Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-12 / 343. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. december 12. Csütörtök • XXI. évfolyam, 343. szám # Ara 40 fillér 25 évvel ezelőtt írták alá Moszkvában a csehszlovák-szovjet barátsági szerződést ünnepi est Prágában (Tudósítónktól

f — A prágai Vigadó feldíszített Smetana-termében ünnepi estet rendeztek a csehszlovák—szovjet barátsági, kölcsönös segítségnyújtási és háború utáni együttműködési szerződés aláírása 25. évfordulójának alkalmából. Az est rendezői voltak: A CSKP Központi Bizottsága, városi és közép-csehországi kerületi bizottsága, a Nemzeti Front Központi Bizottsága, városi és kerületi bizottsága, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya, valamint a CSSZBSZ Központi Bizottsága. A Smetana-teremben megjelentek a csehszlovák politikai, kulturális és a közélet vezető személyiségei. Az ünnepi est díszelnökségében helyet foglaltak a CSKP KB tagjai és póttagjai, közöttük Ludvík Svoboda köztársasági elnök, A. Dubček, a CSKP KB első titkára, Oldfich Cerník miniszterelnök, Josef Smrkovský, a Nemzetgyűlés elnöke, Gustáv Husák, az SZLKP KB első titkára, Ľubomír Strougal, a CSKP KB-nak a csehországi pártmunka irányítására létesült irodájának elnöke, továbbá a CSKP KB titkárai, a Nemzeti Frontba tömörült pártok és szervezetek képviselői, Prága főváros és a kerület pártfunkcionáriusai és a CSSZBSZ képviselői. A díszelnökségben helyet foglalt S. V. Cservonyenko, a Szovjetunió csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az ünnepi esten részt vettek a többi szocialista ország diplomáciai képviselői is. A két állami himnusz elhangzása után az ünnepi estet Bohumil Simon, a CSKP KB elnökségi tagja, a CSKP városi bizottságának vezető titkára nyitotta meg. Az ünnepi beszédet František Hamouz miniszterelnök-helyettes tartotta. Azután Sz. V. Cservonyenko emelkedett szólásra. Az ünnepi est első része az Internacionáléval fejeződött be. Az est második részét művészi program töltötte ki, melynek keretében a Belügyminisztérium központi fúvószenekara adott műsort. Hamouz elvtárs bevezetőben hangsúlyozta, hogy Oroszországgal, majd a későbbi Szovjetunióval való kapcsolatunk a távoli múltban gyökerezik, s részben az európai országok földrajzi helyzetéből, részben az erők megoszlásából és arányából, s nem utolsósorban objektív szükségszerűségből eredt. Ez a szövetség különösen a 30-as évek elején volt kifejező. Nem az akkori Beneš-féle burzsoá rendszer ideológiai szimpátiájából, hanem az objektív helyzet és szükséglet józan mérlegeléséből eredt. A burzsoá politika azonban képtelen volt megtalálni a tartósan kielégítő megoldást. Ehhez nemcsak külső, hanem belső változásokra is szükség volt. Ma, amikor államunk és társadalmunk szocialista alapokon fejlődik, országunk és népünk kapcsolata a Szovjetunióval annyival is inkább reális, mivel elmondhatjuk, hogy megoldódott államunk biztonságának problémája — folytatta Hamouz elvtárs. Huszonöt évvel ezelőtt írták alá Moszkvában a csehszlovák —szovjet barátsági, kölcsönös segítségnyújtási és háború utáni együttműködési szerződést. Ez a szerződés lett Csehszlovákia új külpolitikai orientációjának alapja, a szabad Csehszlovák Köztársaság biztonságának szavatolója, a sokoldalú csehszlovák—szovjet együttműködés jelentős dokumentuma. (Folytatás a 2. oldalon) NAGYOBB AZ IMPORT, MINT AZ EXPORT A külkereskedelem előzetes mérlege (CSTK) — „Az idei év 11 hónapjában 7,4 százalékkal növekedett külkereskedelmi forgalmunk az elmúlt év hasonló időszakához képest" — mondotta a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának adott nyilatkozatában Milan Honusek, a külkereskedelmi miniszter helyettese. A szocialista országokkal lebonyolított kereskedelmi forgalom 6,3 százalékkal, a tőkésországokkal lebonyolított pedig 9,5 százalékkal emelkedett. A szocialista országokból fokozódott a beíiozatal. Ezzel csökkentjük az 1967-es év folyamán ott felszaporodott kinnlevőségeinket. A szocialista országokkal lebonyolított árucsere-forgalmunk ez évben valószínűleg eléri a 70 milliárd koronát, ami a tavalyi évhez képest 7 százalékos növekedést jelent; ebből a kivitel kb. 2 