkocsigyárat létesítünk. Mindez a szervízhálózat kibővítésével együtt gazdaságpolitikánk kulcsfeladatai közé tartozik. Az autóforgalom fellendítése azonban szorosan összefügg az országutak karbantartásával. A rendbehozásukhoz szükséges anyagiakat, persze, a költségvetésből kell előteremtenünk. Emiatt emeljük tulajdonképpen a jövő évben a vállalatok adóját, a többletbevételt ugyanis ezekre a célokra fogjuk fordítani. # Az áruhiány problémájának kilátásba helyezett megoldását minden bizonnyal örömmel fogadja a lakosság. Viszont az sem mindegy, hogy milyen áron valósitható meg ez. A bevásárlások egyre többe kerülnek, minden drágább ... A kormány és az SZKT között a bérek és az árak alakulásáról, illetve az életszínvonal emelkedéséről létrejött megállapodás értelmében a reálbérek 1969-ben 2,5—3 százalékkal emelkednek. Részben a termelés növelése érdekében, részben pedig azért, mivel az egyes ágazatokban a bérek aránytalanul alacsonyak, bizonyos bérszabályozásokat tervezünk. Ne feledjük, hogy szociális problémáink megoldása a múlt évben ls jelentős intézkedéseket tett szükségessé. Emeltük az alacsony nyugdijakat, a családi pótlékot stb. Az állami költségvetés kiadásai ennek következtében kb. 20 százalékkal emelkednek. Kérdésére csak erre a költségvetésre hivatkozva válaszolhatok. A kormány — politikaja értelmében — féken tartja az árakat. Egyúttal pedig azon fáradozik, hogy bizonyos, az árak terén mutatkozó aránytalanságokat kiküszöböljön. Tudjuk, mi mindent kell fedezni az állami költségvetésből, noha ez az áldozatkészség nem minden esetben indokolt. Ezért jövőre több árucikk szubvencióját megszüntetjük. Az intézkedés csekély áremelkedésben nyilvánul majd meg. Ezt a kormány és az SZKT megállapodása is feltételezte. • Éppen ez a jelenség nyugtalanítja az embereket. A legtöbben inflációtól tartanak ... , — Véleményem szerint nem beszélhetünk inflációról, ha az árak állandóan ellenőrzött ütemben emelkednek és • ha ugyanakkor a bérek és a lakosság egyéb jövedelme gyorsabban emelkedik. De semmiképpen sem akarnám jelenlegi helyzetünket rózsásabbnak feltüntetni, mint amilyen. Szakkörökben „fékezett inflációról" beszélnek. Ez azt jelenti, hogy ha nem irányítanánk és nem ellenőriznénk az árakat, akkor elkerülhetetlen volna az infláció. Csakhogy a kormány felelősséget vállalt az árfejlesztésért. Ha tehát a lakosság egyetért azzal, hogy a kormány fékezze az árak emelkedését, akkor azt ls be kell látnia, hogy a jövedelmek korlátlan növekedését is fékeznie kell. • Nem vezet-e a bérek és az árak egymást követő emelkedése pénzünk elértéktelenedéséhez, amelyből aztán az egyedüli kiút csak a pénzreform? — Ez nem old-aná meg jelenlegi nehézségeinket és ezért nem készülünk pénzreformra. Köztudomású, hogy az egyedüli kivezető út a termelés színvonalasabbá tétele. • A pénzreformról szóló mendemondákat a 20 és 500 koronás bankjegyek kiadásáról szóló hírek kísérik. — Ezek a hírek megfelelnek a valóságnak. Az új bankjegyek kiadásával kapcsolatos előkészületek, főképp a képzőművészek munkája hosszabb időt igényel, úgyhogy az új pénzt a jövő évben még nem hozzuk forgalomba. • Sok kifogás hangzik el gyártmányaink rossz minősége ellen, — A bírálat teljesen jogos és indokolt. A rossz minőség a hozzá nem értő szervezéssel és a laza munkaerkölccsel magyarázható. Ezen a téren a javulás azoktól az intézkedésektől várható, amelyeket globálisan gazdasági reformnak nevezünk. Mindenekelőtt a vállalatok önállóságát, az igazgatók hatáskörét kell fokoznunk. A további követelmény: nagyobb nyomást gyakorolni a vállalatokra. Némelyek visszaélnek nem éppen normálisnak nevezhető helyzetünkkel, azzal, hogy a lakosság mindent megvásárol, ami kapható. Különösen a külkereskedelemben fizetünk rá erre a hanyagságra és felelőtlenségre. Vannak ugyanis olyan termékeink, amelyek exportja esetén 12 koronáért 1 dollárért kapunk, viszont másokat igen kedvezőtlen áron vagyunk kénytelenek kiszállítani. Az aránytalanságok kiküszöbölése érdekében csak az aktív vállalatokat fogjuk támogatni, a többiekre nyomást kell gyakorolnunk. Ezt a célt szolgálja a vállalatok önigazgatása is. Ha a dolgozók aktívan részt vesznek majd vállalatuk irányításában, nemcsak a munkaerkölcsük, és teljesítményük javul, hanem a népgazdaság hatékonyságának is emelkednie kell. • Kedvezőtlen gazdasági helyzetünkben a külföldi kölcsönöknek is bizonyára jó hasznát vennénk ... — Minden modern állam gazdálkodik kölcsönökkel, tehát külföldi kölcsönökkel is. Semmi akadálya annak, hogy mi is igénybe vegyük ezt a segítségét és ily módon más államokkal — a kapitalista országokat is beleértve —• kooperáljuk. Persze, mindez attól függ, mennyire vagyunk rugalmasak gazdasági téren. A kölcsön nem elvetendő, viszont hitelből élrti nem lehet. Nem volna helyes, ha felvennénk és nem tudnánk miből visszafizetni... • Összegezve az elmondottakat, mi a legközelebbi teendő nehézségeink mielőbbi orvoslása érdekében? Miután minden termelő egyúttal fogyasztó is, ezért nyilvánvaló, hogy a termelők jó vagy rossz munkája visszatükröződik a fogyasztásban. Ezt akarjuk megértetni az emberekkel, és ez a célja a kormánynak ls, amely a jövő év első felében ennek az elvnek a szem előtt tartásával lép a Nemzetgyűlés elé, hogy előterjessze gazdasági egyensúlyunk helyreállítására irányuló tervét. KARDOS MARTA A Winnipeg-i The Royal Balett vendéaszereioiése