százalékkal, a behozatal 12 százalékkal növekedett. „Az állami terv — mondotta a miniszterhelyettes — a tőkésállamokba Irányuló kivitelünk évi 10 százalékos növekedésével számol. Ez derűlátó feltételezés volt, ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi években a tőkésországokba Irányuló kivitelünk évente csak mintegy 5—6 százalékkal emelkedett. Ez megfelel a szokásos kiviteli növekedésnek más fejlett országokban ls." Feltételezzük, hogy decemberben ismét javul a tőkésországokba irányuló kivitel tervének teljesítése. Ez azt Jelentené, hogy az egész 1968-as évben kivitelünk 5 százalékkal, behozatalunk kb. 6 százalékkal s a teljes kereskedelmi forgalom mintegy 140 millió dollárral növekednék. ü dvözlő távirat a csehszlovák—szovjet barátsági szerződés aláírása 25. évfordulójának alkalmából i L. I. BREZSNYEV elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, N. V. PODGORNIJ elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökének, A. N. KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Moszkva Tisztelt elvtársaki A CSKP Központi Bizottsága, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése és kormánya, a csehszlovák dolgozók, valamint a saját nevünkben elvtársi üdvözleteinket küldjük Önöknek, az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának, a Szovjetunió Minisztertanácsának, a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége barátsági, kölcsönös segítségnyújtási és háború utáni együttműködési szerződése aláírása 25. évfordulójának alkalmából. A csehszlovák—szovjet szerződés, amelyet 1963-ban jegyzőkönyvileg további húsz évre meghosszabbítottak, országaink dolgozó népe baráti kapcsolatainak hagyományos kifejezőjévé vált. Megpecsételte a fasizmus ellen vívott közös harc és megteremtette Csehszlovákia külpolitikai orientációjának alapját, amely biztosítja a szocialista Csehszlovákia szilárd nemzetközi helyzetét és szavatolja biztonságát. Az elmúlt huszonöt évben, s különösen hazánk felszabadítása után, amely felszabadítás örök időkre a Szovjetunió nevéhez fűződik, népeink között valóban baráti kapcsolatok alakultak ki. Országaink között szokatlan mértékben bővült a sokoldalú együttműködés a politikai, gazdasági és a kulturális élet minden területén, s ez jelentősen hozzájárult annak az egész szocialista közösségnek a megerősítéséhez, amelynek Csehszlovákia továbbra is szilárd tagja marad. Eltökélt szándékunk, hogy áthidaljuk az utóbbi időszakban bekövetkezett eseményekből eredő átmeneti nehézségeket, és így tovább folytatjuk a szovjet néppel a sokoldalú együttműködést és a baráti kapcsolatok fejlesztését annak tudatában, hogy a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő szövetség megfelel a cseh és a szlovák munkásosztály és Csehszlovákia minden dolgozója életfontosságú érdekeinek. Tisztelt elvtársak, őszintén kívánunk újabb sikereket a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a szovjet népnek a kommunizmus építésében és a szocializmusért, a világbéke megszilárdításáért vívott harcában. LUDVlK SVOBODA, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, ALEXANDER DUBČEK, a CSKP KB első titkára, JOSEF SMRKOVSKÝ, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésének elnöke, OLDRlCH CERNÍK, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. VÁCLAV PLESKOT ügyvezető külügyminiszter üdvözlő táviratot küldött A. A. GROMIKO szovjet külügyminiszternek. SZOVJETUNIÓ j Ünnepi nagygyűlés Moszkvában a barátsági szerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából Moszkva — Tegnap Moszkvában ünnepi nagygyűlést tartottak a Szovjetunió és Csehszlovákia közti kölcsönös barátsági, együttműködési és segítségnyújtási szerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepi gyűlés elnökségében helyet foglalt Andrej Kirilenko, Kírill -Mazurov ős Arvld Peese, az SZKP Politikai Bizottságának tagjai, Viktor Grisin és Vlagyimir ScserbickiJ, az SZKP Politikai Bizottságának póttagjai, K. Katyusev és Michail Szolomencev, az SZKP Központi Bizottságának titkárai, továbbá Michail Lezecsko, a Minisztertanács elnökhelyettese, a párt és a kormány több más képviselője, a társadalmi és kulturális intézmények megbízottal. Ott volt a Jan Pilier vezette közép-csehországi kerületi pártbizottság küldöttsége, Miloš Jakeš, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke, a Csehszlovák Szovjet Baráti Társaság küldöttsége, Jozef Krítnek, a Társaság Központi Bizottsága elnökhelyettesének, az SZNT elnökhelyettesének vezetésével, továbbá a Szovjetunióban tartózkodó több (Folytatás a 2. oldalon) A 24 OLDALAS mhapi1 ÚJ SZÚ A

z európai kis nemzetek történelmi fejlődésére jellemzők a gyakori forradalmi megmozdulások. Céljuk mindenkor az önkényuralmak megdöntéséért, a jogfosztottság megszüntetéséért, a szabadságért és a függetlenségért vívott harc volt. Ám akié a hatalom, azé az erő, és aki erős, azé a hatalom. A kis országok s nemzetek ezért kénytelenek voltak a hatalmasabbak támogatását keresni, és erre kényszerülnek ma ls. Tapasztalatból tudják, hogy a nemzetközi politika küzdőterein csak a tekintélyének elismerésére érdemesített erős baráti ország védőszár

s nyai alatt lehetnek biztonságban. Ezt bizonyítják az imperialista nagyhatalmak által kirobbantott első és második világháborúból levont tanulságok is. Az újkori s még inkább a legújabbkorl történelem — melynek tanúi, részesei, sőt alkotói is vagyunk — gyökeres változásokat hozott a csehek és szlovákok, nem különben az egy hazában velük közüs sorsot vállaló nemzetiségek életében. A tőkés és imperialista nagyhatalmak gáncsvetései s fondorlatai ellenére a második világháború után Csehszlovákia — a Szovjetunióval kötött fegyverbarátság eredményeként — újjászületett, és fokozatosan megerősödve szocialista országgá változott. Csehszlovákia népének életébe sorsdöntő fordulatot hozott az a nap — 1943. december 12. —, amikor dr. E. Beneš, akkori csehszlovák államfő moszkvai látogatása alkalmával aláírták a csehszlovák—szovjet szövetségi és baráti szerződést. Az ország Negyedévszázados szövetség külpolitikájának ez új irányt mutatott. És, hogy a számunkra egyedül lehetséges irányt mutatta, ezt az eltelt évek bizonyítják. A szerződés aláírása óta nagyot változott a világ. Azonban még ma is létezik a társadalmi rendszerek két világa, s tudjuk, hogy e két világ Európa kellős közepén húzódó határai azonosak Csehszlovákia határaival. Ennek tudatában nem zárkózhatunk be holmi irrealitások elefántcsonttornyálja. Ám ezt azért sem tehetjük, mert nincs olyan ország, amely hátat fordíthatna a Jelenkor nemzetközi problémáinak. Főképpen ezért tudatosítjuk, hogy a negyed évszázaddal ezelőtt megkötött és 1963-ban meghosszabbított csehszlovák— szovjet szerződés az időközben nagyon változatos, sokirányú történelmi fejlődés, és a hazánkban közbejött események után sem változott holt betűk halmazává, hanem ma és a jövőben is teljes érvényű. A fasizmus fölött aratott győzelem után hazánkban ls megkezdődöt a szocializmus építése. Ezen a tényen alapszik Csehszlovákia és a Szovjetunió politikai, honvédelmi, gazdasági, társadalmi, kulturális és egyéb együttműködése, amely állandóan — tehát bonyodalmas, sőt válságos időkben is — mélyül. Vitathatatlan, hogy csak minden szocialista országnak a kommunisták által alkotó módon érvényesített elvek, elsősorban a proletár nemzetköziség elvei szellemében szilárduló egysége kezeskedhet az időnként felmerülő problémák kedvező megoldásáról. Csak ez az egység és eszmeközösség viheti diadalra az imperializmus elleni küzdelmet és szavatolhatja a nemzetek szabadságát, függetlenségét, teljes egyenjogúságát. ' A Csehszlovák Szocialista KöztársaZ\ ságban ezt nemcsak a kommunis* ták tudatosítják, hanem mindenki, aki nemzeti, politikai hovatartozására való tekintet nélkül szívén viseli a haza sorsát. GAZDAG TARTALMABÓL: Olvasóinké a szó — Vélemények a 20 éves Oj Szóról A közöny semmit sem old meg — Bátky László írása Majdnem mindenható vagyok — Aki két évtizede mindig győztesen kerül ki a NINCS elleni küzdelemből (Csető János riportja) A múlt üzenete a mának — Miről volt tilos beszélni 1915-ben és 1944-ben [Somogyi Mátyás írása) Akit szaván fogtak — avagy: törlesztem az adósságom — Szarka István riportja Hajléktalanok a „gazdasági csoda" országában — Protics Jolán írása Hűség — Részlet Szabó Béla regényéből Rádió- és televízióműsor